Azt gondoljátok, az „arab tavasz” magától lett? És nem az az amerikai meg az izraeli titkosszolgálatok "műve" volt? - rövid lapszemle
Bayer Zsolt publicista szerint nem tudjuk felfogni, miért kel útra Afrika, a Távol- és a Közel-Kelet. Mi voltunk ott a gyarmattartók századokon át. S a gyarmatok felszabadulása után is, csak attól fogva másként hívtuk. Mi vertük szét az ottani országokat, államokat, és verjük szét a mai napig.
Vagy tényleg azt gondoljátok, az „arab tavasz” magától lett? Azt gondoljátok, nem voltak benne nyakig minimum az amerikai és az izraeli titkosszolgálatok? Ki verte szét Líbiát, hogy most állam nélküli, rettenetes pokol legyen, ahonnét menekülni kell bármi áron?
Ki verte szét Szíriát? És ki fegyverezte fel ellene az Iszlám Állam ördögei? Ki verte szét Irakot? Ki vert szét mindig mindent, hogy utána úgy tegyen, mintha jöhetne rendet csinálni? Tehát végső soron ki szabadította rá Európára az exodust?
Ám ha Afrika, a Távol- s a Közel-Kelet minden menekültjét befogadjuk, akkor húsz vagy ötven év múlva megszűnünk létezni. Európának nincsen más lehetősége, mint határai lezárása. S ezzel egy időben a lehető legnagyobb segítség nyújtása ahhoz, hogy Afrika, a Távol- s a Közel-Kelet szenvedő népei emberi életet élhessenek végre.
Azt a pénzt, amit a beözönlők etetésére, lakhatására és eltartására fordítunk, és annak a pénznek a dupláját, tripláját el kell juttatni a szenvedők és menekülők hazájába, hogy ott kezdődjék el végre valami.
Magyar Hírlap
Európa keresztény kontinens - meg kell védeni határait - rövidke ellenzéki lapszemle
Meg kell védeni Európa határait, nem lehetünk olyan, mint egy lukas sajt – fogalmazott a miniszterelnök a kontinensre érkező menekültekkel kapcsolatban. Nemcsak a határok védelmére van azonban szükség, Európa keresztény kontinens ugyanis, olyan politika kell ezért, amely hazájukban segíti a menekülni a vágyókat, hogy ne keljenek útra milliók.
hvg
Orbán Viktor hangsúlyozta, a bajba jutott embereket meg kell menteni, de közben olyan politikát kell kialakítani, ami segít nekik, hogy ott maradhassanak, ahol születtek.
Népszabadság
Európa számára saját önazonosságának tartalma alapvetően vált kérdésessé - rövidke lapszemle
A magyar Alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián Orbán Viktor a legfontosabb változások közé sorolta, hogy az új alaptörvény alkotmányos identitásunkat is megjeleníti.
A kormányfő ennek elemeként említette a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségi elvet, a munkaalapú társadalom deklarálását és a nyitást a történeti alkotmány felé.
Fontosnak nevezte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, a határon túli magyarok sorsáért vállalt felelősséget, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudtuk helyreállítani.
Kövér László szerint sajnálatos, hogy Európa számára saját önazonosságának tartalma alapvetően vált kérdésessé. Európa valódi, tradicionális értékeinek vállalása európai kritikához vezet, ráadásul éppen ezen értékekre való hivatkozással.
Magyar Hírlap
Ez a nemzeti bank visszaadása a nemzetnek - rövidke lapszemle
Bayer Zsolt szerint az izlandi parlament által előkészített törvénytervezet alapjaiban törheti meg a nemzetközi uzsoravilág monetáris terrorizmusát. Ugyanis a tervezet szerint az izlandi kereskedelmi bankok kizárólag a jegybank segítségével nyújthatnának a jövőben hitelt, a jegybank pedig visszakapná az ország monetáris bázisának növelésére, továbbá a pénzkibocsátásra vonatkozó tényleges monopóliumát.
Ez a nemzeti bank visszaadása a nemzetnek. És Izland az egyetlen állam a világon, amely nem vállal garanciát kereskedelmi bankjai veszteségeiért, vagyis nem társadalmasítja a magánhiányokat.
Magyar Hírlap
A tapasztalat és a tudás nem azonos fogalmak - a tudáshoz a dolgok miértjét is ismerni kell
"Az emberek nem buták és nem bolondok. Az emberek tudják, hogy mit miért beszélnek. Csak egyet nem tudnak: hogy az, amiről beszélnek, miért van úgy, ahogy van. Ezt nem tudják, és ez nem is érdekli őket."
A funtineli boszorkány - részlet
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Magyar emlékek a nagyvilágból - Szalay József-mellszobor - Szczawnica - Lengyelország
A mai szlovák határ mellett fekvő lengyel üdülővároska, Szczawnica sok magyar emléket őriz. Mai gyógyhelyi pozícióját a XVIII. század második felében – az akkor a Habsburg-birodalomhoz tartozó – Galíciába érkező magyar Szalay-családnak köszönheti.
Szalay Jozefa és István felvásárolták a szczawnicai birtokot, rendbe tették a gyógyforrásokban gazdag területet, saját nevüket adták több forrásnak (István, Jozefa, József), sőt egy reprezentatív épületet is építtettek, vendégszobákkal. Valójában azonban fiuk, József varázsolta Szczawnicát Galícia legnépszerűbb gyógyfürdőhelyévé, édesapja 1838-ban bekövetkezett halála után.
Szalay József emlékét mellszobor őrzi a helyi parkban. Ő volt az, aki megépíttette az első fürdőket, új villákat és panziókat emeltetett, a felfedezett forrásokra megfelelő „köntöst” épített, bővítette a Felső Parkot.
Megtervezte és berendezte a Gyógyüdülő Kápolnát, amelybe még egy saját maga által festett olajképet – Madonna a Gyermekkel – is elhelyezett. Megjelentette a Szczawnicát bemutató első útikönyvet és kiadott egy saját rajzaival díszített albumot is Szczawnicai album címmel. Szalay József szervezte meg az első dunajeci tutajos-túrákat, és kezdeményezte a Szczawnicát és a felvidéki Vöröskolostort összekötő ún. Pienini-út megépítését is.
Az ő felügyelete alatt Szczawnica ténylegesen ismert és kedvelt nyaralóhelye lett az arisztokráciának és a művészeti köröknek. Itt nyaraltak többek között a legnagyobb lengyel költők, írók, festők is.
Szczawnica nyolc fajta gyógyvízforrásról híres. A Szalayaknak köszönhetően kezdődött meg a gyógyvíz palackozása, a fürdő- és ivókúrák rendszeresítése.
A városka rövid idő alatt Lengyelország, illetve az akkori Felső-Magyarország (elsősorban a Szepesség) egyik legnépszerűbb gyógyüdülő-központjává vált.
A Szalay-család a gyógyüdülőt a krakkói Lengyel Művészeti Akadémiára hagyta, amelynek alapítója Stanislaw Tarnowski, Esterházy János anyai nagyapja volt.
Szepesség I. rész - Branyiszkótól a Lőcsei-hegységig - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=Z0M9FOo_HW0
Amerikában már a 99 százalék nem rúghat labdába - rövidke lapszemle
Botos Katalin közgazdász szerint a demokrácia az egy ember-egy szavazat elvén nyugszik. A mai Amerikában azonban már az egy dollár-egy szavazat elve érvényesül.
Ez pedig módot ad arra, hogy a gazdagok a saját érdekükben megfelelően befolyásolják a politikát. A jövedelem fokozódó koncentrációja, párosulva a tulajdon szentségével és örökölhetőségével, egy új örökletes elit létrejöttéét segíti elő, s lehetetleníti a társadalmi mobilitást.
A 99 százalék nem rúghat labdába – mivel a játékszabályokat éppen nem ennek érdekében alakítják. Kik? A szűk, de gazdag társadalmi réteg. Az érvényes amerikai kampányfinanszírozás szerint olyan jelölteket támogathatnak a választásokon, amilyeneket akarnak, s annyi pénzzel, amennyit erre a célra adni tudnak.
De miért szavaz rájuk olyan gyakran a többség? Az elit a médián keresztül is sikerrel építi be a köztudatba, hogy a szabadság hazájában minden állami beavatkozás fölösleges, sőt káros. A pénz hatalma a médián keresztül a közvélekedésre is kihat.
Napi Gazdaság
Böjte Csaba
"Ha csak az anyagi világban hiszünk, és ha csak abban keressük a boldogulásunkat, akkor tudnunk kell, hogy folyamatos konfrontációk lesznek a Földön.
Sajnos az anyagi javak mennyisége véges, így mind kevesebb fog jutni az embereknek belőle, és az értük való küzdelemben sajnos nagyon sokan egymás torkának fognak esni."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Tavaszköszöntő
Tavaszköszöntő
Sándor napján
megszakad a tél,
József napján
eltűnik a szél.
Zsákban Benedek,
hoz majd meleget,
nincs több fázás,
boldog aki él.
Már közhírré
szétdoboltatik,
minden kislány
férjhez adatik.
Szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák
és a maradék.
Weöres Sándor (1913-1989) - költő, író, műfordító, irodalomtudós