Horthy Miklós köszöntője a szégyenletes nemzetvesztési kísérlet, a tanácsköztársaság bukását követő Budapestre történő bevonulásakor - rövid szöveg és VIDEÓ!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor — kimondom — gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erõvel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz. Horthy Miklós beszéde 1919. november 16-án, a Budapestre való bevonulás alkalmával kattints a VIDEÓRA - és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=u5UmS7E1o6U

Európát saját vesztébe sodró felelőtlen, önző politikai, gazdasági és kulturális hatalmasságok figyelmébe!

                            "A kereszténység nem mindenki számára kötelező hit ugyan, de mindenki számára erkölcsi és kulturális érték." Barankovics István (1906–1974) hírlapíró, kereszténydemokrata politikus

Szentháromság szoborcsoport - Budai várnegyed - Budapest

                        A Mátyás-templom előtt a 17. század végén, az 1686-os ostrom, a vár töröktől való visszavétele után alakítottak ki teret, melyre a pesti polgárok a pestisjárvány elkerülésére tett vallásos fogadalom miatt szentháromság szobrot terveztek. Az első szobrot 1706-ban állították fel, majd helyébe 1713-ban a Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok által készített 14,4 m magas, barokk szobrot állítottak. A szobor a II. Világháborúban súlyosan megrongálódott, helyükre pedig a ma is látható, Búza Barna által alkotott rekonstrukciókat helyezték. Az emlékoszlop csúcsán Ungleich eredeti Szentháromság-szoborcsoportja látható 1713-ból.) 2005-2007 között a szoborcsoportot ismét felújították, most szebb, mint 20-30 évvel korábban volt.  

A néhai Tőzsdepalota - Budapest

                          A néhai Tőzsdepalota, később a Magyar Televízió (MTV) székháza volt. Az V. kerületben, a Szabadság tér,Nádor utca közt található. A teljes főnézetét szemből, a Szabadság tér felől magas fák takarják!

Az ukrán "demokratizálási folyamat" egy amerikai gyarmatosító projekt - rövid lapszemle

                              Máté T. Gyula szerint Európának már elege van Ukrajnából, az amerikaiak által rákényszerített „demokratikus kalandból”. A Majdan egy amerikai projekt volt. Amerikai cégek kaptak privilégiumokat a privatizációban, amerikai kék útlevéllel rendelkező miniszterek irányítják az ukrán gazdaságot ma. Vlagyimir Putyin pénzelte volna Ukrajnát, amennyiben az legalább semleges lesz, azonban Washington új „kényszerítő-frontot” nyitott – Ukrajnában ez vért jelent, a mi régiónkban gázvezetékek megfúrását. A Kreml ezt nem tűrte, válaszolt. A Krím orosz akart lenni, pont annyira, mint Koszovó albán. Putyin orosz érdeket képviselt amerikai érdek ellen, nyert, mert a fekete-tengeri félszigeten a többség orosz. Délkelet-Ukrajna lakossága nem akart háborút. Viszont jogos akaratuk, hogy anyanyelvüket használhassák boltban, bíróságon vagy akár házasságkötéskor. Kijev ezt nem engedte. Az EU csinovnyikjai félrenéztek. A legmocskosabb háború folyik. Meglehet, hogy Mariupolt a szakadárok lőtték. De az biztos, hogy Donyeck iskoláinak, kórházainak lövetése ukrán területről történik. Az ukrán oligarcháknak elegük lett a háborúból. Immár túl sokba kerül, túl sok kockázattal jár. Az eddig látványosan háborúpárti dnyepropetrovszki milliárdos, Igor Kolomajszkij már tárgyalna a felkelőkkel, „Kárpátalja gazdája”, Viktor Baloga – az öt régiós választókerület mindegyikében családtagjai és üzlettársai „nyertek” mandátumot – is békét követel. Washington hivatalosan is fegyvert szállítana Porosenkóéknak. Ez isteni üzlet az amerikai hadiparnak. Angela Merkel nem akarja ezt. A franciáktól az olaszokig senki sem szeretné. Az Európai Unióban egyedül Lengyelország szállt be az „amerikai buliba”. A Krím, Délkelet-Ukrajna lakossága nem akar Ukrajna része lenni. El kell ereszteni őket. Oroszországgal üzletelni és nem hidegháborúzni kell. Saját érdeket, magyart és európait kell nézni Moszkvával és Pekinggel kapcsolatban is. Magyar Hírlap  

Mi mozgatja Merkelt - mit akar Amerika, mi is valójában a német érdek? - rövidke lapszemle

                        Rainer Rupp német politikai szakértő a Junge Weltben úgy látja, Washington európai érdekei a következők: Berlin igényét az EU vezető szerepére aláásni, az USA európai hegemóniáját megerősíteni, éket verni Oroszország és az EU közé és Oroszországot térdre kényszeríteni. E célokért Washington szükség esetén az utolsó ukránig harcolni fog. Berlin érdeke ezzel szemben egy tárgyalásos megoldás. Ebből eredeztethető a kérdés, hogy meddig hagyja magát Angela Merkel sodortatni Varsó, Vilnius, Riga, Tallin és Washington oroszfóbiásainak harci kiáltásai által. Németország legmélyebb politikai és gazdasági érdekei ellen lép fel csak azért, hogy az EU vezető hatalmának álmát ne kelljen feladnia”. transform.hu

A nagy stratégák elfeledik, Putyin Oroszországa nem Észak-Vietnám - rövid lapszemle

                      Scott Mcconnell ismert amerikai konzervatív újságíró az American Conservative című lapban írja: kétségtelen, hogy az ukrán válság az amerikai és az európai elit próbálkozásaival kezdődött, amikor megpróbálták kihasználni egy sokat szenvedett ország lakossága egy részének a régi elégedetlenségét, és így próbálták meg elérni a Nyugat győzelmét és Moszkva vereségét. Dollárok milliárdjait fordították az államcsíny és a népi forradalom alapjainak lerakására. És ezek az erőfeszítések sikerültek. Aztán Oroszország válaszolt – és válaszának energiája és ereje meghökkentette Washingtont és Európa összes állami kancelláriáit. És most gondolkoznak, hogyan reagáljanak Oroszország válaszára. Logikusnak tűnik , hogy ha a Nyugat kicsit növeli a nyomást, „emeli a tétet”, amikor Putyin igyekszik nem beengedni a NATO-t a veteményeskertjébe, akkor ennek hatására Putyin kész lesz behódolni és áldását adni Ukrajna átadására a nyugati szövetségnek. Mint ahogy logikusnak tűnt az is, hogy az észak vietnamiak kapitulálnak, ha Washington gondosan kiszámított bombázással sújtja a hazájukat. Mi van, ha Putyin nem úgy reagál, mint ahogyan ezek az agytröszt harcosok várják? És mi van, ha úgy dönt, hogy harcol az utolsó csepp vérig, mert nem akarja, hogy a nyugat megalázza az országát, vagy csődbe kerüljön és káoszba süllyedjen a rendszere? Mi lesz akkor? Erre gondol valaki? transform.hu

A cigány-politikai „elit” mutyizós semmittevők hada - rövidke ellenzéki lapszemle

                    Bogdán László, Cserdi cigány származású polgármestere szerint kialakult egy sztereotip kép a cigányságról, amire „sajnos rászolgáltunk”. A cigány-politika a nullával egyenlő, a cigány-politikai „elit” mutyizós semmittevők hada, szóra sem érdemes, úgyhogy „saját erőnkből kell kikapaszkodnunk a gödörből. Fölösleges mást hibáztatni a sorsunkért, rajtunk múlik, hogy jobb életünk legyen”. „Nem szabad minket rászoktatni arra, hogyha kérünk, kapunk, mert akkor kialakul bennünk, hogy nem kell semmit tenni, valahogy úgyis lesz”. „Sajnálom, hogy ez így van, és minden erőmmel azon vagyok, hogy ne így legyen”. Az utóbbi években a községben 26 fürdőszobát építettek, ugyanennyi homlokzatot hoztak rendbe kalákában. Nyolc hektáron gazdálkodnak, bérmunkát is vállalnak, van erdejük, fóliasátrakban kertészkednek, s tavaly 38 laptopot és 12 biciklit kaptak sikerdíjul a legjobban tanuló gyerekek. Népszava

Református templom - Zubogy - Északi-közép-hegység - rövid VIDEÓT is megtekinthetünk az épületről!

                        kattints a rövidke VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=7DZ6LtXfXkM

A magány: nagy társaság

                          "A magány: nagy társaság; az elhagyottsághoz legalább kettő kell." Weöres Sándor (1913-1989) - Kossuth és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós