Tisza István-szoborcsoport - Budapest
Tisza István (1861-1918) politikus, miniszterelnök. Nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák–Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején és az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én.
Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartásának híve és az akkoriban elterjedt „liberális-konzervatív konszenzus” képviselője volt. Meggyőződéses híve volt a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak.
A Tisza István emlékének szentelt szoborcsoportot Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934. április 22-én állítottak fel Budapesten, az Országház északi oldalánál. - Később a II. Világháború során megsérült, megrongálták, főalakját beolvasztották.
Az Elek István szobrász által újraalkotott szoborcsoportot 2014. június 9-én újraavatta Orbán Viktor miniszterelnök. - Ez talán Budapest legújabb, legmonumentálisabb, legtöbb bronzot felhasználó köztéri szobra.
Farsangi népszokásaink - Busójárás - Mohács - Dunántúl
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás - ami a farsang farkának az idejére, tehát a húshagyó kedd előtti hétvégére esik.
Ez a népszokás télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült lakosság megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson is.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
Ami nem akar összetartozni, azt hosszabb távon erőszakkal sem lehet egyben tartani - rövid lapszemle
1997-ben népszavazáson 85 százalék támogatta a NATO-csatlakozást, de Csóti György, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke szerint tizenöt éves NATO-tagsággal a hátunk mögött a korábbi lelkesedés alább hagyott. Ennek oka elsősorban az Egyesült Államok térségbeli szereplésében és világpolitikai manővereiben keresendő. A szövetséget gyengíti minden lépés az Egyesült Államok részéről, aminek során akaratát rákényszeríteni igyekszik a partnerországokra. Különösen károsak az olyan lépések, amelyek saját önző gazdasági érdekeit mondvacsinált ügyekkel, kettős mércét alkalmazva igyekszik érvényesíteni.
Nem célszerű a rejtett zsarolás, az erőfölényen alapuló nyomásgyakorlás. A transzatlanti térség vezető politikusai, sok keserű történeti tapasztalat után sem hajlandók belátni, ami nem akar összetartozni, azt hosszabb távon erőszakkal sem lehet egyben tartani.
Élő példa erre Ukrajna. A kultúrák jelenlegi és jövőbeli harca rákényszerítheti a Vancouvertől Vlagyivosztokig húzódó európai kultúrájú térséget a szoros, szövetségi jellegű együttműködésre.
Ez a szövetségi rendszer három lábon állna: Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország. Először politikai-katonai szövetséget, azután közös gazdasági övezetet kellene létrehozni. A jelenlegi helyzet („világrend”) fenntartása ugyanis a biztos pusztuláshoz vezet.
Magyar Nemzet
Nemzeti egység kellene, hogy elkerüljük a harmadik katasztrófát - rövid lapszemle
Bogár László szerint a jaltai egyezség úgy tudott fennmaradni 1990 után is, hogy a „visszaalakuló” Orosz Birodalom garanciákat kapott arra, hogy békés visszavonulása fejében a „belső gyarmatait” (a volt szovjet világot) megőrizheti. Mivel a Nyugat birodalma sorozatosan megszegte ezt az alkut, a jaltai egyezség láthatólag már nem képes globális hatalmi talapzatul szolgálni.
Ha Európa és a világ el akarja kerülni egy elképzelhetetlenül pusztító újabb világháború kirobbanását, új egyezségre van szükség. A Jaltát felváltó, új globális egyezség megkötésének kényszere abból fakad, hogy a Nyugat Kínával, Indiával és az iszlámmal szemben egyre inkább elveszteni látszik az elmúlt évszázadok során „öröknek” hitt világuralmát.
Az „amerikai birodalom” most arra törekszik, hogy potenciális riválisait destabilizálja és a köztük lévő kapcsolati rendszert szétzilálja, mert okkal tart attól, hogy egyre inkább elveszti globális vezető szerepét, ami részben már meg is történt.
A leglátványosabb „frontvonalat” ma az Oroszország és Európa között az elmúlt két évtized során létrejött együttműködési rendszer jelenti. Ennek szétroncsolása ugyanis egyszerre rendítené meg mindkét fő riválisát. Provokációk egész sorával, és a globális média véleményhatalmi terrorjának segítségével a birodalom sikeresen hozott létre egy olyan pszichózist, ami Oroszországot veszélyes agresszorként mutatja be.
Magyarország geopolitikai értelemben e „tektonikai törésvonal” kellős közepén fekszik - Mohács és Trianon után újra történelmi jelentőségű kritikus elágazási ponthoz érkeztünk. Nemzeti egység kellene, hogy elkerüljük a harmadik katasztrófát.
Magyar Hírlap
Megbékélés Kápolna - Beremend - Dunántúl
Joggal mondhatjuk, hogy országunk egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb temploma Beremenden található . A Megbékélés Kápolna építését 1993-ban kezdték és 1998-ban avatták fel, Pünkösdkor. Az ökomenikus kápolnatöbb dolgot is jelképez.
A délszláv háború menekültjei a templom dombjáról láthatták anno, hogyan válnak a háború áldozatává határon túli templomaik, falvaik. A kápolna részben azoknak az elpusztult épületeknek állít emléket, másrészt az 1946-ban Beremendről kitelepített embereknek.
A Megbékélés Kápolnát különböző nemzetiségek és különböző vallási felekezetekhez tartozók építették fel a béke szimbólumaként.
Mátyás-templom - Budavár - Budapest - Belső terek, díszítések
A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom - hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom- Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren áll.
1015-ben Szent István király alapította, a következő évszázadokban számos királyunk folytatta építését, gótikus főtornya még Mátyás király életében készült.
Ekkor érte el a templom középkori virágzását. I. Ferenc József király határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került. -Legújabb kori felújítási az 1980-asévek végén kezdődött, néhány belső részletében még ma is tart, kívülről már befejeződött.
Liptói - havasok II. - Téli túra a Szürke-hegyre - Magas-Tátra - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=Xa8D_SfvfaM
Magyar emlékek a nagyvilágban - Cziffra György (1921-1994) alapította Liszt Ferenc Auditórium - Senlis - Franciaország
Világhírű volt, mint Liszt Ferenc - hozzá hasonlították - és hasonlóan Liszthez mindig magyarnak tartotta magát
Cziffra György (1921-1994) zongoraművész Budapesten született, második hazájának Franciaországot tekintette. Már ötévesen cirkuszban zongorázott.
Hosszú időn át bárzongoristaként kereste a kenyerét. A presszók előtt tömegek hallgatták az utcán. Emigrációs kísérletei után elfogták, megkínozták, 1950-ben Recskre került, ahol követ tört zongorista kezekkel. 1953-ban szabadult, majd engedélyezték fellépéseit is. Október 23-a előestéjén Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián, kirobbanó erővel és hatással, hozzájárulva a forradalmi hangulat fokozásához.
1956-ban emigrált, rövid bécsi szereplés után Párizsban telepedett le. Hangversenyein zsúfolásig teltek a koncerttermek, zongorajátékát Liszt Ferencéhez hasonlították, nevét a XX. század legnagyobbjai, Rubinstein és Richter mellett emlegették.
1969-ben ifjú pianisták számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd 1977-ben létrehozta a Cziffra Alapítványt a Párizs melletti Senlis-ban. Itt egy XII. századi kápolnát restauráltatott, s elnevezte Liszt Ferenc Auditóriumnak, mint azt a gótikus kapu feletti felirat is hirdeti.
Cziffra megkapta a Becsületrend tiszti keresztjét, 1968-ban francia állampolgár lett, de mindig magyarnak vallotta magát. 1973-ban látogatott először haza, budapesti koncertjén hosszan ünnepelte a közönség.
A Száztagú Budapest Cigányzenekar tiszteletbeli elnökévé fogadta. 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével tüntették ki. Önéletrajza Ágyúk és virágok címmel 1983-ban jelent meg magyarul.
Árpád-kori templomaink - Keresztelő Szent János templom - Cserkút - Dunántúl
A cserkúti katolikus plébánia a XIII. században íródott pápai tizedlajstromban már szerepel. Az ősi szokásoknak megfelelően kelet-nyugati irányban tájolt, egyhajós, donga boltozatú templom belsejében félköríves szentélyt őriz.
Nyeregtetővel borított fala nyugati oromzatából bújik ki süvegtetős tornya. Az épület déli falából nyílik a félköríves, szerény párkányzattal védett, hajdan mindkét oldaláról freskókkal díszített bejárat. A templom északi falán a tizenkét apostolt bizánci stílusban ábrázoló freskó látható.
A pazarul díszített télköríves szentély alján bordó alapszínű drapériát, fölötte jobboldalán feltételezhetően az első három magyar szentet, Istvánt, Lászlót és Imrét, baloldalán pedig a magyar női szenteket ábrázolhatta a freskó. A török uralom időszakában sajnálatos módon súlyosan sérültek ezek a falrészek, amelyeknek így festményei is áldozatául estek.
A Munkácsy szeletről
A fiatalabbik Fodor István cukrászmester mondja el, amit tudni érdemes a kecskeméti Munkácsy kiállítás tiszteletére készített süteményről. Édesapámmal közösen terveztük meg és találtuk ki a Munkácsy szeletet, aminél elsősorban a Munkácsy korában lévő alapanyagokat és a kecskeméti süteményekre jellemző „technológiát?" ötvöztük.
Munkácsy korában főként a tészta alapú kalácsok jelentették a süteményt, viszont ebben az időben élt és jelent meg Dobos József a mára világhírű művével az ismert Dobos- tortával. Így szinte adva volt, hogy a Munkácsy szelet alapjául a dobostorta világába kell vonulnunk.
A sütemény lapjait külön sütjük, úgynevezett ress minőségben, majd bevonjuk a lapokat dobos cukorral, a lapok közé a rummal ízesített csokoládékrém kerül, illetve a krémet kecskeméti szokás szerint egy kis grillázzsal dúsítottuk, majd az egészet lezártuk egy csokoládé réteggel.
A sütemény annyira közkedveltté vált, hogy a 2008-as kecskeméti Munkácsy kiállítás óta is a város egyik keresett kedvelt csemegéje.