Arról, hogy a műveltséghez sok bátorság kell - ugyanis a műveltséget nem a gólya hozza
“Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez.
Mert a műveltség annyi, mint az igazságnak – minden dolgok igaz ismeretének – feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Az ember egész szívével, sorsával, lényével ismeri meg az igazságot. Az ember csak életre-halálra lehet művelt.
Az emberek mindig készségesebben nyugodnak bele valamilyen kellemetlen igazság elkendőzött magyarázatába, tehát a műveletlenségbe, mint a nyers, egyszerű, tőmondatos igazságba, ami a műveltség.
Az emberek titokban tudják, hogy minden, ami igaz és emberi, tehát valóságos, vérben, verejtékben és szenvedélyben fogan, de szívesebben pusmogják, lesütött szemmel, hogy a gyermekeket a gólya hozza.
Ez így tetszetősebb és kényelmesebb. De a műveltséget nem a gólya hozza.”
Füves könyv - részlet
Márai Sándor (1900-1998) - író, költő
Finta Emese unitárius lelkész beiktató ünnepsége - Torockószentgyörgy - 2014. május 18. - Erdély
"Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükbe biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!"
Templom és iskola - részlet
Reményik Sándor (1890-1941) - költő
Zorkóczy Gyula (1873-1932) - festőművész munkáiból
A Mintarajziskolában szerzett rajztanári oklevelet. Székely Bertalan volt a mestere. 1907-től élénk színezésű naturalista tájképeket festett és állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.
Jobbikos kémügy: Kovács Béla elmenekült a kérdések elől
A nemzetbiztonsági ülés végén a jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla elmenekült az újságírók kérdései elől. Németh Szilárd kijelentette, hogy a kémügyben felmerült vádak megalapozottságát bizonyította a mai meghallgatás. Kép- és hangfelvétel is van a bizonyítékok között.
Amíg Vona és Mirkóczki a sajtó kérdéseire válaszolt, Kovács egy szegedi kampányrendezvényre hivatkozva szinte elmenekült az újságírók elől. A média munkatársai üldözőbe vették, de a képviselő egyetlen kérdésre sem válaszolt. Arra sem, hogy „Kovács úr, ön szerint nem gyanús, hogy menekül?” – írja az Origo.
Németh Szilárd újságíróknak azt mondta: a szolgálatok tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a testület tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt.
„Van kémügy, de nincs James Bond” – nyilatkozta Molnár Zsolt, a bizottság elnöke azt követően, hogy a Belügyminisztérium, az ügyészség és a szolgálatok képviselői zárt ülés keretében tájékoztatást adtak a kémgyanúba keveredett politikus ügyéről. Az elnök arra reagált így, hogy a Jobbik megpróbálta elbagatellizálni a kémügyet azzal, hogy James Bondhoz hasonlította Kovácsot. Molnár leszögezte, hogy politikailag tisztán látnak, „a Jobbik az orosz érdekszférát választotta”.
Jogi értelemben nagy a felelőssége az ügyészségnek, mert egész Európa figyelni fogja az ügyet – tette hozzá a szocialista politikus, és kérdésre kijelentette: nagy valószínűséggel olyan dolgok vannak az ügyészség kezében, amelyek megalapozzák a gyanút.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: pártja számára elsőrendűen fontos az, hogy látni lehessen: miként növekszik az orosz befolyás Magyarországon, ezért tisztánlátást követelnek Kovács Béla ügyében.
Hozzátette: további vizsgálatokat és bizottsági ülést kezdeményez, hogy tisztázódjon, milyen szerepe van az ügyben a Jobbiknak és Kovács Bélának, aki mellett – mint Szél Bernadett mondta – a Jobbik teljes mellszélességgel kiáll. Az LMP-s politikus szerint Kovácsnak és a Jobbiknak is van még mondanivalója az ügyben.
mno
Internetes szégyenfal indult a baloldal hazugságairól
A Fidelitas egy honlapra gyűjtötte a „Magyarországot lejárató baloldali akciókat”, amelyek miatt a baloldali pártok méltatlanná váltak Magyarország európai uniós képviseletére.
Böröcz László, a szervezet ügyvezető alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a www.aszegyenfal.com-on az elmúlt négy év „leginkább arcpirító akcióit” gyűjtötték össze, amelyekkel a baloldal megpróbálta lejáratni a magyar kormányt és Magyarországot az uniós intézményekben.
Példaként említette Göncz Kinga európai parlamentbeli felszólalását, amelyben az MSZP képviselője a 2010-es kormányváltás után pár héttel arról beszélt, hogy Magyarországon megszűntek a demokratikus intézmények.
Böröcz László hozzátette: azok, akik részt vettek „az ország lejáratásában”, és akik jóváhagyták az akciókat, méltatlanná váltak arra, hogy Magyarországot képviseljék Brüsszelben.
Kattints a szégyenfalra:
http://aszegyenfal.com/
Fantasztikus győzelmet aratott a Pick Szeged férfi kézilabda csapata
Ismét Európa tetején a magyarok!
Fantasztikus győzelmet aratott a Pick Szeged férfi kézilabda csapata
Megnyerték az EHF Kupát, miután a berlini négyes döntőben a tegnapi németek felett aratott győzelmet követően ma a fináléban 29-28-ra győztek a francia Montpellier ellen.
Gratulálunk fiúk, ez hatalmas teljesítmény volt!
Öregbítettétek a magyarok hírnevét a világban.
Hajrá Szeged! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Bayer Zsolt: Béla
Mivel a Jobbik ez idáig szinte kivételezett helyzetben volt, és élvezte a nyugalmat, amelyet a média és a politikai ellenfelek biztosítottak számára, az elmúlt hetek történései láthatóan megviselték a pártot. A Gaudi-Nagy és Morvai-féle performance a parlament alakuló ülése alatt rávilágított a szavazótábor egy részének nyilas-ávós házmester mentalitására és persze az ugyanilyen mentalitással rendelkező prominensek lelkivilágára. A baloldali média és politika az elmúlt hónapokban többször leírta és elmondta, hogy a Jobbik nyugalmát a Fidesz biztosítja, természetesen saját politikai érdekei által vezérelve. Ennél nagyobb ostobaságot aligha lehet mondani. Vessen mindenki egy pillantást a Jobbik-közeli sajtó elképesztő Fidesz-gyűlöletére, nézze meg a választási eredményeket, ott lett legerősebb a Jobbik, ahol egykor az MSZP volt a legerősebb. A Jobbik szavazótáborának legnagyobb része az MSZP egykor volt szavazótáborából verbuválódott. Lásd még a Bolgár úr műsorában „comingoutoló”, baloldali érzelmű szavazót, aki a „cigánykérdés” miatt szavazott a Jobbikra. Szóval ez a Fidesz–Jobbik titkos szövetségről szóló balos legenda a legnagyobb marhaságok egyike az összeesküvés-elméletek széles mezején. A Jobbik és az MSZP szavazótábora ér ugyanis össze, a Jobbiknak pedig kizárólag a senki földjén vannak szövetségesei (Hatvannégy vármegye, Betyársereg!). A további szövetségesek pedig Keleten keresendők. Mert hát erről szól a Kovács Béla-ügy. Amely ügynek – eddig legalábbis – legérdekesebb fejleménye a baloldali mainstream média „ügykezelése”. Nevezett média ugyanis első reakcióként a Fidesznek és a kormánynak esett neki. A Népszabadság így ír szerkesztőségi vezércikkében: „A Fidesz módszereiről viszont már mindent tudunk. Az aktuális politikai ellenféllel szemben az ideális pillanatban habozás nélkül veti be az állam összes, elvben pártsemleges eszközét, rendőrséget, ügyészséget, titkosszolgálatot. Olyasmit szivárogtatnak ki jól időzítve, ami, ha igaz, azonnal cselekvésre kellett volna késztesse a hatóságokat, amikor a tudomásukra jutott, ha pedig nem igaz, akkor viszont bűncselekmény bedobni a köztudatba. Gond nélkül váltanak célpontot: mikor kit tartanak veszélyesnek magukra nézve. Ott állnak a dossziék glédában, csak szólnak fentről, hogy most X.-ről kéne egy kapucnis fotó, most Y.-ról egy ingatlanügy, nem is, inkább Z.-ről valami kompromittáló. »Mi? Hogy nem az amerikaiaknak, hanem az oroszoknak? Kár. Na mindegy, jó lesz ez is...«” (Jaj, gyerekek! Majd az emlékirataimban elmesélem, kitől is jött a kapucnis fotó! Meg fogtok döbbenni.) A Népszava lényegében ugyanezt öblögeti szegény hülye Dési János által: „Nincs a történteken mit csodálkozni. A Fidesz az ellenfeleit előszeretettel intézi el büntetőjogilag. Torgyán és a fia vagy éppen Szabadi, Hagyó, Hunvald, Dávid Ibolya, Herényi stb. Így megy ez. Elszemtelenedtek, mint Berija, akkor majd helyrerakjuk őket büntetőjogilag.” Ebben a kórusban (tényleg! Akkor most ki is védi a Jobbikot?) üde kivételnek számít az Index írása: „Túl nagy tétje van annak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a Legfőbb Ügyészség kérte Brüsszeltől Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését, méghozzá azzal az indokkal, hogy a jobbikos EP-képviselő az Európai Unió ellen, Oroszországnak kémkedett. Bár hivatalosan keveset vagy szinte semmit nem lehet tudni, de éppen ez az, ami miatt bizonyosan pontosak a kormány szócsövének is tekinthető Magyar Nemzet állításai: éppen a kémügyek azok, ahol általában minden, az üggyel kapcsolatos részlet titkos. Sőt, nemcsak a részlet, de még az alapinformációk is. Éppen ez erősíti meg a gyanút, hogy itt valóban nagyon súlyos ügyről van szó. (…) Az Indexnek név nélkül nyilatkozó, de a hírszerzés területét testközelből ismerő források éppen ezért nem valószínűsítik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy koncepciós eljáráshoz asszisztálna, vagy felsőbb utasításra megalapozatlanul tenne feljelentést egy ilyen ügyben, ehhez ugyanis Kovács orosz sztorija túl meredek. Ahogy egyikük fogalmazott, ez »blöffnek kicsit durva lenne«. (…) A jobbikos kémbotrány kirobbanásakor Kovács Béla az újságíróknak azt mondta: szeretné, ha a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nyilvánosan tárgyalná az ügyét. Ez viszont nonszensz és teljességgel kizárt, és ezzel nyilvánvalóan Kovács Béla is tisztában van, vagy ha ő nem, akkor pártja nemzetbiztonsági szakértői. Egy ilyen eljárás tele van államtitkokkal (…), így kizárt, hogy akár egy ezzel kapcsolatos nemzetbiztonsági ülés, akár egy büntetőügy teljesen sajtónyilvános legyen, erre korábban és a jövőben sem lesz példa. A Jobbiknak viszont remek lehetőség arra, hogy a közvélemény felé azt kommunikálja, hogy ő transzparenciát és teljes átvilágítást akar, bezzeg a Kovács Bélát lejárató hatóságok és politikusok titkolóznak.” Hát ez lenne a lényeg. Úgyhogy óvatosan a Bélával. A baloldali sajtó pedig lassan összeülhet kitalálni, hogy ha további disznóságok derülnének ki a Jobbikról, azt hogy lehetne mégis a Fidesz és a kormány nyakába varrni. Természetesen úgy, hogy közben tovább éljen a Fidesz–Jobbik-együttműködés legendája. Bayer Zsolt Magyar Hírlap
Extra profit - etikus gondolkodás - erős állam - rövid lapszemle
Fricz Tamás szerint a neoliberális gazdaságfilozófia elhitette a világgal, hogy a „befektetők” extraprofitja előbb-utóbb „lecsorog” a munkavállalókig.
Nos, az utóbbi húsz-harminc évben a multinacionális cégek extraprofitja brutálisan nagyra nőtt, a spekulatív műveletekből szerzett banki, biztosítótársasági, hedge fund-i bevételek, az offshore cégekbe mentett vagyonok pedig nem csorogtak le sehová. Az etikus gondolkodást úgy tudjuk megjeleníteni, ha piacot erős jogi törvényi eszközökkel kordában tartjuk, s az állam szerepét megnöveljük.
A leggazdagabb réteg önmérséklete nélkül – amelyre, ha másképp nem megy, rá kell kényszeríteni az érintetteket – nem tudjuk megoldani a szegénység és a közjó problémáját.
Napi Gazdaság
A "demokratikus" nyugati hatalmak és az ő antidemokratikus, cinikus politikájuk - rövid ellenzéki lapszemle
Schmidt Mária történész Münchentől Jaltáig címmel tartott előadásában leszögezte: a második világháború előtt a Hitler és Sztálin közé beszorított kelet-és közép európai népek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Anglia és Franciaország elárulták a térséget, és odadobták koncnak a szovjet birodalomnak.
Hitler, Chamberlain és Churchill is az hitték, Európai ügyeit maguk intézhetik, az USA, illetve a Szovjetunió nélkül. 1938-ban pillanatnyi kétségük sem volt afelől, hogy ahogy Versaillesben, úgy itt is joguk van a közép-európai népek megkérdezése nélkül, sorsukról dönteni.
Münchenben az általuk két évtizede kialakított békerendszert garantálni immár képtelen Franciaország és Nagy-Britannia lemondott Közép-Európáról. Átengedte Hitlernek, mert tudta, nem tud és nem is akar érte harcolni. Chamberlain erről a konferencia előtt két nappal levélben biztosította Hitlert. Csehszlovákiáról még maguk a győztesek döntöttek, a magyar, lengyel, román ügyek rendezését a németekre és az olaszokra hagyták.
Ahogy az angol külügyminiszter, Lord Halifax mondta: „Az egy dolog, hogy megengedjük a közép-európai német terjeszkedést, - ami szerintem normális és egyben természetes -, de a nyugat-európai irányúnak már gátat kell szabnunk, különben a mi pozícióink kerülnek veszélybe.”
Chamberlain Közép-Európa átengedésével lemondott az erőegyensúly politikáról, és Daladier-vel együtt hozzájárult ahhoz, hogy Németország váljék Európa urává. Azt remélte, ha Hitler biztonságban érezheti magát Nyugaton, Kelet felé fordul, és a nagy összecsapásra a két diktátor között kerül sor, Anglia pedig a kellő időben megsegíti majd a gyengébbet.
1939 nyarán a szovjetek angol és francia katonai delegációkkal tárgyaltak a közös németellenes fellépésről. Az „imperialisták” közötti összecsapást Sztálin elkerülhetetlennek tartotta, és azt a nyugat szovjetizálására akarta felhasználni. Mindkét háborúban mindkét amerikai elnök, Wilson és Roosevelt is arra törekedett, hogy a harcokba csak akkor kapcsolódjon be, amikorra a háborús felek kellően leharcolták már egymást, hogy a győzelmet a lehető legkisebb emberáldozattal és a legnagyobb haszonnal arathassák le.
Wilson mondta bizalmasának: „Ha a háború befejeződik, rájuk kényszerítjük a mi gondolkodásmódunkat, hiszen anyagilag úgy is a kezünkben lesznek”. Roosevelt a harcok lezárulta után, az USA érdekeinek megfelelően akarta kialakítani az új világrendet. Ehhez le kell győznie a Harmadik Birodalmat és Japánt, fel kellett számolnia a brit gyarmatbirodalmat, át kellett vennie a Földközi tenger térségében illetve a Közel-Keleten lévő pozícióikat. Chamberlainnel szemben Churchill abban a hitben ringatta magát, hogy az angolszászokat különleges kapocs fűzi egybe.
Miközben a britek egyedül álltak szemben a két totális diktatúra: a nácik és a szovjetek szövetségben egyesített erejével, az USA ötven kiselejtezett hadihajó átadásának ígéretével „segített” rajtuk. Annak ellenére, hogy a briteknek Karib- tengeri támaszpontokat kellett cserébe átadniuk, 1941 januárjáig csak két hajót kaptak meg. Az 1941. augusztus 12-én elfogadott Atlanti Charta, amely a háború utáni rendezéssel kapcsolatos közös amerikai, angol célkitűzéseket tartalmazta, több a brit birodalom érdekeivel szöges ellentétben álló célkitűzést is megfogalmazott (nemzeti önrendelkezés, szabadon választott kormányzati forma, a kereskedelem szabadsága, a nyersanyagokhoz való hozzáférés.)
Mindez annyira nyilvánvaló volt, hogy Churchill magyarázkodásra kényszerült a brit alsóházban. Politikai ellenfelei ugyanis azzal vádolták Churchillt, hogy a segélyekért cserébe az USA le akarja mondatni Nagy Britanniát a birodalmi vámkedvezményekről, és rá akarja tenni a kezét az egész brit birodalomra. Tény, hogy az USA pont ezt akarta.
Szándékai olyannyira nyilvánvalóak voltak, hogy Roosevelt néhány hónappal később már India függetlenségének garantálását követelte Churchilltől. Közben busás árat követelt minden segélyszállítmányért. Anglia 1942 elejére teljesen fizetésképtelenné vált, kénytelen volt maradék exportbevételét is átengedni az USA-nak. Cordell Hull amerikai külügyminiszter egyértelműen fogalmazott: „Az USA segítsége késként nyitja fel a brit birodalmat, mintha az egy kagyló volna.”
Roosevelt számára az USA háborús céljai közé nem a brit birodalom megőrzése, hanem épp ellenkezőleg, világhatalmi státuszának megsemmisítése tartozott. Esze ágában sem volt az anyagilag, pénzügyileg teljesen kiszolgáltatott Nagy Britanniával osztozkodni.
Molotov Teheránban Kelet-Európával kapcsolatban már nem engedett beleszólást Angliának. A legégetőbbet, a lengyel kérdést is az USA-val vitatta meg. Roosevelt nem csinált titkot abból, hogy sem Lengyelországot, sem Kelet-Európát nem tekinti amerikai érdekszférának.
Nyilvánvalóvá tette, hogy ezek a kérdések számára csak a közvéleményre gyakorolt hatásuk szempontjából érdekesek. Utalt arra, hogy nem mondhat le a több mint hat millió lengyel származású amerikai polgár szavazatairól. Rugalmasságáért cserébe Sztálin beleegyezett az ENSZ létrehozásába, amit Roosevelt a háború utáni rendezés döntő kérdésének tekintett.
„Teheránban éreztem meg először, milyen kis ország vagyunk. Az egyik oldalamon ott ült a nagy orosz medve, kinyújtott karmokkal, a másikon a nagy amerikai bölény, és köztük ült a szegény angol szamár” – döbbent rá Churchill a brit világbirodalom valódi helyzetére.
Churchill tudta, hogy az amerikaiak nem fognak háborúzni Lengyelországért az oroszokkal. De az angolok állítólag Lengyelországért üzentek hadat a Harmadik Birodalomnak. Churchill azt követelte a lengyelektől, hogy fogadják el a Curzon-vonalat és határaik nyugatra tolását, mégpedig lelkesen, hiszen Anglia „nem Lengyelország keleti határaiért lépett be a háborúba.” Ha nem teszik, „az oroszok át fognak gázolni magukon és ki fogják irtani a lengyeleket. A megsemmisülés szélén állnak… Ha azonban jók lesznek, kaphatnak a háború után amerikai segélyt. Mi nem tudunk adni, mert szegények leszünk –fenyegetőzött, és ígért.
Chamberlain Münchenben egy a nyilvánosság előtt, a nagyhatalmak között folytatott konferencián mondott le Közép-és Kelet-Európáról, és adott szabad kezet Hitlernek illetve Mussolininak a térség felett.
Nyilvánvalóvá tette, hogy nem képes és nem is akar beleszólni a jövőjükbe. Hat évvel később, Churchill cinikusan, suttyomban adta el a térség országait a másik diktátornak, Sztálinnak, aki már 1944-ig is ártatlan áldozatok millióit mészároltatta le.
Churchill évtizedek óta tisztában volt a bolsevizmus valódi természetével. Pontos információi voltak Katynról, a nagy terrorról, egész népek deportálásáról. 1942-ben azt mondta Edennek: „Határtalan szerencsétlenség lesz, ha az orosz barbárság leigázza Európa ősi államainak kultúráját és függetlenségét”.
Az 1938-as müncheni egyezménnyel szemben Churchillnek az volt a fő érve, hogy Hitlerben és rendszerében nem lehet megbízni, mert „Egy olyan rendszer, amelyik tárgyalás nélkül börtönzi be és gyilkolja le ellenfeleit, és amelyik olyan könnyen szegi meg adott szavát, amilyen könnyen adja, azzal nem szabad nemzetközi egyezményeket kötni. Németország veszélyezteti a hatalmi egyensúlyt, és nyilvánvaló, hogy nagyobbak az ambíciói, mint amit bevall”. Sztálin vajon különb bánásmódban részesítette ellenfeleit Hitlernél?
Mit akart elérni vajon Churchill a magyarországi 50%-os befolyással? Vajon hogyan zajlottak volna a szabad választások azokban az országokban, amelyekről százalékaiban már megállapodtak?
Mit gondolhattak Churchillék arról, hogyan kell 10-20 vagy akár 50% birtokában szabadon választásokat tartani, és megválasztani azt a kormányzati formát, amelyet az ott élő népek akartak?
Sztálin sokáig tartotta magát a moszkvai százalékokhoz. Igaz, hogy Lengyelországban nem tartottak szabad választásokat, és a Szovjetunió bekebelezte Bulgáriát és Romániát is, de hogy Görögországban sem tartottak választásokat, és az angolok azt tehettek a görögökkel, amit akartak.
hvg.hu
A II. világháborút követően a nagyhatalmak is látták Trianon igazságtalanságát a magyarokra nézve, de végül is nem tettek semmit ellene - rövid ellenzéki lapszemle
Romcsics Ignác a BBC History Magyarország a második világháborúban című különszámában leírja, hogy a II. világháború után a nemzeti ellentétek minimalizálása érdekében az amerikaiak Magyarország javára módosításokat javasoltak a trianoni békeszerződésben. Erdély esetében a partiumi sáv Magyarországhoz csatolása mellett a Székelyföld számára széles körű területi autonómiát javasoltak.
A brit béke-előkészítő bizottság az amerikaihoz nagyon hasonló határjavaslatokat dolgozott ki. A szovjet álláspont azonban élesen eltért az amerikai és a brit elképzelésektől. A szövetséges hatalmak külügyminisztereinek 1945. szeptember 20-i londoni konferenciáján Ernest Bevin brit és James Byrnes amerikai külügyminiszter azt javasolta, hogy a román-magyar határ ügyét a két állam követeléseinek elemzése után kellene eldönteni.
Az amerikai-brit javaslatot ezúttal a francia külügyminiszter, Georges Bidault is támogatta. Molotov viszont makacsul ellenállt a román-magyar határ akár jelképes módosításának is. A vita befejező szakaszában Bidault a szovjeteket támogatta. Az ülés végén már csak egyedül Bynes ragaszkodott egy 7000 négyzetkilométernyi határ menti sáv visszaadásához.
Döntés Londonban nem született. 1946 februárjában a brit külügyminisztérium úgy döntött, hogy román-magyar viszonylatban is a trianoni határok helyreállítását támogatják. Ezt részben azzal indokolták, hogy olyan megoldás kezd kirajzolódni, amely Erdély kérdésének megoldását inkább az autonómiában látja.
Népszabadság