Extra profit - etikus gondolkodás - erős állam - rövid lapszemle

                              Fricz Tamás szerint a neoliberális gazdaságfilozófia elhitette a világgal, hogy a „befektetők” extraprofitja előbb-utóbb „lecsorog” a munkavállalókig. Nos, az utóbbi húsz-harminc évben a multinacionális cégek extraprofitja brutálisan nagyra nőtt, a spekulatív műveletekből szerzett banki, biztosítótársasági, hedge fund-i bevételek, az offshore cégekbe mentett vagyonok pedig nem csorogtak le sehová. Az etikus gondolkodást úgy tudjuk megjeleníteni, ha piacot erős jogi törvényi eszközökkel kordában tartjuk, s az állam szerepét megnöveljük. A leggazdagabb réteg önmérséklete nélkül – amelyre, ha másképp nem megy, rá kell kényszeríteni az érintetteket – nem tudjuk megoldani a szegénység és a közjó problémáját. Napi Gazdaság

A "demokratikus" nyugati hatalmak és az ő antidemokratikus, cinikus politikájuk - rövid ellenzéki lapszemle

                                      Schmidt Mária történész Münchentől Jaltáig címmel tartott előadásában leszögezte: a második világháború előtt a Hitler és Sztálin közé beszorított kelet-és közép európai népek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Anglia és Franciaország elárulták a térséget, és odadobták koncnak a szovjet birodalomnak. Hitler, Chamberlain és Churchill is az hitték, Európai ügyeit maguk intézhetik, az USA, illetve a Szovjetunió nélkül. 1938-ban pillanatnyi kétségük sem volt afelől, hogy ahogy Versaillesben, úgy itt is joguk van a közép-európai népek megkérdezése nélkül, sorsukról dönteni. Münchenben az általuk két évtizede kialakított békerendszert garantálni immár képtelen Franciaország és Nagy-Britannia lemondott Közép-Európáról. Átengedte Hitlernek, mert tudta, nem tud és nem is akar érte harcolni. Chamberlain erről a konferencia előtt két nappal levélben biztosította Hitlert. Csehszlovákiáról még maguk a győztesek döntöttek, a magyar, lengyel, román ügyek rendezését a németekre és az olaszokra hagyták. Ahogy az angol külügyminiszter, Lord Halifax mondta: „Az egy dolog, hogy megengedjük a közép-európai német terjeszkedést, - ami szerintem normális és egyben természetes -, de a nyugat-európai irányúnak már gátat kell szabnunk, különben a mi pozícióink kerülnek veszélybe.” Chamberlain Közép-Európa átengedésével lemondott az erőegyensúly politikáról, és Daladier-vel együtt hozzájárult ahhoz, hogy Németország váljék Európa urává. Azt remélte, ha Hitler biztonságban érezheti magát Nyugaton, Kelet felé fordul, és a nagy összecsapásra a két diktátor között kerül sor, Anglia pedig a kellő időben megsegíti majd a gyengébbet. 1939 nyarán a szovjetek angol és francia katonai delegációkkal tárgyaltak a közös németellenes fellépésről. Az „imperialisták” közötti összecsapást Sztálin elkerülhetetlennek tartotta, és azt a nyugat szovjetizálására akarta felhasználni. Mindkét háborúban mindkét amerikai elnök, Wilson és Roosevelt is arra törekedett, hogy a harcokba csak akkor kapcsolódjon be, amikorra a háborús felek kellően leharcolták már egymást, hogy a győzelmet a lehető legkisebb emberáldozattal és a legnagyobb haszonnal arathassák le. Wilson mondta bizalmasának: „Ha a háború befejeződik, rájuk kényszerítjük a mi gondolkodásmódunkat, hiszen anyagilag úgy is a kezünkben lesznek”. Roosevelt a harcok lezárulta után, az USA érdekeinek megfelelően akarta kialakítani az új világrendet. Ehhez le kell győznie a Harmadik Birodalmat és Japánt, fel kellett számolnia a brit gyarmatbirodalmat, át kellett vennie a Földközi tenger térségében illetve a Közel-Keleten lévő pozícióikat. Chamberlainnel szemben Churchill abban a hitben ringatta magát, hogy az angolszászokat különleges kapocs fűzi egybe. Miközben a britek egyedül álltak szemben a két totális diktatúra: a nácik és a szovjetek szövetségben egyesített erejével, az USA ötven kiselejtezett hadihajó átadásának ígéretével „segített” rajtuk. Annak ellenére, hogy a briteknek Karib- tengeri támaszpontokat kellett cserébe átadniuk, 1941 januárjáig csak két hajót kaptak meg. Az 1941. augusztus 12-én elfogadott Atlanti Charta, amely a háború utáni rendezéssel kapcsolatos közös amerikai, angol célkitűzéseket tartalmazta, több a brit birodalom érdekeivel szöges ellentétben álló célkitűzést is megfogalmazott (nemzeti önrendelkezés, szabadon választott kormányzati forma, a kereskedelem szabadsága, a nyersanyagokhoz való hozzáférés.) Mindez annyira nyilvánvaló volt, hogy Churchill magyarázkodásra kényszerült a brit alsóházban. Politikai ellenfelei ugyanis azzal vádolták Churchillt, hogy a segélyekért cserébe az USA le akarja mondatni Nagy Britanniát a birodalmi vámkedvezményekről, és rá akarja tenni a kezét az egész brit birodalomra. Tény, hogy az USA pont ezt akarta. Szándékai olyannyira nyilvánvalóak voltak, hogy Roosevelt néhány hónappal később már India függetlenségének garantálását követelte Churchilltől. Közben busás árat követelt minden segélyszállítmányért. Anglia 1942 elejére teljesen fizetésképtelenné vált, kénytelen volt maradék exportbevételét is átengedni az USA-nak. Cordell Hull amerikai külügyminiszter egyértelműen fogalmazott: „Az USA segítsége késként nyitja fel a brit birodalmat, mintha az egy kagyló volna.” Roosevelt számára az USA háborús céljai közé nem a brit birodalom megőrzése, hanem épp ellenkezőleg, világhatalmi státuszának megsemmisítése tartozott. Esze ágában sem volt az anyagilag, pénzügyileg teljesen kiszolgáltatott Nagy Britanniával osztozkodni. Molotov Teheránban Kelet-Európával kapcsolatban már nem engedett beleszólást Angliának. A legégetőbbet, a lengyel kérdést is az USA-val vitatta meg. Roosevelt nem csinált titkot abból, hogy sem Lengyelországot, sem Kelet-Európát nem tekinti amerikai érdekszférának. Nyilvánvalóvá tette, hogy ezek a kérdések számára csak a közvéleményre gyakorolt hatásuk szempontjából érdekesek. Utalt arra, hogy nem mondhat le a több mint hat millió lengyel származású amerikai polgár szavazatairól. Rugalmasságáért cserébe Sztálin beleegyezett az ENSZ létrehozásába, amit Roosevelt a háború utáni rendezés döntő kérdésének tekintett. „Teheránban éreztem meg először, milyen kis ország vagyunk. Az egyik oldalamon ott ült a nagy orosz medve, kinyújtott karmokkal, a másikon a nagy amerikai bölény, és köztük ült a szegény angol szamár” – döbbent rá Churchill a brit világbirodalom valódi helyzetére. Churchill tudta, hogy az amerikaiak nem fognak háborúzni Lengyelországért az oroszokkal. De az angolok állítólag Lengyelországért üzentek hadat a Harmadik Birodalomnak. Churchill azt követelte a lengyelektől, hogy fogadják el a Curzon-vonalat és határaik nyugatra tolását, mégpedig lelkesen, hiszen Anglia „nem Lengyelország keleti határaiért lépett be a háborúba.” Ha nem teszik, „az oroszok át fognak gázolni magukon és ki fogják irtani a lengyeleket. A megsemmisülés szélén állnak… Ha azonban jók lesznek, kaphatnak a háború után amerikai segélyt. Mi nem tudunk adni, mert szegények leszünk –fenyegetőzött, és ígért. Chamberlain Münchenben egy a nyilvánosság előtt, a nagyhatalmak között folytatott konferencián mondott le Közép-és Kelet-Európáról, és adott szabad kezet Hitlernek illetve Mussolininak a térség felett. Nyilvánvalóvá tette, hogy nem képes és nem is akar beleszólni a jövőjükbe. Hat évvel később, Churchill cinikusan, suttyomban adta el a térség országait a másik diktátornak, Sztálinnak, aki már 1944-ig is ártatlan áldozatok millióit mészároltatta le. Churchill évtizedek óta tisztában volt a bolsevizmus valódi természetével. Pontos információi voltak Katynról, a nagy terrorról, egész népek deportálásáról. 1942-ben azt mondta Edennek: „Határtalan szerencsétlenség lesz, ha az orosz barbárság leigázza Európa ősi államainak kultúráját és függetlenségét”. Az 1938-as müncheni egyezménnyel szemben Churchillnek az volt a fő érve, hogy Hitlerben és rendszerében nem lehet megbízni, mert „Egy olyan rendszer, amelyik tárgyalás nélkül börtönzi be és gyilkolja le ellenfeleit, és amelyik olyan könnyen szegi meg adott szavát, amilyen könnyen adja, azzal nem szabad nemzetközi egyezményeket kötni. Németország veszélyezteti a hatalmi egyensúlyt, és nyilvánvaló, hogy nagyobbak az ambíciói, mint amit bevall”. Sztálin vajon különb bánásmódban részesítette ellenfeleit Hitlernél? Mit akart elérni vajon Churchill a magyarországi 50%-os befolyással? Vajon hogyan zajlottak volna a szabad választások azokban az országokban, amelyekről százalékaiban már megállapodtak? Mit gondolhattak Churchillék arról, hogyan kell 10-20 vagy akár 50% birtokában szabadon választásokat tartani, és megválasztani azt a kormányzati formát, amelyet az ott élő népek akartak? Sztálin sokáig tartotta magát a moszkvai százalékokhoz. Igaz, hogy Lengyelországban nem tartottak szabad választásokat, és a Szovjetunió bekebelezte Bulgáriát és Romániát is, de hogy Görögországban sem tartottak választásokat, és az angolok azt tehettek a görögökkel, amit akartak. hvg.hu

A II. világháborút követően a nagyhatalmak is látták Trianon igazságtalanságát a magyarokra nézve, de végül is nem tettek semmit ellene - rövid ellenzéki lapszemle

                        Romcsics Ignác a BBC History Magyarország a második világháborúban című különszámában leírja, hogy a II. világháború után a nemzeti ellentétek minimalizálása érdekében az amerikaiak Magyarország javára módosításokat javasoltak a trianoni békeszerződésben. Erdély esetében a partiumi sáv Magyarországhoz csatolása mellett a Székelyföld számára széles körű területi autonómiát javasoltak. A brit béke-előkészítő bizottság az amerikaihoz nagyon hasonló határjavaslatokat dolgozott ki. A szovjet álláspont azonban élesen eltért az amerikai és a brit elképzelésektől. A szövetséges hatalmak külügyminisztereinek 1945. szeptember 20-i londoni konferenciáján Ernest Bevin brit és James Byrnes amerikai külügyminiszter azt javasolta, hogy a román-magyar határ ügyét a két állam követeléseinek elemzése után kellene eldönteni. Az amerikai-brit javaslatot ezúttal a francia külügyminiszter, Georges Bidault is támogatta. Molotov viszont makacsul ellenállt a román-magyar határ akár jelképes módosításának is. A vita befejező szakaszában Bidault a szovjeteket támogatta. Az ülés végén már csak egyedül Bynes ragaszkodott egy 7000 négyzetkilométernyi határ menti sáv visszaadásához. Döntés Londonban nem született. 1946 februárjában a brit külügyminisztérium úgy döntött, hogy román-magyar viszonylatban is a trianoni határok helyreállítását támogatják. Ezt részben azzal indokolták, hogy olyan megoldás kezd kirajzolódni, amely Erdély kérdésének megoldását inkább az autonómiában látja. Népszabadság

Szabó Anna: Tiszteletet a tényeknek

                        Borzalmas adatok jönnek a GDP-ről. A Fidesz falnak vezeti az országot, sáskajárásként felzabálja a jövőt, hogy életben maradjon. Matolcsy György módszerét tanítani fogják, hogy soha senki ne alkalmazza, mert országokat lehet vele tönkretenni. Vudu gazdaságpolitikát alkalmaz a kormány. Ilyen szlogeneket hallunk már négy éve olyan politikai zseniktől, mint Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, a harcias Gúr Nándor vagy a kackiás bajszú Vágó Gábor.   A parlamentből fájón hiányzó Török Zsolt volt MSZP-szóvivő 2010-től szinte heti rendszerességgel tartott erről sajtótájékoztatót: teljes kudarc az orbáni gazdaságpolitika, és mondjon mindenki búcsút a növekedésnek. Majd ha ők idén visszajönnek, akkor megmutatják, hogyan kell igazán hiteles és kiszámítható módon gazdálkodni – legalábbis ezt ígérte Bajnai Gordon, amikor még azt is mondta, hogy itt belőle miniszterelnök (mi más?) lesz májusban. Ez a retorika a válság lecsengésével javulást mutató makrogazdasági adatok nyilvánosságra kerülése, az Európai Unió és a nemzetközi gazdaságkutató szervezetek elismerése, sőt, az IMF (!) pozitív véleménye után sem változott. Ahogy Bajnaiból sem lett semmi, és ezen megsértődve most derogál neki beülni a parlamentbe, ugyanúgy nem váltak be a rosszindulatú előrejelzéseik sem. A gazdaság fordítani tudott a kedvezőtlen folyamatok irányán, és – a korábban felvett óriáshitelek törlesztése mellett – immár az ötödik negyedéves adat hoz a vártnál jobb növekedést. És miközben az álbaloldal most azzal kampányol, hogy Európa (vagyis semmi esetre sem Magyarország) jobban teljesít, addig az EU statisztikai hivatala tegnap a következő adatokat közölte: idén eddig az euróövezet gazdasága 0,9 százalékkal, Magyarországé 3,5 százalékkal növekedett az előző évhez képest, míg az ipari termelés az unióban fél, itthon pedig nyolc százalékkal emelkedett. A magyar fejlődés ráadásul nem az állam, a lakosság és a vállalatok eladósodása vagy az állami tulajdon privatizálása révén következett be, mint annak idején Kóka János és Bajnai Gordon gazdasági miniszterek idején – hanem saját erőből. És ezzel nem tudnak mit kezdeni a neoliberális megmondóemberek, mert erre nekik sosem volt receptjük, ők csak a magánkézbe adást és az eladósodást ismerték, amivel – átmenetileg – jó GDP-adatokat tudtak vásárolni, amit oldalas rózsaszínű hirdetésekben dicsőíthettek („fél Európa minket irigyel”). Ám ennek ára volt: az új államadósság után hat-tíz százalékos kamatot kellett fizetni, miközben a kókai pannon puma csak három-négy százalékkal ugrott, azt is hitelből. Ma már másként fest a helyzet. Az infláció eltűnt, az államadósságot kordában tartják, a költségvetés addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, pozitív egyenleget mutat a folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg, és a jegybanki alapkamat 21-szeri csökkentés után mindössze 2,5 százalék. Ami rossz hír a bankoknak, de jó – például a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja révén – az olcsóbb hitelhez jutó vállalkozásoknak. Többéves visszaesés után végre meglódultak a beruházások, csökkent a munkanélküliség, és már négymilliónál többen dolgoznak. Ezek a tények. A helyzet javult, de tartsuk észben, hogy a kedvező adatok mindig az előző éviekhez viszonyítva érvényesek, vagyis a lemaradáson – főleg a foglalkoztatottság és a hátrányos helyzetű térségek tekintetében – bőven van mit lefaragni. De egy biztos: a tegnap is megerősített bővülés már nem egyszeri hatásnak köszönhető, hanem több makrogazdasági tényező többfelől is alátámasztja. A saját lábunkra állunk. Szabó Anna MNO

Ez ugye számodra is természetes?

Mindenszentek római katolikus Templom - Fertőszéplak - Dunántúl

                                A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre, ezeket tagolt párkány osztja ketté. A homlokzat közepén ajtó, felette a Széchenyi-címer és a körszeletíves oromzaton Szent József, keresztelő Szent János és Szűz Mária szobra áll. A 18. századból megmaradt az eredeti berendezés, különösen szép a gazdagon faragott szószék. Ritka érdekesség szent Peregeus, a lábfájósok védőszentjének mellékoltára. A két toronyban összesen hat harang volt; az egyik, jelzés nélküli harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Szent Anna és nepomuki Szent János szobra áll a templom előtt; mindkettő 1750 körül készült.

Máramarosi fatemplomok – Görög Katolikus templom - Dióshalom - Partium

                        Az erdőkkel, hegyekkel körülvett település a Kapnik patak mellett fekszik. Régi neve Szürgyefalu volt 1411-ben. Dióshalom 1721-ben épült 54 méter magas tornyú fatemploma Az ősi telepítésű község régen a nagybányai és a felsőbányai kincstári uradalomhoz tartozott, s még a 20. század elején is oda számították. A 18. század elején itt folyt harcokban a falu majdnem elpusztult. Ugyancsak az itteni határban találhatók azok az érdekes alakú kősziklák, melyeket a helyi lakosság kőkazlak-nak tart, és érdekes legendát is tud róluk: "…Mikor Szent Péter itt járt, azzal büntette meg a falu egyik gazdálkodóját, aki vasárnap is szénát rakott kazalba, hogy összes kazlát kővé változtatta…" A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.

Magyar vagyok

                                  "De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szülőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet!"   Magyar vagyok című vers - részlet Petőfi Sándor (1823-1849) - költő  

Kétnapos zenés színházi fesztivál keretében Spanyolországban vendégszerepelt az Aradi Kamaraszínház és a Bakelit Produkció közös produkciója, Harsányi Attila és Vihula Mihajlo előadásában az Oroszok című Viszockij-est.   A Viszockij-dalokra épülő előadást május 3-án, szombaton a Magyar Zenés Színházi Fesztivál keretében a Ciudad Qesada-i The Bells – Thunderthief Cultural Parque pódium színpadán mutatták be. „Fantasztikus este volt.   Angoloknak, spanyoloknak, hollandoknak játszottunk” – mondta előadás után Harsányi Attila, aki szerint az előadás hatalmas sikert aratott a fesztiválon.   Harsányi Attila és Vihula Mihajlo zenés műsora minden, ami orosz: elsősorban dal és elsősorban Viszockij, és ami mögötte van – lélek és háború és vodka és politika és ember és nyersesség és vicc és magány és Puskin és Dosztojevszkij és Mengyelejev és az utólag szoborba öntött hősi halott Lajka kutya az űrben, és a sor hosszan folytatható. A produkció megmutat valamit abból, mit jelenthet a kissé elkoptatott orosz lélek kifejezés. Mire büszkék az oroszok és mire nem, mitől félnek és mit ünnepelnek, mi szép és mi csúnya, mi hiány és mi nem az.

Orosz ügynök a Jobbikban? - Az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést - kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást

                          A Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését – értesült a Magyar Nemzet. A Moszkva iránt erősen elkötelezett politikus ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Információk szerint Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat.   Kovács Béla 2013 decemberétől elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, amely 2009-ben jött létre, és amely szervezetről Brüsszelben – lengyel és francia gyanú alapján – úgy gondolják, hogy orosz irányítás alatt áll. A szervezet deklarált célja, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyekkel az Európai Parlamentben saját frakciót alakíthat, és párttá válhat. Ehhez minimum hét országból legkevesebb 25 képviselőre lenne szüksége, ám a szövetség jelenleg csak tíz főt tudhat a soraiban. A Magyar Nemzet a következő kérdéseket tette fel a Legfőbb Ügyészségnek: 1. Született-e feljelentés Kovács Béla ellen kémkedés gyanúja miatt? 2. Tett-e lépéseket az ügyészség az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése érdekében?  Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az alábbi válaszokat juttatta el a laphoz, ragaszkodva a nyilatkozat szó szerinti közléséhez: „A Központi Nyomozó Főügyészség súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást. Ezen nyomozás minősített, így annak részleteiről – beleértve a bűncselekmény pontos megjelölése, a feljelentő személye, és a nyomozás során eddig végrehajtott eljárási cselekmények, illetve a megállapítható tényállás – semmilyen tájékoztatást nem áll módunkban adni. A nyomozás eredményéhez képest dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr május 12-én diplomáciai úton Martin Schulz úrhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla, az Európai Parlament képviselője mentelmi jogát. Az előerjesztés részletes indokolását egy minősített irat tartalmazza. Az ügy minősített voltára tekintettel az eljárásról semmilyen további tájékoztatást nem áll módunkban adni.” A jobbikos politikus felesége egyébként Isztohin Szvetlana orosz – osztrák kettős állampolgár, aki értesüléseink szerint a KGB kémelhárításának a munkatársa volt. Kovács Béla végzettségét tekintve közgazdász, Japánban, majd a nyolcvanas évek közepétől a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében gyarapította a tudását. Erről az egyetemről köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 2003-ban jött haza Magyarországra, majd két évvel később belépett a Jobbikba. Kovács Béla – aki jelenleg a Jobbik európai parlamenti listájának harmadik, befutó helyén áll – legutóbb akkor hallatott magáról, amikor a magyar, illetve az uniós állásponttal homlokegyenest ellenkező, az orosz érdekekhez igazodó nyilatkozatot téve szabad és igazságos választásnak minősítette a krími népszavazást. A nemzetközi felháborodást okozó kijelentést követően a KarpatNews című internetes portál közölte, Kovács Béla Krímben tett nyilatkozatai és az úgynevezett népszavazás melletti kiállása jelzi, hogy ki pénzeli a képviselőt és talán a pártját is. Az újság szerint Kovács „európai léptékű provokatőr”, aki a baloldalnak dolgozik. Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja a Hetek című lap március 21-i számában elmondta, az ilyen kijelentéseikkel a jobbikosok egyenesen az oroszok kottájából játszanak, ugyanis Moszkva elemi érdeke, hogy élezze az ukránok konfliktusát a határaikon belül élő más nemzetiségekkel, nemcsak az orosszal, hanem a magyarral is. Megjegyezte: már korábban is közbeszéd tárgya volt, hogy a Jobbik egyik finanszírozási szála az orosz kapcsolatból táplálkozik. Ugyanakkor – tette hozzá – a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feladata értékelni, ellenőrizni a magyar nemzetbiztonsági stratégiával ellentétes nézeteket képviselő Jobbik kapcsolatrendszerét és azt, hogy mennyiben nyugszik közvetlen gazdasági érdeken, jutnak-e illegális pénzek a párthoz. Az is érdekes – mondta még márciusban –, hogy bár Kovács Béla indul a hazai parlamenti választásokon, egyéni körzetből nem tud nyerni, listán sem valószínű, hogy helyzetbe hozná a pártja, pláne olyan bizottságban, amely nemzetbiztonsági átvilágítást igényel, mivel Gulyás szerint jó eséllyel egy ilyen átvilágításon a jobbikos EP-képviselő nem menne át. Úgy véli: gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha az Európai Unión kívüli, ám gazdasági érdekeit tekintve a térségben erősen érintett Oroszország „talál magának” egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja. A szakpolitikus kijelentette: az orosz érdekek kiszolgálása egyrészt logikailag nem fér össze a Jobbik melldöngető, szélsőséges nacionalizmusával a magyar történelmi előzmények ismeretében, másrészt pedig szembemegy Magyarország hatályos nemzeti biztonsági stratégiájával is, hiszen a 2012-ben elfogadott dokumentum a magyar biztonságpolitikát kizárólag a NATO- és EU-tagság keretében tekinti értelmezhetőnek. Az MSZP kémügye Kémkedés miatt folyamatban van egy másik büntetőügy is, amely azonban az MSZP-hez kötődik. A Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetését érintő ügyben tavaly július 5-én első fokon a Debreceni Törvényszék már ítéletet is hirdetett. A bíróság katonai tanácsa a nem jogerős verdiktben Galambos Lajosra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójára és Szilvásy Györgyre, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterére kémkedésért és államellenes bűncselekményre való felbujtásért két év tíz hónapos letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egyévi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, míg az ügy negyedik szereplőjét, P. Lászlót az orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. tulajdonosát felmentették az államellenes bűncselekmények vádja alól. A 2041-ig államtitoknak minősülő eljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy a Gyurcsány-kormány idején – példa nélküli módon – orosz szakemberek világították át a magyar elhárítás munkatársait, aminek során technikai támadás is érhette az NBH-t. A művelet következtében érzékeny információk kerülhettek az oroszok tudomására. Magyar Nemzet