A II. világháborút követően a nagyhatalmak is látták Trianon igazságtalanságát a magyarokra nézve, de végül is nem tettek semmit ellene - rövid ellenzéki lapszemle

                        Romcsics Ignác a BBC History Magyarország a második világháborúban című különszámában leírja, hogy a II. világháború után a nemzeti ellentétek minimalizálása érdekében az amerikaiak Magyarország javára módosításokat javasoltak a trianoni békeszerződésben. Erdély esetében a partiumi sáv Magyarországhoz csatolása mellett a Székelyföld számára széles körű területi autonómiát javasoltak. A brit béke-előkészítő bizottság az amerikaihoz nagyon hasonló határjavaslatokat dolgozott ki. A szovjet álláspont azonban élesen eltért az amerikai és a brit elképzelésektől. A szövetséges hatalmak külügyminisztereinek 1945. szeptember 20-i londoni konferenciáján Ernest Bevin brit és James Byrnes amerikai külügyminiszter azt javasolta, hogy a román-magyar határ ügyét a két állam követeléseinek elemzése után kellene eldönteni. Az amerikai-brit javaslatot ezúttal a francia külügyminiszter, Georges Bidault is támogatta. Molotov viszont makacsul ellenállt a román-magyar határ akár jelképes módosításának is. A vita befejező szakaszában Bidault a szovjeteket támogatta. Az ülés végén már csak egyedül Bynes ragaszkodott egy 7000 négyzetkilométernyi határ menti sáv visszaadásához. Döntés Londonban nem született. 1946 februárjában a brit külügyminisztérium úgy döntött, hogy román-magyar viszonylatban is a trianoni határok helyreállítását támogatják. Ezt részben azzal indokolták, hogy olyan megoldás kezd kirajzolódni, amely Erdély kérdésének megoldását inkább az autonómiában látja. Népszabadság

Szabó Anna: Tiszteletet a tényeknek

                        Borzalmas adatok jönnek a GDP-ről. A Fidesz falnak vezeti az országot, sáskajárásként felzabálja a jövőt, hogy életben maradjon. Matolcsy György módszerét tanítani fogják, hogy soha senki ne alkalmazza, mert országokat lehet vele tönkretenni. Vudu gazdaságpolitikát alkalmaz a kormány. Ilyen szlogeneket hallunk már négy éve olyan politikai zseniktől, mint Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, a harcias Gúr Nándor vagy a kackiás bajszú Vágó Gábor.   A parlamentből fájón hiányzó Török Zsolt volt MSZP-szóvivő 2010-től szinte heti rendszerességgel tartott erről sajtótájékoztatót: teljes kudarc az orbáni gazdaságpolitika, és mondjon mindenki búcsút a növekedésnek. Majd ha ők idén visszajönnek, akkor megmutatják, hogyan kell igazán hiteles és kiszámítható módon gazdálkodni – legalábbis ezt ígérte Bajnai Gordon, amikor még azt is mondta, hogy itt belőle miniszterelnök (mi más?) lesz májusban. Ez a retorika a válság lecsengésével javulást mutató makrogazdasági adatok nyilvánosságra kerülése, az Európai Unió és a nemzetközi gazdaságkutató szervezetek elismerése, sőt, az IMF (!) pozitív véleménye után sem változott. Ahogy Bajnaiból sem lett semmi, és ezen megsértődve most derogál neki beülni a parlamentbe, ugyanúgy nem váltak be a rosszindulatú előrejelzéseik sem. A gazdaság fordítani tudott a kedvezőtlen folyamatok irányán, és – a korábban felvett óriáshitelek törlesztése mellett – immár az ötödik negyedéves adat hoz a vártnál jobb növekedést. És miközben az álbaloldal most azzal kampányol, hogy Európa (vagyis semmi esetre sem Magyarország) jobban teljesít, addig az EU statisztikai hivatala tegnap a következő adatokat közölte: idén eddig az euróövezet gazdasága 0,9 százalékkal, Magyarországé 3,5 százalékkal növekedett az előző évhez képest, míg az ipari termelés az unióban fél, itthon pedig nyolc százalékkal emelkedett. A magyar fejlődés ráadásul nem az állam, a lakosság és a vállalatok eladósodása vagy az állami tulajdon privatizálása révén következett be, mint annak idején Kóka János és Bajnai Gordon gazdasági miniszterek idején – hanem saját erőből. És ezzel nem tudnak mit kezdeni a neoliberális megmondóemberek, mert erre nekik sosem volt receptjük, ők csak a magánkézbe adást és az eladósodást ismerték, amivel – átmenetileg – jó GDP-adatokat tudtak vásárolni, amit oldalas rózsaszínű hirdetésekben dicsőíthettek („fél Európa minket irigyel”). Ám ennek ára volt: az új államadósság után hat-tíz százalékos kamatot kellett fizetni, miközben a kókai pannon puma csak három-négy százalékkal ugrott, azt is hitelből. Ma már másként fest a helyzet. Az infláció eltűnt, az államadósságot kordában tartják, a költségvetés addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, pozitív egyenleget mutat a folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg, és a jegybanki alapkamat 21-szeri csökkentés után mindössze 2,5 százalék. Ami rossz hír a bankoknak, de jó – például a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja révén – az olcsóbb hitelhez jutó vállalkozásoknak. Többéves visszaesés után végre meglódultak a beruházások, csökkent a munkanélküliség, és már négymilliónál többen dolgoznak. Ezek a tények. A helyzet javult, de tartsuk észben, hogy a kedvező adatok mindig az előző éviekhez viszonyítva érvényesek, vagyis a lemaradáson – főleg a foglalkoztatottság és a hátrányos helyzetű térségek tekintetében – bőven van mit lefaragni. De egy biztos: a tegnap is megerősített bővülés már nem egyszeri hatásnak köszönhető, hanem több makrogazdasági tényező többfelől is alátámasztja. A saját lábunkra állunk. Szabó Anna MNO

Ez ugye számodra is természetes?

Mindenszentek római katolikus Templom - Fertőszéplak - Dunántúl

                                A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre, ezeket tagolt párkány osztja ketté. A homlokzat közepén ajtó, felette a Széchenyi-címer és a körszeletíves oromzaton Szent József, keresztelő Szent János és Szűz Mária szobra áll. A 18. századból megmaradt az eredeti berendezés, különösen szép a gazdagon faragott szószék. Ritka érdekesség szent Peregeus, a lábfájósok védőszentjének mellékoltára. A két toronyban összesen hat harang volt; az egyik, jelzés nélküli harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Szent Anna és nepomuki Szent János szobra áll a templom előtt; mindkettő 1750 körül készült.

Máramarosi fatemplomok – Görög Katolikus templom - Dióshalom - Partium

                        Az erdőkkel, hegyekkel körülvett település a Kapnik patak mellett fekszik. Régi neve Szürgyefalu volt 1411-ben. Dióshalom 1721-ben épült 54 méter magas tornyú fatemploma Az ősi telepítésű község régen a nagybányai és a felsőbányai kincstári uradalomhoz tartozott, s még a 20. század elején is oda számították. A 18. század elején itt folyt harcokban a falu majdnem elpusztult. Ugyancsak az itteni határban találhatók azok az érdekes alakú kősziklák, melyeket a helyi lakosság kőkazlak-nak tart, és érdekes legendát is tud róluk: "…Mikor Szent Péter itt járt, azzal büntette meg a falu egyik gazdálkodóját, aki vasárnap is szénát rakott kazalba, hogy összes kazlát kővé változtatta…" A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.

Magyar vagyok

                                  "De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szülőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet!"   Magyar vagyok című vers - részlet Petőfi Sándor (1823-1849) - költő  

Kétnapos zenés színházi fesztivál keretében Spanyolországban vendégszerepelt az Aradi Kamaraszínház és a Bakelit Produkció közös produkciója, Harsányi Attila és Vihula Mihajlo előadásában az Oroszok című Viszockij-est.   A Viszockij-dalokra épülő előadást május 3-án, szombaton a Magyar Zenés Színházi Fesztivál keretében a Ciudad Qesada-i The Bells – Thunderthief Cultural Parque pódium színpadán mutatták be. „Fantasztikus este volt.   Angoloknak, spanyoloknak, hollandoknak játszottunk” – mondta előadás után Harsányi Attila, aki szerint az előadás hatalmas sikert aratott a fesztiválon.   Harsányi Attila és Vihula Mihajlo zenés műsora minden, ami orosz: elsősorban dal és elsősorban Viszockij, és ami mögötte van – lélek és háború és vodka és politika és ember és nyersesség és vicc és magány és Puskin és Dosztojevszkij és Mengyelejev és az utólag szoborba öntött hősi halott Lajka kutya az űrben, és a sor hosszan folytatható. A produkció megmutat valamit abból, mit jelenthet a kissé elkoptatott orosz lélek kifejezés. Mire büszkék az oroszok és mire nem, mitől félnek és mit ünnepelnek, mi szép és mi csúnya, mi hiány és mi nem az.

Orosz ügynök a Jobbikban? - Az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést - kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást

                          A Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését – értesült a Magyar Nemzet. A Moszkva iránt erősen elkötelezett politikus ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Információk szerint Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat.   Kovács Béla 2013 decemberétől elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, amely 2009-ben jött létre, és amely szervezetről Brüsszelben – lengyel és francia gyanú alapján – úgy gondolják, hogy orosz irányítás alatt áll. A szervezet deklarált célja, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyekkel az Európai Parlamentben saját frakciót alakíthat, és párttá válhat. Ehhez minimum hét országból legkevesebb 25 képviselőre lenne szüksége, ám a szövetség jelenleg csak tíz főt tudhat a soraiban. A Magyar Nemzet a következő kérdéseket tette fel a Legfőbb Ügyészségnek: 1. Született-e feljelentés Kovács Béla ellen kémkedés gyanúja miatt? 2. Tett-e lépéseket az ügyészség az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése érdekében?  Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az alábbi válaszokat juttatta el a laphoz, ragaszkodva a nyilatkozat szó szerinti közléséhez: „A Központi Nyomozó Főügyészség súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást. Ezen nyomozás minősített, így annak részleteiről – beleértve a bűncselekmény pontos megjelölése, a feljelentő személye, és a nyomozás során eddig végrehajtott eljárási cselekmények, illetve a megállapítható tényállás – semmilyen tájékoztatást nem áll módunkban adni. A nyomozás eredményéhez képest dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr május 12-én diplomáciai úton Martin Schulz úrhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla, az Európai Parlament képviselője mentelmi jogát. Az előerjesztés részletes indokolását egy minősített irat tartalmazza. Az ügy minősített voltára tekintettel az eljárásról semmilyen további tájékoztatást nem áll módunkban adni.” A jobbikos politikus felesége egyébként Isztohin Szvetlana orosz – osztrák kettős állampolgár, aki értesüléseink szerint a KGB kémelhárításának a munkatársa volt. Kovács Béla végzettségét tekintve közgazdász, Japánban, majd a nyolcvanas évek közepétől a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében gyarapította a tudását. Erről az egyetemről köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 2003-ban jött haza Magyarországra, majd két évvel később belépett a Jobbikba. Kovács Béla – aki jelenleg a Jobbik európai parlamenti listájának harmadik, befutó helyén áll – legutóbb akkor hallatott magáról, amikor a magyar, illetve az uniós állásponttal homlokegyenest ellenkező, az orosz érdekekhez igazodó nyilatkozatot téve szabad és igazságos választásnak minősítette a krími népszavazást. A nemzetközi felháborodást okozó kijelentést követően a KarpatNews című internetes portál közölte, Kovács Béla Krímben tett nyilatkozatai és az úgynevezett népszavazás melletti kiállása jelzi, hogy ki pénzeli a képviselőt és talán a pártját is. Az újság szerint Kovács „európai léptékű provokatőr”, aki a baloldalnak dolgozik. Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja a Hetek című lap március 21-i számában elmondta, az ilyen kijelentéseikkel a jobbikosok egyenesen az oroszok kottájából játszanak, ugyanis Moszkva elemi érdeke, hogy élezze az ukránok konfliktusát a határaikon belül élő más nemzetiségekkel, nemcsak az orosszal, hanem a magyarral is. Megjegyezte: már korábban is közbeszéd tárgya volt, hogy a Jobbik egyik finanszírozási szála az orosz kapcsolatból táplálkozik. Ugyanakkor – tette hozzá – a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feladata értékelni, ellenőrizni a magyar nemzetbiztonsági stratégiával ellentétes nézeteket képviselő Jobbik kapcsolatrendszerét és azt, hogy mennyiben nyugszik közvetlen gazdasági érdeken, jutnak-e illegális pénzek a párthoz. Az is érdekes – mondta még márciusban –, hogy bár Kovács Béla indul a hazai parlamenti választásokon, egyéni körzetből nem tud nyerni, listán sem valószínű, hogy helyzetbe hozná a pártja, pláne olyan bizottságban, amely nemzetbiztonsági átvilágítást igényel, mivel Gulyás szerint jó eséllyel egy ilyen átvilágításon a jobbikos EP-képviselő nem menne át. Úgy véli: gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha az Európai Unión kívüli, ám gazdasági érdekeit tekintve a térségben erősen érintett Oroszország „talál magának” egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja. A szakpolitikus kijelentette: az orosz érdekek kiszolgálása egyrészt logikailag nem fér össze a Jobbik melldöngető, szélsőséges nacionalizmusával a magyar történelmi előzmények ismeretében, másrészt pedig szembemegy Magyarország hatályos nemzeti biztonsági stratégiájával is, hiszen a 2012-ben elfogadott dokumentum a magyar biztonságpolitikát kizárólag a NATO- és EU-tagság keretében tekinti értelmezhetőnek. Az MSZP kémügye Kémkedés miatt folyamatban van egy másik büntetőügy is, amely azonban az MSZP-hez kötődik. A Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetését érintő ügyben tavaly július 5-én első fokon a Debreceni Törvényszék már ítéletet is hirdetett. A bíróság katonai tanácsa a nem jogerős verdiktben Galambos Lajosra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójára és Szilvásy Györgyre, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterére kémkedésért és államellenes bűncselekményre való felbujtásért két év tíz hónapos letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egyévi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, míg az ügy negyedik szereplőjét, P. Lászlót az orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. tulajdonosát felmentették az államellenes bűncselekmények vádja alól. A 2041-ig államtitoknak minősülő eljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy a Gyurcsány-kormány idején – példa nélküli módon – orosz szakemberek világították át a magyar elhárítás munkatársait, aminek során technikai támadás is érhette az NBH-t. A művelet következtében érzékeny információk kerülhettek az oroszok tudomására. Magyar Nemzet

Oszthatatlan költészet és élet – Kányádi Sándort köszöntötték

                        Az idén 85 esztendős Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőt köszöntötték barátai, pályatársai és tisztelői születésnapja alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az ünnepségen Kányádi Sándor verseit Havas Judit előadóművész és Őze Áron színművész mondta el, a megzenésített költeményeket a Kaláka együttes adta elő. Kányádi Sándor az ünnepségen elmondta: az az igazi költő, akinek halála után évszázadokkal is mondják a verseit, ilyen például Petőfi Sándor. Hozzátette, hogy az ő Magyarországa addig terjed, ameddig a magyar nyelv, és ezt az általa nagyon szeretett országot addig szolgálja, ameddig csak tudja. „Minden művészetek közül a magyar költészetet tartom a legszebbnek, a legfontosabbnak” – hangsúlyozta Melocco Miklós szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja köszöntő beszédében. Hozzátette, hogy hiába tud fejből egy verset, elmondani képtelen, mert meghatódik a szavak, a gondolatok szépségétől. Úgy fogalmazott, hogy ők Kányádi Sándorral barátok és sok időt töltenek együtt, verseit olvasva mégis gyakran megdöbben, hogy ismeri annak ma élő szerzőjét. Kányádi Sándort hite és vallomása szerint az a cél vezeti egész életében, hogy a Kárpát-medencében és mindenhol, ahol magyarok éltek és élnek, a magyar költészetet közelebb vigye kicsikhez és nagyokhoz egyaránt – mondta E. Csorba Csilla irodalomtörténész, a PIM főigazgatója. „Napi szinten érezzük a mával foglalkozó, nagyon is modern gondolkodását, törődő szeretetét, a veszélyeztetett emberi értékekért szóló szelíd bátorságát, egyetemes igénnyel mérhető költészete mellett is fontos, gyakorlatias jelhagyó tevékenységét” – tette hozzá. Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke arról szólt, hogy Kányádi Sándor „két lábon járó eleven példája annak, amikor a szó és a tett, a költészet és az élet egy és oszthatatlan”. A programot az MMA, a PIM, a Magyar Írószövetség és a Digitális Irodalmi Akadémia szervezte.

Szabédi Lászlóra emlékeztek Kolozsvárott - Erdély

                        Kolozsvárott 23. alkalommal emlékezett a tragikus sorsú Szabédi Lászlóra az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.   Szabédi László 1959. április 18-án Szamosfalva határában vonat elé vetette magát, öngyilkosságával tiltakozva a kolozsvári Bolyai Egyetem beolvasztása ellen. Fő művét A magyar nyelv őstörténete. A finnugor és az indoeurópai nyelvek közös eredetének bizonyítékai címmel egy évvel korábban fejezte be, ám ez csak 1974-ben jelenhetett meg. Költőként is jelentős életművet hagyott hátra, számos folyóirat munkatársa volt, tanított a Bolyai Egyetemen is. A Szabédi-nap a Lázár utca 30. szám alatt található Szabédi László-emlékház udvarán kezdődött  koszorúzással, ahol Kántor Lajos irodalomtörténész mondott beszédet. Az emléknap az Unitárius Püspökség dísztermében szervezett konferenciával folytatódott, ahol Pomogáts Béla irodalomtörténész, Kötő József színháztörténész és Bartha Katalin Ágnes levéltáros, a Szabédi-emlékház vezetője tartott előadást, Gálfalvi Zsolt és Kántor Lajos pedig „az időszerű Szabédiról" beszélgettek. Az emléknap a kolozsvári Házsongárdi temetőben ért véget,  ahol az egybegyűltek megkoszorúzzák Szabédi László sírját.  kronika.ro