Magyar népi díszítések - XVII. századi úrihímzés - Erdély
A 17. századi hímzést a Székely Nemzeti Múzeum restauráltatta
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mansfeld Péter-emléktábla - Poznan - Lengyelország
A nagy nyugat-lengyelországi ipari és vásárvárosban utcanév és kétnyelvű bronztábla emlékeztet Mansfeld Péterre (1941-1959), az 1956-os magyarországi forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozatára. 1956-ban a MÁVAG-nál dolgozott. A forradalom idején a “Szabó bácsi” vezette Széna-téri felkelők soraiban teljesített futárszolgálatot, gépkocsival (jóllehet jogosítványa nem volt). Utána a MOM-ban kapott munkát, közben néhány barátjával arra törekedett, hogy felszítsák az ellenállás lángját.
Személyét és akcióit a hatalom annak bizonyítására igyekezett felhasználni, hogy a forradalom voltaképpen köztörvényes bűnözők lázadása volt.
Mansfeld Péter minden vádat magára vállalt, mert bízott abban, hogy őt fiatalkorúként nem ítélhetik halálra, viszont megmentheti a kötéltől idősebb társait, köztük egy családos embert. A szinte még gyerek Mansfeld, amikor halálra ítélték, nem kért kegyelmet. Tizenegy nappal kivégzése előtt töltötte be tizennyolcadik életévét, az ítélet végrehajtásával tehát megvárták nagykorúságát.
Poznan kiemelkedő szerepet játszott a lengyelországi 56-os júniusi eseményekben, a munkásmegmozdulások egyik gócpontja volt. Nem véletlenül itt helyezték el Mansfeld Péter emléktábláját, a róla elnevezett utca egyik házának a falán. Március 23-án, a Magyar-Lengyel Barátság Napján ezt, és a lengyelországi ’56 legifjabb áldozatának, Romek Strzałkowskinak ugyanebben a városban felállított emléktábláját is megkoszorúzzák a poznaniak és az ideérkező magyar delegációk tagjai.
Lovas István: Az amerikai kormány Magyarországon is színes forradalmat akar?
„Igen, más szempontból viszont Orbán mindenképpen megy. Ha nem most, akkor a teljes gazdasági összeomlást követő zavargások kellős közepén fog menekülni, amíg egy szennyvízcsatornában megtalálják és agyonverik a TEK-es pribékjeivel együtt, mint egy patkányt.” (Olvasói komment Lengyel László El tudod képzelni? című cikkére, amely a Népszabadság április 4-i számában és internetes portálján, a NOL.hu-n jelent meg.)
Washingtonnak nem volt kellemes, hogy Moszkva nyilvánosságra hozta: John Brennan, a CIA, az amerikai kémszervezet igazgatója a múlt hétvégén Ukrajna fővárosába, Kijevbe látogatott. Jay Carney, a zavarba hozott Fehér Ház szóvivője kénytelen volt elismerni a tényt, de azt állította, a (megpuccsolt) volt államfő, Janukovics állításával szemben nem azért ment oda, hogy az ideiglenes ukrán kormányt az oroszbarát aktivisták elleni fegyveres fellépésre biztassa, és hogy az ilyen látogatások teljes mértékben normálisak.
Hogyne. Brennan nyilván azért repülte félig körbe a Földet, hogy megtudja az ukrán vezetőktől, vajon jó-e a kijevi módon készült csirke előtt orosz borscslevest enni.
Nálunk egészen más a helyzet, ahol a CIA helyi, magyarországi partnerei házhoz mennek. Olyan témákat megvitatni, amelyeken hazánkról van szó. Mint erről oly büszkén adott hírt a Népszabadság 2009. november 20-án. Hogy elkerüljük a volt SZDSZ-közeli sajtó ilyenkor szokásos „persze, ürgebőr, búvár, csőszkunyhó” stb. mantráját, szó szerint idézzük a NOL.hu-n is elérhető beszámolót: „Az eseményre csütörtökön, a nyilvánosság kizárása mellett került sor egy Washington melletti előváros jellegtelen irodaházában, közel a Központi Hírszerző Ügynökség székhelyéhez.”
A szerényen „elővárosnak” nevezett hely neve Langley, a CIA központja. A beszámolóból kiderül, hogy ott Magyarországról ketten voltak a fő felszólalók. Balogh S. Éva történész és Bozóki András. Az előbbi Hungarian Spectrum című blogjában naponta visel hadjáratot a jobboldali magyar kormány ellen, a legképtelenebb vádakat is sunyin keverve a tényekkel. Bozóki András 2005 és 2006 között SZDSZ-es kulturális miniszter volt. Ő a budapesti Soros-féle egyetemen tanít. (Ez az az egyetem, amely akkor telepedett hozzánk, amikor nem sokkal 1991-es alapítása után Václav Klaus akkori cseh miniszterelnök két lábbal rúgta ki Prágából.)
A beszámoló hozzáteszi, „a résztvevők nem beszélhetnek a konferencián elhangzottakról”. Ott Balogh S. Éva „pesszimista forgatókönyvet vázolt a Fidesz és a Jobbik a választások utáni viszonyára vonatkozóan”. A Népszabadság Baloghtól megtudta, hogy a CIA-nél Bauer Tamás „folytonosságelméletéből” indult ki, „miszerint a két párt között nem lehet egyértelmű választóvonalat húzni”. Azoknak, akik nem tudnák: Bauer Tamás az egykori MSZMP, később a Hazafias Népfront tagja, az SZDSZ egyik alapítója, majd vezetőségi tagja, később országgyűlési képviselője, aki saját karrierjébe nem egészen ültette át a „folytonosság” elméletét.
Április 6-át mind Langleyben, mind a Bozóki–Bauer irányultságú budapesti értelmiségiek hatalmas tragédiaként élték meg. Az Egyesült Államok fővárosában mindenekelőtt azért, mert immár egyértelművé vált, a magyar kormány továbbra sem a „washingtoni konszenzus” alapjára épült neoliberális utat választja.
Az energiaszolgáltatók és a bankok profitja helyett a választók zsebére ügyel, míg a jegybank merészeli csökkenteni a kamatlábat – ellentétben például Ukrajnával, ahol az odahajított nyugati szubvencióért cserébe máris megkezdődött a gázárak és a kamatláb meredek központi emelése.
Hazai – szó szerinti – elvtársaik pedig részben azért érezték a második megsemmisítő vereséget az őket ért nukleáris opció bekövetkezte után, mert nem ők uralkodhatnak a 2010 előtt a magyar nép által nagyon jól megismert módon, amikor oly jól érezték magukat azért is, mert saját maguknak és kedvenceiknek százmilliókat folyathattak a zsebükbe. Akkor, amikor kilométerenként olykor 5,7 milliárd forintért is építettek autópályákat. (Lásd a Portfolio.hu április 14-i cikkét az autópálya-építkezések kilométerenkénti áráról.)
De legalább annyira fájt nekik, hogy a hatalom újbóli birtokosaként nem hirdethetnek mindent illegitimnek alapvető jogállami szabályokat felrúgva és arra hivatkozva, hogy az alaptörvénytől kezdve a kinevezésekig a döntéseket egy „illegitim rezsim” hozta. És nem csukhatják le a mai kormány és apparátusa vezetői embereit.
Pontosan tudván, hogy az ő esetükben az unióban nem lennének Reding-/Kroes-/Tavares-hangok és nem lennének rosszalló fejcsóválások sem a nyugati fővárosokban még akkor sem, ha egy-két ma vezető politikus véletlenül úgy menne neki a zárkaajtónak, mint Révész Máriusz fideszes képviselő a gyurcsányista gumibotnak.
Mert akkor Lengyel László miniszteri posztokat osztó fantáziájában „rend lesz az utcákon” és Bárándy Péter igazságügy-miniszterként, írta a neoliberális közgazdász a Népszabadság április 4-i számában, „azonnal hozzákezd, hogy rövid távon elhárítsa a jogi akadályokat a kormányzás útjából”. Az egykori SZDSZ-es képviselő Eörsi Mátyás az Élet és Irodalomban az alaptörvény eltakarításának módját már 2011-ben részletezte úgy, hogy annak durván antidemokratikus voltát még Szigetvári Viktor, az MSZP akkori kampánytanácsadója is hevesen bírálta.
A választási atombomba, azaz a kétharmados újrázás után az amerikai Bloomberg hírügynökség Leonyid Bersidszki nevű moszkvai tudósítója a Japan Timesban azt terjesztette el a szigetországban és azon túl, hogy Magyarország az EU egyetlen diktatúrája. Diktatúrája.
Mint az a rendszer, amely Észak-Koreában, Eritreában, Kubában, Laoszban, Szomáliában és hasonló helyeken működik. Majd jött vagy száz cikk az Orbán-veszélyről, amely Európát és az egész nyugati világot fenyegeti. Orbán, a Horthy-restaurátor, aki a weimari úton vezeti országát a történelem által kitaposott hitleri úton.
A fasiszta, antiszemita Jobbikkal bratyizó Orbán-kormány. És persze a választási csalást sem felejtve el, olyan tekintélyes lapokban is hazudva róla – merte véleményét kifejezni Kumin Ferenc államtitkár április 15-én –, mint a New York Times, ahol a korábbi koalíció pénzén Magyarországon foglalkoztatott Kim Lane Scheppele vezette a matematikát és az olvasót az orránál fogva.
A Financial Timestól a tévelygő magyar választók is kikaptak, pedig ott a demokrácia lényegét eddig békén hagyták. Merthogy a demokráciában a nép szava dönt és azután „basta” (oszt’ jó napot). A köztudottan makacs tények ellen azonban még a szuperhatalom Egyesült Államok, az EU és csatolt részeik is tehetetlenek: Ugocsa igenis koronáz.
Hogy a Nyugat egy neki nem tetsző magyar kormány ellen mennyire készen áll antidemokratikus, erőszakos lépések támogatására, azt Avar János április 13-án kézzelfoghatóan érzékeltette a Vasárnapi Hírekben: „A Nyugat eddig mintha arra várt volna, hogy a magyar választók vethetnek véget az önkényuralmi törtetésnek. Most azonban be kellett látnia: elkerülhetetlenül tennie kell valamit […]”.
Hogy erről a hidegháború vége óta elfajzott Nyugatról mi a véleménye a kommunista világrendszer bukását okozó Reagan elnök volt pénzügyi államtitkárának, arról Paul Craig Roberts április 14-én írt cikkének a címe is eleget mond: „Washington az emberiség legrosszabb ellensége”.
A hazai bal- és neoliberális, illetőleg volt SZDSZ-es politikusokban a nép demokratikus választása elleni erőszakos fellépésnek mindig is megvolt a hagyománya. Ők Lukács Györggyel, az 1919-ben tizedelő népbiztos-filozófussal vallják, hogy amennyiben a nép(esség) nem rájuk szavaz, úgy annak csak hamis tudata lehet, amelytől megszabadítani csak ők tudják, eszközökben messze nem válogatva. És bólogató hátterüknek ott tudva a nyugati erőközpontokat.
Tamás Gáspár Miklós volt SZDSZ-es képviselő és filozófus forradalmat akart a 2010-ben nyertes kormány ellen, mint említette Szigetvári Viktor a fentebb idézett cikkben is. Charles Gati, Clinton elnök volt tanácsadója nyíltan kijelentette, az Orbán-kormányt nem demokratikus úton kell megdönteni, ha másként nem megy.
A hazáját lekurvázó, rendőrségét brutális tettekre ösztökélő Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és oly sok közéleti társa ugyanilyen módon nyilatkozott, más-más szavakat használva, beleértve az alig várt „éhséglázadást”. A tanácsköztársaságba visszanyúló múlt kötelez alapon. A Lukács-tanítvány Heller Ágnes filozófus a választások után jelentette ki: „Itt nem lesz nyugi!”.
A demokratikusan megválasztott kormány erőszakos térdre kényszerítésére mindent jónak tekintenek. Nehéz nem látni a stratégiában soha nem gondolkodó hadoszlop taktikáját. Annak egyik fő eszköze Magyarország körbevétele egy egészségügyi kordonnal, amelyre a határátkelőhelyeken kiírnák: zsarnoki, antiszemita rezsim és nép – belépni tilos. Úgy gondolják, így csökkenthetik a befektetők és turisták számát, amellyel megroggyanthatják a gazdaságot és ennek nyomán felkorbácsolhatják a szenvedélyeket egy Majdan téri típusú, grúziai és más, amerikai szponzorációban kitört színes forradalommal, azzal a különbséggel, hogy nálunk a narancs színű forradalom szítása lehetetlen, ugyanis az országot a választók újra azzal a színnel festették be.
A rogyasztási hadművelet nehéz feladat lesz, ugyanis a befektetőket Szaúd-Arábiától Kamcsatkáig a profit érdekli elsősorban. A turisták pedig leginkább a nekik közvetlenül elmondott élménybeszámolóknak hisznek. A Háárec című izraeli napilap angol kiadása április 9-i számában azt ecsetelte, milyen olcsón utazhatnak izraeli turisták több európai fővárosba, miután a Wizzair decemberben közvetlen, igen előnyös árú utakat kínál Tel-Avivból, a felsorolásban elsőként Budapestet említve.
Hogy eközben mi a valódi helyzet az antiszemitizmus frontján, arról csupán néhány szó. A BBC világszolgálata április 11-én azt jelentette, hogy Franciaországból tavaly 63 százalékkal vándoroltak ki többen Izraelbe, mint egy évvel korábban, és hogy az ott élő zsidók rettegnek, leplezve identitásukat az utcán.
Az Egyesült Államokban a Ku-Klux-Klan karolinai volt „fősárkánya”, Glenn Miller zsidó intézmények előtt gyilkolt április 13-án. Miller korábban a Nemzeti Szocialista Párt tagja volt, amely Észak-Karolinában a Kommunista Munkáspárt tagjait öldöste, majd később megalapította a Fehér Patrióták Pártját.
Háza tele volt gránátokkal, automata fegyverekkel és lőszerekkel. Honlapja (whty.org) a Kuruc.infót is pironkodásra késztetné. Az International New York Times április 16-i száma kétségbeesve teszi fel a kérdést, hogy miért kellett Howard Sternnek meghívnia rádiós show-jába, égő antiszemitizmusához platformot nyújtani neki olyan kérdésekkel is, hogy a feketéket vagy a zsidókat gyűlöli-e jobban.
De az amerikai kormány továbbra sem kívánja betiltani a Ku-Klux-Klant és a hasonló paramilitáris szervezeteket, mert azzal van elfoglalva, hogy a nálunk betiltott Magyar Gárda metamorfózisaira összpontosítson.
Az pedig, hogy Besztercebánya térségét a sajtó által „neonácinak” nevezett Marian Kotleba kormányozza, mellékkérdés, hiszen a német lapok csak a megválasztásáról adtak hírt, azóta is elmaradva reszketésük napi ecsetelésével. A „lázadás” szítása már megkezdődött a Szabadság téri németmegszállás-szobor építése köré vont kordon folyamatos bontásával.
Ez az a társaság, amely a legerősebb szavakkal ítélte el annak a kordonnak a megbontását, amely a Kossuth teret zárta el a látogatók előtt, mert az Országházat és környékét Gergényi rendőrfőnök műveleti területté nyilvánította. Nyakó István, az MSZP szóvivőjeként az akkori kordonbontást provokációnak minősítette, mert a Fidesz „Magyarország jogrendjével szállt szembe”, Gusztos Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője „majomparádénak” nevezte. Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, aki az évben ment nyugdíjba a Magyar Helsinki Bizottság elnöki posztjáról, hiányolta, hogy a rendőrség gyáván nem tartóztatta le a Fidesz képviselőit, külföldi példával illusztrálva, hogy „másutt a képviselőket, és adott esetben a kongresszus tagjait hogyan állítják elő hasonló jogsértések alkalmával”.
És itt kell megállnunk. A mostani kordonbontáskor csendben lévő Kőszeg Ferenc hol a Magyar Helsinki Bizottság nevű emberi jogi, nem kormányzati szervezetet vezette, hol az SZDSZ-nek volt képviselője, illetőleg annak országos tanácsának tagja. Schiffer András, az LMP első embere korábban a szintén emberi jogi, nem kormányzati szervezetnek, a TASZ-nak volt a vezetője. Ő tette ki büszkén szervezete honlapjára azt a rapperdalt, hogy a Magyar Nemzet újságíróinak a belét kell kitaposni. Ahogyan a szociológia egyik amerikai klasszikusa, C. Wright Mills hatalmi elitje akadálytalanul cirkulál a katonai-ipari komplexum és a politika területein, nálunk ugyanolyan könnyű az átjárás a nem kormányzati, főként „emberi jogi” szervek és a jobboldaltól távoli politikai pártok között.
Április 15-én az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelynek értelmében a lobbista és egyéb nem kormányzati szervezeteknek („NGO”-knak) kötelezően regisztrálniuk kell magukat, és az így nyilvántartásba vett szervezeteknek maradéktalanul fel kell tárniuk minden általuk képviselt ügyfelüknek a pénzügyi támogatóik azonosságát. Az Egyesült Államokban erről már régóta a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételét előíró törvény („foreign agents registration act”) gondoskodik.
Ez fordítva nincs így: Ukrajna esetében nem tudjuk, hogy ott a megválasztott kormány elleni lázadást mely nem kormányzati szervek szították azon ötmilliárd dollár segítségével, amelyet – mint decemberben Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár elmondta – az Egyesült Államok Ukrajna „demokratizálására” fordított.
Nálunk a kormány eddig az ilyen kívülről történő „demokratizálást” csak bátorította azzal, hogy nem kívánta törvényileg átláthatóvá tenni a külföldi ügynökszervezetek tevékenységét. És közben a rendőrség mosolyogva nézi a folyamatos kordonbontást és szoborrongálást. Vagy akár a Fidesz-székházba történő erőszakos behatolást és ott a bejárati ajtó üvegének széttörését.
Ha a demokratikusan megválasztott kormány rendfenntartó szervei (akiké az „erőszak monopóliuma”, dobolta a fülünkbe a jobboldali emberek még több vérét látni akaró balliberális sajtó) az ellene erőszakot alkalmazókkal szemben nem mutat törvényes keretek között gyakorolt erőt, azzal további és egyre súlyosabb törvénytelen tettekre ösztönzi az antidemokratikus erőket, valamint a szabálysértéseket vagy bűncselekményeket toleráló „rendőrség” imázsát vetíti előre.
Mivel a jövőt senki nem tudja megjósolni, a puskaport nemzeti érdekből nagyon, de nagyon szárazon kell tartani. Az ügynököket ezért regisztrálni szükséges, a törvénytelen erőszakot alkalmazókkal szemben pedig ugyanolyan erőteljesen kell fellépni, mint teszik azt a balliberális antidemokraták mintaországaiban.
Lovas István
MNO
Énlaka - Székelyföld - Erdély
"Martonostól északra a Firtost és énlaki kerekerdő csúcsát egybekötő hegy-hát van, vizválasztója a Nagy- és Kis-Küküllőnek. Ezen vizválasztó hegyhátnak éppen tetőormán fekszik Énlaka akként, hogy a falu mellett eredő Palota-pataka s az a közt lefutó Koczé pataka a Gagy vizébe, s azzal a nagy Küküllőbe foly; míg a falun túl eredő Csegéd-pataka Küsmöd vizébe s azzal a Kis-Küküllőbe ömlik.
E falunak dombtetőn fekvő, s mellékelt képünkben bemutatott temploma kétségtelenül legnevezetesebb a székelyföld minden egyházai között. Nevezetes nem annyira épitészete, mint emlékiratai által, mert épitészete legfelebb a XV-ik századig vagy is a gót épitészet hanyatlási korára vihető fel, erre mutat csucsives diadalive, egyenes zárodásu szentség fülkéje, melyet horony és henger keretel; erre nyugati csucsives kapuzata, melyet egyszerü kajács tagozat körit; de erre főként déloldali mellékajtaja, mely a késő gótkor átszelt lóher ivével záródik, s az e kort jellegző vesszőmü (Stabwerk) tagozattal van bekeretelve.
Eredeti boltozata az 1661 tatárduláskor beomolván, azt 1668-ban készült, czifrán kifestett deszkafölep helyettesíti, ennek koczkáiba több (minuskel jegyekkel irt) felirás van."
Székelyföld leírása - részlet
Orbán Balázs (1829-1890) - író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Áder János: Két intelligens faj létezik, az emberek és a magyarok
Áder János köztársasági elnök az M1 Az este című műsorában a külföldön élő tudósokról beszélt. Az államfő kiemelte: fontos a szakemberek hazacsábítása. Már az is hasznos lehet, ha rövidebb, egy vagy akár fél évre hazalátogatnak és megosztják kint szerzett tudásukat, ismeretüket.
Áder János hangsúlyozta, hogy az anyaországi és amerikai oktatók-kutatók élő kapcsolatot kell kialakítani. Az államfő elmondta: legutóbb Rubik Ernőt látta vendégül egy "tiszteletvacsorán", ahová az élet olyan kiemelkedő személyeit, tudósokat, művészeket vagy adott esetben szakmunkásokat hív el, akik komoly teljesítményt nyújtottak területükön.
Az államfő elmondta, fontos, hogy a külföldi tudással felvértezett tudósok átadhassák magyarországi kollégájuknak ismereteiket. Mint elmondta: a Rubik-kocka nemcsak játék, hanem inspiráció a kultúra és a tudomány művelőinek. Kiemelte: az amerikaiak is sokat köszönhetnek a magyar találmányoknak mondta - a C-vitamint, a golyóstollat, a számítógépet, a Word szövegszerkesztőt, a hologrammot, a Ford T-modellt és kaliforniai borászatot kiemelve.
Az interjú a New York-i magyar főkonzulátuson készült mielőtt az államfő helyi idő szerint megnyitotta Jersey Cityben a Liberty Science Centerben a Beyond Rubik's Cube (Túl a Rubik-kockán) című nagyszabású interaktív kiállítást. A magyar találmány köré szerveződő kiállítás apropóját a Rubik Ernő által 40 éve feltalálta bűvös kocka adja. A tárlat kilenc hónapon át lesz látható, 2015-től pedig világkörüli útra indul és hét év alatt - többek között Budapest érintésével - körbejárja majd a Földet.
Az ötmillió dolláros költségvetésű vándorkiállítás és a kapcsolódó Kreativitás Fesztivál című programsorozat - amelynek fő támogatója a Google - létrejöttéhez Magyarország kormánya 200 millió forinttal járult hozzá.
Rubik Ernőt Áder János köztársasági elnök Isaac Asimov sci-fi író gondolataival mutatta be a kiállításon, aki szerint "az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön, az emberek és a magyarok". Az államfő emlékeztetett arra, hogy Los Alamosban, ahol az amerikai atombombát kifejlesztették, valóban az a hír járta, hogy az ott dolgozó magyar tudósok marslakók, akik egymás között egy furcsa, mindenki más számára érthetetlen nyelven diskuráltak.
"Egyiküket a monogramja leleplezett le. A monogram, ami két betűből állt: E.T. Ő volt Edward Teller, aki ugyanazt a földönkívüli nyelvet beszélte, mint Eugene Wigner vagy Leo Szilárd, akiknek marsbeli neve egyébként Ede, Jenő és Leó volt" - mondta. A köztársasági elnök felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a magyar észjárás találékonyságából a világ, és benne Amerika sokat profitálhatott. Az Egyesült Államok jelképének számító és az Szabadság-szobor felállításában a magyar származású Pulitzer József adománygyűjtése segített.
Fürjes Balázs, az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a kormány a tervek szerint idén nemzetközi építészeti tervpályázatot ír ki a magyar szellemi teljesítmények előtt tisztelgő, a Rubik-kocka által inspirált Kreativitás Központ létrehozására. Ennek eredményeként mind küllemében, mind tartalmában egy olyan intézmény jön majd létre, amely tovább erősítheti Magyarország szerepét a nemzetközi tudományos életben és kreatív iparban.
Magyar Hírlap
Össztűz Brüsszelből - Magyarország a nemzetállamok uniójába, nem pedig a multik uralta szuper államba lépett be tíz évvel ezelőtt
Már a választás utáni ötödik nap megszületett Luxemburgban az Európai Bíróság ítélete, amelyik kimondta: nem állhat fenn hazánkban a házi pálinkafőzés adómentessége. Majd egyre sorjáztak a hírek a brüsszeli Európai Bizottság kötelességszegési eljárásairól a Széchenyi-pihenőkártya, az Erzsébet-utalvány, a dinnyekartellek elleni küzdelem, a szeszes italok jövedéki adója, majd most a plázastop ügyében.
Nagyrészt olyan szabályozásokat tűzött napirendre és nyilvánított megengedhetetlennek az uniós apparátus, amelyek a 2010 óta saját útját járó magyar gazdaságpolitika szimbolikus lépései közé tartoznak. Ugyanakkor hathatósan segítették is – eredeti céljuknak megfelelően – a hazai tulajdonú vállalkozásokat. Az utalványrendszer átalakítása nyomán például összeomlott a három francia multi által felépített magyarországi monopólium, a plázastop pedig számos kiskereskedőnek biztosította a túlélést a bevásárlóközpontok terjeszkedésének korlátozásával.
El lehetne elmélkedni azon, hogy miképp fér össze a legfontosabb uniós szabadságelvekkel az a közös európai joganyag, amelyik egyértelműen a nagy cégek uralmát támogatja a kicsik rovására. Az a kérdés sem minden alap nélkül vetődhet fel az emberben, hogy miért pont az Európai Parlament magyar képviselőinek megválasztását megelőző kampány idején kapcsolt turbósebességre az Orbán-kabinet elmeszelésében Brüsszel.
Érdemes vizsgálni azt is, hogy egy-egy ilyen uniós eljárás megszületésében a hátrányosan érintett üzleti körök lobbizása milyen mértékben van jelen. Sok mindent mérlegre lehet tehát tenni, ám ha támadásnak érezzük mindazt, ami az unió intézményeiben velünk történik, akkor ezt elsődlegesen a velünk küzdő fél fegyvereivel érdemes visszaverni.
Mert ne felejtsük el, a magyar kormány gazdaságpolitikája is arra a meggyőződésre épül, hogy abba a szövetségbe léptünk be pár nap híján tíz évvel ezelőtt, aminek az alapja a nemzetállamok összefogása, és amelyik az érdekek képviselete, ütköztetése és egyeztetése mentén működik.
Nem pedig úgy, hogy eleve meghajlunk egy erősebbnek hitt központi, uniós akarat előtt, mint ahogy az ebben már gyakorlott szocialisták gondolják. (Listavezetőjüknek, Szanyi Tibornak legalábbis egy minapi kijelentése szerint az a meggyőződése, hogy az Európai Parlamentben nem számítanak a nemzeti érdekek.)
A fentiekből az következik, hogy a konfliktus Brüsszellel természetes dolog. Ha több van belőle, az arra is utal, hogy az érintett tagország – jelesül hazánk – a jogait is igyekszik komolyan venni a kötelezettségei mellett. Nem baj az sem, ha munkát adunk az Európai Bíróságnak, hiszen már arra is volt példa, hogy e jogi fórum előtt fújt visszavonulót – a távközlési különadó ügyében – a bizottság. Ha pedig a magyar szabályozásról derül ki, mely elemeiben ütközik a mindennapi életünket is egyre inkább befonó uniós joganyaggal, az esetek többségében bizonyára lehet találni olyan megoldást, ami az eredeti szándékot – a magyar érdekek védelmét – nem érinti alapvetően.
Csak ha a plázastopnál maradunk: úgy hallani, a közös európai terepen fifikásabban mozgó nyugati országok nagyvárosai a környezet- és az épített örökség védelmének jelszavaival nagyobb sikereket értek el. Nálunk is az ügyesebb megoldások és a finomhangolás időszaka következhet. A lényeg, hogy az erő és a lendület mellett ne veszítsük el a legendás találékonyságunkat sem.
Nánási Tamás
MNO
Városháza - Karánsebes - Bánság
A mai Városháza eklektikus palotája a pénzügyigazgatóság számára épült 1903-05-ben. A városközpont két szintes, díszes középületét a közelmúltban restaurálták .
Az L alapú reneszánsz hatású épület gyönyörű homlokzatokkal rendelkezik. Karánsebes városának legszebb épülete. Díszes tetőzetének csúcspontja a sarokrészen látható impozáns torony.
Sajnos itt is – arrogáns módon – túl közel emelték hozzá a kevésbé esztétikus román ortodox templomot.
Zrínyi Ilona grófnő (1643 - 1703) - a magyar történelem egyik hősnője
Zrínyi Ilona (1643 -1703) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
Csernoviczki Éva ismét Európa bajnok lett
A franciaországi montpellier-i cselgáncs Európa-bajnokság nyitó napján a női 48 kg-ban Csernoviczki Évanégyből négy meccset nyert, a döntőben hátrányból fordítva legyőzte a házigazdák nagy reménységét, s önmaga második, a sportág 17. magyar Eb-aranyérmét szerezte.
Gratulálunk Éva! Nagyszerűen küzdöttél, örömet okozva magyarok millióinak! Büszkék vagyunk Rád!
Hajrá magyarok! Hajrá Magyarország!
A Fidesz szerint Brüsszel újból a multik oldalán áll
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a plázastopot elrendelő törvény miatt. A Fidesz szerint az eljárás azt mutatja: a brüsszeli bürokraták megint nem a nemzeti érdekek mellett döntöttek, hanem a multik oldalára álltak.
A Fidesz kitart a magyar kis- és középvállalkozásokat segítő törvény mellett. Hoppál Péter budapesti sajtótájékoztatóján elmondta:"A 2002 és 2010 között nyakra-főre épült plázák (...) minimális ellensúlyozását szolgáló törvényünk a hazai kiskereskedőket hozta kissé jobb helyzetbe", mint amilyenben a szocialisták kormányzásának idején voltak.
Meglátása szerint a magyar kkv-k melletti kiállás érdemben nem rontja a nagy bevásárlóközpontok gazdasági pozícióit. A vállalati szektorral kapcsolatban Hoppál Péter a GKI friss felmérésére utalva megjegyezte: másfél évtizede voltak utoljára olyan optimisták a cégek, mint most.
Különösen az építőipari vállalkozások körében javult jelentősen a gazdasági körülmények alakulásának megítélése. Kiemelte továbbá, hogy a régióban a magyar gazdaság növekszik a legnagyobb mértékben, a cél pedig az, hogy 2016-ra már 4 százalékos legyen a bővülés.
Magyarország nagy lehetőségek előtt áll a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban is, hiszen az egy főre jutó fejlesztési támogatást nézve a harmadik legmagasabb összeget harcolta ki a kormány.
Kijelentette: "nem fogjuk hagyni, hogy a bukott baloldal és az unióellenes szélsőséges erők veszélyeztessék ezt a 2014-2020 közötti újabb fejlődési esélyünket".
Magyar Hírlap