Énlaka - Székelyföld - Erdély
"Martonostól északra a Firtost és énlaki kerekerdő csúcsát egybekötő hegy-hát van, vizválasztója a Nagy- és Kis-Küküllőnek. Ezen vizválasztó hegyhátnak éppen tetőormán fekszik Énlaka akként, hogy a falu mellett eredő Palota-pataka s az a közt lefutó Koczé pataka a Gagy vizébe, s azzal a nagy Küküllőbe foly; míg a falun túl eredő Csegéd-pataka Küsmöd vizébe s azzal a Kis-Küküllőbe ömlik.
E falunak dombtetőn fekvő, s mellékelt képünkben bemutatott temploma kétségtelenül legnevezetesebb a székelyföld minden egyházai között. Nevezetes nem annyira épitészete, mint emlékiratai által, mert épitészete legfelebb a XV-ik századig vagy is a gót épitészet hanyatlási korára vihető fel, erre mutat csucsives diadalive, egyenes zárodásu szentség fülkéje, melyet horony és henger keretel; erre nyugati csucsives kapuzata, melyet egyszerü kajács tagozat körit; de erre főként déloldali mellékajtaja, mely a késő gótkor átszelt lóher ivével záródik, s az e kort jellegző vesszőmü (Stabwerk) tagozattal van bekeretelve.
Eredeti boltozata az 1661 tatárduláskor beomolván, azt 1668-ban készült, czifrán kifestett deszkafölep helyettesíti, ennek koczkáiba több (minuskel jegyekkel irt) felirás van."
Székelyföld leírása - részlet
Orbán Balázs (1829-1890) - író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Áder János: Két intelligens faj létezik, az emberek és a magyarok
Áder János köztársasági elnök az M1 Az este című műsorában a külföldön élő tudósokról beszélt. Az államfő kiemelte: fontos a szakemberek hazacsábítása. Már az is hasznos lehet, ha rövidebb, egy vagy akár fél évre hazalátogatnak és megosztják kint szerzett tudásukat, ismeretüket.
Áder János hangsúlyozta, hogy az anyaországi és amerikai oktatók-kutatók élő kapcsolatot kell kialakítani. Az államfő elmondta: legutóbb Rubik Ernőt látta vendégül egy "tiszteletvacsorán", ahová az élet olyan kiemelkedő személyeit, tudósokat, művészeket vagy adott esetben szakmunkásokat hív el, akik komoly teljesítményt nyújtottak területükön.
Az államfő elmondta, fontos, hogy a külföldi tudással felvértezett tudósok átadhassák magyarországi kollégájuknak ismereteiket. Mint elmondta: a Rubik-kocka nemcsak játék, hanem inspiráció a kultúra és a tudomány művelőinek. Kiemelte: az amerikaiak is sokat köszönhetnek a magyar találmányoknak mondta - a C-vitamint, a golyóstollat, a számítógépet, a Word szövegszerkesztőt, a hologrammot, a Ford T-modellt és kaliforniai borászatot kiemelve.
Az interjú a New York-i magyar főkonzulátuson készült mielőtt az államfő helyi idő szerint megnyitotta Jersey Cityben a Liberty Science Centerben a Beyond Rubik's Cube (Túl a Rubik-kockán) című nagyszabású interaktív kiállítást. A magyar találmány köré szerveződő kiállítás apropóját a Rubik Ernő által 40 éve feltalálta bűvös kocka adja. A tárlat kilenc hónapon át lesz látható, 2015-től pedig világkörüli útra indul és hét év alatt - többek között Budapest érintésével - körbejárja majd a Földet.
Az ötmillió dolláros költségvetésű vándorkiállítás és a kapcsolódó Kreativitás Fesztivál című programsorozat - amelynek fő támogatója a Google - létrejöttéhez Magyarország kormánya 200 millió forinttal járult hozzá.
Rubik Ernőt Áder János köztársasági elnök Isaac Asimov sci-fi író gondolataival mutatta be a kiállításon, aki szerint "az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön, az emberek és a magyarok". Az államfő emlékeztetett arra, hogy Los Alamosban, ahol az amerikai atombombát kifejlesztették, valóban az a hír járta, hogy az ott dolgozó magyar tudósok marslakók, akik egymás között egy furcsa, mindenki más számára érthetetlen nyelven diskuráltak.
"Egyiküket a monogramja leleplezett le. A monogram, ami két betűből állt: E.T. Ő volt Edward Teller, aki ugyanazt a földönkívüli nyelvet beszélte, mint Eugene Wigner vagy Leo Szilárd, akiknek marsbeli neve egyébként Ede, Jenő és Leó volt" - mondta. A köztársasági elnök felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a magyar észjárás találékonyságából a világ, és benne Amerika sokat profitálhatott. Az Egyesült Államok jelképének számító és az Szabadság-szobor felállításában a magyar származású Pulitzer József adománygyűjtése segített.
Fürjes Balázs, az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a kormány a tervek szerint idén nemzetközi építészeti tervpályázatot ír ki a magyar szellemi teljesítmények előtt tisztelgő, a Rubik-kocka által inspirált Kreativitás Központ létrehozására. Ennek eredményeként mind küllemében, mind tartalmában egy olyan intézmény jön majd létre, amely tovább erősítheti Magyarország szerepét a nemzetközi tudományos életben és kreatív iparban.
Magyar Hírlap
Össztűz Brüsszelből - Magyarország a nemzetállamok uniójába, nem pedig a multik uralta szuper államba lépett be tíz évvel ezelőtt
Már a választás utáni ötödik nap megszületett Luxemburgban az Európai Bíróság ítélete, amelyik kimondta: nem állhat fenn hazánkban a házi pálinkafőzés adómentessége. Majd egyre sorjáztak a hírek a brüsszeli Európai Bizottság kötelességszegési eljárásairól a Széchenyi-pihenőkártya, az Erzsébet-utalvány, a dinnyekartellek elleni küzdelem, a szeszes italok jövedéki adója, majd most a plázastop ügyében.
Nagyrészt olyan szabályozásokat tűzött napirendre és nyilvánított megengedhetetlennek az uniós apparátus, amelyek a 2010 óta saját útját járó magyar gazdaságpolitika szimbolikus lépései közé tartoznak. Ugyanakkor hathatósan segítették is – eredeti céljuknak megfelelően – a hazai tulajdonú vállalkozásokat. Az utalványrendszer átalakítása nyomán például összeomlott a három francia multi által felépített magyarországi monopólium, a plázastop pedig számos kiskereskedőnek biztosította a túlélést a bevásárlóközpontok terjeszkedésének korlátozásával.
El lehetne elmélkedni azon, hogy miképp fér össze a legfontosabb uniós szabadságelvekkel az a közös európai joganyag, amelyik egyértelműen a nagy cégek uralmát támogatja a kicsik rovására. Az a kérdés sem minden alap nélkül vetődhet fel az emberben, hogy miért pont az Európai Parlament magyar képviselőinek megválasztását megelőző kampány idején kapcsolt turbósebességre az Orbán-kabinet elmeszelésében Brüsszel.
Érdemes vizsgálni azt is, hogy egy-egy ilyen uniós eljárás megszületésében a hátrányosan érintett üzleti körök lobbizása milyen mértékben van jelen. Sok mindent mérlegre lehet tehát tenni, ám ha támadásnak érezzük mindazt, ami az unió intézményeiben velünk történik, akkor ezt elsődlegesen a velünk küzdő fél fegyvereivel érdemes visszaverni.
Mert ne felejtsük el, a magyar kormány gazdaságpolitikája is arra a meggyőződésre épül, hogy abba a szövetségbe léptünk be pár nap híján tíz évvel ezelőtt, aminek az alapja a nemzetállamok összefogása, és amelyik az érdekek képviselete, ütköztetése és egyeztetése mentén működik.
Nem pedig úgy, hogy eleve meghajlunk egy erősebbnek hitt központi, uniós akarat előtt, mint ahogy az ebben már gyakorlott szocialisták gondolják. (Listavezetőjüknek, Szanyi Tibornak legalábbis egy minapi kijelentése szerint az a meggyőződése, hogy az Európai Parlamentben nem számítanak a nemzeti érdekek.)
A fentiekből az következik, hogy a konfliktus Brüsszellel természetes dolog. Ha több van belőle, az arra is utal, hogy az érintett tagország – jelesül hazánk – a jogait is igyekszik komolyan venni a kötelezettségei mellett. Nem baj az sem, ha munkát adunk az Európai Bíróságnak, hiszen már arra is volt példa, hogy e jogi fórum előtt fújt visszavonulót – a távközlési különadó ügyében – a bizottság. Ha pedig a magyar szabályozásról derül ki, mely elemeiben ütközik a mindennapi életünket is egyre inkább befonó uniós joganyaggal, az esetek többségében bizonyára lehet találni olyan megoldást, ami az eredeti szándékot – a magyar érdekek védelmét – nem érinti alapvetően.
Csak ha a plázastopnál maradunk: úgy hallani, a közös európai terepen fifikásabban mozgó nyugati országok nagyvárosai a környezet- és az épített örökség védelmének jelszavaival nagyobb sikereket értek el. Nálunk is az ügyesebb megoldások és a finomhangolás időszaka következhet. A lényeg, hogy az erő és a lendület mellett ne veszítsük el a legendás találékonyságunkat sem.
Nánási Tamás
MNO
Városháza - Karánsebes - Bánság
A mai Városháza eklektikus palotája a pénzügyigazgatóság számára épült 1903-05-ben. A városközpont két szintes, díszes középületét a közelmúltban restaurálták .
Az L alapú reneszánsz hatású épület gyönyörű homlokzatokkal rendelkezik. Karánsebes városának legszebb épülete. Díszes tetőzetének csúcspontja a sarokrészen látható impozáns torony.
Sajnos itt is – arrogáns módon – túl közel emelték hozzá a kevésbé esztétikus román ortodox templomot.
Zrínyi Ilona grófnő (1643 - 1703) - a magyar történelem egyik hősnője
Zrínyi Ilona (1643 -1703) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
Csernoviczki Éva ismét Európa bajnok lett
A franciaországi montpellier-i cselgáncs Európa-bajnokság nyitó napján a női 48 kg-ban Csernoviczki Évanégyből négy meccset nyert, a döntőben hátrányból fordítva legyőzte a házigazdák nagy reménységét, s önmaga második, a sportág 17. magyar Eb-aranyérmét szerezte.
Gratulálunk Éva! Nagyszerűen küzdöttél, örömet okozva magyarok millióinak! Büszkék vagyunk Rád!
Hajrá magyarok! Hajrá Magyarország!
A Fidesz szerint Brüsszel újból a multik oldalán áll
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a plázastopot elrendelő törvény miatt. A Fidesz szerint az eljárás azt mutatja: a brüsszeli bürokraták megint nem a nemzeti érdekek mellett döntöttek, hanem a multik oldalára álltak.
A Fidesz kitart a magyar kis- és középvállalkozásokat segítő törvény mellett. Hoppál Péter budapesti sajtótájékoztatóján elmondta:"A 2002 és 2010 között nyakra-főre épült plázák (...) minimális ellensúlyozását szolgáló törvényünk a hazai kiskereskedőket hozta kissé jobb helyzetbe", mint amilyenben a szocialisták kormányzásának idején voltak.
Meglátása szerint a magyar kkv-k melletti kiállás érdemben nem rontja a nagy bevásárlóközpontok gazdasági pozícióit. A vállalati szektorral kapcsolatban Hoppál Péter a GKI friss felmérésére utalva megjegyezte: másfél évtizede voltak utoljára olyan optimisták a cégek, mint most.
Különösen az építőipari vállalkozások körében javult jelentősen a gazdasági körülmények alakulásának megítélése. Kiemelte továbbá, hogy a régióban a magyar gazdaság növekszik a legnagyobb mértékben, a cél pedig az, hogy 2016-ra már 4 százalékos legyen a bővülés.
Magyarország nagy lehetőségek előtt áll a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban is, hiszen az egy főre jutó fejlesztési támogatást nézve a harmadik legmagasabb összeget harcolta ki a kormány.
Kijelentette: "nem fogjuk hagyni, hogy a bukott baloldal és az unióellenes szélsőséges erők veszélyeztessék ezt a 2014-2020 közötti újabb fejlődési esélyünket".
Magyar Hírlap
A Fidesz nemzeti listát állít az EU választásra - ez az össznemzeti érdekek európai szintre emelését jelenti - rövid összefoglaló a délvidéki jelölt véleményéről
A össznemzeti lista képviselőinek együtt kell dolgozniuk a magyarság érdekében Brüsszelben is.
A listán szerepel, az óbecsei születésű, Deli Andor is. Ő a Délvidékieket fogja képviselni a Brüsszelben. Szerinte a közös kiállás a legfontosabb, ugyanis az elmúlt parlamenti ciklusában, az EP-ben számos olyan helyzet akadt, amikor Magyarország lejáratásával voltak más képviselők elfoglalva.
A Kárpát-medence egy közös élettér, és Magyarország helyzete, renoméja meghatározza a határon túli nemzetrészek helyzetét.
A délvidéki magyarság szempontjából az időzítés pedig nem is lehetne talán jobb, ugyanis Szerbia januárban kezdte meg a csatlakozási tárgyalásait az EU-val.
A nemzeti és az európai ügyek nem választhatók el egymástól, hiszen az Unió a szabad és egyenrangú nemzetek Európája, ami nem létezhet függetlenül az Uniót alkotó tagországoktól.
Patrióta Európa Mozgalom
Körmendy Zsuzsanna: A megszállás szelleme - a német megszállás áldozatainak azok nem akarnak emléket állítani, akik azt akarják elhitetni a világgal, hogy Magyarország a náciknál is nácibb, a fasisztáknál is fasisztább volt
Kétszer is elolvastam, de nem találtam egy mondatot sem arról az amerikai nagykövetség április 22-i közleményében, hogy elmarasztalta volna a Mazsihiszt, amiért minden évben megemlékezik a magyarországi német megszállás évfordulójáról. Márpedig ha így tett a Mazsihisz, azt feltételezhetően okkal tette.
A kormány sem fogalmazhatott volna sem pontosabban, sem körültekintőbben, mint Zoltai Gusztáv három évvel ezelőtti veszprémi beszédében, amelyben úgy értékelte, azon a napon, amelyen a német hadsereg átlépte Magyarország határát, megpecsételődött a hazai zsidóság sorsa.
Szabályosan gerjesztett politikai hisztéria veszi körül annak a készülő emlékműnek a sorsát, amely ellen a választáson vesztes politikai erők tiltakoznak, maguk előtt tolva a hetven évvel ezelőtti zsidóság tragikus sorsát. A politikai harcban, úgy tűnik, minden kézre esik, ami használható fegyver.
Az ellenzék képtelen belenyugodni vereségébe, és ezért egy időtlenített kampány részeként csökönyösen kitart amellett, hogy a kormány kvázi dicsőítő szándékkal állít emlékművet a megszállásnak. Hogy ez a valósággal köszönő viszonyban sincsen, az úgy tűnik, nem érdekes. Ezerszer elhangzott, hogy a Szabadság térre tervezett szobor a megszállás áldozatainak állít emléket, zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. A vita azonban nem erről folyik, mert a vita fenntartói, prolongálói nem az igazság kiderülésében érdekeltek.
Meglehet, elsődlegesen nem Gábriel arkangyalról és a reá lecsapó birodalmi sas szárnyainak fesztávolságáról kellene közösen gondolkodni, hanem az áldozati státusról, erős tisztázó akarattal. Nem baj, ha előbb jut eszünkbe Szophoklész, mint a budapesti amerikai nagykövetség fölemelt mutatóujja.
Előbbre volnánk egymás megértésében, ha elsősorban erkölcsileg viszonyulnánk az áldozati státushoz, és nem úgy, mintha egy aranybányát rejtő birtok tulajdonlásáról vagy más jövedelmező befektetéshez való hozzáférésről folyna pereskedés jól fizetett sztárügyvédekkel.
Öntsünk tiszta vizet a (méreg)pohárba: a német megszállás áldozatainak azok nem akarnak emléket állítani, akik titokban vagy nyíltan azt akarják elhitetni a világgal, hogy Magyarország a náciknál is nácibb, a fasisztáknál is fasisztább volt.
Hogy itt áldozatok nem is voltak, csak kollaboránsok. Ennek jegyében üzent a magyar kormánynak az amerikai nagykövetség, nagy aggodalmában alapvető történelmi tényeket negligálva. Félre lehet tenni az okos diplomáciát, és le lehet süllyedni a balliberális megmondóemberek szintjére, s onnan becsületről szónokolni a magyarok többsége által megválasztott kormánynak: „Mint szintén demokratikus ország, továbbra is arra ösztönözzük a kormányt, hogy igyekezzék becsületesen, nyíltan és tényszerűen értékelni a magyarországi holokausztot.”
Mit lehet ehhez hozzátenni? Először is örömmel tölt el mindannyiunkat, hogy e szerint az Egyesült Államok szintén demokratikus. Ámbár ha tudtuk volna, hogy az Orbán-kormány két ülés között a Munkácsy terem félhomályában titokban, a tényektől elrugaszkodva holokausztot értékel, talán meg sem születik a kétharmados többség.
A különféle zsidó és nem zsidó szervezetek közben úgy döntöttek, nem utasítják vissza a 70. évfordulóról való méltó megemlékezésre a magyar állam által (nyíltan, a tények ismeretében, becsületesen) fölajánlott támogatást. Ezzel némileg keresztülhúzták a Mazsihisz bojkottját.
Most már csak azt kell megemésztenünk, arra kellene választ kapnunk, hogy a terrorizmust első számú ellenségnek tartó Egyesült Államok nagykövetsége a buzdítást az emlékmű fölrobbantására, ami terrorcselekmény, vajon miért nem ítéli el egy „szintén demokratikus” országban.
Lehet, hogy nem egyformán vagyunk demokratikusak?
Körmendy Zsuzsanna
MNO
Mesterházy karámban - csodálkoztak, amikor kiderült: nem a Financial Times és a The Economist előfizetői szavaztak Magyarországon április 6-án
Már akkor lehetett tudni, hogy a „kormányváltók” jobb híján egymást akarják leváltani, amikor a választások estéjén Gyurcsány Ferenc nagyvonalúan bejelentette, hogy az ilyenkor szokásos bűnbakkeresésbe ő semmiképpen nem fog beszállni. Ez volt a csalhatatlan jele, hogy személyesen indította el a hajtóvadászatot Mesterházy Attila és az összeborulás többi vezetője ellen.
A harc mára parttalanná vált, és nagyon úgy fest, hogy a pártszövetségnek a legtöbb szavazatot hozó MSZP-n egyedül csattan az ostor. Holott mit is adtak hozzá a többiek ehhez a nagykoalícióhoz? Egyáltalán: hoztak vagy vittek? Mert azon kívül, hogy Bajnai Gordon hetykén kijelentette, hogy májusban ő lesz a miniszterelnök, még a jelöltállításhoz (!) sem volt elegendő emberük.
(Nem vicc: volt olyan körzet, ahol az MSZP-frakcióból kellett jelöltet kölcsönözniük áprilisig.) Párt-infrastruktúra, aktivistahálózat sehol, programjuk pedig eleve nem is létezett. A bankok és a multik képviseletét hozták, és az úgynevezett rózsadombi elitét, amelynek nemcsak elvileg, de gyakorlatilag sincs köze egyetlen igazi baloldali értékeket valló, a szegények és rászorultak érdekeit védő párthoz sem.
Márpedig a „kormányváltókra” az MSZP törzsgárdája szavazott, akik a régi, jól megszokott szegfűt keresték, miközben az Együtt 2014 jelöltje épp a Rózsadombon kapta a legtöbb szavazatot… Az már legyen Szigetvári Viktorék baja, hogy elhitték, amit a külföldi neoliberális média írt róluk, és csodálkoztak, amikor kiderült: nem a Financial Times és a The Economist előfizetői szavaztak Magyarországon április 6-án. Javasolnám nekik a szempontváltást, annál is inkább, mert akit annyira fűt a hazaszeretet, mint Bajnai Gordont (ő fogalmazott így), attól kissé visszatetsző, hogy derogál beülni a magyar parlamentbe, és inkább átadja másnak a mandátumát.
A PM-re nem sok szót kellene vesztegetni, ők még annyian sincsenek, mint az Együtt, a volt Milla és a kendermagosok külön-külön, talán egy nagyobb asztalt is körbeülhetnének a családtagokkal együtt. Jelöltre nekik sem futotta, például a tősgyökeres budapesti, most szintén nagyon kritikus Scheiring Gábor képviselte volna a balatonfüredieket – már ha megválasztják.
A bűnbakkeresést elindító Gyurcsány Ferenc magánpártja, a koalíció egyik „oszlopa” pedig olyan szimpatikus emberekből áll, mint az anyák napján is gyűlölködő Vadai Ágnes vagy a korábban egy fél hidat is ünnepélyesen átadó Molnár Csaba – egytől egyig olyan emberek, akik csak úgy vonzzák a szavazókat. Már most alkudoznak a frakcióalakításukhoz szükséges ötödik tagról, mert csak négyen maradtak…
Mit lehet ehhez hozzátenni? Ha a szocialisták engedik, hogy valaki átadja a helyét közülük, akkor a saját sírjukat ássák, de ez legyen az ő gondjuk. Ha nem tanultak abból, ahogy Gyurcsány annak idején eltávolította a vezetésből Kovács Lászlót és Szili Katalint, akkor magukra vessenek.
Ki maradt még? Hát a potyautas Fodor Gábor, aki az EP-választáson már el sem mer indulni, nehogy kiderüljön, mekkora a valós támogatottsága. És ennek a sok pártocskának a neoliberális értelmiségi holdudvara most egyként veri el a port Mesterházyn, akit persze nem kell félteni.
Annál is inkább, mert jelenleg nem nagyon mutatkozik helyette életképes alternatíva a szocialista pártban. A baloldali eszméktől már oly távol álló MSZP – lásd: a bankok védelme és a rezsicsökkentés ellenzése – vezetője tett ugyan néhány kísérletet, hogy kitörjön a neoliberális elit építette karámból, de sikertelenül.
Még megvárják az európai parlamenti, majd az önkormányzati választásokat, és aztán megkapja az útilaput. Végül is valakinek áldozatot is kell hoznia.
Szabó Anna
Magyar Nemzet