Bayer Zsolt: Még húsz nap - ez a szavazás sorsdöntő lesz - legalább harminc évre eldől az ország sorsa
Nagyon nehéz húsz nap áll előttünk. S aztán egy sorsdöntő választás. Mindig azt mondjuk kampányok idején, hogy sorsdöntő választás előtt állunk. Jól hangzik ez, és egyáltalán nem kell belegondolni. De most tényleg sorsdöntő lesz a szavazás, mert most legalább harminc évre eldől az ország sorsa.
Ezzel a felelősséggel kell készülnünk április 6-ra.
S ezért lesz annyira nehéz ez a húsz nap.
Mert megint két világ áll egymással szemben. S ez a két világ önmagába zárt egység. Nincs átjárás, nincsen párbeszéd. Rengeteg történelmi oka van annak, hogy Magyarország ennyire véglegesen és végzetesen megosztott, de a ténnyel muszáj megbarátkoznunk. Igen, ennyire megosztottak vagyunk. S e két világ utoljára csap össze jelenlegi formájában és állapotában.
Ha az összeállt baloldal elbukik április 6-án, akkor azonnal megindul majd a végső erózió az ő világukban. Egy rövid hónap alatt lejátsszák majd a „ki miatt vesztettünk a választáson” nevű véres és önpusztító társasjátékot, amelynek végén kizárólag politikai hullák maradnak majd a porondon.
Tartós és nem múló pletyka szerint Mesterházy végül azért vette be az összefogásba Gyurcsányt, hogy április 6-án éjféltájt elmondhassa ezt a mondatot: „Gyurcsány Ferenc miatt vesztettük el a választásokat.”
Egy másik tartós és nem múló pletyka szerint Mesterházyt egyszerűen megzsarolta a baloldali értelmiség Gyurcsányhoz hű maradék falkája. Ők azok, akik nélkül – Kornis Mihály szerint – „nem lehet politikát csinálni ebben az országban”.
Majdnem mindegy, melyik pletykában lakik az igazság. Lakhat amúgy mindkettőben. A lényeg a bukás utáni leszámolásban van, és az elkerülhetetlenül be fog következni. S ez a tény egyszersmind magában rejti annak lehetőségét, hogy az LMP alapjain létrejöjjön egy Gyurcsány-, Mesterházy-, Bajnai-, Fodor-, Kuncze-mentes baloldal.
Ha a jelenlegi hatalom veszítene április 6-án, úgy a baloldali összeomláshoz hasonló apokalipszis nem következne be a Fidesz–KDNP háza táján.
Bekövetkezne ismét egy elnöki casting, bejelentkeznének alternatív jelöltek és önjelöltek, lenne csak belül hangos és érzékelhető csetepaté – aztán felállna újra a csapat. S mivel elméleti lehetősége csak arra van a baloldalnak, hogy egy-két százalékkal nyerjen, elindulna Magyarországon egy nagyon-nagyon furcsa kormányzás.
Ami nagyjából az első költségvetés elfogadásáig tartana. Illetve el nem fogadásáig. Ugyanis alig-alig esett szó eddig erről, de jó, ha tudjuk: az összefogásnak több szavazatot kell kapnia, mint a Fidesz–KDNP-nek és a Jobbiknak összesen. Ellenkező esetben hiába kapna megbízást a kormányalakításra, a parlamentben mindenképpen kisebbségben maradna.
S nem azért, mert a Fidesz–KDNP hajlandó lenne összeállni a Jobbikkal – nem, erről szó sincsen! De az sem képzelhető el, hogy az esetleges baloldali kormányzat ellenzéke megszavazza a költségvetésüket. (Legalábbis egyelőre nem tudom elképzelni, hogy a Jobbik ezt megtenné…)
Tehát hamar eldőlne a dolog, viszont Magyarország megint úgy érezné, hogy felesleges volt minden erőfeszítés, áldozat, hit és akarat, s megint visszamentünk harminc évet az időben.
Ezért lesz nagyon nehéz ez a maradék húsz nap.
Mivel ez a jelenlegi baloldal legutolsó esélye és egyszersmind hattyúdala, az égvilágon semmitől sem fognak visszariadni.
De mi sem riadhatunk vissza az ő gátlástalanságuktól.
Utoljára birkózik meg egymással ez a két világ. S a fentiekből következő felelősségtudattal kell végiggondolnunk és végigdolgoznunk ezt a maradék időt. És senki ne merészelje azt gondolni, hogy ez a választás már eldőlt. Mert akkor sem dőlt el, ha úgy tűnik, ha mindenki ezt mondja, ha minden közvélemény-kutató ezt méri.
Ne törődjenek ezzel. Csak arra gondoljanak, hogy ők, a másik világ, mind elmegy szavazni. És ne felejtsék el 2002-t. Ők akkor is elmentek. De mi nem. Mert akkor is azt hittük, hogy lefutott a meccs. Akkor negyvenezer szavazaton múlt minden. Gondoljanak csak bele! Tizenháromezer szavazókör van az országban. Tehát 2002-ben szavazókörönként három szavazaton múlt az életünk!
Bölcs nép vagyunk mi, sok bölcs mondással. Az egyik így hangzik: Akit egyszer megmart a kígyó, az a gyíktól is fél.
Bennünket 2002-ben megmart a kígyó. Most akármerre nézünk szét ellenségünk háza táján, gyíkok mindenütt. Csak gyíkok. De jól tesszük, ha tartunk tőlük is. Jól tesszük, ha eszünkbe sem jut még húsz napig, hogy győztünk.
Arra ráérünk április 7-én!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Jövő szombaton indul a Békemenet - ez a menet, megint történelmi jelentőségű lesz
A civilek idén is átnyújtják Orbán Viktornak a Nemzeti Társadalmi Szerződést - közölte a CÖF mai sajtótájékoztatóján. A Békemenet szervezői minden hazát építeni szándékozó magyar embert várnak, függetlenül attól, kinek milyen a pártszimpátiája.
Széles Gábor szerint az ellenzéknek nem sikerült úgy beállítani a Békemenetet, mintha az egy párthoz kötődő rendezvény lenne. „Látszott, hogy egyre több ember érti meg, egy olyan összefogás jön létre, ami pártoktól független.” Széles Gábor szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a március 29-i Békemeneten egy millióan is lehetnek majd. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az emberek mindeddig nyugodt, a közös célok érdekében méltóságteljes vonulásokon vehettek részt.
A Békemenet március 29-én, szombaton 13.30-kor indul a Kossuth térről és a Hősök terén, a Fidesz nagygyűléséhez csatlakozik, ahol Orbán Viktor mond beszédet.
A CÖF és a CÖKA vezetősége szerint a Transparency International téved, amikor "a Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány ismeretterjesztő plakátjait" a Fidesz-kampány részeként határozza meg. A CÖKA szerint alapítványuk a civil támogatók anyagi és erkölcsi segítségével, a szólásszabadság jegyében, tények felidézésével ismeretterjesztő tevékenységet folytat. Hozzátették: a rájuk vonatkozóan becsléssel megállapított pénzügyi adatok "köszönőviszonyban sincsenek a valósággal".
A CÖF 2010-ben átadta Orbán Viktor kormányának a polgárok által megfogalmazott Nemzeti Társadalmi Szerződést. A civilek úgy látják, mivel a kormány az ő ajánlataikat teljesítette, idén is átnyújtják a Békemenet kíséretével a Nemzeti Társadalmi Szerződést, amelynek összeállítása érdekében határon innen és túl százhúsz helyről gyűjtötték össze a polgárok kéréseit.
„Az emberek nagy többsége bízik a jelenlegi kormányzásban, a Fidesz-KDNP 2010-ben megfogalmazott programjának továbbvitelét kérik, egyetértenek az új magyar úttal, amely egyaránt építi a társadalmat és a gazdaságot.”
Úgy látják, hogy Magyarországon nincs helye az idegengyűlöletnek, az antiszemitizmusnak, a rasszizmusnak és a keresztényellenességnek sem. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy minden családban születhessen meg minden gyermek, és kérik a kormányt, hogy egyre jobban támogassa a társadalom és a gazdaság legkisebb és legfontosabb közösségeit, a családokat.
A Békemenet szervezői minden magyar hazafit várnak soraikba függetlenül etnikai, vallási, vagy felekezeti hovatartozásuktól. „Köztünk van a helye minden hazát építeni szándékozó magyar embernek. Támasszuk alá közel egy millióan azt a hidat, ami az emberek közötti árokásás felett biztosítja, hogy azonos lelki közösségben szívvel-lélekkel szeretetben, együttes munkában együtt tegyük szebbé, boldogabbá jövőnket” – fogalmazott Csizmadia László.
Fricz Tamás szerint a Békemenet célja, hogy Magyarország lezárhassa a posztkommunista korszakot és ezzel befejeződhessen a rendszerváltás időszaka. Fricz kiemelte, ezzel egy időben megkezdődhet a nemzeti szuverenitásra épülő demokrácia korszaka, amelynek erős civil társadalomra és állampolgári öntudatra kell alapozódnia, és amelynek el kell hoznia a magyar-magyar megbékélést.
„Véglegesen meg kell szabadulni az MSZP által az országra zúdított Kádári hagyományoktól. Huszonöt évvel ezelőtt az MSZP, mint az MSZMP mai napig jogutód pártja, tudatos, átgondolt stratégiával átmentette a hatalmát a demokráciába. De ez nem volt elég. Az MSZP megőrizte a társadalmi bázisát úgy, hogy átmentette a kádárizmust, a kádári szemléletet és gondolkodásmódot.”
Hozzátette: a magyarság huszonöt éve él együtt és nem tud megszabadulni a kádárizmustól, egy veleéig korrupt rendszertől, amely megfojtja a cselekvőkészséget és tehetetlenné teszi. Fricz úgy látja, hogy az MSZP a nemzetre hagyta az erkölcsi nihilizmust, amelyben csak érdekek vannak, amelyben lehet hazudni reggel-délben meg este. „Az MSZP ránk hagyta a globalizmust, amiben az SZDSZ volt a tettestársuk.
Ránk hagyta a határon túliak iránti közömbösséget, a merjünk kicsik lenni érzést, az örök szolgalelkűséget. És végül ránk hagyta az MSZP az SZDSZ-szel karöltve annak tudatát, hogy a baloldaliság az egyetlen lehetséges gondolkodásmód a politikában, kultúrában és társadalomban, minden jobboldaliság elvetendő és üldözendő. A nemzeti érzés, a konzervativizmus, a keresztény politika nem más, mint természetellenes torzulás, és persze diktatúra.” – mondta Fricz Tamás.
Hangsúlyozta, április 6-a után ki kell takarítani a posztkommunizmust és a korrupciót. „Azért is kell Békemenet, hogy egy új korszakot kezdjünk április 6-tól. Megtisztulva az MSZP és SZDSZ-es múlttól. Ebben az új korszakban, amelyben egy nemzeti, büszkeségre és szuverenitásra épülő részvételi demokráciát kell felépítenünk, ami nem mehet másként, mint az emberek, a civil társadalom és az állam közötti folyamatos párbeszéddel, a civil kontrollal.” Fricz Tamás szerint kell a kiegyezés a bal és jobboldalai beállítottságú emberek és állampolgárok között, és fontos, hogy megszűnjön a hideg polgárháború Magyarországon.
Bayer Zsolt: óriási tettet vitt véghez a Békemenet
„Orbán Viktortól már tudjuk, hogy 2012 januárjában az 1956 óta nem látott tömeg mentette meg a kormányt.” – fogalmazott az újságíró. Hozzátette, hogy az az első Békemenet volt az, amely lehetővé tette, hogy az Orbán-kormány kitöltse ezt a ciklust, ugyanis nyugaton eldöntött tény volt, hogy bármi áron leváltsák a kormányt.
Bayer Zsolt szerint muszáj volt 2012-ben megmutatni a világnak és Európának azt, hogy a magyar kormánynak nagyon komoly társadalmi támogatottsága van. Véleménye szerint ez akkor egyszer és mindenkorra sikerült. Bayer úgy látja, az akkori és az azóta eltelt Békemeneteknek méltó befejezése lesz a március 29-i rendezvény.
„Meggyőződésem, hogy az április 6-i választásnak a magyar-magyar kiegyezés lesz az egyik legnagyobb tétje. Ennek egyik záloga az lehet, hogyha a kormány folytathatja a munkáját.” Bayer Zsolt kiemelte, ezzel megnyílhat az út az előtt is, hogy a jelenlegi baloldal keresztül menjen egy régóta esedékes és eddig elmaradt megtisztuláson. Ha a baloldal most veszít, akkor a semmiből fel fog tudni épülni egy új baloldal, akivel ki lehet egyezni, és megteremthető az a magyar-magyar kiegyezés, amit mindenki oly nagyon áhít.
Üdvözlet a Beregből - Tákos - Alföld
A 2001-es nagy tiszai árvíz után a kicsiny beregi település, Tákos is teljesen megújult.
Az új házakat e helyi hagyományos építészet elemeit figyelembe vevő, mai modern életünknek is megfelelő komfort fokozattal Makovecz Imre irodája tervezte.
A költségeket az Orbán-kormány fedezte.
Lukács Csaba: Egyetlen mandátum - a baloldal nem akarja elfogadni, hogy egy nemzet vagyunk, éljünk bárhol a világban
Ezen a héten postázza a szavazólapot a külföldön élő magyar választópolgároknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Pontosabban csak azoknak közülük, akik már regisztráltak – az NVI honlapján tegnap délután 179 667 főn állt a számláló.
Ugyan lassan 550 ezren lesznek azok, akik az egyszerűsített honosítás keretében letették az állampolgársági esküt, közülük nem mindenki tud vagy akar levélben szavazni. Van köztük például 110 ezer kiskorú és legalább nyolcvanezer olyan külhoni magyar, akinek már van magyarországi lakcíme (tehát korábban is itt élt), így nem kellett bejelentkeznie. Regisztrálni egyébként szombat délután négy óráig lehet az NVI-nél.
Már eddig is kampánytéma volt, és várhatóan az is marad, hogy miért szavazhatnak a határon túl élő magyarok. Akad olyan párt a baloldali összeborulásban (a Demokratikus Koalíció), amelynek benne van a programjában, hogy hatalomra kerülés esetén azonnal eltörölné a külhoni magyarok választójogát, sőt az egész egyszerűsített honosítást.
Következetesek ebben a kérdésben: Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként is harcos nemre buzdított tíz éve a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Mesterházy Attila pár hónapja az MSZP nevében Kolozsváron emiatt bocsánatot kért, de kérdés, hogy a baloldali összefogásban most ki viseli a kalapot.
A méltatlan vita azért a legszomorúbb, mert nincs tétje. Ma már a szakértők is azt mondják (legutóbb a Mérők klubja nevű rendezvényen, ahol a hazai társadalomkutatók vettek részt), hogy a külföldi borítékos szavazatok gyakorlatilag nem befolyásolják a választás kimenetelét – ha a baloldal győz, nem ennek ellenére fog győzni, és ha veszít, nem emiatt fog veszíteni.
A listás szavazatok jelentősége csökkent az új felállásban, vagyis megnövekedett az egyéni választókerületek súlya: eddig a 386 képviselőből 176, tehát 46 százalék; az új szabályok szerint pedig a 199 fős parlamentből 106, tehát 53 százalék kerül be közvetlenül az Országgyűlésbe.
A külföldön élő, de anyaországi lakcímmel nem rendelkező szavazók egyéni jelöltekre nem, kizárólag a pártlistákra szavazhatnak. A szakértők azt mondják, ha félmillióan szavaznának, és mindannyian egy pártra tennék a voksukat, akkor is csak két-három mandátumról dönthetnének. De hát fentebb kiderült: szélsőséges esetben sem voksolhatnak többen 350 ezernél, és annak sincs realitása, hogy mindannyian ugyanúgy gondolkodnak. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: április hatodikán egyetlen mandátum sorsa múlik a döntésükön a 199 fős parlamentben.
Bár közjogilag nem a legpontosabb megfogalmazás, de fel lehetne tenni úgy is a kérdést: akarja-e választópolgár, hogy a határon túl élő több millió magyart képviselje egyetlen képviselő az Országgyűlésben? Ennek fényében teljesen érthetetlen a baloldal rugózása a kérdésen: egyszerűen nem akarják elfogadni, hogy egy nemzet vagyunk, éljünk bárhol a világban. Ebből cirkuszt csinálni olyan, mintha egy csapat a vereség után arra fogná a rossz szereplést, hogy a mérkőzés elején nem ők végezhették a szimbolikus kezdőrúgást.
A határon túl élő magyarok voksolása jelképes ügy, de fontos szimbólum: összetartozunk. Közel száz év szétszakítottság után végre közösen döntünk a jelent és a jövőt érintő kérdésekben.
Aki sajnálja azt az egy mandátumot tőlük, az Gyurcsánnyal szólva felülhet a gázrezsóra.
Lukács Csaba
mno
Startol a szocialista gyűlöletkampány
Szórólapokkal borítják be az ország mind a 106 választókerületét a szocialisták – értesült az mno.hu. A kampány kidolgozója maga Ron Werber izraeli kampányguru, aki a 2002-es választások során, a szocialisták kampányával honosította meg Magyarországon a gyűlöletkampány műfaját.
Portálunk információi szerint szerdától az ország összes választókerületében a lehető legaljasabb módszerekkel, személyükben fogják támadni a szocialisták a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeit.
Az mno.hu úgy értesült: a kampány stratégiáját és a szórólaphadjárat részleteit Ron Werber dolgozta ki, akinek különös és régről ismert gyakorlata van abban, hogy mi az a gyűlöletkampány.
A legalantasabb ösztönökre hat
Mint ismert, az izraeli kampányguru volt az, aki ezt a műfajt behozta Magyarországra: a szakember 2002-ben tűnt fel az MSZP környékén, új kampánytechnikáival kifejezetten törekedett arra, hogy a legalantasabb ösztönökre hasson, és akár a rasszizmust is bevetette a mozgósítás érdekében – az ő nevéhez fűződik többek között a 23 millió román munkavállalóval történő riogatás is, ami hozzájárult a szocialisták 2002-es választási győzelméhez. Kiszivárgott, hogy 2004-ben háborús retorikával uszította a szocialistákat, amikor azt is nyilvánvalóvá tette, hogy nem válogat az eszközökben. „Nem érdekelnek az etikai és a választási kódexek" – mondta.
Tanácsok láncszavazáshoz
A kampánymester a hírek szerint választási csalási technikát is tanított a szocialistáknak: Bácsics Gyula, aki 2006-ban a Pest megyei Nagykátán a választási bizottság szocialista alelnöke volt, a Célpontnak elárulta: Werber magyarázta el, hogyan lehet láncszavazást úgy kivitelezni a lefizetett szavazókkal, hogy ne legyen feltűnő.
Werber 2012 decemberében tért vissza az MSZP közelébe, hogy az országgyűlési választásokon stratégiai tanácsokkal lássa el a pártot, és ő felel Mesterházy Attila, a baloldali összeborulás miniszterelnök-jelöltjének imázsáért is.
mno
Híven szeretni a jót
"Híven szeretni a jót,
Gyűlölni vesztig a gonoszt,
Eszköze lenni az isteni kéznek,
Egy nem haszontalan tagja az Egésznek,
Férfiak! ez gyönyörű jutalom."
Kazinczy Ferenc (1759-1831) - író, költő, a nyelvújítás vezéralakja
Fricz Tamás: Elfújta a szél az álbaloldalt - a posztkommunista rendszer végleges lebontására, illetve a magyar demokrácia megerősítésére és stabilizálására mostani a választás után valóságos lehetőség nyílik
Érdekes kergetődzésbe kezdtek március 15-én az önmagát baloldalnak nevező, Össze(Vissza)fogás–Korszakváltás–Kormányváltás (további névötleteket a kiadóba kérjük!) pártszövetség vezetői. Jó szándékú ember lévén, nem kívánok ennek részletein tréfálkozni, nem kívánok arra sem utalni, hogy azért a Gyurcsányt, Bajnait, Mesterházyt bohócként bemutató plakátok talán némi igazságmagvat mégiscsak hordoznak. Három héttel a parlamenti választások előtt sokkal inkább azon érdemes – kicsit összegezve is – elgondolkodni, hogy vajon mit adott a demokráciának az MSZP elmúlt 25 éves ténykedése.
Egészen a rendszerváltás elejére visszagondolva: az MSZP mint posztkommunista párt – az 1956-os forradalmat leverő MSZMP mai napig jogutód(!) pártja – rendkívül ügyesen, taktikusan, a spontán privatizáció, a titkosszolgálatok ellenzéki pártokba beépített emberei, illetve egyes nyugati hatalmi körök segítségével sikeresen átmentette a hatalmát a demokráciába.
Ám a politikai-gazdasági manipulációkon túl társadalmi bázisát is meg kellett őriznie, amely a Kádár-korszak iránt zsigerileg elkötelezett emberek tömegeiből állt össze. Éppen ezért teljes tudatossággal fenntartotta a kádári gondolkodásmódot, a kádári világképet. Másképpen, amikor az MSZP átmentette magát a demokráciába, akkor egyúttal a kádárizmust is átmentette magával együtt.
Márpedig megállapítható, hogy a kádárizmus legfőbb jellemzői: a paternalizmus („atyáskodás”), az állam mindenhatóságába vetett hit, állampolgári lét helyett alattvalói lét, az átlagember folyamatos bűntudatban tartása („lusták és nem dolgoznak kellő hatékonysággal”), a megbékélés, a kiegyezések és alkuk (legyen nagykoalíció, legyen szakmai kormányzás stb.) hangoztatása, a múlt „betemetésére”, a bűnök megtorlatlanságára és a történelmi felejtésre irányuló szándék, az ájult Nyugat-imádat és a nemzetközi szervezetekkel szembeni szolgalelkűség, illetve a baloldaliságnak mint egyetlen helyes és létező politikai és gondolkodásbeli beállítottságnak a hangsúlyozása – ezek egyenként, de különösen együtt kifejezetten hátrányosak és károsak voltak a demokrácia megerősödése és stabilizálódása szempontjából.
Nemrég jelent meg az Alkalmazott demokráciák – mennyire stabilizálódtak a közép- és kelet-európai demokratikus rendszerek? (Kairosz, 2013) című monográfiám, amelyben nemzetközi összehasonlító elemzések alapján megállapítom, hogy az a legszerencsésebb variáns a demokratizáció stabilizálódása szempontjából, ha a régi, posztkommunista elitek hamar háttérbe szorulnak, s helyüket az új elitek veszik át, ők határozzák meg és irányítják az új rendszer létrejöttét.
Magyarországon nem ez történt, a régi elit nemhogy gyorsan vagy lassan háttérbe húzódott volna, hanem ellenkezőleg, erős befolyást gyakorolt a rendszerváltás folyamatára, majd egy rövid ellenzéki periódus után „diadalmasan” visszatért a politikai hatalomba is (miközben a háttérben fenntartotta, sőt megerősítette gazdasági, média- és sajtóbeli, valamint titkosszolgálati pozícióit).
A Nyugat mind a mai napig nem hajlandó észrevenni és felfogni, hogy a posztkommunizmus fennmaradása olyan probléma Magyarország számára, mintha mondjuk – mutatis mutandis – a franciáknak Pétain marschall nómenklatúrájával, vagy a németeknek Göbbels és Göring megbízható embereivel kellene építeniük a szép és új demokratikus jövőt.
A Nyugat úgy érzi, hogy egy számukra kényelmes baloldali egyeduralmat kíván megszüntetni Orbán Viktor és kormánya, ezért a megértésükre nem számíthatunk; nem marad más megoldás, mint hogy lépésről lépésre, témáról témára kell megmagyaráznunk a világ közvéleményének azt, hogy miért nem fejeződött be még Magyarországon a rendszerváltás.
A szocialisták a kádárizmus átemelésével 25 éven át ellehetetlenítették, hogy a demokrácia magva és veleje, a népszuverenitás letéteményese, a civil társadalom és vele az állampolgári öntudat létrejöjjön Magyarországon.
Magyarországon még mindig erős az államközpontúság és az elitizmus; egyfelől a polgárok egy jelentős része még mindig nem hiszi el, hogy jogai vannak és hogy bármibe beleszólhat, és sajnos részben megmaradt az a politikaielit-magatartás is, amely lenézi és semmibe veszi a civil kezdeményezéseket, az állampolgári kontrollt.
Megállapíthatjuk: a szocialisták világos döntést hoztak a rendszerváltás hajnalán: azzal, hogy a kádárizmus és a kádári mentalitás fennmaradását segítették elő az elmúlt 25-27 évben, saját hatalmi, gazdasági és egzisztenciális érdekeiket a demokrácia érdekei elé helyezték. Az elmúlt huszonöt évben a szocialisták – karöltve a balliberálisokkal – a demokráciát nem működtették, hanem felhasználták, sőt feláldozták saját pénzügyi és hatalmi érdekeik oltárán.
Így és ennek okán maradt és erősödött meg egy olyan korrupciós hálózat, amely átjárta az egész társadalmat, a politika, a gazdaság, a média és sajtó, a kultúra és az önkormányzatok világát. Hogy itt valóban nem a demokrácia, hanem a korrupció rendszere jött létre, arról a Simon Gábor és Zuschlag János körül kibontakozó botrányos történések hűen beszámolnak.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MSZP az elmúlt huszonöt évben átmentett a demokrácia keretei közé egy olyan, posztkommunista rendszert, amely a kádárizmusra épült, s amelynek néhány jellemző vonását az előzőekben jeleztük.
Ám mégse csüggedjünk: e posztkommunista rendszer végleges lebontására, illetve a magyar demokrácia megerősítésére és stabilizálására a 2014-es parlamenti választások után valóságos lehetőség nyílik.
Fricz Tamás
Most akkor van zsidó-magyar együttélés, vagy nincsen? - avagy antiszemitizmus bélyeg mindenáron - rövid lapszemle
Löffler Tibor szerint a kormánnyal szemben a holokauszt emlékév ellen indított politikai-ideológiai kampány új, nyelvpolitikai frontja nyílt meg a Lázár János elleni támadással. Az államtitkár azért került össztűz alá, mert a zsidók és a magyarok együttéléséről beszélt.
Márton László szerint „aki a magyar-zsidó együttélést emleget, egyértelműen azt állítja, hogy két csoportról van szó: egyrészt zsidókról, másrészt magyarokról. Nos, ez a nézet mérgezi másfél évszázada a közvéleményt. - Szégyellje magát Lázár János! – gondolhatja az olvasó, ha például nem olvasta Kende Péter A zsidó-magyar együttélés történeti perspektívában című ismertetését Komóróczy Gézának A zsidók története Magyarországon című könyvéről az Élet és Irodalomban.
Az ÉS-ben mindeddig teljesen természetes volt zsidó-magyar együttéléséről írni. Ennek a mesterkélt amnéziának egyetlen funkciója van: stigmatizálni lehessen egy adott személyt vagy csoportot az adott helyzetben.
A Magyar Narancs 2003/2. számában a zsidó identitás újraéledéséről szóló cikk egyik interjúalanya kijelenti: „Sok barátom van, akik egyáltalán nem tartják magukat magyarnak, de Izraelben sem tudnak élni, és visszajöttek ide. Tragikomikus, hogy közben a Mazsihisz elnöke azt javasolja a kormánynak, hogy a Sorsok Háza helyett inkább a „a Zsidó-Magyar Együttélés háza programját támogassa! Az újságíró szembesítette őt azzal, hogy más zsidók tiltakoznak a zsidó-magyar szófordulat miatt.
Heisler azt válaszolta, hogy „lehet ezzel szórakozni”, majd határozottan kiállt a zsidóság és a magyarság közötti együttélés” mellett. 2009-ben az Országházban konferenciát rendeztek Magyar-zsidó együttélés címmel, Elie Wiesel és Bajnai Gordon részvételével.
Magyar Nemzet
Miként lehetett Simon Gábor annyira cinikus és elvtelen, hogy ott sétált az éhségmenet élén, miközben rakta félre az ismeretlen eredetű százmilliókat - rövid ellenzéki lapszemle
A Főügyészség mely őrizetbe vette Simon Gábort, aki egy ismerősével Gabriel D. névre kiállított hamis bissau-guineai útlevéllel nyittatott magának bankszámlát. Simon hamis útlevélére akkor bukkantak a BRFK gazdaságvédelmi nyomozói akik egy panamai csalási üggyel összefüggésben házkutatást tartottak Welsz Tamás érdi házában.
Welsz kiváló kapcsolatokat épített ki magának Bissau-Guinában, s azoknak köszönhetően szinte bármit megszerezhetett a közigazgatása mérhetetlen korrupciójáról elhíresült országban. És meg is szerzett mindent, ami piacképesnek bizonyult: kitöltetlen útleveleket, fogalmi engedélyeket, autórendszámokat kínált megvételre.
Welsz és Simon évek óta ismerték egymást. Hogy miért volt Simonnak saját páncélszekrénye Wels házában, miket tárolhatott abban, és milyen szolgálatokat tettek egymásnak az ével során, ma még homály fedi.
Simonnak képviselőként volt diplomata-útlevele, amivel minimális ellenőrzés mellett utazhatott a világban. Egy magyar diplomata- és egy hamis bissau-guineai útlevéllel felszerelkezett Simonnál ideálisabb társat Welsz aligha találhatott volna arra, ha kétes eredetű pénzeket akar utaztatni a világban. Kérdés, hogy kapcsolatuk efféle együttműködésre is kiterjedt-e.
Népszabadság
A Népszabadság szerkesztősége szerint felfoghatatlan miként lehet valaki (Simon) annyira cinikus és elvtelen, hogy ott sétál a reménytől megfosztott szerencsétlenek alkotta éhségmenet élén. Lakossági fórumokat tartott, esélyteremtő holnapról beszél, s mindeközben rakta félre az ismeretlen forrásból származó forintokat.
Népszava
Európa történelmét a németek és az oroszok határozták meg - Orbán mindkettőjükkel jó viszonyt alakított ki - rövid lapszemle
Tóth Gy. László rámutat: a kommunizmus Robespierre-ékig visszanyúló nyugati gyökerű eszme, idegen a hagyományosan hívő orosz keresztény orosz mentalitástól. Az oroszok diabolizálása az utódpárti ellenzék részéről ellentétes az ország érdekeivel, és kizárólag aktuálpolitikai célokat szolgál.
Ugyanez vonatkozik a keleti nyitást érő támadásokra. Érdekes ez az emberi jogokra hivatkozó képmutató magatartás: Orbán ne kereskedjen keleti nagyhatalmakkal, de Amerika megengedheti magának, hogy államháztartási hiánya nagy részét a kommunista Kínával finananszíroztassa.
Az Oroszországgal gyümölcsözően üzletelő Németország régóta a legfontosabb gazdasági partnerünk. Ahol sokféle érdekeltség megtelepszik, ott az ország szuverenitása is garantált, miután a külső üzleti szempontok azt diktálják, hogy nyugalom legyen.
Ilyen esetben Magyarország és a nagyhatalmak érdekei egybeesnek. Európa történelmét a németek és az oroszok határozták meg. Mi pedig most elmondhatjuk, hogy mindkettőjükkel jó viszonyt alakítottunk ki.
Az Egyesült Államok deklarálta, hogy Közép-Európa számára érdektelen térséggé vált. Tele vannak megoldatlan saját maguk által előállított gonddal. Irak Afganisztán, Líbia. Ha tehát egyoldalúan kiszolgáltatjuk magunkat az amerikaiaknak, nagyot hibázunk.
Magyar Nemzet