Fricz Tamás: Ó, drága Ámériká! Ó, drága Scheppele asszony! Ó, drága szabadság! - nem a választások lesznek piszkosak. Hanem ezek az „amerikai” módszerek azok
Amerika – igaz, kedves balliberálisok? – a szabadság őshazája. És Kim Lane Scheppele alkotmányjogász, Orbán- és jobboldalgyűlölő asszonyság, az amerikai szabadság és nyitottság szellemében ötrészes cikksorozatban írja le azt, hogy a magyar választások április 6.án biztos, hogy piszkosak lesznek. Vicces? Nem: inkább szánalmas.
Scheppele asszony! Tudja ön, hogy az EBESZ úgy döntött, csak korlátozott számban küld megfigyelőket a magyar parlamenti választásokra? A magyar Külügyminisztérium korábban, annak rendje és módja szerint, felkérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy a választásokra küldjön hozzánk megfigyelőket. Az EBESZ egy küldöttsége nemrég nálunk járt, hogy felmérje a helyzetet, tárgyalt a kormány tagjaival, ellenzéki szervezetekkel, a média és a civil társadalom képviselőivel.
A tárgyalások eredményeképpen az EBESZ honlapján közleményében azt ajánlja, hogy egy korlátozott választási megfigyelő missziót küldjenek Magyarországra az április 6-ai választások megfigyelésére. Bár a misszió felkeresne korlátozott számú szavazóhelyiséget a szavazás napján, a választások aznapi lebonyolításának szisztematikus ellenőrzését nem tervezi.
Szóval az EBESZ nemhogy aggódna a magyar parlamenti választások miatt, hanem kifejezetten megbízik a magyar hatóságokban.
Persze, hogy tud erről, Schepelle asszony. De ön retteg tovább.
Bevallom, mi is rettegünk. Attól, hogy ilyen mélyre zuhant a valahai gyönyörű amerikai „álom”. Rettegünk ettől az újamerikai mentalitástól, amely előre megmondja egy ország választásáról, hogy az milyen lesz. Nos, Scheppele alkotmányjogász asszony személyében itt áll előttünk a szép, új, amerikai rémálom: a mindent tudó, mindenkinél okosabb, mindenkit irányítani és mindent befolyásolni akaró Amerikai Egyesült Államok. Köszi, ebből nem kérünk!
Persze, persze: értjük mi az álbaloldali és ál-balliberális rettegőket. Értjük a galamus.hu-t, értjük a Scheppele-vel jó kapcsolatokat ápoló Halmai Gábor volt SZDSZ-közeli alkotmányjogászt, értjük Balogh S. Évát (aki korábban a Yale Egyetemen oktatott, jelenleg a Hungarian Spectrum című blogjában gyűlöli Orbán Viktort és a jobboldalt, s közli időnként Scheppele írásait).
Értjük jól őket: rettegésük tárgya, hogy ha az Orbán-kormány hatalmon marad, akkor vélekedésük szerint Magyarországon totális diktatúra lesz és rasszizmus lesz és antiszemitizmus lesz, és nem lesz helye a baloldali embereknek ebben az országban.
Megmondom őszintén: rossz lehet ilyen hangulatban élni. Mert ha valaki valóban ennek az oltári baromságnak a félelmében tölti napjait, akkor teljesen meg kell értenem, hogy minden eszközt – nemest és nemtelent is – megragad ahhoz, hogy bármilyen módon, de a Fidesz–KDNP veszítse el a választásokat.
Például, ha már az emberek láthatóan ragaszkodnak az Orbán-kormányhoz, tehát demokratikus módon nem lehet megdönteni a kormányt, akkor antidemokratikus és piszkos eszközökhöz kell folyamodni. Előre kell jelezni, hogy a választásokon csalások lesznek, s a választások után pedig „ezerrel” illegitimmé, sőt illegálissá kell nyilvánítani a választási eredményeket, kicsikarva egy újabb választást.
Ez az új, amerikai módszer a „szabadság” és a „demokrácia” megvédésére, á la Kim Lane Scheppele asszony, Charles Gáti professzor, Paul Lendvay úr és társaik bel- és külföldről.
Egyet le kell szögeznünk: nem a választások lesznek piszkosak. Hanem ezek az „amerikai” módszerek azok.
És persze ígérjük, hogy jó fiúk leszünk, és nem feltételezzük, hogy a galamus.hu azért közölte magyarul a Scheppele-cikket megjelenés előtt, mert valahogyan szoros kapcsolatban áll az alkotmányjogásszal. Jó fiúk leszünk, és nem feltételezzük, hogy Krugman, Galamus.hu, Halmai, Balogh S. Éva, Scheppele asszony bármiben is szorosan együttműködnének. Nem, nem: itt nincs semmilyen összeesküvés-elméletnek helye. Ismétlem: összeesküvés-elméletnek nincs helye. Érthető? Akkor jó.
Egy hónap van a választásokig. Az álbaloldali ellenzék a padlón, az Összefogás inkább Összevisszafogás lett. A kormánypártok stabilan vezetnek a közvélemény-kutatások szerint. Egy normális demokráciában, ahol a demokratikus politikai kultúra érvényesül, az ellenzék ezt emelt fővel tudomásul veszi, s minden tisztességes kampányeszközt bevet annak érdekében, hogy a hátralévő időben faragjon a hátrányából.
Ám ha ez mégsem sikerül, akkor elfogadja az eredményt és gratulál a győztesnek, mint ahogyan ez normális nyugati demokráciákban szokás. Mint ahogyan egyébként az Egyesült Államokban a vesztes elnökjelöltek is gratulálnak a győztesnek, és felkérik a vesztes oldal szavazóit, hogy az új elnököt fogadják el saját elnöküknek is. Ez valóban szép, demokratikus hagyománya az Államoknak.
Ám van egy másik hagyománya is. Az, amit az elmúlt negyven évben bizonyos ázsiai és afrikai és latin-amerikai országokkal művelt, ahol beavatkozott a belső folyamatokba az ottani kollaboráns politikai és gazdasági szereplők hathatós segítségével.
Utóbbiból, köszönjük, nem kérünk. Ez már egy másik világ, és egy másik kor, Scheppele asszony. Megkezdődött egy új kor!
Fricz Tamás
Stefka István: Lebuktak - Milyen politikusi, újságírói morál az, ha valaki a saját hazájának árt külföldről származó pénzből, idegen érdekeket támogatva?
Megint lebuktak. Nem először, és nem is utoljára. A Gyurcsány-közeli balliberális Galamus honlap közzétette egy még meg sem jelent angol nyelvű írás fordítását Kim Lane Schepple tollából. A cikk – amely aztán egy nappal később valóban megjelent Amerikában is – az új magyar választási rendszert kritizálja, Egy kétséges választás címmel.
Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár-helyettes nem volt rest azonnal reagálni Facebook-oldalán e ritka, az újságírói etikát súlyosan sértő szerkesztés ellen. Kumin véleményének részleteit a Mandiner is hozta.
Íme: „A külföldi sajtó szemlézésében olyan szintet ért el a Galamus csoport, amelyről a mi szerény irodánk álmodni sem mer. Még meg sem jelent egy angol nyelvű írás Kim Lane Schepple-től, amelyet majd állítólag lehoz a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman New York Timesban futó blogja, de a Galamus magyarul már az egész cikket közli… Igen, mindig vannak olyan összeesküvés-gyártók – írja tovább a volt politológus –, akik szerint egy-egy külföldön megjelenő véleménycikk magyar változata előbb és nem feltétlenül a távoli megjelenés helyszínén készül el.”
Kumin szelíd humorát jelzi, amikor írásában arra kéri nagy tisztelettel a Galamus munkatársait, hogy ne legyenek restek máskor sem lehozni előre és magyarul, ha nekik már megvan egy másnapi New York Times- vagy Süddeutsche Zeitung-publicisztika: „sok munkát meg tudnának ezzel takarítani nekünk.”
A Galamus szerkesztője, a Szabad sajtó díjas Mihancsik Zsófia, miután kiderült a turpisság, válaszolt. Szokott stílusában támadott és csúsztatott. Szerinte nagy baj lehet a jobboldalon, ha már azt is liberális összeesküvésnek tekintik, ha valaki azt írja meg, miért fog nyerni – a választók akaratától függetlenül – a Fidesz.
Embargós anyagként kicsit előbb lehozták – magyarázta. Na és? Majd csak annyit közölt, hogy ha már elkezdték, folytatják. Igen, kicsit előresiettek, megelőzték nyugati barátaikat, akik többnyire minden kritika nélkül átveszik magyarországi súgóik hamis információit, és felelőtlenül hazudoznak, keltik rossz hírünket.
Eddig is tisztában voltunk vele, hogy a Magyarországot lejárató, külföldi sajtóban megjelent írások általában Budapesten születnek. Az egyik internetes hozzászóló például úgy véli, hogy kibújt a szög zsákból, „ezek hálózatukon terjesztik külföldön az országról a mocskos propagandát. Gondolom, nem kevés pénzért.”
Egy biztos, a magyar emberek ezt a sunyi hazudozást büntetik. Büntették 2010-ben, amikor kétharmaddal nyert a Fidesz–KDNP. Most is büntetni fogják. Nem szeretik, ha hülyére veszik őket. Az MSZP, egyáltalán a baloldal, nem tanult a múltból. Folytatja őszödi hazugságait, s továbbra is ellátja dezinformációkkal külföldi támogatóit, magyar származású rosszakaróinkat és a Magyarországot gyarmatosítani akaró pénzügyi hatalmasságokat, a multinacionális cégek láthatatlan szövetségét.
Nem új nekünk tehát ez a fajta csalás. Az első rendszerváltoztató miniszterelnökről, Antall Józsefről és kormányáról micsoda gyűlölettel beszéltek, milyen hazugságokat hordtak össze, mint például azt, hogy a Horthy-korszakot akarja visszahozni, lábbal tiporja a sajtószabadságot, veszélyben a demokrácia, a szélsőjobboldalt erősíti és így tovább.
A nyilas jelszavakat, öltözéket használó Szabó Albertet is ők hozták, s kudarca után ők küldték vissza külföldre. Ma már persze megszépítik a múltat, és Antallt barátjuknak, eszmetársuknak tekintik. De ne feledjük: ekkor volt a La Stampában a köztársasági elnök segélykiáltása: mentse meg a Nyugat Magyarországot. Ekkor volt a weyerbélázás. Rendre írta a magyar származású Weyer Béla a németországi Süddeutsche Zeitungban a valótlanságait, s ugyanazokat a kliséket használta, mint a mostaniak: nem baj, hogy nem igaz, csak ártson.
A megrendelések akkor a Köztársaság térről, a Mérleg utcából, majd a Gizella utcából érkeztek. Az egyik legnagyobb csalást a Népszabadságban követték el, amikor tizenegy évvel ezelőtt közölték az állítólagos Teller-levelet Zelényi László volt rádiós szerkesztésében. Abban a már elhunyt professzor úgymond kritizálta a Fidesz politikáját, mondván, megosztja Magyarországot. Szerencsére egy becsületes újságíró, M. Szabó Imre leleplezte a csalást. A világhírű atomtudós titkára és hozzátartozói az Egyesült Államokból tiltakoztak a hamisítás ellen, mert ilyen leveleket a nagy hazafi nem írt. Végül a Népszabadság beismerte, hogy nem hiteles a Teller-levél.
És itt van legutóbb a Tavares-jelentés, amellyel Magyarországot akarták elmarasztalni. Kiderült, hogy Tavares elvtárs hazug dokumentumait az EU parlamenti szocialista frakció magyar tagjai állították össze.
Milyen politikusi, újságírói morál az, ha valaki a saját hazájának árt külföldről származó pénzből, idegen érdekeket támogatva? Minek nevezik azt a magatartást, ha valaki hamis jelentéseket állít össze saját népéről és országáról külföldi újságíróknak vagy állítólagos szakértőknek? Ügynöki munka ez, árulás a javából! Az a szerencse, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Ez történt a Galamussal is.
Az biztos, hogy a 2014-es választás eredménye nemcsak a politikusi üzenetek hitelességén múlik, hanem egyfajta kommunikációs küzdelemben is: melyik médium fogadtatja el magát a legjobban. Az MSZP–SZDSZ 2002-től 2010-ig gyakorlatilag becsapta a társadalmat a baloldali kollaboráns média és a balliberális értelmiség segítségével.
Ez az ízléstelen összejátszás előrevetítette az újabb fajta bolsevizmus, a neoliberalizmus, a neobolsevizmus menetrendjét. Vagyis azt az új világot, ahol a pénzvilág és a magát baloldalnak nevezett politika eggyéforrt. Ezt a nagy átverést vették észre 2010-ben a választók. Remélhetőleg most is észre fogják venni, hogy mire készül a balliberális oldal a hozzá hű sajtómunkásokkal.
Stefka István
Magyar Hírlap
Súlyos vereséget szenvedett a baloldal Fóton
A Fidesz-KDNP, valamint a Kisgazda Polgári Egyesület támogatását is maga mögött tudó Bartos Sándor független jelölt kapta a legtöbb, 2261 voksot, a leadott érvényes szavazatok 50,12 százalékát a vasárnap tartott fóti megismételt időközi polgármester-választáson – közölte a Pest megyei város jegyzője. A településen tartott időközi önkormányzati képviselő-választáson is vereséget szenvedett a balliberálisok jelöltje.
A három polgármesterjelölt közül a jelenleg a város alpolgármesteri tisztét betöltő Bartos Sándor győzött a szavazatok 50,12 százalékával, míg a novemberben az élen végző Takács István, az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP jelöltje 1913 szavazattal (42,41 százalék) a második lett. A legkevesebb, 337 voksot (7,47 százalék) Mádly Zsolt független jelölt, Fót egykori polgármestere kapta.
Az 1-es számú választókerületben megtartott időközi voksoláson is vereséget szenvedett a baloldali összeborulás jelöltje. A mandátumot Madaras Ádám független jelölt szerezte meg a voksok 30,39 százalékával. A tavaly novemberi győztes Varga József Csongor (független) 30,09 százalékot kapott. Fábry Béla, a balliberális erők támogatottja 27,1 százalékot ért el. Sándor István, a Jobbik jelöltje 6,74, míg Mádly Zsolt 5,69 százalékot tudott elérni.
Novemberben még Takács örülhetett
A szavazók egy részének szervezett szállításával összefüggő jogorvoslati, illetve felülvizsgálati kérelmek alapján a Budapest Környéki Törvényszék december elején megsemmisítette a novemberi fóti voksolás eredményét, és a teljes választási eljárás megismétlését írta elő. A tavalyi fóti időközi választás után a megyei főügyészség indítványára a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás is indult, amely jelenleg is tart. Akkor a baloldali összeborulás tudott nyerni a csalások következében.
Urunk mennybemenetele római katolikus templom - Felsőszopor - Kisalföld
Szoport egy 1264-ben kelt oklevél említi először az ómagyar "Terra Zupur" néven.
A templomról 1338. 06. 01-én kelt osztálylevél tudósít bennünket. 1347. 07. 25.-én kelt oklevél szerint a "Szent Márton" templom kegyúri jogát osztatlan állapotban hagyják. A templom a hitújítás idején az evangélikusoké lett.
A szoporiak az országgyűléshez fordultak segítségért. 1670-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek a király nevében visszaadta a templomot a katolikusoknak.
Az USA és Nyugat-Európa áll az ukrajnai "álforradalom" mögött - rövid lapszemle
Lovas István szerint nehéz megérteni, miért kellett Amerikának és Nyugat-Európának a számos polgárháborús válsággóc mellé még a lángba borult Ukrajna is? A „forradalmárok” halált hozó eszközöket vetnek be, de – mint Catherine Ashton kijelentette – „minden helyzetben a kormány felelőssége az emberek biztonságát szavatolni.
A kijevi Majdan-téren csak az a nyugati vezető nem fordult meg a demonstrálókat lázítani, aki nem elég fontos az észak-atlanti hierarchiában. És ők meg is fogadták a tanácsot.
Épületek, autók, gumihegyek égnek, és már dörögnek a lázadók fegyverei. Hogy a hatalom visszalő? A washingtoni Fehér Házat netán máshogy védenék meg ilyen esetben? Paul Craig Roberts, Reagan elnök pénzügyi államtitkára a Foreign Policy internetes portálján megírja, hogy a legtöbb tüntető napi 2-300 hrivnyát (4500-7500 forintot) kap protestálásáért, pl. a Konrad Adenauer Alapítványtól.
Azt pedig maga a „fanatikus russzofób és neokonzervatív háborús uszító” Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes kotyogta el tavaly decemberben egy sajtókonferencián, hogy kormánya 5 milliárd dollárt „fektetett be” egy hálózat megszervezésébe, amellyel Ukrajnának „olyan kormánya lehet, mint amit megérdemel”.
Nuland volt, aki kiszivárgott telefonbeszélgetésében elmondta a kijevi amerikai nagykövetnek, hogy Washington kiket tart kívánatosnak a kijevi kormányban és kiket nem.
Magyar Nemzet
Az uniós források nem ajándékok, hanem jogos járandóságaink - rövid lapszemle
Boros Imre szerint ideje végre rendet teremteni az Európai Unió és hazánk közötti pénzügyek eddigi tárgyalásában. Az ország uniós tagságra való készületének másfél évtizede alatt elveszett másfél millió magyar munkahely, ám több tízmilliárdos és egyre növekvő mértékű piac nyílt nálunk ezzel párhuzamosan az unió régi tagországai számára.
A hazai gazdaság zászlóshajói (iparvállalatok, bankok biztosítók, kereskedelmi hálózatok és közszolgáltatók) a privatizáció keretében olyan árakon kerültek a régi uniós tagországok cégeihez, hogy azok szinte a privatizáció másnapján a vételár többszörösét érték.
A külföldi kézbe került magyar „gerincgazdaság” évente húszmilliárd eurónyi profitot termel az új tulajdonosnak, s ennek a felét sikerül még adózás előtt kivinniük az országból, kreatív export-import számlázási könyveléssel. A hazánknak folyósított éves európai pénznél az országból évente kivitt és az unió fejlett országaiban landoló pénztömeg jóval nagyobb.
Az uniós források tehát nem ajándékok, hanem jogos járandóságok.
Magyar Hírlap
Kövér elmondta, mi történik majd április 6-a után
Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt négy évben rendszerváltozással összemérhető jelentőségű és mennyiségű törvényhozási munka zajlott.
Kövér László szombaton Nagykanizsán, sajtóbeszélgetésen értékelte így a jelenlegi ciklus parlamenti munkáját, és – mint mondta – ha a választók is így ítélik meg, újra bizalmat adnak a jelenlegi kormánynak. A négy év nem olyan nagy idő, hogy az emberek elfelejtenék, mi történt 2010 előtt.
Akik akkor hatalmon voltak, „pontosan ugyanazt tennék ma is” – fogalmazott a házelnök. Szerinte mostani nyilatkozataikból is kiolvasható, hogy a rezsicsökkentést „visszacsinálják”, a családtámogatási rendszert „romba döntik”, a mezőgazdasági reformnak az ellenkezőjét tennék megint, vagyis „visszajuttatnának bennünket oda, ahonnan 2010-ben elindultunk”.
Kövér elmondta, hogy a Fidesz-kormány 2010-ben „csőd közeli országot” örökölt 500 milliárd forintos hiánnyal, ami nem volt benne a 2010-es költségvetésben, pedig „innen indul minden”.
Közlése szerint 2002-ben a Fidesz 320 milliárd forint elkölthető forrást hagyott az MSZP-SZDSZ-kormányra. A házelnök kijelentette: a négy évvel ezelőtti kormányváltás idejére „minden területen az állam működőképessége kérdőjeleződött meg”. A sorozatos cigánygyilkosságok ügyét emelte ki, mint ami „a legborzalmasabb, legbrutálisabb formában világított rá arra, hogy az állam gyakorlatilag nem volt képes megvédeni a legelemibb szinten sem a polgárait”.
Kövér: Ma is lehetnek kétségeink
Volt SZDSZ-es képviselők felvetéseire utalva beszélt arról, hogy hanyagság, szakmai hozzá nem értés vagy oda nem figyelés következménye volt, hogy a rendvédelmi szervek, a titkosszolgálatok és a rendőrség hosszú ideig nem volt képes „megakadályozni és felderíteni a történteket”. Hozzátette: „ma is kétségeink lehetnek, hogy vajon a teljes igazság napfényre került-e”, netán többről van szó, „olyan cinkos összejátszásról”, ami passzivitásában nyilvánult meg, vagy „tevékenyen is hozzájárultak mindahhoz, ami történt”. Kövér azt mondta: „ennél mélyebbre egy állam már nem juthat”.
Az őszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán, megfogalmazása szerint „a szappanopera újabb fejezete után” érdemes elgondolkodni, azon, kik voltak, „akik az előző kormányban a működésképtelenség határára juttatták az országot”.
„Csak menedzselni kell az ügyeket...”
Az elmúlt négy év tevékenységét megfeszített munkaként értékelte, amiben az embereknek is részük volt, s ennek eredménye, hogy sikerült ismét növekedési pályára állítani a gazdaságot. A törvényhozási munka nagyját elvégezték, az elmúlt négy évet jellemző „rohamtempóban” több mint 800 törvényt fogadtak el, ez még akkor is jelentős szám, ha „leszámítjuk belőle a mintegy 150 nemzetközi szerződést” – mondta.
Csak a legjelentősebbeket említve sorolta a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv és a munka törvénykönyve mellett az alaptörvényt, valamint az arra épülő sarkalatos törvényeket.
Az MTI kérdésére, hogy milyen feladatai lesznek az április 6. után felálló új Országgyűlésnek, Kövér kifejtette: egyszerűen szólva „csak menedzselni kell az ügyeket a normális kerékvágásban”, azzal együtt, hogy különböző törvényeken akad még igazítanivaló, „mert az élet újabb kihívásaira reagálnia kell a kormányzatnak”.
Két területet emelt ki, az államigazgatást és az oktatási rendszert, ahol „még lesz teendő a következő négy évben”, de a végre újra növekedési pályára állított mezőgazdaságban is szükség van „új ötletekre és segítségre”.
A családi gazdálkodókat, a kis- és közepes vállalkozásokat kell segíteni abban, hogy az európai uniós források mellett a saját lábukra tudjanak állni és piacot találjanak. Ehhez a kormányzat segítsége kell, azt „leegyszerűsítve szövetkezésnek nevezhetnénk” a legproblémásabb értékesítés és feldolgozás területén, hogy a magyar mezőgazdaság valóban versenyképes legyen.
MNO, MTI
Eszment brüsszeli bürokraták most az akácerdőket irtatnák ki - óriási és pótolhatatlan károkat okozva Magyarországnak ezzel
Glattfelder Béla a FIDESZ európai parlamenti képviselője 2014. január 15-én az EP-ben felszólalt a magyarországi akácosok és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységekből élők védelmében, miután az EU az akácot is a veszélyt jelentő, terjeszkedő fajok közé kívánja sorolni.
Több mezőgazdasági és erdészeti szakmai szervezet részvételével – koalíció alakult az akác és az akácméz megóvására és elismertetésére. Az együttműködés szervezője Glattfelder Béla, aki a kezdeményezés céljaként az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet, védelmét jelölte meg a korlátozási szándékok ellenében.
„Célul tűztük ki, hogy fellépünk azon uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását vagy a támogatásból való kizárását eredményezhetik.
Kezdeményezzük továbbá az akác és az akácméz hungarikummá minősítését, így megteremthetjük a termesztés és a hasznosítás hosszú távú biztonságát” – mondta az EP-képviselő. Az Akác-koalícióról szóló nyílt levél többek között kitér arra, hogy Magyarország akác és akácméz nagyhatalom, nálunk van Európa akácerdeinek fele, ami a hazai erdőterület egynegyedét adja. A nemzetközi hírnévnek örvendő magyar méztermelés bevételének jóval több, mint a fele akácméz értékesítéséből származik, az akác pedig óriási lehetőségeket kínál a jövőben is.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének az üggyel kapcsolatos közleményéből kiderül, ez a fafaj nem csupán gazdasági, környezet- és természetvédelmi hasznai miatt fontos, de a magyar vidék „kenyéradó fájaként" sok tízezer erdészettel, mezőgazdasággal foglalkozó család megélhetését biztosítja, ezért a méhészekkel együtt tiltakoznak az ellen, hogy az akác termesztését uniós szinten bármilyen módon korlátozzák, vagy kizárják a támogatásokból.
Az Észak-Amerikából származó, hazánkban mintegy háromszáz éve ültetett fehér akác előnyös tulajdonságai, gazdasági és társadalmi jelentősége vitathatatlan, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy telepítése szabályozott körülmények között kell történjen, meg agresszívan terjeszkedik.
A WWF Magyarország véleménye szerint nem szükséges változtatni a jelenlegi, a törvényben is rögzített alapelven, mely szerint védett területen új akácosok telepítése nem megengedett, másutt azonban lehetőség van e fafaj termesztésére, és ehhez jelentős uniós támogatás is igényelhető. A természetvédelmi szervezet azt az álláspontot képviseli, hogy az idegenhonos akác csak a védett területeken kívül legyen termeszthető.
Humor nélkül sótlan a világ - "Csak Ferit tartsuk távol!" - Cifra Kaloda - Külföldi szakértő a Gyurcsány-koalícióról - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=bbTQm1dpEss&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201401&hd=1
Székely Szabadság Napja Berlinben is!
A Székely Nemzeti Tanács szervezésében egy évvel ezelőtt, 2013. március 10-én, Marosvásárhelyen harminc ezren emlékeztek meg azon székely vértanúk áldozatáról, akik 1854. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten a nemzeti önrendelkezésért adták életüket. Budapesten, Berlinben és számos más európai városban élő magyarok és székelyek tartottak szimpátia-tüntetést ekkor.
2013. október 27-én a Székelyek Nagy Menetelése már 120 ezer résztvevőt vonzott Székelyföldre, Budapesten pedig 15 ezren vonultak a Hősök teréről a budapesti Román Nagykövetség Thököly úti épülete előtt felállított színpadhoz.
Minkét megmozdulás a székelyföldi autonómia-követelés nagy ünnepe volt! Miután a román hatalom továbbra is elutasító magatartást tanúsít az ügy iránt, nyilvánvaló, hogy a nyomásgyakorlást 2014-ben is folytatni kell.
2014. március 10-én, hétfőn, 18.30-kor ismét szolidaritási rendezvényt szervezünk Berlinben is, a Székely Nemzeti Tanács által Marosvásárhelyre meghirdetett 2014. évi Székely Szabadság Napjával egy időben.
Néma tüntetés lesz, mécsesgyújtással. Aki tud hozzon székely zászlókat, transzparenseket és mécsest.
A rendezvény helyszíne: Román nagykövetség, Dorotheenstraße 62, 10117 Berlin