Kiss István (1927-1997) Széchenyi István szobra - Széchenyi város - Kecskemét - Alföld
Kecskemét legnagyobb lakónegyedének közepén levő ligetben áll a 'Legnagyobb magyar' két és fél méter magas szobra. Előtte egy hat méter hosszú műkőből készült asztalon a XIX. századi Nagy-Magyarország plasztikus bronzból készült térképe, a reformer munkaterepe. Az országasztalról - mintegy jelképesen- a később elcsatolt területek függőlegesen lelógnak. A szobor környezetét, a kb. 2 hektáros Aradi Vértanúkról elnevezett teret, Kerényi József tervezte. A ligetet hossz- és keresztirányban húzódó 6 m széles sétány négy egyenlő részre osztja. A szobor környezetét kemény mészkővel burkolták, pókháló szerű szerkezetet kialakítva. A parkban 69 gesztenyefát ültettek - annyit, ahány évet élt Széchenyi.
A szobrot és emlékparkot 1982. augusztus 18-án avatták fel. Abban az időben Széchenyi egyre többet szerepelt a közbeszédben. Nagy-Magyarország térképet akkortájt csak a történelemkönyvekben lehetett látni.
Bártfafürdő - Felvidék
Bártfafürdőn az évszázadok óta ismert konyhasós, vasas gyógyforrások tették lehetővé a fürdőtelepülés kialakulását.
Először 1247-ben említik Borkút néven. A gyógyvíz különösen emésztési és idegi bántalmak ellen ajánlott. Használják kádfürdőben, ivókúraként, iszappakolásban.
A XIX. század végén épült szállók előkelő vendégei között volt Erzsébet királyné. I. Sándor orosz cár is megfordult itt. A fürdőtelep környéke kitűnően gondozott, sétautakkal, szalonnasütőkkel, kilátókkal, pihenőkkel ellátott parkerdő.
Európát megvédő vár a Duna és a Száva összefolyásánál - Nándorfehérvár - Délvidék
A török szinte feltartóztathatatlanul nyomult előre 1456-ban, de Nándorfehérvárnál Hunyadi János serege és Kapisztrán János keresztesei 1456. július 22-én hatalmas vereséget mértek rá.
A nándorfehérvári győzelem megtörte a török terjeszkedés lendületét, hiszen Magyarország ellen hat és fél évtizeden keresztül nem vezetett a szultán hadjáratot.
A csatában történt a legendás, önfeláldozó egyéni hazafias hőstett:
az egyik bástyán a törökök megvetették a lábukat, és az egyik termetes janicsár zászlót emelt a magasba.
A látvány feltüzelte a törököket, és a védők tudták, hogy a zászló nem maradhat a bástyán.
Dugovics Titusz, a vas megyei vitéz rohant a zászlótartóra, de amikor megérezte, hogy nem bírhat vele, inkább átkarolta, és vele együtt a mélybe vetette magát.
fotón: Wagner Sándor (1838-1919) - Dugovics Titusz önfeláldozása - Nándorfehérvár
Bayer Zsolt: Még egyszer…
…Őszödről. Mert ami most történik Őszöd-ügyben odaát, és a másik nyilvánosságban, azt tényleg csak a KGB-akadémián tanítják. S ezzel nincs is baj, mindaddig, ameddig a fekete öves MSZP-sekről és Gyurcsányról van szó, de a hazai nyilvánosság Indexbe, HVG-be, 444.hu-ba stb., stb. tömörült nyikhaj gazemberei az élő példák arra, hogy ezt igazából nem is kell tanítani, erre születni is lehet.
Tehát az az új műsor, hogy a 2006 őszi tüntetéseket a Fidesz (Orbán Viktor) szervezte. A Fidesz (Orbán Viktor) terrorcselekményt követett el, és a fennálló alkotmányos rendet akarta erőszakkal megdönteni. Nem, ez nem vicc! A DK-sok, szegény hülye Vadai Ágnessel az élen, ez ügyben tettek most feljelentést. Ezen narratíva alapja pedig az, hogy a Fidesz (Orbán Viktor, Kósa Lajos, jómagam stb., stb.) már a nyilvánosságra kerülése előtt ismerte az őszödi beszéd tartalmát.
A titkosszolgálat akkor készült jelentéseiben az áll, hogy a beszédet egy szocialista politikus juttatta el Rózsa Flores Eduardón keresztül a nyilvánossághoz, illetve a Fideszhez. Történt pedig mindez Gyurcsány és az MSZP-frakció tudtával. A titkosszolgálati jelentések Gyurcsány miniszterelnökségének idején készültek.
A titkosszolgálati jelentésektől teljesen függetlenül kiderült az is, hogy Gyurcsányék egyszerűen zseniálisnak tartották a beszédet. A miniszterelnökség akkori államtitkára, Gál J. Zoltán maga ajánlotta a szöveget a Népszabadság főszerkesztőjének, Vörös T. Károlynak. Tehát a nyilvánosságra kerülés egyáltalán nem volt ellenükre.
Azt is tudjuk immár, maga Gyurcsány mesélte el az ATV-nek, hogy „imádták a beszédet”. „Állva tapsoltak.” Tehát az MSZP-frakció is úgy gondolta, hogy ez ám a valami! Végre van egy zsenink! És nyilván el voltak ragadtatva maguktól, hogy a „trükkök százai”, amelyekről őnekik nem is kellett tudniuk, mennyire jól beváltak, hiszen „visszahoztuk a kormányzást a szarból”.
Salo – avagy a sodoma 120 napja, kicsiben. Pitiben. MSZP-ben. Gyurcsányban. Hogy is írja Camus a Lázadó emberben?
„De attól fogva, hogy – jellem híján – mindenáron tannal ajándékozza meg önmagát az ember, a bűn vitába kezd, izeg-mozog, mint a józan ész maga, s felölti a szillogizmus valamennyi alakzatát. Magányos volt, akár a kiáltás, és íme, egyetemes lett, mint a tudomány. Tegnap elítélték, ma a bűn a törvény. (…) Azon a napon, amikor a bűn az ártatlanság képében tetszeleg, érdekes áttétel folytán az ártatlanságot szólítják fel önigazolásra.”
Ez van most. A bűn Gyurcsány maga. A létezése, életének puszta ténye és minden pillanata. Ebben a bűnben osztozik vele egykori pártja s minden „munkatársa”, ami ebben az esetben tettestársat jelent. Gyurcsány útja a közéletbe, a hatalomba: maga a bűn. Gyurcsány útja a lumpenproli státusából a milliárdosok világába: maga a bűn.
S mivel Gyurcsány a moral insanity maga, mit sem tud erről. Ő nem érzékeli bűnként önmaga létezését. Többek között erről szól az őszödi beszéd. Úgy „vallja be” bűneit, hazugságait, csalásait tettestársainak, hogy mindez valamiféle erényként és hőstettként jelenik meg előtte. Ugyanígy vallja be egyéb bűneit a nyomorult Debreczeni Józsefnek, és ott sem érzékeli, miről is beszél valójában. (Lásd a „köteles beszéd” felhasználása a kampányban.) S most, az általuk irányított titkosszolgálat jelentéseinek nyilvánosságra kerülésekor idejét érzi annak, hogy felszólítsa az erényt önigazolásra. Így lesz a „mit” kérdéséből a „ki” és „hogyan” kérdése. S ennek szekundál a nyilvánosság általa, általuk irányított része.
S akkor tegyünk fel néhány kérdést mi is.
Miért ajánlotta fel Gál J. Zoltán a beszédet a Népszabadságnak? Aztán végül miért nem adta oda? Ki szólt, hogy talán mégsem olyan jó ötlet nyilvánosságra hozni? Amúgy Gyurcsány hazudik a hazugságról abban a beszédben, vagy igazat mond? Ha igazat mond, mik voltak a trükkök százai? Hogyan hamisították meg a költségvetési adatokat? Törvénytelenséget követtek-e el akkor, amikor nem hozták az ország tudomására a választások előtt a valós helyzetet? Mekkora kárt okoztak azzal az egyetlen hazugsággal, hogy pusztán kampánycélokból levitték az áfát öt százalékra, majd a választás után azonnal felemelték?
Milyen felelősség terheli ezért a mocskos kampányért Szigetvári Viktort? Továbbá: Ha zavargások törnek ki, a titkosszolgálat hivatalból a helyszínen van. Tehát akkor milyen szerepet játszott a titkosszolgálat a 2006-os őszi eseményekben?
Miért nem védték meg a televízió székházát? Miért állt tétlenül a Rebisz felszerelt alakulata a televízió mögött, miközben felszerelés nélküli rendőrök álltak a tömeggel szemben a főbejáratnál?
Továbbá: valójában milyen szerepet játszott a titkosszolgálat a cigányok elleni gyilkosságsorozatban? Kik voltak a cigánygyilkosságok negyedrendű vádlottjának titkosszolgálati összekötői?
Valójában miért és hogyan halt meg Rózsa Flores Eduardó és Magyarosi Árpád? Kint tartózkodott-e Bolíviában a cigánygyilkosságok negyedrendű vádlottjának, Cs. Istvánnak két NBH-s összekötője akkor, amikor Rózsa Floreséket meggyilkolták? Ha igen, mit kerestek ott?
Ezek az én kérdéseim. Gyurcsány pedig imádkozzon, nehogy egyszer tényleg kiderüljön, ki szervezte a 2006-os őszi zavargásokat. S hogy mi áll valójában a cigánygyilkosságok és a bolíviai likvidálások mögött.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
feltétlenül kattints a rövidke VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=HspVFt-0dKA&hd=1
Összefogás Őszödért - rövidke VIDEÓ!
kattints a rövidke VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=HspVFt-0dKA&hd=1
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) festőművész képeiből
Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott.
Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak.
Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.
Képei ma idehaza is az egyik legelismertebbek közé tartoznak.
Helbing Ferenc (1870-1958 ) - Palotaszálló ablaküvegei - Lillafüred - Északi-középhegység
Helbing Ferenc (1870-1958 ) grafikus,festő, az Iparművészeti Főiskola tanára, később rektora is.
Munkássága főleg az alkalmazott grafikához kapcsolódik :bélyeg és bankjegy tervek, könyvillusztrációk mellett legismertebb - megvalósult - üvegterve a lillafüredi Palotaszálló éttermének ablakai - 1929. A kivitelező Kopp Ferencz volt.
Az étterem ablakai néhány magyar várost ábrázolnak.
Kazinczy Ferenc-emlékcsarnok - Széphalom - Sátoraljaújhely - Északi-középhegység
Az egykori (elpusztult) Kazinczy-kúria parkjában álló, Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban épült, görög templomcsarnokot idéző, neoklasszicista emlékcsarnok (mauzóleum).
A mauzóleum emlékparkja természetvédelmi terület, mely helyet ad a Kazinczy-család sírkertjének is. Az emlékoszlop alatt nyugszik Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvére és felesége, szendrői gróf Török Sophie.
Az oszlop körül pedig négy gyermekük, három unokájuk és szolgálójuk, aki Kazinczyval együtt raboskodott Munkács várában. Legkisebbik fiuk Kazinczy Lajos, a honvédsereg ezredeseként szenvedett vértanúhalált 1849. október 25-én Aradon.
Kazinczy Ferenc 1806-ban költözött Bányácskára, amit ő nevezett el Széphalomnak, mely elnevezés 1886-ban hivatalosan is a helységnévtárba került.
Széphalom volt a reform- és a nyelvújító mozgalom egyik központja, Kazinczy Ferenc innen járt be gyalog Sátoraljaújhelyre a levéltárba.
Székelykeresztúr - Székelyföld - Erdély
Székelykeresztúr Székelyudvarhelytől 26 kilométerre nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik.
A városban található a Gyárfás kúria. A helyi hagyományok szerint a XVII. században a Wesselényi család építtette, majd a Bethlen és a Kemény családoknak volt az udvarházuk, a hozzátartozó birtokkal együtt. Ezt vették meg Gyárfásék.
Ide érkezett meg Bem tábornok kíséretében a fehéregyházi csatában hősi halált halt Zeyk Domokos és Petőfi Sándor, akik 1849. Július 30-ról 31-re virradó éjszakán a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendégei voltak. Itt töltötte tehát Petőfi utolsó éjszakáját.
Török torony - Fertőszéleskút - Őrvidék
Fertőszéleskút mezőváros az Őrvidéken a Kismartoni járásban.
A falu közepén látható a Török-torony a 17. század második felében épült. A 32 méter magas toronyból messze lehetett látni a környező síkságon és időben lehetett jelezni közeledő ellenséget.
Harangja a veszélyre figyelmeztetett. 1681-ben a Szent Koronát is őrizték benne. Itt látható Őrvidék legrégibb toronyórája is.
Az aljában börtön volt. Ma múzeum van benne. A toronnyal szembeni vendéglő épületében szállt meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben bécsi hadjárata során. A torony mellett látható a város kalodája.