Ászár Komárom-Esztergom megye bakonyaljai részen található, az Ászár–Neszmélyi borvidéken. Közvetlen szomszédja Kisbér. Jászai Mari emlékét őrző állandó kiállítás abban a házban nyílt meg, ahol született, vagy ahogy naplójában írta: “1850-ben voltam kénytelen megérkezni e földre, ebben a zord formában, mely én vagyok.” A felújított épületet és kiállítást 2006. április 13.-án nyitották meg. 105 évvel azelőtt ugyanis ezen a napon választották a művésznőt a Nemzeti Színház örökös tagjává.
A kerület legnagyobb temploma. Stílusa eklektikus, háromhajós, kereszthajó elrendezésű műemlék templom, a homlokzata előtt toronnyal. Ybl Miklós építtette 1867 és 1879 között, a francia román stílushoz igazodva. Előtte egy 1822-ben épült, de az 1838-as pesti árvízben megrongálódott templom állt a helyén. 1879. április 24-én szentelték fel.
Honnan van ez sok pénz? Mesterházy Attila több hetes bujdosás után ma országjáró turnéra indult. A fidelitászosok Tiszaújvárosban várták, hogy megkérdezhessék tőle: hogyan került 240 millió forint Simon Gábor MSZP-alelnök számlájára? Igen, hetek óta várjuk mindannyian, és nem kapunk választ erre az egyszerű kérdésre!.
A magyaros ételeket kínáló csárda épülete Csete György és Sánta Gábor építészek munkája. Balatonszentgyörgy határában a 76-os főút mentén található. Érdekesség, és egyfajta hagyományőrzés, hogy a csárda mellett szezonidőben, magyar szürke marha gulyát tartanak.
Gloria victis! (Dicsőség a legyőzötteknek) az elnevezése annak a szobornak, amelyet a San Franciscóban és környékén élő magyarok avattak fel 1986. október 23-án, a California State Building udvarán. Rózsa Olga szobrászművész alkotásának alapzatán egy Watson Kirkconnel-idézet olvasható: “A magyar szellem halhatatlan, s eljő megváltani még az embernemet”. (Kirkconnel kanadai költő volt, aki előszeretettel fordított angolra kelet-európai irodalmi alkotásokat, így a többi között Arany Jánostól A walesi bárdokat is.) A szobor, amely Hungáriát égnek tárt karokkal, egy elesett gyermekét gyászoló magyar anyát pedig térdeplő helyzetben ábrázolja, a megrendelő magyar egyesületek és egyházak szándéka szerint az emberiség – s benne a magyarság – olthatatlan szabadságvágyát fejezi ki.
"A leghordozhatóbb haza kétségtelenül az anyanyelv." Lászlóffy Aladár (1937-2009) - költő, író, műfordító, szerkesztő
A Masat–1 (a Magyar és satellite szavakból képzett szó - ejtsd: maszat) az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy 1 kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. Magyar idő szerint 2012. február 13-án 11 órakor indították útnak, több más hold társaságában, az ESA új Vega hordozórakétájának első küldetésén, a Francia Guyana-i Kourou melletti űrközpontból. A műholdon helyet kapott egy VGA-felbontású kamera is. A cél az volt, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integráljanak egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez (pl. széles hőmérsékleti tartomány, vákuum), a Földtől 2000 km magasságban legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással. Az utolsó pillanatban kiderült, hogy még van hely egy kis tömegű kamera elhelyezésére a műholdban Miután a műhold elvégezte alapfeladatait és sikerrel átvészelte a 2012 március eleji napvihart, az üzemelő csapat elkészítette az első sikeres képeket a Földről. A kis magyar műhold sokszorosan túlteljesíti a konstruktőrök legmerészebb álmait is: a mai napig működik, és szolgáltatja a földi központnak a legkülönfélébb tudományokban felhasználható adatokat.
Az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag hasznos eredményeket érhetnek el – jelentette ki Orbán Viktor. Tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indul a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében. Az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá szerdán az Akadémia épületében. Az agykutatás lehet a „zászlóshajója” annak a célkitűzésnek, hogy Magyarország a termelési központ mellett kutatási innovációs térséggé is váljon Európában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Nemzeti Agykutatási Program együttműködési megállapodásának aláírási ünnepségén, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). A kormányfő szerint az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag hasznos eredményeket érhetnek el, amelyek hasznosulhatnak majd például a magyar ipar egyik húzóágazatában, a gyógyszergyártásban. Európa minden bizonnyal az agykutatás évtizede elé néz, Magyarországnak pedig minden oka megvan arra, hogy ebben fontos szerepet játsszon, ugyanis képes olyan eredmények elérésére, amelyek „a nagy pénzeket mozgató”, nagy általános kutatásokat végző országoknak is értékesek lesznek – mondta Orbán Viktor. MNO
Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14. és a 15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt, ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. A templomot 1970-ben újították fel. Fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi. A templomhajó famennyezete népies díszítésű, geometrikus és ornamentális motívumok, színes madarak díszítik. A mennyezetet 1789-ben a Nyitra megyéből származó Váli Antal festette. Erre utal a rajta látható latin nyelvű felirat, ami magyarul így hangzik: "A Nyitra megyei Valdból való nemes Váli Antal 47 éves korában festette az egész mennyezetet, 1789 augusztusában fejezte be." A templom kertjében állították fel az elsők között Kárpátalján azt a gyönyörű kopjafát, amely az 1944 novemberében elhurcolt magyar férfiak emlékműve.
Székelyudvarhelyen 2014 február 15, a Márton Áron téren az alsósófalvi farsangtemetők és az UNESCO-nak az emberiség szellemi kulturális örökség-listáján is szereplő mohácsi busók mutatták be téltemető, tavaszváró hagyományaikat. részletek az alsósófalvai "szertartásból": A pap bejelenti : " Meghótt már a vén Dobai. Nem is volt ő már korai Italos, de jó ember vót Mikor meghótt, egyet se szólt. " Majd a felesége követi : "Jaj! Illyés! Sütni es kéne, Mosni es kéne, meszelni es kéne, De tégedet még siratni es kéne! Nem ülsz ki többet a híd végire, Nem fúvod, nem mondod: járedre, járedre... Milyen két szép zsebes harisnyája vót neki... A két kezit tette belé, vette ki... De mijen jól állott neki, jaj! jaj!" Ezután pedig a sirató asszonyok szép sorban : "Jaj, drága Ilyés komám, meghóttál itt hagytál, ki fogja bedugni a csöpögő likakot, jaaaj " " Drága Illyés meghóttál, kire marad a gyalogszán? Ki viszen ki a rézoldalba, Ki húzza le a rózsaszín bugyigómat, Két szép kezeddel, jaaj " "Jaj, drága Ilyés, Ha tudnák, hogy szerette a száraz laskát, Mennyit járt mezit láb, jaaj " "Jaj, drága Ilyés, egész nyáron nem csináltál egyebet, a töködről hajtogattad a legyet, jaaj " "Jaj, drága Ilyés, ha tudnák, hogy szerette a sütő tököt, az este es süttem neki de nem vót ki megegye, most a töke az asztalon, ő pedig ezen a két rúdon, jaaj " " Jaj drága jó szeretőm Illyés, Asore súrlódás, jó tőbe vakarózás, Asore dikk, egy véka cső, hanem tiszta búza, Hanem dikiritáté bé a debáktálómba, jaaj "