Már februárban megjelennek a legkorábbi virágok, sokszor még a hó alól kibújva.
A csetneki csipke története a 20. század elejére nyúlik vissza. A Szontagh nővérek egy – az európai divatnak megfelelő – csipke készítési kultúrát honosítottak meg a településen. Így alakult ki a gömöri vert csipke mellett egy sajátos motívumvilágú csipkekészítési technika. A Szontagh nővérek több évtizedes előkészület után 1905-ben hozták létre háziiparukat, amely az ír horgolt csipke készítésének hagyományain alapult. Az úrikisasszonyok a tervezéstől a készítésen át az értékesítésig tökéletesen kiegészítették egymást. Gyermekeik nem lévén, halálukig anyai szeretettel egyengették a csetneki csipke sorsát, amely sok tervezés és áldozatvállalás után vált igazi magyar csipkévé. A Szontagh testvérek nem elégedtek meg az ír csipke készítési módszerének átvételével, ezért a magyar úri hímzés formáival gazdagították a motívumkincset. 1907-re már 192 rajz csipkeváltozata készült el. Legfontosabb elemeik a karika, a cseresznye, a bajuszka, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a cakkos tulipán, a levél és a nagy zárt rózsa lettek. A kezdetben horgolással hálózott felületek helyébe a sokkal légiesebb csipkeöltés vagy varrás lépett. A csetneki csipke méltán vált messze földön híressé.
"Cseréljük föl kizsákmányolóink erkölcsét a régi, jól bevált magyar erkölcsre, nyújtson valóban testvérkezet minden magyar minden magyarnak és az Úr-Isten erőt ad újra, hogy megszabadulhassunk a gonosztól és építhessünk együtt egy szabad és igaz új Magyarországot!" Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Székelymuzsna Székelyudvarhelytől 27 kilométerre délnyugatra az Erdő-és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton fekszik, a Székelyföld peremfaluja. Közigazgatásilag Székelyderzshez tartozik, melytől 6 kilométerre nyugatra található. Régi temploma 1283-ban már megvolt, ez valószínűleg a mai Szentegyháza nevű dűlőben állott. Mai református temploma a 15. században épüt, 1642-ben az unitáriusok kapták meg, de 1647-től újra a reformátusoké lett.
A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették a védelem erejét. Így épülhetett a nógrádi ispánsági vár is. Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a váci püspökségnek. A fennsík egyik sarkában – mély szárazárokkal elkerítve – létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot.
Beszédes József (Magyarkanizsa, Délvidék,1787 - Dunaföldvár, 1852) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kidolgozta egy Kolozsvártól Gratzig hajózható csatorna építésének tervét. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsárainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galatzig, és onnét Konstantinápolyba. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről. Beszédes vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett. Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Dunaföldváron temették el.
A tavaly is az erdőgazdaság keselyűsi erdészháza mellett fészkelt, gyűrűzött gólya tért vissza. Érkezését február 24-én reggel jelezték az erdészet dolgozói. Egyedülálló, hogy a védett faj egy példánya ilyen korán érkezett meg. Eddig legkorábban március elején tűntek fel a fekete gólyák a gemenci erdőben. Valószínűleg az enyhe, csapadékos időjárás befolyásolja a vonuló madarak indulását, korábban érkezett. Már nászrepülését végzi az erdei szalonka is. A Gemenc Zrt. a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve tavaly helyezett el a keselyűsi erdészház mellett álló két fán webkamerákat. A www.gemenczrt.hu honlapon a kamerán keresztül ezúttal is figyelemmel lehet követni a gólyák mindennapjait. A gólyacsalád költése tavaly sikeres volt, négy fióka kelt ki a tojásokból, azonban a májusi hűvös, esős időben kihűltek és elpusztultak az állatok. A tojó elhagyta a fészket, a hím pedig egyedül nem volt képes gondoskodni róluk. A fekete gólyák rendszerint áprilisban kezdik a költést, a fiókák májusban kelnek ki, kirepülésük akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus elején zajlik. Ezután néhány hetet a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. Az erdészetvezető arról is beszámolt, hogy az utóbbi években stabil a gemenci feketególya-állomány; tavaly 40-45 pár fészkelt az ártéri erdő területén, és arra számítanak, hogy idén is ekkora számban térnek vissza. Magyarországon az 1990-es évek közepe óta 150 párról 300-ra nőtt a védett faj állománya. A gemenci tájegység egyedülálló abból a szempontból, hogy a Sió-torok és a déli országhatár közötti területen élnek a legnagyobb sűrűségben fekete gólyák.
A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították - a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.
Mezey Lajos tájképfestő irányításával már nagyváradi gimnáziumi évei alatt megkezdte művészeti tanulmányait. 1864-től a bécsi akadémiát látogatta, majd 1866-ban Wágner Sándor, 1867-ben Karl von Piloty tanítványa volt a müncheni akadémián. A francia plein air törekvésekkel párhuzamosan a természetben való festés lehetőségei foglalkoztatták, ám a Majális (1873), majd az 1883-ban Bécsben bemutatott Pacsirta kudarca hosszú időre letörték művészi ambícióit. Jernyére költözött, és apja halálát követően átvette a családi birtok igazgatását. Művészi pályáján fordulópontot csak az Ezeréves Kiállítás hozott: itt végre osztatlan elismerésben részesült a Majális, amelyet nagy sikerű önálló kiállítása után az állam vásárolt meg. Szinyei egy csapásra a modern szellemiségű festészeti törekvések egyik hazai vezéralakjává vált, 1897-ben festett Önarcképét a firenzei Uffizi vásárolta meg. 1905-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola igazgatójává nevezték ki. A legmodernebb hazai törekvéseket összefogó Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének alapító tagja volt.
Kőbánya legismertebb nevezetessége a Szent László téren álló Szent László-templom. A templom 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban: a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg egy egységes templom. Háromhajós, kereszthajós bazilikás felépítésű, egy nagy toronnyal és két kis toronnyal rendelkezik.