Az "objektív" nyugati újságírás nem tényeket közöl, hanem "a megbízók" egyik fegyvereként funkcionál - rövid lapszemle
Lovas István szerint a külföldi tudósítók Budapesten – néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve - olyan tulajdonságokat öltenek, amelyek éppen ellenkezője azoknak, mint amelyek révén megismerszenek a hivatalból kíváncsi újságírók.
A rajtuk oly sokszor számon kért tárgyilagosság olykor teljes hiányáról már nem is szólva. Majdnem tíz évvel ezelőtt a HIPA, a nálunk akkreditált külföldi tudósítók szervezete - rendkívüli bátorságot tanúsítva – sajtóreggelire hívta meg Lovast is, amelynek Kester Eddy, a Financial Times tudósítója volt a házigazdája.
Lovasnak végre lehetősége volt őket kérdezni. Megkérdezte az asztalnál ülőket, meg szeretnének-e ismerkedni egy hivatalában lévő legfelsőbb bíróval, aki elmondaná, miként döntenek egy-egy, az uralkodó kormánynak fontosabb ügy kimeneteléről azzal, hogy mely tanácsnak szignálják ki annak tárgyalását.
„Mint számítottam rá, leleplezték önmagukat. Egyetlen kíváncsi újságírói kéz sem emelkedett magasba”. Majd az asztalra tett két hatalmas és egy vékony dossziét. A két vaskos irattartó azon tudósításokat tartalmazta, amelyekben az asztalnál ülők és kollégáik az első Orbán-kormányt támadták.
A vékony irattartó a Medgyessy-éráról írt tudósításaikat fogta össze. Azzal a kihívással fordult hozzájuk, hogy találomra emeljenek ki a két vastag dossziéból bármely olyan, az Orbán-kormány ellen írt cikket, amely nem elsősorban ellenzéki forrásra – politikus, értelmiségi, elemző, stb. – hivatkozik, míg a Medgyessy-kormány idején írtakból olyat, amelynek fő forrásai szintén ellenzékiek lennének. Ezt a kihívást is néma csönd követte.
Magyar Nemzet
Római katolikus templom - Beregszász - Kárpátalja
A Vérke jobb partján álló háromhajós gótikus beregszászi római katolikus plébániatemplom alapítói a XII. században II. Géza által betelepített szász arany-, illetve sóbányászok és földművesek voltak. Ebből a templomból azonban csak néhány, a mai északi kapu fölé beépített gyámkő maradt meg.
IV. Béla király a tatárok kivonulása után új telepeseket hozatott ide, akiket számos kiváltsággal ruházott fel. Templomának újjáépítésére azonban csak Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása idején került sor, aki Beregszászt Felső-Magyarország egyik legvirágzóbb városává tette. Édesanyja Erzsébet udvart tartott a városban, nagy gondot fordított a templom újjáépítésére.
Körösényi Tamás (1953-2010) - Petőfi Sándor szobra - Beregszász - Kárpátalja
Az alkotás II. Rákóczi Ferenc téren, az Arany Páva étterem előtt áll, és a római katolikus plébániatemplom felé néz.
Beregszász Kárpátalján, a magyar határtól 6 km-re fekszik. Kárpátalja települései közül Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város ma is jelentős magyar kulturális központ.
1910-ben még főleg magyarok lakta, míg ma a lakosság kevesebb mint fele magyar nemzetiségű.
A szobor egy méter magas mészkőtalapzat egy gyepesített földhalmon áll. A város nagy múltú étterme, az Arany Páva elé helyezték, a ledöntött Lenin-szobor helyére.
Az egyik ukrán nemzetiségű ember megtámadta a szobrot, majd egy másik még egyszer. Letört a karja. Ezután elvitték helyreállítani, és egy év múlva, 1992. március 15-én avatták újra.
Örvendetes, régóta várt hírek a magyar gazdaságról - Orbán Viktor: 2016-ra a 4 százalékos növekedés a cél Magyarországon
Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba. A kormány megtalálta azt a gazdaságpolitikát, amellyel versenyképessé tette Magyarországot - mondta Orbán Viktor kínai látogatásán az őt fogadó állami és gazdasági vezetőknek.
Hazánk bevezette a 16 százalékos szja-t, az alacsony társasági adót és a munkaalapú gazdasági rendszert. Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat is.
2016-ra 4 százalékos gazdasági növekedést tűz ki célul a magyar kormány. További cél a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani, így lényegében mindenki folyamatosan talál majd munkalehetőséget.
Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés. Április 6-án "jó esélyünk van arra, hogy a magyar emberek a politikai stabilitás mellett fognak szavazni".
Patrióta Európa Mozgalom
Babits Mihály (1883-1941) - Petőfi koszorúi - részlet
"Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad
virág szabad földön!
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!"
Babits Mihály (1883-1941) - Petőfi koszorúi - részlet
Palotaszálló - Lillafüred - Északi-középhegység
Lillafüred település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, közigazgatási szempontból Miskolc része. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő; látványosságai közé tartoznak a Palotaszálló, valamint a lillafüredi vízesés.
A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.
Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt.
Palotaszálló
A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.
Sztrecsén vára a Vág folyó fölé emelkedő sziklaormon - Felvidék
Sztrecsény 1899-ig Sztrecsnó, község a Felvidéken a Zsolnai járásában, Zsolnától 10 km-re délkeletre a Vág bal partján.
A Vág feletti magas sziklaormon álló vára a 13. században épülhetett, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt. A 14. század elején 1321-ig Csák Mátéé, majd királyi vár. Királyi birtokként a 15. század elején Borbála, majd később Erzsébet királynék birtoka.
Ekkor épültek a vár északi részén található palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt. Későbbi birtokosai Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család.
A 17. században a Wesselényi és Löwenburg családok birtoka. Itt vette feleségül Wesselényi Ferenc Bosnyák Zsófiát, akinek szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai templomba. Katonai szerepe nem volt, 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották. Azóta rom. Konzerválását a 20. század elején kezdték meg.
A legnagyobb székely - Orbán Balázs (1829-1890)
Székelylengyelfalván született.
1862 – 1868 között 500 székelyföldi helyiséget keres fel, tapasztalatai és kutatásai alapján írja meg élete nagy munkáját, a Székelyföld leírását.
Beutazza a Közel-Keletet és Nyugat-Európát. 1870-től Országgyűlési képviselő. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
1890-ben Budapesten, a parlamenti ülésszak alatt alatt halt meg.
Végrendeletében ezt írta “Családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak, s azt kívánom főörökösömnek tenni.”
Családi birtokán Szejkefürdőn temették el el
Árpád-kori templomaink - Sarlós Boldogasszony templom - Mánfa - Dunántúl
A XII. században épült román stílusú kis templomot a XIV. században átalakították. Berendezése a későbbi korok stílusjegyeit is őrzi. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található.
A XII. században épült az eredeti, kis méretű, egyhajós, félköríves szentélyű keletelt templom, déli oldalán rézsűs kapu felett három ablakkal. A templom a török hódoltság alatt is éppen maradt.
Édes, ékes apanyelvünk - Humor- elmondja Sinkovics Imre - VIDEÓ!
Elmondja: Sinkovics Imre
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=vPHZuYg2K6o&feature=youtube_gdata_player