Az alkotás II. Rákóczi Ferenc téren, az Arany Páva étterem előtt áll, és a római katolikus plébániatemplom felé néz. Beregszász Kárpátalján, a magyar határtól 6 km-re fekszik. Kárpátalja települései közül Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város ma is jelentős magyar kulturális központ. 1910-ben még főleg magyarok lakta, míg ma a lakosság kevesebb mint fele magyar nemzetiségű. A szobor egy méter magas mészkőtalapzat egy gyepesített földhalmon áll. A város nagy múltú étterme, az Arany Páva elé helyezték, a ledöntött Lenin-szobor helyére. Az egyik ukrán nemzetiségű ember megtámadta a szobrot, majd egy másik még egyszer. Letört a karja. Ezután elvitték helyreállítani, és egy év múlva, 1992. március 15-én avatták újra.
Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba. A kormány megtalálta azt a gazdaságpolitikát, amellyel versenyképessé tette Magyarországot - mondta Orbán Viktor kínai látogatásán az őt fogadó állami és gazdasági vezetőknek. Hazánk bevezette a 16 százalékos szja-t, az alacsony társasági adót és a munkaalapú gazdasági rendszert. Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat is. 2016-ra 4 százalékos gazdasági növekedést tűz ki célul a magyar kormány. További cél a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani, így lényegében mindenki folyamatosan talál majd munkalehetőséget. Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés. Április 6-án "jó esélyünk van arra, hogy a magyar emberek a politikai stabilitás mellett fognak szavazni". Patrióta Európa Mozgalom
"Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad! Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad virág szabad földön! hogy árván maradva megrablott birtokán mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám, kicsi, de nem börtön!" Babits Mihály (1883-1941) - Petőfi koszorúi - részlet
Lillafüred település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, közigazgatási szempontból Miskolc része. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő; látványosságai közé tartoznak a Palotaszálló, valamint a lillafüredi vízesés. A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet. Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. Palotaszálló A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.
Sztrecsény 1899-ig Sztrecsnó, község a Felvidéken a Zsolnai járásában, Zsolnától 10 km-re délkeletre a Vág bal partján. A Vág feletti magas sziklaormon álló vára a 13. században épülhetett, építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt. A 14. század elején 1321-ig Csák Mátéé, majd királyi vár. Királyi birtokként a 15. század elején Borbála, majd később Erzsébet királynék birtoka. Ekkor épültek a vár északi részén található palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt. Későbbi birtokosai Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család. A 17. században a Wesselényi és Löwenburg családok birtoka. Itt vette feleségül Wesselényi Ferenc Bosnyák Zsófiát, akinek szentként tisztelt mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai templomba. Katonai szerepe nem volt, 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották. Azóta rom. Konzerválását a 20. század elején kezdték meg.
Székelylengyelfalván született. 1862 – 1868 között 500 székelyföldi helyiséget keres fel, tapasztalatai és kutatásai alapján írja meg élete nagy munkáját, a Székelyföld leírását. Beutazza a Közel-Keletet és Nyugat-Európát. 1870-től Országgyűlési képviselő. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1890-ben Budapesten, a parlamenti ülésszak alatt alatt halt meg. Végrendeletében ezt írta “Családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak, s azt kívánom főörökösömnek tenni.” Családi birtokán Szejkefürdőn temették el el
A XII. században épült román stílusú kis templomot a XIV. században átalakították. Berendezése a későbbi korok stílusjegyeit is őrzi. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található. A XII. században épült az eredeti, kis méretű, egyhajós, félköríves szentélyű keletelt templom, déli oldalán rézsűs kapu felett három ablakkal. A templom a török hódoltság alatt is éppen maradt.
Elmondja: Sinkovics Imre kattints a VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=vPHZuYg2K6o&feature=youtube_gdata_player
Amikor Magyarországon jobboldali kormány kerül hatalomra, már másnap elindul az antiszemitizmus-vita. Ez alatt az értendő, hogy jobboldali kormányzás esetén a baloldali ellenzék és a zsidó szervezetek többsége antiszemitizmussal és/vagy az antiszemitizmus eltűrésével, burkolt támogatásával vádolja meg a kormányzatot, valamint rettegni kezdenek a magyar társadalomban tapasztalható erősödő antiszemitizmustól. A baloldali ellenzék és a zsidó szervezetek vádjai és aggodalmai nagyon rövid idő alatt óriási karriert futnak be az egész nyugati világban, ahonnan ugyanezek a vádak és aggodalmak kezdenek záporozni a kormányzatra és a magyar társadalomra. Mindez természetesen a baloldali ellenzék politikai céljait szolgálja, és kimondva-kimondatlanul részét képezi a politikai csatározásnak. S ha a választásokon a baloldal kerül hatalomra, az antiszemitizmus-vita varázsütésre leáll, az antiszemitizmus vádja parancsszóra megszűnik. Nem nehéz belátni, hogy ez a rendszerváltás óta tartó politikai harcmodor jelentősen növeli a zsidóellenes sztereotípiákat. De azt is tudjuk, hogy azokat, akik ezt a fegyvert használják, a legkevésbé sem érdekli a magyarországi zsidóság sorsa, valódi hangulata és komfortérzete. Ezek egykorvolt fekete öves kommunisták, munkásőrök, egyszerű politikai kalandorok és gátlástalan gazemberek, akik a zsidóságot pusztán mint politikai eszközt és „fegyvert” szemlélik, és akik a rendszerváltás előtt boldogan fújták az Izrael-ellenes és arabbarát sípot. Ahogy Karinthy Ferenc írta róluk: „Lehet, hogy fontos a közel-keleti olaj – de nekünk mi közünk ehhez a félfasiszta vagy teljesen fasiszta Nasszerhez? Azt hallom, Kairóban, a repülőtéren a Mein Kampfot árulják, és a zsidó vallású utasokat nem engedik kiszállni. Külön tanulmány a pesti zsidó újságírók, akiknek ugyan mindnek van rokona Tel-Avivban, de most olyan kéjjel gyalázzák Izraelt és a zsidókat, mint az őseredeti nyilasok. Ja persze, ha lehet, a párt mögé bújva! Ilyenkor én is antiszemita leszek, de nem az izraeli »mesterkedésektől«, hanem ezektől a pesti firkászoktól, akik mindig túlnyalnak.” Nos, ez a múlt kísért bennünket ismét, például a Szabadság téri emlékmű, a Sorsok Háza és Szakály Sándor ügyében. A Mazsihisz (és egykorvolt munkásőre) előbb bojkottot hirdetett a kormány ellen, majd most éppen kitáncolni látszik belőle. Vezetőjük egy nap alatt bukott le és maradt szégyenteljes hazugságban, ugyanis kijelentette, soha semmilyen tájékoztatást nem kaptak a Sorsok Háza koncepciójáról, majd nyilvánosságra került a felvétel, amelyen Schmidt Mária részletesen tájékoztatja őket. De nem ez az igazán érdekes – az, hogy hazudoznak, a normális üzemmód része. Ami érdekes, az egy felmérés. A felmérést a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián készítette 2013 novemberében. S valószínűleg azért nem került nyilvánosságra, mert az eredmények nem illenek bele a baloldal és a zsidó szervezetek kampányába. Nos, a kutatás legfontosabb megállapításai a következők: A magyarországi antiszemitizmus 2010 óta csökkenő tendenciát mutat. Ehhez az is kellett, hogy az antiszemitizmus 2003 és 2010 között – tehát a baloldal regnálása idején! – rendkívüli módon megnövekedjék, és elérje 2010-re a 28 százalékot! Erről a magas értékről csökkent 2013-ra 21 százalékra – a baloldal és a zsidó szervezetek folyamatos hisztériája közepette! Másik fontos megállapítás, hogy a parlamenti pártok támogatói között szinte azonos arányban vannak jelen antiszemiták (kivétel a Jobbik, ahol ez az arány szignifikánsan magasabb). A vizsgálat megállapítása szerint az úgynevezett „mérsékelt antiszemiták” aránya messze a legmagasabb az MSZP (25 százalék) és a DK (24 százalék) választói között. Ez az arány a Fidesz–KDNP szavazói között 19 százalék. A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyar társadalom lényegesen elutasítóbb más etnikai, kulturális és vallási csoportokkal szemben, mint a zsidókkal. Például a legtöbben azt utasítják el, hogy egy bőrfejű költözzön a szomszédjukba (72 százalék), míg a zsidók elutasítottsága ebben a körben mindössze 38 százalék. (Egy erdélyi magyar bevándorlót is elutasít 30 százalék!) S még egy fontos megállapítás: „Az antiszemitizmus szignifikánsan erősebb azok körében, akiket születésükkor semmilyen felekezetbe nem jegyeztek be, nem vesznek részt a vallási életben, nem tartoznak semmilyen vallásfelekezethez, nem vallásosak vagy nem tudják megmondani, vallásosak-e. Ezzel szemben a felekezethez tartozás, a vallási életben való jobbára szimbolikus részvétel, a »maga módján való« vallásosság kisebb előítéletességgel jár.” Ezért teljesen felesleges és ostoba a magyarországi egyházak elleni kampány is. A magyar kormány pedig akkor jár el helyesen, ha nem hagyja magát zsarolni, hanem a maga útját járja. Egy olyan országban, ahol a lakosság több mint kétharmada mentes mindennemű előítéletességtől. Minden más: hazugság és aljas politikai propaganda. Gazemberek műve. Bayer Zsolt Magyar Hírlap
Az ausztráliai magyarok az Ausztál parlamentet Trianon felülvizsgálatára kérték Trianon 85. évfordulóján. Az erdélyi falurombolás elleni tiltakozás óta nem volt ennyi magyar zászló Melbourne utcáin A Melbourne-ben békésen felvonuló, 800-900 főből álló tömeg a Victoria-i parlament előtt gyűlt össze, majd onnan rendőri kísérettel lassan végigvonult a belváros utcáin. A gyászos, egyben magasztos hangulatot teremtő, folytonosan kongó haragszó felkeltette úgy a járókelők, mint az alkalmi turisták érdeklődését, akik persze nem tudták azt, hogy 85 évvel ezelőtt Magyarországon ugyanígy búgtak a harangok és siratták az ország és a nemzet szétdarabolását. Melbourne utcáin azelőtt utoljára akkor láttak ennyi magyar zászlót, amikor az erdélyi falurombolás ellen ugyanilyen egységesen összefogva tüntetett a magyar közösség.