Mi sem írtuk meg múltunkat, a kommunizmusunk történetét, kísért is a mai napig!

                              A múltat is teremteni kell... egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják... Valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erő kell, mint a jövőéhez: mindent pontosan a helyére kell tenni. A rosszul elrendezett, rosszul megírt múlt föltámad, visszajár, állandóan zavarja az embert. A megíratlan idő meg egyszerűen el se megy; ködszerűen üli meg a tájat és az elmét. Illyés Gyula

Régi magyar filmcsillagok - Gobbi Hilda (1913-1988)

Milyen a világ, ha a szeretet mozgatná az emberek szívét?

                                          Egy nagyon fontos dologra jöttem rá az elmúlt közel húsz év alatt: hogy jót tenni jó. Tiszta, nemes öröm. De jó lenne, ha egyre többen mernénk ajándékká válni egymás számára! Hihetetlen, szédületes távlatok lennének az emberiség előtt, ha minél többen rá mernénk lépni a szeretet útjára! Egy új és magasabb rendű emberi civilizációt lehetne megteremteni. Verne Gyula még csak álmodott arról, hogy milyen lenne, ha repülnének az emberek, és ez akkor lehetetlennek tűnt, mégis megvalósult. Miért ne lehetne arról álmodni, hogy milyen lenne ez a világ, ha a szeretet mozgatná az emberek szívét? Böjte Csaba

Felháborító: magyar zászlót égettek román szurkolók

                      Magyar zászlót égettek a Rapid Bucuresti labdarúgócsapatának szurkolói a kolozsvári CFR elleni hétfő esti bajnoki mérkőzésen – közölte kedden a Transindex.ro portál.   Magyar zászlót égettek a Rapid Bucuresti kolozsvári vendégszereplése alkalmával román szurkolók. A hír forrásaként megjelölt Stiridesport.ro portál fényképet is közölt arról, amint a lelátókat elválasztó drótkerítésre akasztott magyar zászló égni kezd, megjegyezvén hogy a bukaresti szurkolók a kolozsvári CFR zászlaját is meggyújtották a mérkőzés elején. A Kolozsvári Vasutast elsősorban tulajdonosa, Pászkány Árpád miatt tekintik magyar csapatnak, de az is az együttes magyar kötődéseit jelzi, hogy a törzsszurkolói olykor magyarul is eléneklik a csapatot biztató rigmusokat.   Miről szól a zászlóégetés? A csapat honlapján feltüntetett 37-es játékoskeretben egy magyarországi, a régóta sérülésekkel bajlódó Vass Ádám, és két erdélyi magyar játékos, Sepsi László és Veres Szilárd szerepel. A csapat gerincét Portugáliából és Dél-Amerikából igazolt játékosok adják. A mostani sorozatban is Bajnokok Ligája-résztvevő CFR vasárnap a Ferencvárossal játszik barátságos találkozót – ez lesz az Albert Stadion búcsúztatója.   Üzenet a FIFA-nak A magyar válogatott szurkolóit tömörítő Facebook-oldalon már meg is kezdődött a szervezkedés a zászlóégetés kapcsán. Az akciózók arra kérik az embereket, hogy juttassanak el a FIFA-hoz egy angol nyelvű tájékoztató levelet, mely röviden összefoglalja, mi is történt a hétfői meccsen. A fordítás itt olvasható:   „Kedves FIFA, UEFA, Román Labdarúgó Szövetség, 2013. március 18-án román szurkolók felgyújtottak egy magyar zászlót a CFR Cluj-Rapid Bukarest mérkőzésen. A történtekről írásbeli feljegyzés és fotó is készült. Várjuk a FIFA, az UEFA és a Román Labdarúgó Szövetség lépéseit a rasszista, gyűlöletkeltő cselekmény kapcsán.” Pénteken zárt kapus mérkőzésen fogadja a magyar válogatott Romániát világbajnoki selejtezőn. MTI, mno.hu, Patrióta Európa mozgalom.hu

Bayer Zsolt: Vigyázó szemetek…

                        …Ciprusra vessétek. Ugyanis Párizsban mostanában nem történik semmi. Párizs környéki polgármesterek a francia hadseregtől kérnek segítséget, hogy állítsák helyre a rendet és a közbiztonságot, mert nem lehet már élni a bevándorlóktól – de ennyi az egész. És ebben nincs semmi újdonság.   Az újdonság most Cipruson van. Az EU és a Világbank uzsorásai Cipruson eresztették ki a szellemet a palackból. Ciprus eladósodottsága GDP-arányosan 145 százalék. Köszönheti ezt az ország mindenekelőtt a görög válságnak. Az EU és az IMF uzsorásai pedig úgy döntöttek, akkor adnak kölcsönt a csőd szélén tántorgó országnak, ha a ciprusi kormány egyszerűen megcsapolja az országban fellelhető bankbetéteket. A kisebbeket hét, a nagyobbakat tíz százalékkal. Mindezt úgy, hogy múlt hét pénteken délután bezártak a bankok, ezt követően jelentették be a tervet, hétfőn ünnep volt az országban, minden zárva, ezen a napon hozta meg a kormány a szükséges törvényt, s mire kedden kinyitnak a pénzintézetek, már el is vették az emberek pénzét. Ezt találták most ki az EU és az IMF uzsorásai. Nem is tudja az ember, melyik végén kezdje az elemi erejű felháborodást. A magántulajdon szentségénél? Például ott. Mert az EU és az IMF uzsorásai csak a magántulajdon szentségéről képesek pofázni. S az unió ezen szent és sérthetetlen jogelve mindaddig szent és sérthetetlen, ameddig a multik és a bankok magántulajdonáról van szó. Ha az emberekéről, akkor minden másképpen van. Akkor jöhet az „egyszeri illeték”, ahogy becézgetik ezt az arcátlan rablást. Az EU és az IMF uzsorásai most pénzt lopnak. A lehető legundorítóbb módszerrel, sunyin, aljasul. És megteszik ezt nem csak az unió polgáraival: ugyanis a ciprusi bankbetétek majd fele nem is uniós állampolgárok pénze, hanem például orosz betét. De mit számít mindez, ha a bankok, az IMF és az EU uzsorásainak étvágyáról van szó? Aztán folytassuk a felháborodást a másik végén. Emlékeznek még, mit művelt az EU és az IMF, mit műveltek a liberális és baloldali lapok, ostoba, semmirekellő, hazug és idióta újságírók, amikor a magyar kormány megszüntette a magánnyugdíj-biztosítókat? Emlékeznek? Temették a demokráciát, a jogállamot, a magántulajdon szentségéért hullajtottak krokodilkönnyeket – holott a magyar kormány úgy próbált kiszabadulni végzetes helyzetéből, mint Hudini, a szabadulóművész. Mert gúzsba kötve kellett túlélnie az országnak akkoriban minden napot és minden órát, és ezt a helyzetet az EU és az IMF uzsorásainak lakájai, a magyar szocialisták és liberálisok hagyták örökül. Ráadásul akkor a biztosítottakat nem is érte ilyen érdeksérelem, nem vették el a pénzüket, csak a menedzsmentek zsíros milliárdjait vette el az állam. Azok meg riadóztatták a brüsszeli haverjaikat, az EU és az IMF uzsorásait, akik mindjárt nekiláttak tönkretenni a magyar kormányt. És most? Most kussol mindegyik. Most nem számít a magántulajdon szentsége, nem számít semmilyen szentség. Most csak az emberek bankbetéteiről, az emberek pénzéről van szó. Most nem pofáznak a „mértékadó” lapok, nem ugatnak az európai zöldek meg kékek meg rózsaszínűek, sőt, az európai szocialisták vezetője, Schulz elvtárs azt nyilatkozza, ő egyetért azzal, „hogy a válság terheit a betétesek is viseljék”. Schulz elvtárs csak azzal nem értett egyet, hogy a válság terheit a bankok és a multicégek is viseljék. Ennyi maradt mára az európai szociáldemokráciából: a Schulz elvtárs. S miközben az EU és az IMF uzsorásai éppen aljasul ellopják a ciprusiak, oroszok és britek pénzét, közben felháborodástól kipirult arccal leckéztetik megint Magyarországot. Dől a pofájukból a demokrácia féltése meg a magántulajdon szentsége. Cégéres gazemberek mindahányan. S ha a ciprusiak ezt lenyelik, akkor bármelyik tagállam soron következhet. Akkor felkészül Spanyolország, Portugália és Olaszország. Akkor ortodox lesz az unortodox szabadrablás. És a rothadt sajtójuk ezt nem sarcnak, hanem „egyszeri illetéknek” fogja becézgetni. Mert tudják: az a sarc, ha a szabadon választott magyar kormány megcsapolja a multik és a bankok extraprofitját. Az felháborító, az nem egyeztethető össze a demokráciával. Az európai értékekkel csak az egyeztethető össze, ha egy hét végén ellopják az állampolgárok pénzét. Itthoni víg cimboráik pedig ezután is gátlástalanul fognak értekezni arról, hogy az EU meg az IMF soha nem szab semmilyen feltételt a kölcsöneihez. Ideje ismét felébredni, emberek. Ideje látni, mi folyik ebben a nyomorult és beteg világban. Ideje lesz ráírni a következő békemenet molinójára, hogy „VELED VAGYUNK, CIPRUS!” Különben mi következünk – éljünk bárhol ebben a szép, új világban. Bayer Zsolt Magyar Hírlap

Orbán Viktor a Kossuth-díjasok köszöntésén

                              Az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem mert az övé. Orbán Viktor a Kossuth-díjasok köszöntésén - 2013. március 15.

Sok hűhó voksokért

                                        Szekeres (Vidám) Imre egykori védelmi miniszter elemezte minap a magyar honvédség elmúlt napokban végzett munkáját. (...) A vidám politikus jászsági aktivitása nem újkeletű, emberünket erős szálak kötik a vidékhez, hajdan (2010-es csúfos szereplése előtt) ciklusokon át a körzet országgyűlési képviselőjeként vette föl fizetését a parlamentben - a voksolás előtti időkben előfordult, hogy a választókat is fölkereste. Mostani jászsági felbukkanását sokan azzal magyarázzák: itt érzi magát biztonságban. Itt nem ismerik. Pilhál György Magyar Nemzet

Budapest szárnyai

                          Példaértékű lehet Orbán Viktor és Tarlós István Budapest fejlődéséről és megújulásáért aláírt márciusi megállapodása. Ha csak a felét teljesítenék a következő hónapokban kötendő fejlesztési szerződéseknek, már akkor is többet tennének a fővárosért, mint balliberális elődeik húsz év alatt. Szabó Zsolt Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom

Örök ürügy a vádaskodásra

                      Miközben jogállamot meg demokráciát kérnek számon most is, egyetlen számításba vehető érvük sincs. Eszébe sem jut senkinek a támadók közül, hogy feltegye magának a kérdést: miről van szó tulajdonképpen? Bíró Zoltán Magyar Hírlap

Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…

                                        ÖSSZETARTOZUNK – Örökségül – 5. rész Kedves Barátaink! Két hete új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítójának, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a ötödik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála   A csíkszentdomokosi vonatfütty   Van ám olyan is, hogy személyesen találkozunk a szabadsággal, vagy az együvé tartozással, sőt az is megeshet, persze csak igen ritkán, hogy egyszerre mindkettővel.   Ha az ember lelkében egyébként mindkettő honos – s ha olyan szerencsés, mint amilyenek mi voltunk édesanyátokkal, nagymamátokkal, amikor a Gyergyóból Szeredába vezető, csíkszentdomokosi műúton haladtunk –, még ez is megeshet vele. A magyarokat leginkább elnyomó kommunista, diktatúra idején, a nyolcvanas évek elején egy hófehér, havas, igazi csikorgós csíki hideg estén autóztunk utunkon, mellyel párhuzamosan ötven-száz méteres távolságra fut a még a „magyar világban” épített vasúti pálya. Lassan vezettem, hiszen jeges volt az út. Egyszerre csak mellénk zakatolt egy teherszerelvény, hatalmas csattogással. Oldalra nézvén láttam, hogy integet a masiniszta. Észrevette, hogy magyarországi autóval van dolga, s csókot dobott, majd két kézzel mutatta a szeretetét irántunk. Lelkesen visszaintegettünk, mint jó testvérhez illik, s hasonlatosan az övéhez, megtelt lelkünk iránta való szeretettel, így, ismeretlenül is. Beálltunk azonos sebességre, és egymás mellett haladhattunk kilométereken keresztül, mígnem szinte mindketten egyszerre kezdtük el gépeink tülkét nyomni. Úgy szólt az ő hatalmas, levegőt megrezgető mozdonyfüttye s Dáciánk éles kürtje hosszú perceken át, hogy olyat még nem hallott a csíki haza. Eggyé váltunk a nagy, havas, székely éjszakában, s olyan erőssé lettünk, hogy még a mit sem sejtő diktatúra is beleremegett volna – ha vonatunk nem „kényszerpályán” zakatol. Dánfalvához értünk ugyanis, ahol eltávolodik s más irányt vesz a vasúti pálya. Így kényszerűen elváltunk egymástól, de még sokáig hallottuk az egyre halkuló, de nem szűnő vonatfüttyöt. Fizikailag eltérítette őt tőlünk a sínpálya, de lélekben örökre eggyé lettünk. Ez a pár perc, ez a pillanatnyi idő szinte egy életre erőt adott. Tudom, hogy belül ő is így érezhet. Ő, akivel ott, a csíki fagyos hidegben, a diktatúra kellős közepén is olyan szabadok voltunk, mint a turulmadár.   Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából  Folytatjuk!