Zrínyi várkastély - Csáktornya – Muraköz

Az MSZP-sek nem hólapátot, hanem csak mikrofonállványt fogtak

                          A Fidesz-KDNP frakciószövetség köszönetet mond mindenkinek, aki az elmúlt napokban részt vett a bajba jutott emberek mentésében, ugyanakkor bírálja az MSZP-t, amiért egy ilyen helyzetben segítség helyett „politikai haszonlesőként” lépett fel.   Kósa Lajos , a Fidesz alelnöke a Parlamentben elmondta, hogy az emberek kitűnőre vizsgáztak a rendkívüli helyzetben a múlt hét végén. Felszólalását Vadai Ágnes közbekiabálása miatt Kövér Lászlónak kellett egy pillanatra megállítani. Kósa összeszámolta, március 12-től, 14-ig 884 hírforrás jelezte, hogy rendkívüli helyzet lesz, és írta, hogy ne induljanak útnak, ezért az MSZP figyelmeztetést hiányoló szólamai szerinte oktalanok. „A katasztrófavédelem új működési mechanizmusa jól vizsgázott”, szögezte le, hozzátéve, nálunk sokkal jobb helyzetben lévő államokban történtek a miénknél sokkal nagyobb problémák, senki élete nem forgott veszélyben. Itt az egész országra kiterjedően azonnal intézkedett a kormány – mondta el a parlamentben napirend előtt a Fidesz ügyvezető alelnöke. Tanulságként megemlítette: az emberek 99 százaléka hólapátot fogott, az MSZP-s politikusok mikrofonállványt. Válaszul Pintér Sándor következett megint, aki az ellenzéknek szegezte a kérdést: kik fogtak hólapátot a rendkívüli helyzetben? mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Bukarestbe kellene vinni a székely jelképeket

                        Három termet betöltő, székely jelképekből álló nagy ­szabású címer-, pecsét- és zászlótörténeti kiállítás nyílt március idusa előestéjén Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. Az alkalomra három, Sepsi­szentgyörgyön már bemutatott kiállítást ötvöztek.   Egyik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által, Zepeczaner Jenő kurátorságával összeállított Üzenet a múltból – Székelyföldi címerek és pecsétek – székelyföldi múzeumok (köztük jelentős mértékben a Székely Nemzeti Múzeum) anyagából válogatott pecsétnyomók, címerek, céhes zászlók és a tárlat ékessége: a székely nemzet napot és holdat ábrázoló ezüst pecsétnyomója. Felhasználták továbbá a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport – Mihály János, Pál-Antal Sándor, Szekeres Attila István és Zepeczaner Jenő – munkáját, a Címer és pecsét a Székelyföldön című vándortárlatot és a Székely Történelmi Zászlósort. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, a felújított Mikó-várnak nem hivatalos avatója is egyben a kiállításmegnyitó, s felhívást intézett, hogy szeptember 15-ig minél többen látogassák meg az értékes tárlatot. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere felhívta a figyelmet, a kiállított székely jelképeket minél nagyobb közönségnek kell megmutatni, reményét fejezte ki, hogy a fél év alatt sok turista és székelyföldi diák tekinti meg, s külön meghívta a román sajtó képviselőit. Hozzátette, a kiállítást át kellene vinni a Kárpátokon, egészen a fővárosig, Bukarestig hogy lássák a történelmi bizonyítékokat azok, akik kétségbe vonják a székely jelképeket. Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei önkormányzati képviselő hangsúlyozta, amit a székelység történetét bemutató alternatív tankönyvben rajzban és szövegben megjelentettek, az most itt megtekinthető. A kiállítást rendező Csergő Tibor muzeológus azt hangoztatta, hogy miután bejárta a Székelyföldet, a tárlatot be kell mutatni Bukarestben is. Pál-Antal Sándor történész, akadémikus a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport munkáját ismertette, s bemutatta annak frissen megjelent, harmadik tanulmánykötetét: Címer és pecsét a Székelyföldön.   Madarasi István Háromszék, erdély.ma, Patrióta Európa Mozgalom

Zenóbia, a nyugati magyarok székely nagykövete

                            A színészeknek kell megkeresni a közönséget, állítja Zorkóczy Zenóbia előadóművész, aki alkotói szabadságáért vállalja az önálló estékkel járó nehézségeket. Ő ma egyszemélyes színházi intézményként járja előadásaival Erdélyt, és a nagyvilágot, ezért is tartják őt a nyugati magyarok székely nagykövetének.   A szabadúszó színésznő arról beszélt, hogy az életben nagyon leredukálódnak a dolgok, és a színpadon lehetőség van olyan dolgokat elmondani, megmutatni, amiről az életben nem beszélünk. A szív dolgairól sem beszélünk eleget, vallja Zenóbia, ezért állított össze egy műsort a magyar irodalom szerelmi lírájából. A színésznő előadásaival bejárta Európát, a szabadságharcról készült darabot, pedig elvitte a kanadai magyarokhoz is. A sok munka, az utazás megtérül, a közönség nagyon hálás, nagyon fel tudják őt tölteni, mondja Zenóbia. Szerinte a szabadság a legfontosabb ezen a pályán, hiszen a dramaturgiától, a jelmezekig és a díszletig, minden az ő alkotása, és ez jelenti számára a színészi munka örömét. erdély.ma, Patrióta Európa Mozgalom  

Ismét bírálja a román Adevarul a Székelység története című kézikönyvet

                        Újabb cikkben bírálta a román Adevarul című román lap a Székelység története című iskolai kézikönyvet, amelyet szeptember óta használnak segédeszközként az azonos nevű választható tantárgy oktatásához a székelyföldi általános iskolák felső tagozatán.   A Ciprian Stoleru és Oana Craciun által jegyzett cikk címe szerint „a Székelység története tankönyvet Budapestről írták". Magyarázatképpen a szerzők hozzáteszik: a könyv egyik szerzője, Pál-Antal Sándor történész a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja. Az írás meg is szólaltatja a kutatót, de nem árulja el az olvasóknak, hogy – a címben szereplő állítással ellentétben – Pál-Antal Sándor Marosvásárhelyen él és dolgozik, fél évszázados szakmai tevékenységét a marosvásárhelyi levéltárban fejtette ki, és ennek elismeréseképpen választották 2010-ben az MTA külső tagjává. Az Adevarul már korábban is több cikket közölt arról, hogy a kiadvány állítólag úgy mutatja be a székelyföldi románokat, mint a székelyek szolgáit. A lap román történészeket idézve azt is történelemhamisításnak nevezte, hogy a román hadsereg az első világháború idején, erdélyi bevonulásakor kirabolta és megrongálta volna a székelyek házait. Az Adevarulban a csíki születésű Pál-Antal Sándor kifejti, a székelyföldi plébániákon fellelhető dokumentumok igazolják a könyv állításait; dédnagyapját is falutársaival együtt civilként hurcolták kényszermunkára a román csapatok. A levéltáros-történész – akit a budapesti akadémia képviselőjeként emlegetnek a szerzők – leszögezte, hogy a Székelység története nem tankönyv, hanem választható tantárgyak oktatására és szakkörökben használható kézikönyv, így kiadásához nem volt szükség a bukaresti oktatási tárca jóváhagyására. erdely.ma, Patrióta Európa Mozgalom  

Sarkosan fogalmazva

                          „Az ellenzéké lesz az ünnepi főváros” – harsogta az egyik napilap címe, de végül az időjárás döntött, és Magyarország (Magyar Köztársaság) a hó foglya lett. Tekinthetjük ezt nyugalomra és alázatra intő isteni jelnek is, komoly figyelmeztetésnek. Az ellenzék amúgy sem ünnepelni, hanem tüntetni akart Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

Ezüstpápa

                            A szegények barátja, Jorge Mario Bergoglio alázattal került a római katolikus egyház legfőbb vezetői székébe, ami számára már szinte minden külsőség nélkül a legnagyobb szolgálatot jelenti. XII. Piuszt még trónján körbehordozták megválasztásakor, 1939-ben. Ferenc pápa viszont már be se ült a trónba, hanem az őt köszöntő bíborosokat állva fogadta, az aranyfeszület helyett régi keresztjét viseli. Azzal ugyanis, hogy Szent Péter utóda lett a korábbi Buenos Aires-i érsek, nem változott meg, ő egyszerű ember marad a régi feladatokkal, a régi barátokkal, a régi, nyitott és felelősségteljes munkavégzéssel. Krisztus keresztjét viszi tovább, ami nehéz, talán egyre nehezebb, és semmit sem segít, ha arannyal bevonják. Sitkei Levente  Magyar Nemzet

Katasztrófahelyzetben

                          Az MSZP elnöke cinikusan azt kérdezte: mit csinált ezalatt a kormányfő? Kit akar becsapni ezzel a kérdéssel? Ó ne tudná, hogy a miniszterelnöknek Brüsszelben kellett helytállnia és elhárítania azokat a támadásokat, amelyeket éppen az utódpártiak indítottak útjukra saját hazájuk ellen? Most megmutatta: olyan pártvezér ő, aki az országot még annyira sem becsüli, hogy a róla szóló hírekről tájékozódjon a médiából. Az ország polgárai azonban talán semmit sem éreztek ebből az intermezzóból, hisz más, fontosabb dolgokkal vannak elfoglalva. Életeket mentenek. Megyeri Dávid  Magyar Nemzet

Halálos gázolás: Navracsics keményen nekiment Redingnek

                          Levelet írt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Viviane Redingnek, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős európai biztosnak, amelyben éles hangon bírálja, hogy az európai biztos egy lapinterjúban párhuzamot vont a Tobin-ügy és a magyar igazságszolgáltatás függetlensége között.   Viviane Reding a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, március 9-én megjelent interjúban hozta fel Magyarországot, amikor arról szólt, hogy még nem bízhatnak egymás igazságszolgáltatási rendszereiben az uniós tagállamok, illetve azok polgárai. Reding az interjúban példaként említette, hogy a magyar igazságügy-miniszter az elmúlt évben többször is panaszkodott nála, amiért Írországban a legfelsőbb bíróság vonakodik kiadni egy halálos gázolással elítélt ír állampolgárt. Úgy fogalmazott: „személyesen nem lepett meg”, addig a pontig ugyanis Magyarország számos olyan döntést hozott, amely kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Navracsics a vasárnap nyilvánosságra hozott, március 15-én elküldött levelében – amelyben egyúttal kifogásolja, hogy az európai biztos „válaszra sem méltatja” hivatalos leveleit – úgy fogalmazott: „nem tűnik helyénvalónak az, hogy egy olyan ügyben, ahol az elkövető gondatlan járművezetéssel két kisgyermek halálát okozta, az alapvető jogok védelméért felelős biztos összemosson egy 2002-ben hozott bírósági ítélet végrehajtása iránti igényt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jelenlegi politikai vitákkal; sőt odáig merészkedjen, hogy valójában érthetőnek tartsa, hogy az ír hatóságok nem hajlandók az elkövetőt Magyarországnak kiszolgáltatni, elkerülhetővé téve számára a büntetést”.   Navracsics: Felháborító és elfogadhatatlan   Az igazságügy-miniszter a biztostól „éppen ellenkezőleg” azt várná, hogy elősegítse a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést, ideértve a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását. Navracsics levelében „felháborítónak és teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte, hogy „bárki párhuzamot vonjon egy egyedi esetben hozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között”. Továbbá, – fogalmazott – az a közvetlen összefüggés, amit a biztos megteremteni igyekszik a Magyarország által az igazságszolgáltatás átalakítása irányában tett – és egyben kifogásolt – lépések és az ír bíróság döntése között, „aláássák a kölcsönös bizalmat és mindazon értékeket, melyeket a bizottságnak képviselnie és védelmeznie kellene”. Navracsics szerint az elmúlt időszak „összetett vitái” közepette, amelyek „olykor mindkét fél részéről fokozott rugalmasságot követeltek”, Magyarországnak mindeddig sikerült konstruktív párbeszédet fenntartania a bizottsággal. A magyar tárcavezető egyben arra kérte az európai biztost, hogy a „jövőben ennek megfelelő hozzáállást tanúsítson és szíveskedjen tartózkodni az olyan nyilvános kijelentésektől, melyek nemcsak a megfelelő megalapozottságot, de a minimális jóindulatot is nélkülözik.” mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom   A Tobin-ügy háttere Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben távollétében három év fogházra ítélte. Az ügy eddig kétszer került az ír bíróságok elé, Tobin átadását ugyanis 2007-ben a dublini felsőbíróság egyszer már elvetette, és azt a döntést egy évre rá az ír legfelsőbb bíróság megerősítette. Az akkori per első fokon eljáró bírája annak idején elfogadta azt az érvelést, hogy Tobin kiküldetése lejártával nem „elmenekült” Magyarországról a rá kirótt büntetés megkezdése elől. Az indoklás úgy hangzott, hogy a menekülés akkor valósulhat meg, ha már megszületett az ítélet, Tobin azonban még a magyarországi bírósági eljárás kezdete előtt távozott. Az európai elfogatóparancs írországi érvényesítéséhez az akkori ír törvények alapján annak bebizonyítására volt szükség az eljáró ír bíróság előtt, hogy a körözött személy elmenekült az elfogatóparancsot kiadó országból az ott letöltendő büntetés elől. Ezt a cikkelyt később törölték a jogszabályból, és az átadási ügyben 2009-ben – Tobin időleges őrizetbe vételével – ismét bírósági eljárás kezdődött Írországban, ám ez idén nyáron az ír legfelsőbb bíróság újabb jogerős elutasító döntésével ért véget.A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság 2012. júniusban végleg elutasította. A magyar igazságügyi miniszter a Tobin-ügy kapcsán háromoldalú dialógust vár el az Európai Bizottságtól és személyesen Reding alelnöktől azt várja, hogy teljes politikai súlyát vesse latba annak érdekében, hogy az EU értékeit minden egyes tagállam tiszteletben tartsa, beleértve Írországot is. Az mno.hu birtokába került Reding Navracsicsnak írt levele, amely alapján úgy tűnik, az Európai Bizottság alelnöke kikényszerítené az ír gázolóra kiszabott letöltendő fogházbüntetést. Később a biztos szóvivője úgy fogalmazott: az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat. „Az ír hatóságok eljárása felháborító. Jogászként és magyar állampolgárként is lekezelőnek, sértőnek érzem. Érthetetlen, hogy két európai uniós jogállam között miként fordulhat elő, hogy egy jogerős bírósági döntésnek egy évtizeden keresztül nem lehet érvényt szerezni. Ez alkalmas lehet az igazságszolgáltatásba és az unióba vetett bizalom megingatására, hiszen sérti a tisztességes eljárás és a tagállamok közti egyenjogúság elvét” – szögezte le Tóth István ügyvéd, a leányfalui család jogi képviselője. Navracsics szerint ha Írország visszavonja a 2008-as uniós kiadatási kerethatározat elfogadásakor tett nyilatkozatát, Írországban is letöltheti a büntetését Francis Ciarán Tobin, akit távollétében Magyarországon jogerősen börtönbüntetésre ítéltek. 2012. november 30-án perújrafelvételt kért az ír legfelsőbb bíróságtól annak a két kisgyermeknek az édesapja, akiket egy ír állampolgár több mint egy évtizede halálra gázolt Magyarországon. Az üggyel foglalkozó ügyvédi iroda honlapja által ismertetett angol nyelvű levél szerint az átadási eljárás során felmerült alapvető jogi kérdés az volt, hogy Tobin elmenekült-e a magyar igazságszolgáltatás elől, vagy sem. Zoltai Bence és jogi képviselője közli az ír legfelsőbb bíróság tagjaival: szeretnék és tudják is bizonyítani, hogy Tobin elmenekült a magyar igazságszolgáltatás elől.  

Kövér: Az alaptörvény módosítása csak ürügy a támadásokra

                              Kövér László szerint az alaptörvény negyedik módosítása újabb ürügyet adott az Orbán-kormány elleni nemzetközi puccskísérletre, az ingerültséget azonban nem ez a „korábbiakhoz képest jelentéktelen változásokat hozó” alkotmánymódosítás, hanem a rezsicsökkentés váltotta ki.   „Ha mi befognánk a szánkat, aztán csinálnánk ugyanazt, mint amit a Bajnaiék csináltak, akkor mi mintademokrácia lehetnénk, a kutya nem ugatná meg a kétharmados törvényeinket és az alaptörvényünket” – fogalmazott a házelnök az M1 A Lényeg című műsorában nyilatkozva. Kiemelte, a magyar kormány inkább vállalja a bukás kockázatát úgy, hogy az emberek javát szolgálva vállal „olyan konfliktusokat, amelyek fölébünk nőnek”, mintsem hogy ne hajtsa végre korábbi ígéreteit. A siker egyetlen útja, ha Magyarországot és gazdaságát kiszabadítjuk abból az adósrabszolgaságból, amelybe „Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, meg a többiek” döntötték – emelte ki Kövér László. Aláhúzta emellett, hogy a kabinet befektető- és tőkebarát, ha az munkahelyteremtéssel jár együtt. A Horn-kormánnyal kötött szerződések alapján Nyugat-Európában nem látott mértékű profitra szert tevő gáz- és áramszolgáltatóknak azonban szerinte be kell látniuk: érdemes beszélgetni arról, hogy ne a magyar emberek fizessék a legmagasabb rezsit az unióban.   Több okból támadják a kormányt A kormánypárti politikus úgy látja, most is lehet tapasztalni ugyanazokat a jeleket, mint a Magyarország és kormánya elleni korábbi puccskísérlet alatt, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök is beszámolt. Kövér László szerint sokan, sokféle okból támadják a magyar kabinetet: az érdekeiben sértett tőke és a külföldi vállalatok mellett pártpolitikai elfogultságból, vagy gyűlöletből is. A házelnök hangsúlyozta, Európában „szabályos antikeresztes háború” folyik a keresztény értékekkel szemben. „Itt aki nem akarja föladni hitbéli meggyőződését, nem akarja föladni nemzeti kultúráját, nem lelkesedik eléggé a multikulti, meg a minden normát félresöprő új világrend iránt, az előbb utóbb valamilyen bélyeget kap a homlokára” – mondta. Kövér László otromba gesztusként értékelte, hogy európai párttársa, a bajor parlament elnöke lemondta előre egyeztetett németországi találkozójukat. Szerinte a magyar alkotmánymódosítást külföldről bíráló jobboldali politikusok nem a tényekből indulnak ki, pedig ha akarnák, szóban vagy írásban is kérhetnének a valóságnak megfelelő tájékoztatást akár tőle, akár a kormányfőtől. „Nagyon kedélyesen elbeszélgetünk, megveregetik a lapockánkat, és elmondják, hogy mennyire jól csináljuk, mennyire kiváló a mi alaptörvényünk, olvasták, és hát milyen jó lenne ha az ő országukban is egy ilyen lenne. Csak amikor egy ülésteremben, együtt vannak a csaholó baloldaliakkal, akkor őket arról lehet megismerni, hogy hallgatnak bölcsen és mélyenszántóan a mi érdekünkben” – fogalmazott a házelnök.   Megint az a bizonyos kettős mérce   Az európai baloldalról szólva érthetetlennek nevezte, hogy az Európai Parlament szocialista elnökéhez hasonlóan egyszerre vádolják demokráciadeficittel az Európai Uniót és az Orbán-kormányt. Miközben baloldali politikusok európai értékekről „papolnak”, addig nagyvonalúan átsiklanak az olyan román történéseken, amelyek a magyar közösség jogai mellett a román alkotmánybíróságot és köztársasági elnököt támadták – mutatott rá Kövér László. Hozzátette: ez az „unalomig ismételt kettős mérce”, amelynek jegyében Románia nem kap olyan negatív megítélést az EU-ban, mint Magyarország, pedig ott „lenne mit keresni és találni”. Kövér László megfogalmazása szerint utóbbira azért nem kerül sor, mert a román politikusok pártállástól függetlenül vezényszóra nyúzzák le saját állampolgáraik bőrét a multik és külföldi pénzügyi csoportok érdekében.   Az Országgyűlés elnöke a székely autonómiatörekvésre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, Basescu román államfőnek figyelmesebben kellene végigolvasnia országa történelmi dokumentumait, mert az 1920 körüli években születtek olyan passzusok, amelyek megteremtik az elszakított nemzetrészek önrendelkezésének lehetőségét.   Kövér nem felejt A Fidesz-székház előtti tüntetésről szólva Kövér László úgy fogalmazott, az ott elhangzott kritikákkal szemben nem felejtette el fiatalkori önmagát, amikor – mondta – a most tüntető fiatal baloldaliak „apukái” ellen követelt demokráciát, azzal az igen nagy különbséggel, hogy akkor kommunista diktatúra volt, most pedig demokrácia van. Kövér László emlékeztetett: abban az időben sokuknak jogosan kellett félniük a rendőrségtől, míg a mostani tüntetők ellen akkor sem léptek fel, amikor törvénysértő módon betörték a Fidesz-székház ablakát. Megjegyezte, hogy a tüntetők feljelentéséről nem kérték ki a véleményét, de maga is ezt követelte volna, ha nem teszik meg. „Azt a precedenst nem szabad megengedni senkinek, hogy úgy érezze, büntetlenül megsértheti a törvényt” – mutatott rá az Országgyűlés elnöke. mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom