Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.)

                          Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Emberi jellemének, életszemléletének kialakulásában nagy szerep jutott családjának, illetve azoknak a családi tradícióknak, amelyek hosszú évszázadok során jellemző vonásává váltak a történelmi Esterházy családnak.     Az 1938-ban, az első bécsi döntés után, Kassa képviselőjeként a város átadásakor sokak meglepetésére bejelentette, hogy a visszacsatolás ellenére Szlovákiában marad az odaszakadt mintegy 65-70 ezer magyarral vállalva sorsközösséget, bár Magyarországon felsőházi bársonyszék és tárca nélküli miniszteri poszt várt volna rá. A város átadásakor mondott beszédének első mondataiban nyilvánosan kérte Horthy kormányzótól, hogy tartsák tiszteletben a Magyarországhoz került szlovákok jogait. A Tiso-féle Szlovák állam diktatórikus politikai körülményei között nagy kitartással szervezte meg a magyar néptöredék saját hagyományaira épülő politikai és kulturális életét. A nagyrészt szórványban élő, alig százezer fős szlovákiai magyarság megmaradásának érdekében kidolgozta az osztályon, felekezeten és fajon felüli nemzeti összefogás programját. Ennek jelmondata a „Magyar Család” összefogása, első konkrét eredménye pedig a „Magyar Ház” program építésének beindulása volt. A második világháború kirobbanásakor tevékenyen részt vett a lengyelországi menekültek magyarországi befogadásának szervezésében, és írásaiban, nyilatkozataiban a szlovákiai magyarságot a lelkiismeret intő szavának betartására szólította fel. Egyetlen magyar képviselőként az önállóvá vált Szlovákia parlamentjében (és a parlamenten kívül magánemberként) védelmébe vette az üldözött szlovákiai magyarokat, szlovákokat, cseheket és zsidókat. Mindvégig következetes hirdetője maradt a magyar-szlovák egymásra utaltságnak és sorsközösségnek. („Mi a szlovák népet … mindenkor testvérünknek tekintettük és fogjuk tekinteni a jövőben is. Az ezeréves sorsközösség az Úristen műve volt, és ezt a sorközösséget emberi erő szét nem bonthatja.”) Sohasem vált az egész államberendezkedést egyre jobban befolyásoló náci ideológia kiszolgálójává. „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt.” – mondotta. 1942. má-jus 15-én, egyedüli képviselőként nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 68-as számú törvényt. Nyitraújlaki házában üldözött zsidókat bújtatott. Magyarország 1944-es hitleri megszállása ellen memorandummal tiltakozott, melyet a pozsonyi svájci követségen keresztül juttatott el a szövetséges nagyhatalmakhoz. Egy ízben nyilvános helyen jelentette ki, hogy az önálló Szlovák állam lényegében egy nagy „svindli”. Kijelentéseiért feljelentették, megvonták parlamenti mentelmi jogát és képviselõi mandátumát, majd Szlovákiában bíróság elé állították. 1944 karácsonyán Budapesten a nyilasok is letartóztatták és halálosan megfenyegették az őket Esterházy részéről ért éles bírálatért és azért, mivel nem volt hajlandó pártját nyilas párttá átszervezni. A háború vége felé háborúellenes megnyilatkozásaiért a Gestapo is hajtóvadászatot indított ellene. Menekülve, bujkálva vészelte át a háború utolsó időszakát és bár elmenekülhetett volna, mégis a helyén, Pozsonyban maradt, mint mondta: „Ezen a földön születtem, szívem lelkem gyökere annyira ezen a földön él, hogy itt maradok köztetek, és veletek fogom átélni a rossz napokat is… mert ha másokat maradásra bíztatok, én sem mehetek el innét.” A háború befejezése után szlovákiai magyar értelmiségiekkel együtt memorandumot készített, amelyben a csehszlovák hatóságok védelmét kérték a magyar lakosság üldözése, kibontakozóban lévő kollektív jogfosztottsága miatt. A memorandum átadása érdekében kihallgatást kért Gustáv Husák belügyi megbízottól, aki letartóztatta, s átadta őt az NKVD pozsonyi rezidenseinek. Legközelebbi hozzátartozóit, feleségét, gyermekeit soha többé nem láthatta. A szovjet belügyi szervek tíz pozsonyi magyarral együtt 1945 júniusában Moszkvába hurcolták, ahol koholt váddal tíz év javító munkatáborra ítélték. A Gulágok poklát megjáró Esterházy János a sarkkörön túl végzetes tüdőbetegséget kapott, egészségi állapota válságosra fordult. Közben Pozsonyban 1947. szeptember 16-án – távollétében – a Csehszlovák Köztársaság felbomlasztásának és a fasizmus kiszolgálásának vádjával kötél általi halálra ítélte őt a Pozsonyi Szlovák Nemzeti Bíróság, de később azt életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1957. március 8-án, 56 éves korában halt meg, 12 évnyi, rabságban eltöltött súlyos szenvedés után. Patrióta Európa Mozgalom

Kövér: Bajnai a legarcátlanabb

                              Az alkotmánymódosítást körülvevő hisztériakampányhoz külföldről is jön segítség, Victor Pontát nem fogják kitiltani az országból, míg Bajnai Gordon a legarcátlanabb – többek között erről beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Hír Televízió Péntek 8 című műsorában.   Azok lépik át a határokat, akik a parlamentben a maradék egyharmadba sem fértek be – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke azzal kapcsolatban, hogy csütörtökön önmagukat civileknek nevező személyek elfoglalták a Fidesz-székház udvarát. A fideszes politikus úgy véli, hogy ez egy hisztériakampány, amihez külföldről jön a segítség. Sokakat zavar az alkotmánymódosítás, és ennek érdekében minél nagyobb hisztériát csinálnak, hogy a külföldi média sok vágóképet tudjon készíteni, aztán ezzel lehet majd bizonyítani, hogy Magyarországon nem stabil a demokrácia és külföldi beavatkozásra is szükség van – mondta a házelnök. Kövér László szerint Magyarországon szellemi és politikai értelemben vett hideg polgárháború zajlik, amelynek jegyében a baloldali értelmiség az emberekben lévő rosszra apellál és próbálja kikezdeni azokat az értékeket, amelyek összetartják a társadalmat, így az egymás iránti bizalmat, az együvé tartozást, valamint a jövőbe vetett hitet. Kövér hozzátette, hogy ebbe a kategóriába sorolható a Financial Times cikke is. Az ilyeneket olvasva az embernek az az érzése, mintha a világban minden rendben lenne, csak Magyarországon kell kiküszöbölni a hibákat – mondta. Érdekes, hogy húsz éven keresztül senkinek sem volt problémája az alkotmánnyal, most meg mindenki ezzel foglalkozik – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Ezzel kapcsolatban Kövér elmondta, hogy „mi nem fogjuk kitiltani az országból Pontát, ugyanis mi nem tekintünk a románokra ellenségként. Nekik is meg kell érteniük, hogy itt, Közép-Európában közös csónakban evezünk. Sajnos nekik a székelyek a legnagyobb problémájuk, miközben a valós veszélyt nem érzékelik.” Az Országgyűlés elnöke bízik abban, hogy az emberek látják a kormány erőfeszítéseit. Úgy véli, hogy a válság abból a nyolc évből ered, amikor az akkori kormány irányítói és az MNB vezetői nem érzékelték a problémákat. Arra még nem volt precedens, hogy egy adott hivatali idő alatt a kormány népszerűsége felfelé íveljen. Ezt senki sem gondolta volna – fűzte hozzá Kövér László. Bajnai inkább ne kezelte volna a válságot A fideszes politikus kiemelte, hogy az ellenzék irányítói közül Bajnai Gordon a legarcátlanabb. Ugyanis az MSZP kormányzási időszakában Bajnai volt miniszter és miniszterelnök is, míg Mesterházy Attila „csak” államtitkár. Így Bajnainak tudnia kellett volna kezelni a válságot. „Bár lehet, jobb lett volna, ha nem is kezeli, és akkor a polgári kormánynak nem kellett volna hirtelen előteremteni 500 milliárdot. Aki figyeli a politikai történéseket, az tudja, hogy a Bajnai-féle társaságot Amerikából pénzelik” – mondta Kövér László. „Bajnai Gordonnak azt kellett volna mondania, hogy szégyellem a pofámat, (...) el is megyek a fészkes fenébe” – tette hozzá. Az MSZP-s kampányfilmet Kövér László nem látta. Az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatban a fideszes politikus kifejtette, hogy fel kell készülni olyan dolgokra, amelyek még nem történtek a Parlamentben. „Ez nem Kövér László magánhadserege, hanem a Parlament őrsége” – mondta az Országgyűlés elnöke. Hír TV, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Böjte Csaba a szeretetről

                          A szeretet olyan játék, mint a tenisz: te elütöd a labdát, a másik visszapattintja. Néha elhibázod, néha elhibázza. De újra szerválsz, míg egyre jobban játszol. Az a legcsodálatosabb, ha megtalálod azt, akivel egy életen át játszhatod. Böjte Csaba

Ellenzék mint vágókép

                          A kormányellenes csoportok mögött itt is, ott is felfedezhető az átütő társadalmi támogatás híján kulcsfontosságú külső segítség, valamint a hatalom provokálásának szándéka. A fő cél, hogy a törvényesség határáig elmenő vagy azt át is lépő tiltakozó vágóképpé váljon, mint a hatalmi önkény áldozata, lehetőleg a CNN tudósításában. Magyarországon két és fél éve balliberális mártír kerestetik, egyelőre nem sok sikerrel, többek közt azért, mert – éles ellentétben 2006-tal – a gyülekezési jog tekintetében a földkerekség egyik legszabadabb vidékévé vált hazánk. Szerető Szabolcs  Magyar Nemzet

Jagland elvtársnak, a bukott norvég munkáspárti, kommunista miniszterelnöknek

                                      Mi, magyarok ugyanis ezen állva nem várunk egyebet, mint méltányosságot. Jó lenne végre ugyanolyan intenzitással beszólni Robert Ficónak, Victor Pontának, Mikola Azarovnak, Ivica Dacicnak, de Aljakszandr Lukasenkának vagy Nurszultan Nazarbajevnek is, mint nekünk.   A jogállamiságot ők veszélyeztetik, Jagland elvtárs. Amikor őshonos kisebbségek lakta területeket terveznek román régiókba beolvasztani, amikor magyarokat ítéltetnek indokolatlanul hosszú börtönévekre, amikor egyre inkább erősödik a fehérorosz ellenzék és média elleni terrorkampány, amikor kazah pártokat technikai indokok miatt nem regisztrálnak a hatóságok, amikor vajdasági magyarokat rabolnak ki, és a rendőrség karba tett kézzel (nem) intézkedik, amikor nem engedik be Ukrajnába a nemrég hatályba lépett vámtörvény rendelkezései miatt a segélyszállítmányokat, köztük a Kárpátaljai Református Egyházkerület rászorulóinak szánt humanitárius rakományokat, amikor a román határrendőrség egyik főfelügyelője a nemzetisége miatt sértegeti és fenyegeti magyar beosztottját, amikor kitiltják Sólyom László államfőt Szlovákiából, amikor a székelyeket a nemzeti jelképeik miatt vegzálják. Kristály Lehel  Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom

A XXI. század Lenin-fiúi - a Bajnai -fiúk - (Bajnait ejtsd: Főliba)

Félmilliós kár a székházban - Az agresszió nem elfogadható a viták rendezésére

                            Bajnai Gordon emberei a Fidesz Lendvay utcai székházába betörtek, ablakot törtek ki és ajtót tettek tönkre, félmillió forintos kárt okoztak. A Fidesz székházában dolgozó nőkkel és férfiakkal szemben fizikai erőszakot alkalmaztak. Fidesz Sajtóiroda

Véleményinflálódás

                      Ezekkel a primitív, átlátszó manipulációkkal annyira inflálja a véleményét az MSZP, hogy ha valamiben netén lenne valami igazuk, már annak sem adnának hitelt. Feltehetően nem is hazai felhasználásra, hanem főként további külföldi szponzorvadászat céljából tették közzé a balsikerű filmet. Megyeri Dávid  Magyar Nemzet

A devizahitelek szómágiája

                          Ha 1870 táján szállóigévé vált, hogy „fiam, csak váltót alá ne írj”, akkor ennek modern változata ma úgy hangozhatna: olyan hitelt, amelyben a deviza szó szerepel, alá ne írj! A korai ingatlanokkal (főként földbirtokkal) fedezett váltók az 1873-as gazdasági válság alatt ugyanis megfosztották a birtokok tulajdonosait tulajdonuktól. Boros Imre Magyar Hírlap

Bayer Zsolt: Forduljon Psmithhez!

                          Csütörtök délelőtt néhány tucat fiatal bemászott a Fidesz Lendvay utcai székházának udvarára. Spontánul. Hirtelen ötlettől vezérelve. És persze kamerák kereszttüzében.   Vegyük szomorúan tudomásul, hogy mostantól ez lesz. Hetente, aztán majd naponta. Ezt teszik ezután a civilek. Mert ők civilek. Ők civilek, demokraták, kreatívak, szórakoztatók, kedvesen pimaszok, ugyanakkor éretten gondolkodó, felelősségteljes, öntudatos állampolgárok is egyben. Amúgy hahások, melegfelvonulás-szervezők, egyebek. És bizony Saul Alinsky szellemének gyermekei ők. És lusta és fáradt és szkeptikus vagyok utálni őket. Most lék van és trend és bú és Milán. A  Föld meg olyan rég megőszült, hogy szinte nem is látszik. S ennek ellenére talán beszélni kellene velük. Beszélni kellene, mert nem társadalom már a miénk, és mert meg is tudnánk ölni egymást. Beszélni kellene, ha volna miről. Ha volna… De „minden kimondott és leírt szók legszomorúbbika a volna”. P. G. Wodehouse jól tudta ezt. Így aztán nem beszélünk. S akkor legalább erőltessünk magunkra türelmet. Arra lesz ugyanis a legnagyobb szükségünk. Mert jönnek még, mindig jönnek. Néhány tucatnyian, de mindig. És beugrálnak, bemásznak székházainkba, házainkba, álmainkba, vágyainkba, auránkba. Érezni fogjuk a szájszagukat. És hátrálunk, hátrálunk, mert alig-alig bírjuk elviselni. És legszívesebben egyetlen lendülettel legázolnánk mindet. Legyünk őszinték, legalább most az egyszer, önmagunkhoz. Ezt tennénk a szívünk szerint. De nem tehetjük. Mert azok, akik a sok-sok elviselhetetlen beugrálás és szájszag mögött állnak, csak erre várnak. Képzeljük el, ha beugráltunk volna az MSZP-székház udvarára 2006 őszén. Vagy bármikor 2010 előtt. Agyonverettünk volna, azonosító szám nélküli vadállatok keze által. És most erre várnak. Hogy ugyanolyanokká váljunk, mint ők. Ezért menetelnek néhány tucatnyian szerteszéjjel a városban, engedély nélkül, csúcsforgalomban, az úttesten, ezért másznak be a Fidesz udvarára, ezért pofátlankodnak oda mindenhová, ahol emberi tevékenységek folynak. Hogy agyon legyenek verve. És mi nem verhetjük agyon őket, nem bánthatjuk őket, hajuk szála sem görbülhet – mert nem lehetünk olyanok, mint ők. De türelmünk kényelmetlen zubbonyában azért gondolkodhatunk. S elképzelhetjük például, milyen lenne, ha ezek visszajönnének. Elképzelhetjük, ahogy minden folytatódna úgy, ahogyan ritka kivételektől eltekintve mindig is zajlott. Elképzelhetjük, miképpen simulnának ki őfelsége, az IMF ráncai, és miképpen sóhajtanának megelégedetten a bankok. S lenne megint „demokrácia” és csend és hó és halál. A háttérben pedig sok‑sok szivárványszínű majdnem férfi orgonál. Micsoda tökéletes megelégedettség lenne itt megint, ugye, felebarátaim? Hogy is írta Wodehouse? „Forduljon Psmithhez! Psmith majd segít! Psmith mindent elintéz! Önnek szüksége lenne valakire, aki eljár peres ügyeiben? Valakire, aki elintézi üzleti ügyeit? Valakire, aki sétálni viszi a kutyáját? Valakire, aki meggyilkolja az Ön nagynénjét? Psmith elintézi! Bűntény nem akadály! Bármilyen megbízása van (feltéve, hogy halakkal nem kell foglalkozni), forduljon Psmithhez!” Psmithhez kellene fordulnunk. (Persze, a P néma…) Hozzá kellene fordulnunk, hogy intézze el a mi ügyeinket. Az összeset. A gyűlöleteinket, kiábrándulásainkat, rögeszméinket, legkedvesebb, legdédelgetettebb téveszméinket. S ha lehet, gyilkolja meg helyettünk a másik nagynénjét, kutyáját, gyerekét, apját, anyját s végül őt magát. Mi ugyanis ehhez túl türelmesek vagyunk. Nekik pedig momentán nincsen rá alkalmuk. De várják, nagyon. S úgy képzelik, hogy az alkalom eljövetelét az életünkbe bemászás, beugrálás sietteti. Szerintem rosszul gondolják. De Werber megmondta: élete legnehezebb kampánya előtt áll, de most majd megmutatja, hogyan kell győzni. Mi meg csak győzzük türelemmel kivárni a pillanatot, amikor majd mégsem… Utána úgyis eltűnnek. Örökre. Csak addig lesz nehéz. Bayer Zsolt Magyar Hírlap   Bayer Zsolt