Simor saját védelmét szolgáló EKB-köpönyegen viszont eközben serényen szaporította a lyukakat, amiken át az országra ömlöttek a veszteségek. Tudva és ismerve, hogy az IMF-EU-kettős 20 milliárd eurós gigakölcsönt fog adni az országnak, a piac meg már nem ad egy centet sem, az alapkamatot az egekbe emelte. Nem volt mindegy, hogy alacsony vagy magas kamatért nem kapunk pénzt? Magas kamatokról a visszaút viszont hosszabb.
Jól számított, amikor arra gondolt, hogy az ebből adódó növekvő terheket majd az új kormány viseli. Ez a megfontolás vezette akkor is, amikor az IMF-EU kettős hiteleinek lejáratát is a következő kormányzat hivatali idejének utolsó évére, 2013-ra időzítette.
Ezzel kívánta borítékolni egy következő megszorításokra építő IMF-csomagot. Ezzel azonban kudarcot vallott.
A választások után hivatalba lépő kormányzatot pedig kamatemelési zuhataggal fogadta, hivatkozva annak kiszámíthatatlan (értsd ezalatt nem megszorításokra, de mégis pénzügyi egyensúlyra épülő) gazdaságpolitikájára.
Simor a NAV (korábbi APEH) mellett beiktatott egy "második adóhatóságot" is az MNB-be, ami a magas jegybanki kamatok miatt ezermilliárdot szedett el az államkassza elől, amikor ezeket a kamatbevételeket az ügyfeleket hanyagoló, kockázatmentes magas alapkamatból profitáló, külföldi tulajdonú bankoknak juttatta.
Boros Imre
Magyar Nemzet
Az a baj, hogy Budapest gyönyörű látképe nem tud tiltakozni. Ha tudna, tiltakozna. Ahogy tiltakozott eddig Bartók Béla jogutódja, Puskás Ferenc özvegye, az RTL, a Blikk és a Terrorelhárítási Központ.
Bartók Béla leszármazottja és Puskás Ferenc özvegye mondta ki a lényeget. Előbbi így fogalmazott: „Az a politikai csoportosulás, mely a közeli múltban nyíltan hangoztatta azt a véleményét, hogy a Bartók Bélával azonos településen élőket nem tekinti automatikusan magyar állampolgárnak, azok a politikusok, akik ezzel azt mondták ki, hogy ha Bartók Béla ma születne ott, ahol született 1881-ben, Nagyszentmiklóson, Magyarországon, akkor az MSZP szerint nem lenne magyarnak tekinthető, nos egy ilyen politikai csoportosulás akkor se nyúljon a mai határainkon kívül született valóban NAGY MAGYAROK nevéhez, ha ez éppen a mai politikai céljainak megfelelne.
… Bartók Béla hamvait két fia mindaddig nem hozta haza Magyarországra, amíg hazájában az önök felvállalt politikai elődpártja által fenntartott diktatúra uralkodott, és a hamvakat, kifejezett szándékukkal, nem a munkásmozgalmi panteonban, hanem a Farkasréti Temetőben helyezték végső nyughelyükre. Ne bolygassák békés nyugalmában azzal, hogy saját céljaikra a politikába rángatják!
Határozottan követelem, hogy azt a kampányfilmet, melyben Bartók Béla szerepel, azonnal vonják vissza a nyilvánosság elől!”
Soha, valószínűleg soha sem fogják megérteni Mesterházyék ezen sorok lényegét. Soha nem fogják megérteni, hogy a társadalom többsége szemében ők azt a múltat képviselik, amely múlt a társadalom többsége számára maga a bűn, a becstelenség, az iszonyat és a kárhozat.
És ezen a tényen semmit sem változtat az a tény, hogy 1994-ben, elvtársaikkal koalíciót alkotva, kétharmaddal győztek a választásokon. Ugyanis jó, ha tudjuk: 1994-ben is többen szavaztak a jobboldali formációkra, csak mivel rengeteg volt belőlük, a szavazatok elvesztek.
És az sem változtat semmin, hogy Mesterházy Attila például az életkoránál fogva nem lehet felelős semmiért, amit az MSZP „felvállalt politikai elődpártja” elkövetett.
A vállalás, az a bűn maga.
S ebből a vállalásból következik minden: a nemzettől való idegenkedés, amely suta és aljas bocsánatkérésekben manifesztálódik mostanában, egyszerű politikai érdekektől vezérelten.
Majd mindjárt kibújik a szög a zsákból, amikor a modern kori román politika egyik legnagyobb magyargyűlölőjét, Victor Pontát hívja meg országértékelő beszédjére díszvendégnek.
És kibújik a szög a zsákból, amikor pártja második legundorítóbb figurája, Szanyi Tibor veszi szájára a határon túli magyarságot. (Ha valaki kíváncsi rá, hogy kicsodák ezek valójában, nézze meg Szanyi beszélgetését Kálmán Olgával az ATV-n. És ne is csak Szanyin szörnyülködjön, sokkal inkább azon a nőn, aki ott Szanyi alá hazudozik, kéjjel.)
De hiába minden. Ezt soha nem fogják megérteni ezek. És pontosan ebbe a sorba illeszkedik Puskás Ferencné nyilatkozata és tiltakozása: „... propagandaanyagot azok politikai örökösei készítették, akik miatt a férjem huszonöt éven át nem térhetett haza, Magyarországra.”
Bizony-bizony, uraim, az a huszonöt év is tovább él magukban. Mesterházyban is, szegény oligofrén Török Zsoltban is. S tovább él Molnár Zsoltban, aki Puskás özvegyének szavaira azt bírta mondani, hogy „akkor bezzeg nem tiltakozott, amikor temetési segélyt kapott a szocialistáktól”.
Ebben a mondatban is benne van minden, ami szocialista. A penetráns bunkóság, prosztóság, érzéketlenség, aljasság és inszinuáció.
Harangozó Tamás is büszke lehet magára, nagy karrier vár rá abban a pártban. Ezért is, s persze azért, mert hétfőn a parlamentben azt merte mondani Polt Péter legfőbb ügyésznek, hogy a tábornokperben letartóztatottakat megverték az előzetesben, és kínozták őket. S hogy az ügyészség úgy működik, mint az ÁVO az ötvenes években.
Mondhatnám erre, hogy ti már csak tudjátok, hiszen azt az ÁVO-t az elvtársaitok működtették, de nem mondom, bár igaz. Nem mondom, mert Harangozó Tamásnak éppen úgy nincs fogalma semmiről, mint a többinek. Viszont az ostobák, a tudatlanok és az aljasok gátlástalanságával hazudozik bármit és bárhol és bármikor. Gané ember. Oda illik.
Oda illik, azok közé, akik ezt a kampányfilmet megrendelték, megcsinálták, bemutatták. És most, hogy minden érintett tiltakozik, agresszívan vagdalkoznak, mint egy surmó, kivarrt kidobólegény, illetve lapítanak, mint szar a fűben.
A kampányfilmjük pedig éppen olyan, mint ők maguk. Nincs benne egy szemernyi igazság, egy csöppnyi szerethetőség, egy falásnyi emberség, egy kortynyi tisztesség sem. A szocialisták és az ő kampányfilmjük.
Végül is önleleplező mestermű. És ez így jó. Megint világos és tiszta minden. Addig nincs megnyugvás, ameddig ti el nem takarodtok örökre. Az ország jövőjén kívül mindössze ez az „apróság” a jövő évi választás tétje.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Az erkölcstan kerettantervében a többi között olyan témák szerepelnek, mint a barátság, szerelem, kapcsolati háló, befogadás, elfogadás, empátia, őszinteség, hazugság, szeretet, lelkiismeret, megbocsátás, tisztelet, összetartozás, önismeret, önelfogadás, párkapcsolat, felelősség, házasság, család, szexuális visszaélések, pornográfia, családon belüli erőszak, környezettudatosság, ökológiai lábnyom, vallások sokszínűsége.
Az órákon a tanárral és egymással való beszélgetés során feldolgozható gondolatok például a szeretet kimutatásának formái, előítéletek kezelése, etnikai és vallási sokszínűség tudatosítása, az internet használatával és a virtuális közösségekkel kapcsolatos veszélyek tudatosítása, a tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása és a többi, és a többi.
Az ilyen beszélgetések vélhetően egyetlen gyereknek sem lesznek kárára, tekintve, hogy lassan több időt töltenek közösségi portálokon, mint alvással.
Korompay Csilla
Magyar Hírlap
Fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője.
kattints a rövid VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=iNWolzhVfek
Az átverések korszakának vége. Az emberek ma már azokban a politikai erőkben bíznak, amelyek az ígértek mellett ténylegesen tesznek értük, a nemzetért, a hazájukért. Az MSZP és egyáltalán a liberális oldal ma már hiába próbálja ellenkező megvilágításba helyezni a jobb életért hozott döntéseket, mint a rezsicsökkentést, a bankok és a multinacionális vállalatok közterheinek növelését vagy akár a családosok, gyermekvállalók szociális megsegítését.
Stefka István
Magyar Hírlap
A vízszolgáltatót az előző városvezetés ugyanúgy 17 milliárd forint körüli összegért értékesítette több mint 25 százalékos arányban, mint a szennyvíz elvezetéséért felelős társaságot. A vevők az Fővárosi Csatornázási Művek-nél is franciák és németek voltak. Szintén közös vonás, hogy a részvényekkel együtt az irányítás kizárólagosságát, az úgynevezett menedzsmentjogokat, valamint a törzsvagyon arányos részét is megkapták 25 évre.
Ezt tetézte még, hogy az eredeti szerződések szerint negyed évszázad elteltével a fővárosi önkormányzatnak ugyanannyiért kell visszavásárolnia a cégeket, mint amennyiért eladta azokat. A két társaság befektetői másfél évtized alatt több mint 60 milliárd forintot vittek ki Magyarországról menedzsmentdíj, illetve osztalék címén.
Miközben a beígért fejlesztések jelentősen elmaradtak, a budapesti lakosság terhei a sokszorosukra nőttek ebben az időszakban. A csatornahasználati díj a kilencvenes évek második felétől kezdve több mint az ötszörösére növekedett, egy-egy esztendőben az infláció többszörösével is megemelték a tarifát.
Magyar Nemzet