"Nemzeti fény a cél. Hogy elérd, forrj egybe magyar nép." Versenyemlékek - VII. - 1833 Kölcsey Ferenc (1790-1838) - költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
"... mivel azelőtt országunkat barbár népek és zsarnoki tatárok elpusztították, elrendeljük, hogy koronánk egész területén, megfelelő helyeken erődítések legyenek és várak emelkedjenek, ahová a nép az üldöztetéssel fenyegető időben behúzódhatik és magát megmentheti... ... és ezért a Balatonban lévő egyik szigetet, ahol az erődítésre alkalmas hegy áll, a pannonhalmi Szent Márton egyház részére adandónak véljük, hogy rajta várat építsen, amely a fentti célokra bőségesen és hatásosan megfeleljen..." IV. Béla király 1260-ban kibocsájtott okirata nyomán
Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben, a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt. A magyar házelnök a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda. A Bundes der Vertriebenen (elűzöttek szövetsége) ünnepsége nemcsak a megváltoztathatatlan múltról, hanem a megválasztható jövőről is szól – tette hozzá. „Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná” – mondta. Kövér: A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan Leszögezte: bűn volt a második világháború végén a kollektív bűnösség bélyegét sütni ártatlan német emberekre, és bűn volt elüldözni őket szülőföldjükről. „Ugyanúgy bűn, mint amelyet bűnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben a második világháború során. […] Nem lehetnek mások által megbélyegzett bűnös nemzetek, csak bűnöket elkövető emberek vannak. […] A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, erkölcsi és jogi képtelenség.” Ezt mindig ki kell mondani, ellenkező esetben beteljesednek, és meg is ismétlődnek az ártatlanok ellen elkövetett bűnök – emelte ki az Országgyűlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóházának elnökével közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára a totalitárius diktatúrák áldozatainak augusztus 23-ai európai emléknapja alkalmából. Az Országgyűlés elnöke elmondta: a német fővárosban folytatott tárgyalásán szóba került, hogy miként lehet javítani a németországi magyar szervezetekkel együttműködve a Magyarországról régről elszármazottak és a vendégmunkások, illetve ösztöndíjasok érdekképviseletén, és hogyan lehet segíteni a magyar nyelvű oktatás, képzés kialakítását, fejlesztését. Hangsúlyozta: annak révén, hogy az alaptörvény rögzíti a magyarországi nemzeti közösségek államalkotó szerepét, és parlamenti képviseletet biztosít nekik, bővültek a lehetőségek, hiszen a magyarországi németek országgyűlési szószólójának közreműködésével megnyílik az út a „többszereplős kooperáció” előtt, és így már nemcsak államközi szinten, hanem jóval szélesebb léptékben lehet tovább javítani a magyar–német kapcsolatokat. Kövér László rámutatott, hogy a tengerentúlon kirobbant pénzügyi-gazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Ezért nemcsak az utóbbi esztendők voltak nehezek Európa számára, de „az előttünk álló esztendők sem lesznek könnyebbek”. Megvédtük az igazunkat Kiemelte, hogy „az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebből következő erkölcsre. […] Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet.” Hozzátette: ahhoz, hogy rend legyen, először mindenkinek a saját portáján kell söpörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az előíráshoz. „Újjáépítettük és megerősítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzéből és munkájából éljünk, hanem a sajátunkból. […] Megerősítettük a magyarok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntudat nélkül nincs európai öntudat” – mondta az Országgyűlés elnöke. „Mindeközben minden nemzetközi kötelezettségünket teljesítettük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyet elvártunk tőlünk a magunk számára – mutatott rá Kövér László. – Erkölcsi ügyekben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk: például az új alaptörvényünkben is rögzítettük a velünk együtt élő nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét”, és Magyarország egyetlen európai országként országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülőföldjükről. A választópolgárok idén ismét kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak arra, hogy „újabb négy esztendőre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Európa egyik legstabilabb országa lett” – mondta az Országgyűlés elnöke. A vendégek között Angela Merkel mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezető személyisége. mno
"A kulturális intézmények ugyanazt a szerepet játsszák a művelődési életben, mint a generátorok és áramfejlesztők a fizikai termelésben..." Küzdelmek könyve - részlet - 1930 Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus vallás- és közoktatási miniszter
Az Egyesült Államokban, a Kennedy elnök elleni merényletről elhíresült Dallasban található a római katolikus ciszterci rend egyik temploma, amelyhez a magyarországi Bélapátfalva apátsági kolostori temploma szolgált mintául. Ennek magyarázata, hogy a második világháború után a hazai ciszterci szerzetesek közül a pesszimistábbak a mielőbbi külföldre távozás mellett döntöttek, és az 1947-es („kékcédulás”) választások nyomán az addig derűlátóbb rendtársak közül is számosan követték példájukat. A zirci központú cisztercieket 1950-ben gyakorlatilag feloszlatták, iskoláikat, vagyonukat elvették, ez további egyházi személyek külföldre történő távozását indukálta. Számosan nyugat-európai testvér-rendházaknál találtak befogadásra, mások az óceánon túl remélték helyzetük megnyugtató alakulását. Utóbbiak az amerikai vándoréveket követően 1954-ben a dallasi püspök meghívására a texasi nagyváros melletti Fort Worthban leltek otthonra és fontos tevékenységre is: segíthették az University of Dallas katolikus egyetem megalapítását (oktató tevékenységüknek már korábban jó híre kelt Amerika-szerte). Az ott gyökeret vert magyar csoporthoz a további esztendőkben, különösen 1956 után újabb hazai rendtársak csatlakoztak, megerősítve a magyar jelenlétet Dallasban. Munkájukat általános elismerés övezte ennek tudható be, hogy 1961-ben önálló monostort alapíthattak, amely felvette a Dallasi Miasszonyunk Ciszterci Apátság nevet. Ők alapították meg 1962-ben a Cistercian Preparatory School-t, az egykori hazai tanintézeteikre – módszereiben, nevelési elveiben és eredményeiben is - emlékeztető nyolcosztályos, egyetemre előkészítő középiskolát. Az évtizedek során ide érkezett mintegy félszáz magyar szerzetes időközben templomot kezdett építeni, ehhez a mintát a bélapátfalvai román stílusú templom szolgáltatta, amely nemzetközileg is elismert műemlék és történelmi nevezetesség. A dallasi apátsági templom 1991–92-ben, a középiskola öregdiákjainak adományából épült, tervezője Gary Cunningham, az iskola 1971-ben végzett diákja.
"Olyan szép, hogy egyre érzékenyebbek vagyunk az állatvédelem iránt. Az lenne az igazi győzelem, ha hasonló lelkesedéssel, lendülettel, erővel mernénk, tudnánk, akarnánk a bajban lévő ember felé is lehajolni." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Aztán a Magyar Szocialista Párt elnöke, valami Tóbiás József közölte a közzel, hogy ő a maga részéről még nem találkozott Falus Ferenccel, nem ismeri, ezért nem tud róla véleményt mondani. Ezután Falus Ferenc bejelentette a nyilvánosságnak, hogy már szervezik a találkozót közte és Tóbiás József között. A megszervezett találkozót aztán az utolsó pillanatban az MSZP elnökének valamelyik samesze lemondta. Ekkor Falus Ferenc kiállt a nyilvánosság elé, hogy nincsen semmi baj, ők olyan régi jó barátságban vannak Tóbiás Józseffel, hogy igazán belefér meghitt kapcsolatukba egy ilyen utolsó pillanatban történő találkozólemondás. Tóbiás ezt a nyilatkozatot lapzártáig sem kommentálta. Mindenesetre többen érezték, hogy valami ellentmondás feszül a Falus Ferenc és Tóbiás József egymáshoz fűződő kapcsolatát boncolgató nyilatkozatok között, és az ellentmondást maguk az érintettek generálják. Ekkor Falus Ferenc úgy döntött, segítségére siet az őt jelölő és támogató legnagyobb párt elnökének, ha legközelebb megkérdezik, mi a véleménye őróla, tudjon valamit mondani. Ennek érdekében Falus Ferenc ismét kiállt a nyilvánosság elé, és bejelentette, hogy ő a maga részéről egy ló. Vagyis éppen olyan unalmas, szürke és buta, mint egy ló. A lovakat szerető és tisztelő honpolgárok ezen a ponton beírtak egy nagy fekete pontot Falus Ferencnek (három fekete pont egy intő). Viszont Tóbiás József MSZP-elnöknek jól jött a segítség, és hálás is volt érte, ugyanis sok-sok próbálkozás után végre időt szakított rá, hogy találkozzon Falus Ferenccel. A találkozóra titokban került sor, a kíváncsi szemektől távol. Majd a találkozó után mindössze egyetlen hír szivárgott ki a megbeszélésekről. Az nevezetesen, hogy a felek áttekintették a kampánytémákat. Ja, és még egy apróság: Tóbiás József MSZP-elnök közölte Falus Ferenc MSZP által támogatott főpolgármester-jelölttel, hogy azt szeretné, ha minél több szocialista programpont kerülne be Falus Ferenc programjába. Ez utóbbi kijelentés azért különösen lényeges, mert rávilágít néhány fontos dologra. Például arra, hogy Falus Ferencnek még nincs semmilyen programja, de feltehetőleg majd lesz. Meg arra is, hogy a Falus Ferencet támogató és jelölő párt elnöke nagyon szeretné, ha támogatottjuk és jelöltjük néhány programpontot beemelne elképzelései közé annak a pártnak programjából, amely párt támogatását és jelölését élvezi. Azért ez szép gesztus, és méltányolható is. Talán. De nem biztos, mert Gyurcsány még nem nyilatkozott a kérdésről. Apropó, Gyurcsány! A Falus Ferencet támogató és jelölő baloldali pártok másika, a DK elnöke fölöttébb hasznos, előremutató és mindenképpen kurva jó írást tett közzé a baloldal jövőjéről. A nagy ívű program lényege röviden összefoglalva az lenne, hogy a jövőben nincsen szükség több pártra a baloldalon, elég egy is, és annak az egynek a vezetését szívesen magára vállalná a program megálmodója. Az első reakciók érdekesek voltak. Az MSZP-nek elsőre nem tetszett meg az ötlet, az Együtt részéről pedig Szigetvári Viktor nyilatkozott, miszerint Gyurcsány nem osztályfőnök, aki az osztályba lépve megfeddi a rumlizó nebulókat, hanem ő is egy rumlizó nebuló. Sok igazság van ebben is, de talán emlékszünk még az országgyűlési választás kampánykezdetére. Akkor Gyurcsány azzal állt elő, hogy őt nem lehet kihagyni az összefogásból. Mindenki elmondta, hogy de bizony, ki lehet, sőt, ki is kell. Aztán három hónap múlva kamerák kereszttüzében vették be, és csókoltak be neki csontig. Úgyhogy lehet még Szigetvári rumlizó nebuló, Gyurcsány meg az osztályfőnök. De akár így, akár úgy, Falus Ferenc marad, rendíthetetlenül. Most már az örökkévalóságig fog állni egy bánatos ló előtt, csíkos zokeszban, lábán leírhatatlan, hetvenes évekből átmentett klumpusban, jeges víztől csöpögően, előtte a taknyát nyeldeklő, zokogó unoka meg a sáros, sivár, kietlen udvar. És csak a ló szégyelli magát. Magyar Hírlap
"Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelv sajnálatos nem tudása ellenére a születésemtől a halálomig szívben és lélekben magyar maradjak." Liszt Ferenc (1811-1886) - A 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze