Székely címerek a református templomban - Székelydálya - Székelyföld - Erdély
Jókai a tudatlanság és tájékozatlanság nyugalmáról
Ne hagyjuk, hogy bekövetkezzék a saját tragédiánk is! Most legalább annyit tegyünk meg mindannyian, hogy osszuk meg ezt az idézetet, hogy minél többek szemét felnyissuk, nincs már időnk a halogatásra, félrenézésre, önnyugtatásra, önámításra! Ki kell állnunk mindannyiunknak, és hangosan, nagyon hangosan kell kiáltanunk: nem akarunk Európában háborút! Jókai a tudatlanság nyugalmáról: “A lőporos zsákon igen jól lehet aludni, amíg az ember meg nem tudja, hogy mi van benne!” Jókai Mór (1825-1904) - regényíró
A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék
“A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. ” Arisztotelész (Kr. e. 384-Kr.e. 322) - görög tudós, filozófus
Zórád Ernő (1911-2004) - festőművész alkotásaiból
Zórád Ernő képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a "Precíz Bohém".
Zórád felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származott. Családjának 1918-ban, Csehszlovákia létrejöttekor el kellett hagynia Nyitrát és felköltöztek Budapestre, a Tabánba.
Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott, 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként. Évfolyamtársa volt Ehrenfeld Miklós és Tóth Imre, akik később Michel Gyarmathy és Amerigo Tot néven váltak ismertté.
Zórád a második világháborúban a lovastüzérségnél szolgált Galíciában. A háború után kezdett a sajtóban dolgozni, először a Parragi György vezette Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének is rajzolt grafikákat, karikatúrákat. Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg.
A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt, amelyek a kor szűkös lehetőségei miatt csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban. A hetvenes és nyolcvanas években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetout is újrarajzolta);
Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult, ennek köszönhetően mindig hitelesen tudott megrajzolni letűnt korokat, a történelmi személyeket és helyszíneket igyekezett a legapróbb részletekig hűen visszaadni. Vallotta, hogy egy képregényrajzolónak mindent tudni kell, minden tudományterületen jártasnak kell lenni ahhoz, hogy hitelesen mutathassa be a művének tárgyát. Olyan művész volt, aki nem leereszkedett a lenézett műfajhoz, hanem a képregényt emelte művészi színvonalra.
Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, és Móricz Zsigmond műveihez.
Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás (először 1947-ben Budapesten) itthon és külföldön egyaránt. Mesterien bánt a vízfestékkel és annak fedőfestékes változatával, a gouache-sal. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökíti meg (a képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette). Művei Balassagyarmaton és a felvidéki Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók.
Arról, hogy a műveltséghez sok bátorság kell - ugyanis a műveltséget nem a gólya hozza
“Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez.
Mert a műveltség annyi, mint az igazságnak – minden dolgok igaz ismeretének – feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Az ember egész szívével, sorsával, lényével ismeri meg az igazságot. Az ember csak életre-halálra lehet művelt.
Az emberek mindig készségesebben nyugodnak bele valamilyen kellemetlen igazság elkendőzött magyarázatába, tehát a műveletlenségbe, mint a nyers, egyszerű, tőmondatos igazságba, ami a műveltség.
Az emberek titokban tudják, hogy minden, ami igaz és emberi, tehát valóságos, vérben, verejtékben és szenvedélyben fogan, de szívesebben pusmogják, lesütött szemmel, hogy a gyermekeket a gólya hozza.
Ez így tetszetősebb és kényelmesebb. De a műveltséget nem a gólya hozza.”
Füves könyv - részlet
Márai Sándor (1900-1998) - író, költő
Finta Emese unitárius lelkész beiktató ünnepsége - Torockószentgyörgy - 2014. május 18. - Erdély
"Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükbe biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!"
Templom és iskola - részlet
Reményik Sándor (1890-1941) - költő
Jobbikos kémügy: Kovács Béla elmenekült a kérdések elől
A nemzetbiztonsági ülés végén a jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla elmenekült az újságírók kérdései elől. Németh Szilárd kijelentette, hogy a kémügyben felmerült vádak megalapozottságát bizonyította a mai meghallgatás. Kép- és hangfelvétel is van a bizonyítékok között.
Amíg Vona és Mirkóczki a sajtó kérdéseire válaszolt, Kovács egy szegedi kampányrendezvényre hivatkozva szinte elmenekült az újságírók elől. A média munkatársai üldözőbe vették, de a képviselő egyetlen kérdésre sem válaszolt. Arra sem, hogy „Kovács úr, ön szerint nem gyanús, hogy menekül?” – írja az Origo.
Németh Szilárd újságíróknak azt mondta: a szolgálatok tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a testület tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt.
„Van kémügy, de nincs James Bond” – nyilatkozta Molnár Zsolt, a bizottság elnöke azt követően, hogy a Belügyminisztérium, az ügyészség és a szolgálatok képviselői zárt ülés keretében tájékoztatást adtak a kémgyanúba keveredett politikus ügyéről. Az elnök arra reagált így, hogy a Jobbik megpróbálta elbagatellizálni a kémügyet azzal, hogy James Bondhoz hasonlította Kovácsot. Molnár leszögezte, hogy politikailag tisztán látnak, „a Jobbik az orosz érdekszférát választotta”.
Jogi értelemben nagy a felelőssége az ügyészségnek, mert egész Európa figyelni fogja az ügyet – tette hozzá a szocialista politikus, és kérdésre kijelentette: nagy valószínűséggel olyan dolgok vannak az ügyészség kezében, amelyek megalapozzák a gyanút.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: pártja számára elsőrendűen fontos az, hogy látni lehessen: miként növekszik az orosz befolyás Magyarországon, ezért tisztánlátást követelnek Kovács Béla ügyében.
Hozzátette: további vizsgálatokat és bizottsági ülést kezdeményez, hogy tisztázódjon, milyen szerepe van az ügyben a Jobbiknak és Kovács Bélának, aki mellett – mint Szél Bernadett mondta – a Jobbik teljes mellszélességgel kiáll. Az LMP-s politikus szerint Kovácsnak és a Jobbiknak is van még mondanivalója az ügyben.
mno
Mindenszentek római katolikus Templom - Fertőszéplak - Dunántúl
A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel.
A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre, ezeket tagolt párkány osztja ketté. A homlokzat közepén ajtó, felette a Széchenyi-címer és a körszeletíves oromzaton Szent József, keresztelő Szent János és Szűz Mária szobra áll.
A 18. századból megmaradt az eredeti berendezés, különösen szép a gazdagon faragott szószék. Ritka érdekesség szent Peregeus, a lábfájósok védőszentjének mellékoltára. A két toronyban összesen hat harang volt; az egyik, jelzés nélküli harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Szent Anna és nepomuki Szent János szobra áll a templom előtt; mindkettő 1750 körül készült.