Ez ugye számodra is természetes?

Mindenszentek római katolikus Templom - Fertőszéplak - Dunántúl

                                A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre, ezeket tagolt párkány osztja ketté. A homlokzat közepén ajtó, felette a Széchenyi-címer és a körszeletíves oromzaton Szent József, keresztelő Szent János és Szűz Mária szobra áll. A 18. századból megmaradt az eredeti berendezés, különösen szép a gazdagon faragott szószék. Ritka érdekesség szent Peregeus, a lábfájósok védőszentjének mellékoltára. A két toronyban összesen hat harang volt; az egyik, jelzés nélküli harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Szent Anna és nepomuki Szent János szobra áll a templom előtt; mindkettő 1750 körül készült.

Orosz ügynök a Jobbikban? - Az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést - kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást

                          A Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését – értesült a Magyar Nemzet. A Moszkva iránt erősen elkötelezett politikus ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést. Információk szerint Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat.   Kovács Béla 2013 decemberétől elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, amely 2009-ben jött létre, és amely szervezetről Brüsszelben – lengyel és francia gyanú alapján – úgy gondolják, hogy orosz irányítás alatt áll. A szervezet deklarált célja, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyekkel az Európai Parlamentben saját frakciót alakíthat, és párttá válhat. Ehhez minimum hét országból legkevesebb 25 képviselőre lenne szüksége, ám a szövetség jelenleg csak tíz főt tudhat a soraiban. A Magyar Nemzet a következő kérdéseket tette fel a Legfőbb Ügyészségnek: 1. Született-e feljelentés Kovács Béla ellen kémkedés gyanúja miatt? 2. Tett-e lépéseket az ügyészség az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése érdekében?  Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az alábbi válaszokat juttatta el a laphoz, ragaszkodva a nyilatkozat szó szerinti közléséhez: „A Központi Nyomozó Főügyészség súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytat nyomozást. Ezen nyomozás minősített, így annak részleteiről – beleértve a bűncselekmény pontos megjelölése, a feljelentő személye, és a nyomozás során eddig végrehajtott eljárási cselekmények, illetve a megállapítható tényállás – semmilyen tájékoztatást nem áll módunkban adni. A nyomozás eredményéhez képest dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr május 12-én diplomáciai úton Martin Schulz úrhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla, az Európai Parlament képviselője mentelmi jogát. Az előerjesztés részletes indokolását egy minősített irat tartalmazza. Az ügy minősített voltára tekintettel az eljárásról semmilyen további tájékoztatást nem áll módunkban adni.” A jobbikos politikus felesége egyébként Isztohin Szvetlana orosz – osztrák kettős állampolgár, aki értesüléseink szerint a KGB kémelhárításának a munkatársa volt. Kovács Béla végzettségét tekintve közgazdász, Japánban, majd a nyolcvanas évek közepétől a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében gyarapította a tudását. Erről az egyetemről köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttműködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 2003-ban jött haza Magyarországra, majd két évvel később belépett a Jobbikba. Kovács Béla – aki jelenleg a Jobbik európai parlamenti listájának harmadik, befutó helyén áll – legutóbb akkor hallatott magáról, amikor a magyar, illetve az uniós állásponttal homlokegyenest ellenkező, az orosz érdekekhez igazodó nyilatkozatot téve szabad és igazságos választásnak minősítette a krími népszavazást. A nemzetközi felháborodást okozó kijelentést követően a KarpatNews című internetes portál közölte, Kovács Béla Krímben tett nyilatkozatai és az úgynevezett népszavazás melletti kiállása jelzi, hogy ki pénzeli a képviselőt és talán a pártját is. Az újság szerint Kovács „európai léptékű provokatőr”, aki a baloldalnak dolgozik. Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja a Hetek című lap március 21-i számában elmondta, az ilyen kijelentéseikkel a jobbikosok egyenesen az oroszok kottájából játszanak, ugyanis Moszkva elemi érdeke, hogy élezze az ukránok konfliktusát a határaikon belül élő más nemzetiségekkel, nemcsak az orosszal, hanem a magyarral is. Megjegyezte: már korábban is közbeszéd tárgya volt, hogy a Jobbik egyik finanszírozási szála az orosz kapcsolatból táplálkozik. Ugyanakkor – tette hozzá – a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feladata értékelni, ellenőrizni a magyar nemzetbiztonsági stratégiával ellentétes nézeteket képviselő Jobbik kapcsolatrendszerét és azt, hogy mennyiben nyugszik közvetlen gazdasági érdeken, jutnak-e illegális pénzek a párthoz. Az is érdekes – mondta még márciusban –, hogy bár Kovács Béla indul a hazai parlamenti választásokon, egyéni körzetből nem tud nyerni, listán sem valószínű, hogy helyzetbe hozná a pártja, pláne olyan bizottságban, amely nemzetbiztonsági átvilágítást igényel, mivel Gulyás szerint jó eséllyel egy ilyen átvilágításon a jobbikos EP-képviselő nem menne át. Úgy véli: gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha az Európai Unión kívüli, ám gazdasági érdekeit tekintve a térségben erősen érintett Oroszország „talál magának” egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja. A szakpolitikus kijelentette: az orosz érdekek kiszolgálása egyrészt logikailag nem fér össze a Jobbik melldöngető, szélsőséges nacionalizmusával a magyar történelmi előzmények ismeretében, másrészt pedig szembemegy Magyarország hatályos nemzeti biztonsági stratégiájával is, hiszen a 2012-ben elfogadott dokumentum a magyar biztonságpolitikát kizárólag a NATO- és EU-tagság keretében tekinti értelmezhetőnek. Az MSZP kémügye Kémkedés miatt folyamatban van egy másik büntetőügy is, amely azonban az MSZP-hez kötődik. A Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetését érintő ügyben tavaly július 5-én első fokon a Debreceni Törvényszék már ítéletet is hirdetett. A bíróság katonai tanácsa a nem jogerős verdiktben Galambos Lajosra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójára és Szilvásy Györgyre, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterére kémkedésért és államellenes bűncselekményre való felbujtásért két év tíz hónapos letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bűnpártolásért egyévi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, míg az ügy negyedik szereplőjét, P. Lászlót az orosz hátterű biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. tulajdonosát felmentették az államellenes bűncselekmények vádja alól. A 2041-ig államtitoknak minősülő eljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy a Gyurcsány-kormány idején – példa nélküli módon – orosz szakemberek világították át a magyar elhárítás munkatársait, aminek során technikai támadás is érhette az NBH-t. A művelet következtében érzékeny információk kerülhettek az oroszok tudomására. Magyar Nemzet

A Szerelempatak lett a Mediawave filmfesztivál legjobb dokumentumfilmje

                        A legjobb dokumentumfilm díját nyerte a hétvégén a 24. Mediawave fesztiválon Sós Ágnes Szerelempatak című alkotása, amelyben Csíkszentdomokos egyik öreglegénye és a falu néhány idős asszonya meséli el szerelmi életük titkait.

Legalább vágytam az egészre, legalább akartam az igazit, legalább ennyit értsetek és bocsássatok meg

                                    “Talán eljön a pillanat, mikor elmondhatod, hogy az egészet akartad. Az egészet, az igazit, nem a pótlékot, a hasonlót, a mellékeset: az egészet, a boldogságot és az igazat, az igazságot, akármilyen félelmes és földközeli. Nem akartál az élet helyett valamit, ami csak hasonlít az életre, nem akartál lélek és betű helyett olyasmit, ami csak ügyes torzképe a léleknek és a betűnek; igazi nőket akartál szeretni, igazi könyveket akartál írni, igazi emberekkel akartál harcolni és megbékélni. Az egészet akartad, nem valamilyen törlesztéses részletet. Vágyad nem teljesedett be. Elbuktál. De a földön és a sárban heverve, ledöfött harcos, dadogjad ezt: 'Legalább vágytam az egészre, legalább akartam az igazit, legalább ennyit értsetek és bocsássatok meg.' ” Ég és Föld - részlet Márai Sándor (Kassa, 1900 -  San Diego, Kalifornia, USA, 1989) -  író, költő, újságíró

Május - Radnai havasokban - Erdély

                      A Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok legmagasabb része Észak-Erdélyben. A Máramarosi-havasokkal, a Lápos-hegységgel, a Borgói-hegységgel és a Szuhard-hegységgel határos. A hegység 50 km hosszú és 30-40 km széles, és bővelkedik tengerszemekben, gleccser alakította völgyekben és vízesésekben. Az északi oldal meredek és rövid, a déli lankás és hosszú, ezért Máramaros felől könnyebb a kelet-nyugati, jellegzetes főgerincre feljutni. A főgerinc jelentős része 2000 méter feletti és alpesi jellegű. A legmagasabb csúcs a főgerinctől északra, Borsa felé található  Köves-havas 2303 m,  és amelyet Horthy-csúcsnak hívtak a második világháborúban 1942-től 1944-ig. Ettől alig maradnak el a következő csúcsok Rebra 2268 m, Kis-Rebra 2221 m, Grohotu 2203 m és főgerincen keletre található Ünőkő 2279 m, Kis-Ünőkő (Lála) 2222 m. A Lóhavasi-vízesés a maga 80 méteres magasságával Erdély egyik legnagyobb vízesése. Itt van Erdély legmélyebb barlangja,  amely 479 méterre nyúlik le a felszín alá.

Árpád-kori templomaink - Feldebrő - Északi-középhegység

                        Árpád-kori templomaink – Feldebrő – Északi-középhegység Római katolikus templom, mely a maga idejében az európai keresztény építészet egyik legjelentősebb alkotása volt, homlokzat előtti hagymasisakos toronnyal, szegmentíves, keskenyebb szentéllyel. A hajó toronytól számított első felének oldalfalai a második, 1250 körüli építőkorszakból való. Valószínűleg Aba Sámuel király nemzetségi kolostortemplomának épült, szerzetesek számára 1041-1044 között. A kolostornak helye ismeretlen. A tatárjárás rombolása után 1250 körül hosszhajós román stílusú templommá építették át. A XV. században gótikus stílusban javították. A templom a hazai korai román stílus töredékesen megmaradt, de a többivel nem rokon, rendkívül jelentékeny emléke, freskói a legkorábbiak hazánkban.

Tekintélyes brit lap méltatta a Seuso-kincseket - A kincsek Magyarország jogos tulajdona

                        A nemzetközi múzeumi-művészeti világ vezető lapja, a The Art Newspaper kiemelten foglakozik a Magyarországra került Seuso-kincsekkel. A cikk megállapítja, hogy a kincsek egy részének Magyarországra kerülését követően Lord Northamptonnak nem lesz könnyű dolga, ha értékesíteni kívánja majd a még birtokában lévő további kincseket. A lapban cikket közöl Colin Renfrew, régész, tudós, a brit Felsőház tagja is, aki szerint az ezüstkincs hét darabjának Budapestre való haza kerülése a leletek szomorú történetének pozitív fejleménye. Nem kételkedik abban, hogy a Seuso-kincs Magyarország jogos tulajdona, s azt is elárulja írásában, hazánknak kik adták vissza a műkincseket. Az újság megszólaltatja Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, a kincsek visszaszerzéséről folytatott tárgyalások vezetőjét is, aki szerint a magyar szakértőknek végre lehetősége nyílik a kincsek vizsgálatára, és így közvetlen bizonyítékot találhatnak arra vonatozóan, hogy a leletegyüttest magyar földből ásták ki. „A műtárgyak szakértői vizsgálatokat követően a Magyar Nemzeti Múzeumban kerülnek elhelyezésre, és ezáltal elérhetővé válnak a szakemberek és a látogatók számára egyaránt.

Református templom - Kalotaszentkirály-Zentelke - Kalotaszeg - Erdély

                                  A református templom a 13. században épült csúcsíves stílusban. Az 1848-as tűzvész idején leégett, a mennyezet nem került restaurálásra, csupán fehérre meszelték. 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával kazettásították, 220 kazetta készült kalotaszegi motívumokkal díszítve, mindegyik egyedi módon megfestve. A torony 1762-ben épült és három harangot őriz, amelyek közül a legrégebbi 1800-ban készült. Az épületét 1926-ban újították fel, az ajtó és ablakkeretek átalakítása is ekkor történt, csupán a nyugati ajtó kőkeretét hagyva az utókorra. A templom udvarán látható egy Mátyás-korabeli harang 1481-ből. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné.

Kárpát-medence madarai - Sárgafejű és a tüzesfejű királyka

                          Európa mérsékelt övi területein él, rövidtávú vonuló, de néha áttelel. Lucfenyők, elegyes erdők, borókások és lombos erdők lakója. Testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 13–16 centiméter. Fekete szemsávja és fehér szemöldöksávja van, fejtetője sárga. A legkönnyebb madarunk, testtömege 4–7 gramm.