Kárpát-medence virágai - Tavaszi virágok - Bánsági bazsarózsa
A bánsági bazsarózsa növényritkaság, egész Európában egyik legfontosabb élőhelyét a Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, bizonnyal ennek köszönhetően mecseki bazsarózsa névvel is illetik.
A bánsági bazsarózsa Kárpát-medencei faj. Élőhelyei között vannak az erdélyi Bihar-hegység, Temes és az Alduna vidéke, Délvidéken a Deliblát-homokvidék, valamint a Tarcal-hegység és Magyarországon a Mecsek.
Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található. Szereti a félárnyékot, de a teljes megvilágítást is jól bírja.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Védelmét ritkasága, a magyarországi flóránkban játszott fejlődéstörténeti szerepe és veszélyeztetettsége indokolja.
Az állományra nemrég komoly veszélyt jelentett a Zengőre tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával 2004-ben sikerült megállítani.
Tatár-hágó - Máramarosi-havasok - Kárpátalja
Az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Fekete-Tisza és a Prut folyó völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 921 méter. Itt halad keresztül az Ivano-Frankivszkba tartó országút és vasút.
Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A hágónak fontos szere jutott a második világháború idején. A magyar honvédség utánpótlását a hágón keresztül biztosították. Környéke az Árpád-vonal erődítményrendszerébe tartozott ezért 1944-ben súlyos harcok színtere volt a vidék.
Kárpát-medence állatvilága - Szitakötő
A szitakötők lárvakorukban édesvízben fejlődő, ragadozó rovarok. Jellemző rájuk a nagy, összetett szem, a két pár erős, átlátszó szárny és az elnyújtott, hosszúkás potroh. Tökéletlen átalakulással fejlődnek ki, ugyanis nincs bábállapotuk.
Őseik több mint 300 millió éve, a karbon korban a szárazföldet meghódító szárnyas rovarok egyik úttörő csoportjaként jelentek meg. Egyik közismert fosszilis fajuk a Meganeura monyi, ami 70 cm körüli szárnyfesztávolságával a valaha élt legnagyobb rovarok egyike volt.
A Kárpát-medence valamennyi, többé-kevésbé állandó vizében megtalálhatjuk őket. Leginkább a folyóvízi szitakötők kötődnek konkrét környezethez. Gyakran állóvizek, például tavak, mocsarak, vizesárkok környékén repülnek, kisebb mértékben patakok és folyók közelében élnek. Mivel igen jól repülnek, a víztől nagy távolságra is feltűnhetnek.
A Kárpát-medencében mintegy 100 fajuk fordul elő.
Tavasz virágai - a csodálatos és elegáns gardénia
Virágnyelven a gardenia a titkos szerelem virága
Régi magyar színházi csillagok - Bajor Gizi (1893-1951)
Bajor Gizi (1893-1951) színésznő Budapesten született, apja Beyer Marcell bányamérnök, anyja Valencic Ágnes, a családnak kávéháza volt a Kálvin téren.
Bajor Gizi 1911 és 1914 közt elvégezte a Színművészet Akadémiát, onnan a Nemzeti Színházhoz került. A kor egyik vezető színésznője volt, filmekben is szerepelt.
1930-ban megkapta a Corvin-koszorút, 1948-ban a Kossuth-díjat. 1951-ben harmadik férje Germán Tibor megőrült, megölte Bajor Gizit és utána magát is.
A Győr másodszor is a kézilabdavilág tetején
Tökéletes magyar sikerrel zárult a női kézilabda Bajnokok Ligájában első alkalommal megrendezett Final Four. A négyes döntőt a címvédő Győri Audi ETO KC nyerte, méghozzá mindenkit meggyőző fölénnyel verve.
A szombati elődöntőben a dán Midtjylland 29-26-ra, a vasárnapi fináléban a montenegrói Buducsnoszt Podgorica 27-21-re adta meg magát. Így Európa legjobb női kézilabdacsapat immár másodszor a Győr lett.
Gratulálunk lányok! Nem csak a győrieket, de az egész nemzetet nagy büszkeséggel tölti el rendkívüli teljesítményetek!
Hajrá győri lányok! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Élet szobor-csoport - Székelyudvarhely - Székelyföld - Erdély
Az Élet szobor-csoport - Székelyudvarhely - Székelyföld - Erdély
A Krisztus-szobor Melocco Miklós műve
A "Mária a magyarok nagyasszonya" című alkotás Győrfi Sándor alkotása
A kő-kompozíció Máthé Loránt Pál műalkotása
Az építésztervező Győrfi Balázs
fotók: Kádasi Laura
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) - festőművész
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) - festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége. 1912–14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán. 1928–30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára.
Mint freskófestő, számos állami és egyházi megbízást teljesített (jászszentandrási római katolikus templom freskói, a szegedi Hősök kapuja, székesfehérvári Szent István-mauzóleum 1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás, 1940-ben a XXII. velencei biennále nagydíját.
Késői temperafestményei virtuóz stílusa magába olvasztotta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit. Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa. Bravúros technikával idézi fel – karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve – az alföldi nép életét. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemények mellett számos magángyűjteményben őrzik.
Ez erkölcsi természetű kötelesség - írja Orbán Viktor a német megszállási emlékművel kapcsolatos levelében
Erkölcsi szempontból és gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontosnak és makulátlannak tartja a német megszállás áldozatainak emlékére a fővárosi Szabadság téren állítandó szobrot Orbán Viktor, aki szerint erkölcsi kötelesség emléket állítani az ártatlan áldozatoknak. A kormányfő hangsúlyozta, a korabeli magyar vezetést felelősség terheli, ugyanakkor az 1944. márciusi német megszállás nélkül nem lett volna deportálás.
A miniszterelnök erről abban – az Origó által nyilvánosságra hozott – keddi levelében írt, amelyet Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának címzett, a professzor emlékművel foglalkozó feljegyzésére reagálva.
„Ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is” – hangsúlyozta négyoldalas írásában Orbán Viktor. A kormányfő közölte, felfogása szerint nem a nácik, hanem a németek szállták meg Magyarországot, a birodalmi sas megjelenítését a szoborkompozícióban nem érzik aggályosnak.
Angyal és értelmezés
Az angyal szerepeltetéséről kifejtette: az angyal Magyarországgal történő azonosítása gyorsan teret nyert, amit egy olyan kor tünetének tart, amelyben a „politikai-harci értelmezések vonzóbbak, mint a szellemi-lelki természetűek”. A kormányfő az ártatlan áldozatokat látja az angyalban, s nem valamiféle ártatlan államot. A művész angyal melletti döntését értékesnek tartja – írta Orbán Viktor.
Azzal kapcsolatban, hogy hiányosság vagy erény, ha egy műalkotás ilyen széles teret enged a befogadói értelmezésnek, a miniszterelnök megjegyezte: nem tudja, filozófiai vagy művészettörténeti szempontból mi a korrekt válasz, de azt igen, hogy a didaktikus történelmi alkotások rá inkább lehangoló benyomást tesznek.
„Összefoglalva csak azt szerettem volna megírni Önnek, hogy ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan” – olvasható a miniszterelnöki levélben.
Német megszállás, magyar felelősség
Orbán Viktor a német megszállás és a magyar felelősség összefüggéseire kitérve kiemelte: a német katonai megszállás, Magyarország német irányítás alá kényszerítése tény, mindazért, ami 1944. március 19. után Magyarországon történt, Németország felelősséget visel. A korabeli magyar politikai és állami vezetés esetében ugyanakkor megáll a kollaborálás vádja és felelőssége – tette hozzá.
Zárásul a miniszterelnök az együttélés kérdéséről azt írta: úgy látja, amit a magyarok megtehettek, megtették. „Bocsánatot kértünk, habár tudjuk, hogy a népirtókkal való kollaborálás bűne megbocsáthatatlan. Jóvátételt adtunk, habár tudjuk, ami történt, jóvátehetetlen” – fogalmazott. Hozzáfűzte, „olyan felelősséget ugyanakkor nem vállalhatunk, amely nem illet bennünket”, ezért azt is ki kell mondani: német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok és százezerszám elvesztett életek.
Ezek belátása nélkül – foglalt állást Orbán Viktor – nehezen képzelhető el őszinte és bizalomra épülő együttélés a jövőben.
A levél teljes szövegét elolvashatja, ha bemásolja az alábbi linket:
http://www.origo.hu/attached/20140430davidk.pdf
200 éve született Ybl Miklós (1814-1891) építész
Magyar Állami Operaház neoreneszánsz épülete 1875-1884 között épült Ybl Miklós tervei alapján.