Zsolnay Kulturális Negyed - Pécs
Kerámiák a Zsolnay Kulturális Negyedből - Pécs
Magyar népi díszítések - XVII. századi úrihímzés - Erdély
A 17. századi hímzést a Székely Nemzeti Múzeum restauráltatta
Magyar emlékek a nagyvilágban - Mansfeld Péter-emléktábla - Poznan - Lengyelország
A nagy nyugat-lengyelországi ipari és vásárvárosban utcanév és kétnyelvű bronztábla emlékeztet Mansfeld Péterre (1941-1959), az 1956-os magyarországi forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozatára. 1956-ban a MÁVAG-nál dolgozott. A forradalom idején a “Szabó bácsi” vezette Széna-téri felkelők soraiban teljesített futárszolgálatot, gépkocsival (jóllehet jogosítványa nem volt). Utána a MOM-ban kapott munkát, közben néhány barátjával arra törekedett, hogy felszítsák az ellenállás lángját.
Személyét és akcióit a hatalom annak bizonyítására igyekezett felhasználni, hogy a forradalom voltaképpen köztörvényes bűnözők lázadása volt.
Mansfeld Péter minden vádat magára vállalt, mert bízott abban, hogy őt fiatalkorúként nem ítélhetik halálra, viszont megmentheti a kötéltől idősebb társait, köztük egy családos embert. A szinte még gyerek Mansfeld, amikor halálra ítélték, nem kért kegyelmet. Tizenegy nappal kivégzése előtt töltötte be tizennyolcadik életévét, az ítélet végrehajtásával tehát megvárták nagykorúságát.
Poznan kiemelkedő szerepet játszott a lengyelországi 56-os júniusi eseményekben, a munkásmegmozdulások egyik gócpontja volt. Nem véletlenül itt helyezték el Mansfeld Péter emléktábláját, a róla elnevezett utca egyik házának a falán. Március 23-án, a Magyar-Lengyel Barátság Napján ezt, és a lengyelországi ’56 legifjabb áldozatának, Romek Strzałkowskinak ugyanebben a városban felállított emléktábláját is megkoszorúzzák a poznaniak és az ideérkező magyar delegációk tagjai.
Énlaka - Székelyföld - Erdély
"Martonostól északra a Firtost és énlaki kerekerdő csúcsát egybekötő hegy-hát van, vizválasztója a Nagy- és Kis-Küküllőnek. Ezen vizválasztó hegyhátnak éppen tetőormán fekszik Énlaka akként, hogy a falu mellett eredő Palota-pataka s az a közt lefutó Koczé pataka a Gagy vizébe, s azzal a nagy Küküllőbe foly; míg a falun túl eredő Csegéd-pataka Küsmöd vizébe s azzal a Kis-Küküllőbe ömlik.
E falunak dombtetőn fekvő, s mellékelt képünkben bemutatott temploma kétségtelenül legnevezetesebb a székelyföld minden egyházai között. Nevezetes nem annyira épitészete, mint emlékiratai által, mert épitészete legfelebb a XV-ik századig vagy is a gót épitészet hanyatlási korára vihető fel, erre mutat csucsives diadalive, egyenes zárodásu szentség fülkéje, melyet horony és henger keretel; erre nyugati csucsives kapuzata, melyet egyszerü kajács tagozat körit; de erre főként déloldali mellékajtaja, mely a késő gótkor átszelt lóher ivével záródik, s az e kort jellegző vesszőmü (Stabwerk) tagozattal van bekeretelve.
Eredeti boltozata az 1661 tatárduláskor beomolván, azt 1668-ban készült, czifrán kifestett deszkafölep helyettesíti, ennek koczkáiba több (minuskel jegyekkel irt) felirás van."
Székelyföld leírása - részlet
Orbán Balázs (1829-1890) - író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Áder János: Két intelligens faj létezik, az emberek és a magyarok
Áder János köztársasági elnök az M1 Az este című műsorában a külföldön élő tudósokról beszélt. Az államfő kiemelte: fontos a szakemberek hazacsábítása. Már az is hasznos lehet, ha rövidebb, egy vagy akár fél évre hazalátogatnak és megosztják kint szerzett tudásukat, ismeretüket.
Áder János hangsúlyozta, hogy az anyaországi és amerikai oktatók-kutatók élő kapcsolatot kell kialakítani. Az államfő elmondta: legutóbb Rubik Ernőt látta vendégül egy "tiszteletvacsorán", ahová az élet olyan kiemelkedő személyeit, tudósokat, művészeket vagy adott esetben szakmunkásokat hív el, akik komoly teljesítményt nyújtottak területükön.
Az államfő elmondta, fontos, hogy a külföldi tudással felvértezett tudósok átadhassák magyarországi kollégájuknak ismereteiket. Mint elmondta: a Rubik-kocka nemcsak játék, hanem inspiráció a kultúra és a tudomány művelőinek. Kiemelte: az amerikaiak is sokat köszönhetnek a magyar találmányoknak mondta - a C-vitamint, a golyóstollat, a számítógépet, a Word szövegszerkesztőt, a hologrammot, a Ford T-modellt és kaliforniai borászatot kiemelve.
Az interjú a New York-i magyar főkonzulátuson készült mielőtt az államfő helyi idő szerint megnyitotta Jersey Cityben a Liberty Science Centerben a Beyond Rubik's Cube (Túl a Rubik-kockán) című nagyszabású interaktív kiállítást. A magyar találmány köré szerveződő kiállítás apropóját a Rubik Ernő által 40 éve feltalálta bűvös kocka adja. A tárlat kilenc hónapon át lesz látható, 2015-től pedig világkörüli útra indul és hét év alatt - többek között Budapest érintésével - körbejárja majd a Földet.
Az ötmillió dolláros költségvetésű vándorkiállítás és a kapcsolódó Kreativitás Fesztivál című programsorozat - amelynek fő támogatója a Google - létrejöttéhez Magyarország kormánya 200 millió forinttal járult hozzá.
Rubik Ernőt Áder János köztársasági elnök Isaac Asimov sci-fi író gondolataival mutatta be a kiállításon, aki szerint "az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön, az emberek és a magyarok". Az államfő emlékeztetett arra, hogy Los Alamosban, ahol az amerikai atombombát kifejlesztették, valóban az a hír járta, hogy az ott dolgozó magyar tudósok marslakók, akik egymás között egy furcsa, mindenki más számára érthetetlen nyelven diskuráltak.
"Egyiküket a monogramja leleplezett le. A monogram, ami két betűből állt: E.T. Ő volt Edward Teller, aki ugyanazt a földönkívüli nyelvet beszélte, mint Eugene Wigner vagy Leo Szilárd, akiknek marsbeli neve egyébként Ede, Jenő és Leó volt" - mondta. A köztársasági elnök felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a magyar észjárás találékonyságából a világ, és benne Amerika sokat profitálhatott. Az Egyesült Államok jelképének számító és az Szabadság-szobor felállításában a magyar származású Pulitzer József adománygyűjtése segített.
Fürjes Balázs, az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a kormány a tervek szerint idén nemzetközi építészeti tervpályázatot ír ki a magyar szellemi teljesítmények előtt tisztelgő, a Rubik-kocka által inspirált Kreativitás Központ létrehozására. Ennek eredményeként mind küllemében, mind tartalmában egy olyan intézmény jön majd létre, amely tovább erősítheti Magyarország szerepét a nemzetközi tudományos életben és kreatív iparban.
Magyar Hírlap
Városháza - Karánsebes - Bánság
A mai Városháza eklektikus palotája a pénzügyigazgatóság számára épült 1903-05-ben. A városközpont két szintes, díszes középületét a közelmúltban restaurálták .
Az L alapú reneszánsz hatású épület gyönyörű homlokzatokkal rendelkezik. Karánsebes városának legszebb épülete. Díszes tetőzetének csúcspontja a sarokrészen látható impozáns torony.
Sajnos itt is – arrogáns módon – túl közel emelték hozzá a kevésbé esztétikus román ortodox templomot.
Zrínyi Ilona grófnő (1643 - 1703) - a magyar történelem egyik hősnője
Zrínyi Ilona (1643 -1703) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.
Locsolóvers
"Erdély közepében kinyílott a rózsa,
Az elhagyott magyar nemzet gyönyörű bimbója.
Megöntözném százszor is én, szálljon áldás rája.
Ne legyen a magyar nemzet szomorú és árva.
Locsoljuk és áldjuk ezt a szép virágot,
Ez terem a magyar népnek édes szabadságot."
Kárpát-medence virágai - Rózsa
A rózsa egy, a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség, illetve az ide tartozó cserjék virága. Több száz vadrózsafajt tart számon a tudomány, mind az északi félgömbre, főleg a mérsékelt égövre jellemző növény. Az egyedek egy tüskés bokor- vagy kúszónövénycsoportot alkotnak, mely akár a 2–5 m magasságot is elérheti, ritkán a többi növény fölé, 20 m magasságba is szökhet. Fajaik nagyon változékonyak, könnyen kereszteződnek egymással, ami nagyon megnehezíti elkülönítésüket.
A rózsák az emberiség első ültetett dísznövényei közé tartoznak. Nemesítésük több ezer éve kezdődött és napjainkban is tart, számtalan fajtát, a színek és formák megszámlálhatatlan sokaságát hozva létre.
A fajták pontos botanikai besorolása szinte lehetetlen az ismeretlen időkbe visszanyúló származás, a számtalan nehezen követhető keresztezés, és az egyre-másra létrehozott újabb és újabb típusok miatt.
Válasz Bacescunak
Tisztelt elnök úr, kissé meglepve vettük tudomásul, hogy tengerészi tapasztalatai ellenére nem érzi az új idők, új szeleit. Bár nyilatkozatából kitűnik, nagyon is tudja honnan fúj a szél, de ezt csak erőtlen szellőnek tartja, ami idővel elmúlik. Legalábbis ezt szeretnék önök, mert rettegnek, hogy egy nagyobb szél mindenestől feldönti évszázados tákolmányukat.
Ön azt állítja, hogy az autonómia alkotmányellenes és, hogy a meglévő önkormányzati autonómiákat is vissza kell vágni, mert nem hatékonyak. Jól érzi amikor a székely megyék vezetőit összehasonlítja a Kárpátokon túli megyék vezetőivel, kétségtelen vannak hasonló vonások.
De nem lehet egy elvet azért elítélni, mert rossz a rendszer, a rendszer amit önök alkottak. Mert nem értik meg, hogy ha egy megyének, régiónak jól megy az az országnak is hasznot jelent. De a mai rendszerben az oligarchák maguk fele nyúlnak és a megyék nem fejlődnek kellő mértékben.
Mi ezt a rendszert akarjuk megváltoztatni, hogy ne legyenek politikusaink Bukarest függőségében. Mert ma, ha egy párt kormányon van akkor polgármesterei, képviselői teljesítenek és gyarapodnak, nem mindig tisztességesen. Meg kell szüntetni a függőséget, a helyi politikusok kizárólag a szavazóktól függjenek és a helyi erőforrásoktól.
Önöknek ez nem érdeke, nem szeretnék elveszíteni vadászmezőiket, mert ezek a parlamenti mandátumaik zálogai. Az örök körforgás, a polgármester hozza a körzetet, a képviselő pedig a pénzt. És egy egy tisztviselő úgy tekint választókörzetére mint saját birtokára. Nem jól van ez így.
Ön azt mondja mindannyian románok vagyunk. Ön ebben téved, de nem kérdés, hogy az ország minden lakosa büszkén mondaná magát románnak, ha ez büszkeség forrás lenne. De addig amíg Európában román állampolgárnak lenni szégyen, amíg itthon nem lehet tisztességesen megélni, amíg a román parlamenterek élen járnak a korrupcióban és lopásban, amíg állampolgárok milliói menekülnek jobb élet reményében, ne várja, hogy mindenki románnak nevezi magát.
Ne legyenek kétségei, hogy a magyar etnikumú román állampolgárok lojalitása is csak nőne, ha Erdély rendelkezhetne saját maga fölött.
Hagyjanak fel a múlt rossz szokásaival, felejtsék el az elavult nacionalizmust, vegye észre az ön előtt álló történelmi feladatot és vezesse be Romániát az Európai államok klubjába, mert most még csak próbaidőn vagyunk és ha semmi nem változik, még itt leszünk egy darabig.
Fancsali Ernő