Ősi temetkezési helyek, kelta sírok vagy a honfoglalók áldozati oltárai? - Kaptárkövek - Bükk-hegység - Északi-középhegység
A Bükkben kirándulva egy mesebeli világ tárul a szemünk elé a földből kőtornyok emelkednek, melyek régi idők történetét rejtik . A kaptárkövek olyan sziklatömbök, melyek oldalaiba őseink mélyedéseket, apró fülkéket vájtak. E vakablakok rendeltetését máig rejtély övezi, ám számos különböző elmélet született arra vonatkozóan, vajon milyen szerepet is tölthettek be valójában az idők során. Ez idáig csupán annyi bizonyos, hogy kialakulásuk és használatuk ideje a népvándorlás korára, azaz az őskor és a középkor közötti időszakra tehető. A vulkáni eredetű mesebeli puha tufa süveg alakú 1-15 méter magas tornyok a természet szülöttei, a falaikba vájt ablakszerű mélyedések azonban emberi kéz munkáját dicsérik. A fülkék átlagosan 60 centi magasak, 30 centi szélesek, illetve 25-30 centi mélyek. Sok esetben keskeny perem található az üregek szélén, melyekbe valószínűleg annak fedelét helyezték. A legismertebb feltevés szerint - melyet a fülkékben talált méhviasznyomok is alátámasztanak - az üregeket egy, a kora középkorban hazánkba menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs hozta létre, és a vájatok méhkaptárként funkcionáltak. Bár ezen álláspont vált általánosan ismertté és a közvélemény által elfogadottá, és innen ered maga a kaptárkő elnevezés is. Vannak, akik szerint a kaptárkövek más funkciót szolgáltak, lehettek akár síremlékek is, melyek mélyedéseiben egy Szent István idejéből való pogánylázadás áldozatainak hamvait helyezték el. A legújabb kutatások azonban azt állítják, hogy a kaptárkövek kultikus helyek voltak, ahol a honfoglalás kori magyarok rituálékat rendeztek, áldozatokat mutattak be, és a vakablakokban bálványokat tartottak. Erre utalhat elnevezésük is: Ördögtorony, Nagybábaszék, Királyszéke, Kőasszony. A régészek egyes fülkékben áldozati tárgyakat is találtak. Létezik egy szomolyai monda is, mely szerint a kaptárkövek eredete a török világba nyúlik vissza. Eszerint a törökök üldözte magyar katonák kardjaikkal üregeket vájtak a sziklákba, mintegy erődként az ellenséggel szemben, aki ezt látván megijedt, és menekülőre fogta. A titokzatos kőtornyok Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta és Sirok határában vannak. 72 kaptárkő ismert mintegy 473 fülkével. Legtöbbjük Cserépváralja és Szomolya közelében található.
A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön
Hans Kuitert holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a “De Telegraaf”-ban: “A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és – néhány palesztin számára – Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars, s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese – az emberiség krémje."
Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát
"Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak."
Zbigniew Kazimierz Brezinszki (1928) amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó
(A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szív csakrája a Kárpát-medencében található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben található a Föld szívcsakrája.)
Hatvan éve született Sziveri János (Délvidék) - rövid VIDEÓ!
A 36 évesen, 1990-ben elhunyt Sziveri János egy a magyar költészet legnagyobbjai közül. Pilinszky Jánoséhoz, József Attiláéhoz, Adyéhoz mérik műveit. Délvidéken született, nem sokkal halála előtt költözött át Magyarországra.
Sziveri János 1954. március 25-én született a vajdasági Muzslyán, ennek ma hatvan éve. Édesapja Sziveri János elektromechanikus, édesanyja Selymesi Mária, a muzslyai kistemplom kántora volt.
Mostarban és Nagybecskereken járt középiskolába, majd Újvidéken tanult az egyetem bölcsészettudományi karán, a magyar nyelv és irodalmi tanszéken. 1980–83-ban az Új Symposion című folyóiratot szerkesztette. 1985-ben került a Szabadkai Népszínházhoz dramaturgnak. Szájbarágás című verseskötetéért 1988-ban neki ítélték a Vajdasági Írószövetség évi díját. Sziveri János Budapesten hunyt el 1990. február elsején.
Sziveri János: Bábel (részlet)
"egyre közeledem a halálhoz
eső esik vagy izzadok talán hoz
valami heveny változást
ez az álom nélküli álmodás"
Emlékének ápolására barátai a magyar irodalom legjobb teljesítményeinek támogatására Sziveri János-díjat alapítottak 1992-ben. 1993-ban, Muzslyán alakult meg a Sziveri János szellemiségét őrző Sziveri János Művészeti Színpad.
Az alábbi videó egy kecskeméti felolvasóesten készült 1989 őszén. Sziveri János Bábel című versét olvassa, ezzel emlékezünk rá.
kattintsa a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=FykaNroDFLQ
Magyarország a Nyugat kapuja a szaúdi befektetők számára
Áttörés történt az arab-magyar kapcsolatokban, ami hamarosan jelentős üzleti együttműködést is hoz majd - közölte a szaúdi-arábiai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Rijádban magyar újságírókkal.
Magyarországon "befektetőbarát kormány várja önöket" - mondta Orbán Viktor az arab befektetőknek a szaúdi fővárosban.
Városháza - Szeged - Alföld
Szegeden a városháza eredeti formáját Vedres István tervezte, majd 1799 és 1805 között építették fel. A szegedi nagy árvizet követően a belvárost fel kellett tölteni, így 1883-ban egy új emeletet húztak az épületre.
Ezt az épületet eklektikus-neobarokk stílusban Lechner Ödön tervei alapján alakították át.
A város egyik szép jelképe a városháza körerkélyes tornya, melyet Babits Mihály költőnk találóan a “csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlította.
Fricz Tamás: Miért kell a Békemenet?
Két okból. Az egyik, hogy lezárjunk egy korszakot, a posztkommunizmus korszakát, s ezzel befejezzük a rendszerváltást. A másik, hogy ezzel egy időben megkezdjük a nemzeti szuverenitásra épülő demokrácia korszakát, amelynek erős civil társadalomra és állampolgári öntudatra kell alapozódnia, s amelynek el kell hoznia a magyar–magyar megbékélést is.
Tehát először: ennek az országnak véglegesen meg kell szabadulnia az MSZP által az országra zúdított káros hagyományoktól. Huszonöt évvel ezelőtt az MSZP, mint az MSZMP, az állampárt mai napig jogutód pártja, tudatos, átgondolt stratégiával átmentette a hatalmát a demokráciába.
De ez nem volt elég: az MSZP megőrizte a társadalmi bázisát is, mégpedig úgy, hogy saját hatalmával együtt átmentette a demokráciába a kádárizmust, a kádári szemléletet és gondolkodásmódot. Immáron huszonöt éve élünk vele együtt, és nem tudunk megszabadulni a kádárizmustól, amely megfojtja a cselekvőképességünket, deheroizál és tehetetlenné tesz bennünket.
Ránk hagyta az MSZP a paternalizmust, a polgárok feletti atyáskodást, amelynek következtében a magyar emberek egy része még mindig nem állampolgár és honpolgár, még mindig mindent eltűr és elvisel, nem röhögi ki az oktatóját, nem lázad fel a multik megalázó munkafeltételei ellen, nem szólal fel a saját érdekében, nem ordít következményekért, ha a politikusok hazudnak neki és becsapják őket, nem alakít szakszervezeteket, nem mozgósít, nem kiabál, csak hallgat és hallgat, és nem viselkedik a demokráciához méltóan, büszkén, magabiztosan, s nem veszi kezébe a saját és az ország sorsának irányítását.
Ránk hagyta az MSZP a történelem feledését, a mának élést, a carpe diem mentalitását, azt, hogy ne számoltassuk el a közelmúlt bűnöseit, ne legyen lusztráció, történelmi igazságtétel és kárpótlás, ne tudjunk meg semmit a ügynökökről és az őket irányító politikai vezérkar viselt dolgairól; ránk hagyta az MSZP az erkölcsi nihilizmust, amelyben nincs jó és rossz, csak érdekek vannak, amelyben lehet hazudni reggel, éjjel meg este, s minden mindegy, csak rántott csirkecomb legyen vasárnap az asztalon.
Ránk hagyta az MSZP a kádárizmussal az ájult Nyugat-imádatot, mely oly édesen vette át a Szovjetunió iránti örök, testvéri szeretet érzületét; ránk hagyta a nemzeti érzés semmibe vételét, az internacionalizmust, a kozmopolitizmust és a globalizmust – utóbbiban a szabad demokraták tettestársaik voltak –, ránk hagyta a szolgalelkűséget, a talpnyalás művészetét, a határon túli honfitársaink iránti közömbösséget, a merjünk kicsik lenni Kovács László-i opportunista és megalkuvó világképét, az örök szolgalelkűséget.
És végül ránk hagyta az MSZP az SZDSZ-szel karöltve annak tudatát, hogya baloldaliság az egyetlen lehetséges és természetes gondolkodásmód a politikában, a kultúrában és a társadalomban, minden jobboldaliság elvetendő és üldözendő, a nemzeti érzés, a konzervativizmus, a keresztény politika nem más, mint természetellenes torzulás s persze diktatúra, autokrácia, fasizmus, rasszizmus és antiszemitizmus – s mindezt irtani kell.
Nos, ez az MSZP politikai hagyatéka, a kádárizmus, ez az, amitől meg kell szabadulnunk, s április 6-a után ki kell takarítanunk a posztkommunizmus Augiász istállóját. Ez a feladatunk, és ez tényleg nem is kevés.
Másfelől azért kell a Békemenet, hogy egy új korszakot kezdjünk, megtisztulva az MSZP-s, SZDSZ-es múlttól. Ebben az új korszakban egy nemzeti büszkeségre és szuverenitásra épülő, részvételi demokráciát kell felépítenünk, ami nem mehet másként, mint az emberek, a civil társadalom és az állam közötti folyamatos párbeszéddel, a mindenkori kormányok ellenőrzésével, a civil kontrollal.
A Békemenet óriási és méltóságteljes szimbóluma nemcsak annak, hogy nemzeti szuverenitást, demokráciát, közjót és jó erkölcsöt akarunk, hanem annak is, hogy mostantól a mindenkori politikai elit semmit nem tehet meg nélkülünk, nem határozhat nélkülünk, nem kezelhet le bennünket, véresen komolyan kell, hogy vegyen bennünket, mert erősek lettünk, büszkék lettünk és bátrak lettünk, s többé nem vagyunk szolgalelkek, hanem magabízó állampolgárok.
S végül a Békemenet a magyar–magyar megbékélés szükségességét is szimbolizálja. A múlt politikai erőivel természetesen nincs megbékélés és kiegyezés; kell viszont a kiegyezés a bal- és jobboldali beállítottságú emberek között, s kell a megbékélés a különféle etnikumok és nemzetiségek között, beleértve ebbe hangsúlyosan a cigányokat és a zsidókat is.
A Békemenet azt kívánja, hogy szűnjön meg a hideg polgárháború Magyarországon, legyen béke már, de csak azokkal és azok között, akik nem törnek Magyarország, hazánk érdekei ellen.
Fricz Tamás
mno
Kárpát-medence virágai - Pipacs - Csővár - Cserhát-hegység - Északi-középhegység
A Cserhát lábánál, Váctól mindössze 19 kilométerre található Csővár határában, pontosabban a Sinkár-tó fölötti dombon gyönyörű látványban lehet részünk.
A lankákat ugyanis ellepik a vöröslő pipacsok, nem csupán néhány tökéletes fotóhoz, de egy romantikus sétához is tökéletessé téve a helyet.
Erődtemplom - Prázsmár - Erdély
Prázsmár evangélikus temploma a Barcaság legjelentősebb erődtemploma. Az első templomot talán 1218-ban kezdték építeni, majd az 1240-es években a kerci apátság folytatta az építkezést, jellegzetes ciszterci stílusban.
1480-ban készített Szent Kereszt-szárnyasoltára az egyik legrégebbi Erdélyben. A templom köré hármas védőfalrendszert építettek. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 kamrát, amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig terményeket tároltak bennük.
A barbakánban működött a városháza. A belsővárat vizesárok vette körül, amelybe a környező források vizét vezették. Az oszlopsoros bejárati szárnyat a 19. század elején építették, helyén korábban felvonóhíd állt. Délnyugati oldalán, a barbakán és a belső falgyűrű közé a 18. században építettek alacsonyabb védőfalat. Emögött működött a sütöde, ahol a várban őrzött lisztből sütöttek kenyeret.
Batthyány Lajos kormánya
A Batthyány-kormány – Magyarország első felelős Minisztériuma (kormánya) volt.
1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette Minisztériumának névsorát. A kormány szeptember 11-én mondott le, de különböző okokból végül október 2-án adta át szerepkörét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak.
Kalocsán a Negyvennyolcasok terén került felállításra az első felelős magyar kormány tagjainak szoborcsoportja. Alkotója Benedek György, aki több szobrot készített már Kalocsának.