Sugovica - Baja - Alföld
A Sugovica - más néven Kamarás-Duna - a Duna egy mellékága Bajánál. A keleti partján épült Baja belvárosa, a nyugati oldalán pedig a Petőfi-sziget fekszik. A folyón egy közúti híd ível át a szigetre.
A Sugovica jelentősége a Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna (a köznyelvben gyakran szintén Ferenc-csatorna) kiépítésével nőtt meg. A Sugovicából induló, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó és Küllőd területét érintő csatorna Bezdánnál csatlakozik a Ferenc-csatornához.
Ülke - Udvarhelyszék - Székelyföld - Erdély
A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan településnyomok kerültek elő.
Mindvégig megtartotta katolikus vallását, római katolikus temploma 1996-ban épült.
"A Dancza nyugoti aljánál szakad be a Bosnyák pataka; ennek hegyek közé bemélyülő völgyébe több falu van elrejtve: mint Tibold, Fancsal, Szt.-Király és a beleszakadó Bálé patak mellett Szt.-Tamás, Ülke. E faluknak központi anya megyéje úgy látszik Szt.-Tamás volt, mert a pápai dézmák regestrumának 1332-dik évi rovatában csak ez egyet találjuk béjegyezve."
Orbán Balázs
Magyar népi díszítések - Ó kalocsai hímzés - Kalocsa - Alföld
Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben.
Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban.
Az idősebb asszonyok öltözetén, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigy sárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
Márton Áron püspök mellszobra - Fenyéd - Udvarhelyszék - Székelyföld - Erdély
Székelyudvarhelytől öt kilométerre, a Nagy-Küküllő és a Fenyéd-patak összefolyásánál fekszik, Küküllőkeményfalva tartozik hozzá.
2010 október 10-én avatták fel a községben Márton Áron püspök mellszobrát.
Sarlós Boldogasszony templom - Topolya - Délvidék
Az 1905-ben neogótikus stílusban épült 71 méter hosszú, háromhajós Sarlós Boldogasszony nagytemplom Bácska legnagyobb temploma.
Főoltárát Dudits Andor (1907), a két mellékoltárt Barabás Miklós (1855) és Molnár József (1855) festette (ezeket a régi templomból hozták át).
Matl Péter (Munkács, 1960) - Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc szobra a várban - Munkács - Kárpátalja
A bronzból készült szobor Matl Péter munkácsi szobrász alkotása.
2006. február 27-én délután Orbán Viktor a kárpátaljai Munkács várában leleplezte Zrínyi Ilona és a gyermek II. Rákóczi Ferenc szobrát. Az ünnepségen jelen voltak munkácsi városi és egyházi személyiségek, a kárpátaljai magyarság vezetői.
Két Krisztus szobor az 56-os Nemzeti Emlékmúzeum előtt - Kiskunmajsa - Alföld
Kiskunmajsa mellett van Pongrátz Gergely, a Corvin-köz volt parancsnoka által létrehozott 56-os Nemzeti Emlékmúzeum. Vele szemben kápolnát találhatunk. Az emlékhely parkjában két Krisztus szobor is áll. Az egyiken Krisztust ülőhelyzetben láthatjuk.
Ez az egyetlen hazai ülő Krisztus-szobor.
Kőfejtő és barlangszínház - Fertőrákos - Kisalföld
Az I. Világháború után az építkezéseknél a terméskövet felváltotta a vasbeton és a műkő, így háttérbe szorult a kő bányászata.
1931-ben fel akarták robbantani a Kőfejtőt, a lehulló törmelékek veszélye miatt, de végül elvetették ezt a szörnyű ötletet.
A kő kifejtése a II. világháborúig folyt. A bezárt kőbánya napjainkban turisztikai látványosság - valamint barlangszínházként hasznosítják.
Páduai Szent Antal Bazilika - Csantavér - Délvidék
Csantavér település a Délvidék északi részén, az Észak-Bácskai körzetben, Szabadkától délkeleti irányban fekszik. A falu első említése Mátyás király nevéhez fűződik, aki 1462. Február 16.-án az akkor Csongrád megyei falut édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Csantavér jelképe a templom: a neoromán stílusú építményt 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján emelték az 1815-ben épült régi templom helyén. A három kupolával ékesített templom 42 méter magas központi kupolája már több kilométer távolságból látható. Kereszt alakú, 47,5 méter hosszú és 34,5 méter széles hajója, valamint mennyezetének belső kiképzése monumentális és harmonikus építészeti egységet alkot.
Város a túlparton - Pétervárad - Délvidék
Pétervárad a Bánk bánból ismert Petur bán birtoka volt. Hatalmas erődítmény, többszörösen körülvéve több méter széles falakkal a Duna szerémségi oldalán. A vár tetején egy szép óratorony áll, ami mutatja az időt a hajósoknak is. Gyönyörű a kilátás a Dunára, és a szemben fekvő Újvidékre.
A péterváradi óratornyot sokan csak mint "részeges" vagy mint "fordított órát" ismerik. Az első elnevezését azért kapta, mivel az óra vas szerkezete nyáron kitágul, míg a hidegebb időben összehúzódik, ezért télen késik még meleg időben siet.
A fordított óramutatóknak pedig az az oka - a nagymutató mutatja az órát, a kicsi a percet - hogy a Dunán elhaladó hajósok jól láthassák az órák állását. A percek kevésbé voltak fontosak számukra - annak idején nem rohant annyira a világ, hogy percre pontosan számítson az idő.