Dankó Pista a híres nótaszerző (1858-1903) sírja a szegedi belvárosi temetőben - VIDEÓ!
kattint az egyik híres Dankó-nótára:
http://www.youtube.com/watch?v=xW-PROT6gR4
Szent István bazilika - Budapest
A Szent István bazilika neoreneszánsz stílusban épült római katolikus templom Budapesten a Lipótvárosban, a Bajcsy-Zsilinszky út közelében, a Szent István téren. A bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a Szent István-kultusz fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. A templom a maga 96 méterével az ország harmadik legmagasabb épülete, tervezte Hild József. kattints a képekre - érdemes!
Sugovica - Baja - Alföld
A Sugovica - más néven Kamarás-Duna - a Duna egy mellékága Bajánál. A keleti partján épült Baja belvárosa, a nyugati oldalán pedig a Petőfi-sziget fekszik. A folyón egy közúti híd ível át a szigetre.
A Sugovica jelentősége a Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna (a köznyelvben gyakran szintén Ferenc-csatorna) kiépítésével nőtt meg. A Sugovicából induló, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó és Küllőd területét érintő csatorna Bezdánnál csatlakozik a Ferenc-csatornához.
Ülke - Udvarhelyszék - Székelyföld - Erdély
A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan településnyomok kerültek elő.
Mindvégig megtartotta katolikus vallását, római katolikus temploma 1996-ban épült.
"A Dancza nyugoti aljánál szakad be a Bosnyák pataka; ennek hegyek közé bemélyülő völgyébe több falu van elrejtve: mint Tibold, Fancsal, Szt.-Király és a beleszakadó Bálé patak mellett Szt.-Tamás, Ülke. E faluknak központi anya megyéje úgy látszik Szt.-Tamás volt, mert a pápai dézmák regestrumának 1332-dik évi rovatában csak ez egyet találjuk béjegyezve."
Orbán Balázs
Magyar népi díszítések - Ó kalocsai hímzés - Kalocsa - Alföld
Az ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben.
Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban.
Az idősebb asszonyok öltözetén, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigy sárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
Márton Áron püspök mellszobra - Fenyéd - Udvarhelyszék - Székelyföld - Erdély
Székelyudvarhelytől öt kilométerre, a Nagy-Küküllő és a Fenyéd-patak összefolyásánál fekszik, Küküllőkeményfalva tartozik hozzá.
2010 október 10-én avatták fel a községben Márton Áron püspök mellszobrát.
Sarlós Boldogasszony templom - Topolya - Délvidék
Az 1905-ben neogótikus stílusban épült 71 méter hosszú, háromhajós Sarlós Boldogasszony nagytemplom Bácska legnagyobb temploma.
Főoltárát Dudits Andor (1907), a két mellékoltárt Barabás Miklós (1855) és Molnár József (1855) festette (ezeket a régi templomból hozták át).
Matl Péter (Munkács, 1960) - Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc szobra a várban - Munkács - Kárpátalja
A bronzból készült szobor Matl Péter munkácsi szobrász alkotása.
2006. február 27-én délután Orbán Viktor a kárpátaljai Munkács várában leleplezte Zrínyi Ilona és a gyermek II. Rákóczi Ferenc szobrát. Az ünnepségen jelen voltak munkácsi városi és egyházi személyiségek, a kárpátaljai magyarság vezetői.
Két Krisztus szobor az 56-os Nemzeti Emlékmúzeum előtt - Kiskunmajsa - Alföld
Kiskunmajsa mellett van Pongrátz Gergely, a Corvin-köz volt parancsnoka által létrehozott 56-os Nemzeti Emlékmúzeum. Vele szemben kápolnát találhatunk. Az emlékhely parkjában két Krisztus szobor is áll. Az egyiken Krisztust ülőhelyzetben láthatjuk.
Ez az egyetlen hazai ülő Krisztus-szobor.
Kőfejtő és barlangszínház - Fertőrákos - Kisalföld
Az I. Világháború után az építkezéseknél a terméskövet felváltotta a vasbeton és a műkő, így háttérbe szorult a kő bányászata.
1931-ben fel akarták robbantani a Kőfejtőt, a lehulló törmelékek veszélye miatt, de végül elvetették ezt a szörnyű ötletet.
A kő kifejtése a II. világháborúig folyt. A bezárt kőbánya napjainkban turisztikai látványosság - valamint barlangszínházként hasznosítják.