Tájház - Decs - Sárköz - Dunántúl
Egy régi, fehérre meszelt, vertfalú, tornácos házban kapott helyet az a gyűjtemény, amely a Sárköz hagyományos lakásberendezését mutatja be.
Faragott és festett bútorokkal, szőttesekkel berendezett tisztaszoba, mázatlan és mázas kerámia-edényekkel ellátott szabadkéményes konyha, a lakószobában az ablak mellett pedig egy szövőszék is látható, amelyet működés közben is megfigyelhet a látogató.
Csomakőrös - Székelyföld - Erdély
Itt született 1784-ben Kőrösi Csoma Sándor ázsiakutató, nyelvész szobra áll a falu központjában. A kultúrotthonban levő emlékszobában Kőrösi Csoma kiállítást tekinthetünk meg.
Református temploma 14. századi eredetű, 1779-ben újjáépítették, majd 1815 és 1830 között átalakították.
Szent Anna templom - Bácskertes - Délvidék
Bácskertes nyugat bácskai bájos falu. Lakosai katolikusok, több egyházi témájú szobor található a település különböző pontjain.
Árpád-kori-templomaink - Református templom - Ócsa – Alföld
Az egykori ócsai kolostor temploma, ma református templom. A 13. századi román stílusú, három hajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai öregfalu, amely máig megtartotta eredeti településszerkezetét, régi stílusú házait, élő néphagyományait. Itt még manapság sem ritka, hogy lovas kocsival, vagy népviseletbe öltözött emberekkel találkozunk.
A paraszti élet és kultúra tárgyait a templom melletti parasztházban, a település tájházában láthatja a mai látogató.
Szent Péter és Szent Pál Székesegyház - Pécs - Dunántúl
Pécs óvárosában található a pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, melyet Szent István király idejében alapítottak. Több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik.
A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza.
A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el.
A templom hossza 70 méter, szélessége 40 méter, a tornyok magassága 60 méter.
Kárpát-medence madarai - Kékvércse - A hím
A kék vércse a sólyomfélék családjához tartozó faj. 2009-ben Az Év Madara volt. Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–75 centiméter.
Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál), testét viszonylag függőlegesen tartva. Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik.
Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát.
Katolikus templom - Fonyód - Balaton - Dunántúl
A katolikus templomot 1902. augusztus 31-én szentelték fel. A fonyódi magas hegyparton áll, ahonnan elragadó kilátás nyílik a Balatonra és az északi part hegyeire.
Árpád-ház - Nagyfejedelmek, királyok
Az Árpád-ház - Turul-dinasztia - a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád leszármazottainak uralkodása idején történt a magyar királyság megalapítása.
Magyar népi díszítések - Kalocsai hímzés - Alföld
A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.
A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani:
a bordót a pirossal,
a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával,
a narancssárgát citromsárgával,
a kéket saját sötétebb árnyalatával,
a lilát saját sötétebb árnyalatával és
a zöldet saját sötétebb árnyalatával.
A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni.
A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározza viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
