Magyar népi díszítések - Kalocsai hímzés - Alföld

                                    A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék. A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani: a bordót a pirossal, a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával, a narancssárgát citromsárgával, a kéket saját sötétebb árnyalatával, a lilát saját sötétebb árnyalatával és a zöldet saját sötétebb árnyalatával. A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni. A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározza viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.  

A híres fürdő díszkútja - Palics - Délvidék

Thurzó-ház - Lőcse - Felvidék

                      A Thurzó-ház reneszánsz homlokzata tipikusan lengyel-szepesi stílusú. Kapuja, folyosója, szobáinak mennyezete gótikus. Sgraffitó díszítése a századforduló idejéből való. Ma levéltár van benne.  

Temesvári Pelbárt mondta évszázadokkal ezelőtt

                                  "A törvény olyan, mint a pókháló, amely megfogja a kisebb állatokat, a nagyobbak azonban átjutnak rajta. A dongó beléje jutva széttépi, s kirepül belőle, a kis légy azonban fennakad benne." Temesvári Pelbárt - (1435-1504) - teológus, skolasztikus író, prédikátor      

Festetics-kastély - Keszthely - Dunántúl

                          A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A kastély bejárata előtt áll Festetics Györgynek, a szobra. Nevéhez fűződik az 1797-ben megalapított Georgikon, a világ első felsőfokú képesítést is nyújtó mezőgazdasági tanintézete. Tetteit az irodalmi közvélemény a nemzeti reform első vívmányaiként tartotta számon. A korabeli magyar irodalom mecénásának szobra, Lukácsy Lajos alkotása. A kastély parkja védett. A kastélytól nyugatra előbb francia-, majd angolpark létesült. Végleges formája 1886 és 1889 között alakult ki. Az eredetileg 42 hektáros park, ma már csak 7,2 hektárnyi.

Szent Istvánt mellszobrát 2010. március 15-i ünnepi rendezvényen avatták fel

Református templom - Huszt - Kárpátalja

                          A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom építési ideje a XIV. század végére tehető. 1524-ben, néhány évvel Luther Márton fellépését követően, az egész magyar lakosság áttért a református hitre. A templomot négy méteres fallal vették körül. Kárpátalja legkorábbi temploma, református egyháza az erdélyi fejedelmek támogatását élvezte.

Pincék és szőlődombok - Etyek - Dunántúl

                          Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része. Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén,itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek. Talajai jellemzően mészkő,dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor. Ismertebb borai: Etyeki chardonnay, Telki királyleányka, Etyeki muskotály, Etyeki olaszrizling, Etyeki rajnai rizling, Budai sauvignon blanc

Királyhágó - Erdély egyik kapuja

                            A Királyhágó – Erdély egyik kapuja A Király-hágó – más néven Erdély kapuja - a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó. Nagyvárad felől jövet a Rév-Báródi-medence után itt lehet közúton Kalotaszeg felé, majd Kolozsvárra eljutni. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között. Sokáig itt volt Partium és Erdély határa, a kiegyezés után pedig az Erdély megnevezés helyett gyakran a Királyhágón túl-t használták. Ugyanakkor Partium és Bánság együttes jelölésére a reformátusok ma is a Királyhágómellék megnevezést használják (például Királyhágómelléki Református Egyházkerület).  

Kínok árnyékaiból szólok hozzád, Istenem

                              "Kínok árnyékaiból szólok hozzád, Istenem. Kín mar, sújt, temet, józan eszemet vak veszélyben, láncos mélyben ne hagyd elveszítenem."   Weöres Sándor (1913-1989) - költő, műfordító, író