A templom késő gótikus stílusban épült 1465-1485 között. Utoljára Stornó Ferenc renoválta 1885-ben. Az Alsó-kapu egy barbakánnal ellátott kettős kapu, 1539-ben erősítették meg.
Szabolcs egy 480 fős lelket számláló falu, egyike a legöregebb magyar településeknek. A Felső-Tisza vidékén helyezkedik el 10 kilométerre Tokajtól. A legendás Árpád fejedelmünk vezetésével a magyarok átkeltek a Kárpátok hágóin és elfoglalták Erdélyt, és a magyar alföld területét, melyen harcos szláv népek éltek addig. Árpád fejedelem egyik vezérének fia volt Szabolcs, aki után a falu és a térség is kapta a nevét. Szabolcs vezér építtetett egy hatalmas földvárat - az egyik legnagyobbat Európában - amelyet egy ideig a Tisza vize vett körül. Csak egy hídon keresztül lehetett megközelíteni. Ma a földvár bejáratánál található Szabolcs vezér szobra, fentebb haladva pedig a honfoglalás tiszteletére állított emlékmű áll. A szabolcsi református templom kertjében látható az egyik legjelentősebb magyar király, Szent László szobra, aki sok magyar legenda hőse és neve szorosan kapcsolódik Szabolcshoz. Itt tartott először gyülekezetet, amit a történelemírás "Szabolcsi Zsinatként" tart számon. A gyülekezet törvényeket hozott, amely a magántulajdon, a vallás és az erkölcs tiszteletét vette alapul. Szabolcs kicsi települése büszke lehet egy ilyen gazdag történelmi múltra.
Szegeden a Dóm tér déli, keleti és nyugati oldalán van egy-egy oszlopcsarnok, benne nagyjaink szobrai, domborművei
"Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen." Assisi Szent Ferenc
Csernáton Erdélyben, a Székelyföldön, Kézdivásárhelytől 9 kilométerre délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. A múzeumkertben áll Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van. Csernáton az egyik helyszíne volt a 2013. október 27-i Székelyek Nagy Menetelésének is
Ákos Szatmár megyei falu - Községközpont, melyhez Krasznamihályfalva, Újnémet és Gánás (Gánáspuszta) tartozik. Nagykárolytól 31 km-re délkeletre, Szatmárnémetitől 36 km-re délre a Kraszna jobb partján fekszik. Neve az Ákos magyar ősi személynévből ered, amelynek jelentése fehér sólyom. A település nevét az Ákos nemzetség egykori monostoráról Ákosmonostorról kapta. A református templom (amely eredetileg a Szent Benedek-rendhez tartozott) a 12. század közepén épült román stílusban. 1642-ben leégett és csak 1732-ben javították ki, ekkor kerültek tornyaira a barokk fedelek. 1896 és 1902 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. A hagyomány szerint lehetetlen bevakolni, szép vörös téglafala monumentális hatást ad.