Mészöly Géza (1844-1887) - festőművész képeiből
Mészöly Géza (1844-1887) - festőművész képeiből
Kezdetben joghallgatóként magyar mesterek tájképeit másolta. 1869-től a bécsi akadémiát látogatta, miközben Ligeti Antal pártfogoltja volt.
1872-től felváltva élt Münchenben és Magyarországon: alföldi és Tisza vidéki nyári motívumkörútjai után képeit Németországban dolgozta ki.
1877-ben Székesfehérváron telepedett le, majd 1885-től a fővárosi Női Festőiskolában tájkép- és csendéletfestészetet tanított. Lírai hangvételű képeinek gyakori szereplői az alföldi tájak, a balatoni és folyóparti halászok.
Műveit gyakran a barbizoni mesterek és Corot festészetével rokonítják
kattints a képekre - érdemes!
2020. March 01. 00:00
Markó Ferenc (1832-1874) festőművész képeiből
Markó Ferenc (1832-1874) festőművész képeiből
Tájképfestő. Markó Károly (1791 - 1860) fia, atyjának tanítványa és utánzója volt. 1853-tól Pesten élt.
Számos tájképe van magántulajdonban és az MNG ben (Magyar táj, Eszményi táj, Cigány putri). Műveit gyakran összetévesztik apja munkáival.
Itáliában is tanult, Firenzében az Accademia delle Belle Arti tanulójaként főleg aktokat készített.
Itáliát később el kellett hagynia, mivel Garibaldi szabadságharcában is részt vett. Ezután Pesten élt, számos tájképe ma a Magyar Nemzeti Galériában van.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 22. 00:00
Egyéb
,
Béke kápolnája - Karlóca - Délvidék
Béke kápolnája - Karlóca - Délvidék
A Karlóca fölé magasodó domb tetején található a Béke kápolnaként ismert Béke Királynője templom, melyet a karlócai békekötés helyszínére építettek.
Eredetileg egy fából épült kápolna állt a dombtetőn. A napjainkban is látható templomot 1817-ben építették. Az 1699. január 26-án aláírt karlócai béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző osztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult.
Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát.
A karlócai békével Magyarország nagy részén megszűnt az oszmán hódoltság, a nagyrészt lakatlan Temesköz kivételével.
A békekötés megszabta többek között azt is, hogy Törökországban a keresztények szabadon gyakorolhassák vallásukat, és hogy a foglyokat kicserélik, a felek a határszéli várak jó állapotát fenntarthatják, de újakat nem építhetnek.
2020. February 21. 00:00
Feledhetetlen színésznőink - Pap Vera (1956-2015)
Feledhetetlen színésznőink - Pap Vera (1956-2015)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1979-ben (1975-től), és azóta volt a fővárosi Vígszínház társulatának tagja. Több filmben is emlékezetes alakítást nyújtott. 2002. március 15-én az ő főszereplésével nyílt meg az új Nemzeti Színház.
2012-től küzdütt súlyos betegségével, bízott felépülésében. Kezelései alatt szinte kihagyás nélkül játszott a színpadon.
2015. február 8-án lépett utoljára színpadra, Heather Raffo Fátyol nélkül című drámájában, amiben Hudát alakította. 2015 tavaszán egy ausztriai klinikán vett részt kezelésen, amely sikertelennek bizonyult. 2015. április 9-én csendesen hunyt el.
Pap Verát a Vígszínház és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekintette. Halála estéjén a Duna televízió a Csapd le csacsi! című filmet vetítette le a művésznő emlékére.
2015. április 24-én barátai, kollégái, tisztelői búcsúztatták a Vígszínház nagyszínpadán, felelevenítve a korszakos, kiemelkedő színészi pályafutásának emlékezetes pillanatait és páratlan személyiségét.
Szűk családi körben temették el.
„Amikor felmegy a függöny, akkor ki kell állni és játszani kell, nincs mese! Olyankor kint kell hagynom az öltözőben az összes nyomoromat, az összes fájdalmamat, és tennem kell a dolgom a színpadon. A legnehezebb helyzetekben is ott kell lennem, minden porcikámmal jelen kell lennem.”
– Pap Vera
A Színházi szerepei:
Madách Imre: Az ember tragédiája... Éva
Molnár Ferenc: Üvegcipő... Irma
Shaffer: Amadeus... Constanze Weber
Caragiale: Farsang... Mica
Williams: A vágy villamosa... Stella
Gorkij: Éjjeli menedékhely... Natasa
Büchner: Leonce és Léna... Léna
Kárpáti Péter: Az út végén a folyó... Jutka
Shakespeare: Ahogy tetszik... Célia
Molnár Ferenc: Liliom... Mari
Weingarten: A nyár... Lorette
Dosztojevszkij: Ördögök – Marja Lebjadkina
Fejes Endre: Cserepes Margit házassága... Cserepes Margit
Kroetz: A vadászat... Hanni
Shaffer: Amadeus... Constanze
Kornis: Kozma... Hédi
Szomory Dezső: Györgyike drága gyermek... Györgyike
Shakespeare: Szentivánéji álom... Hermia, Titánia
Móricz Zsigmond: Úri muri... Rozika
George Bernard Shaw: Megtört szívek háza... Ellie
Russell: Rita és Frank... Rita
Goldoni: Két úr szolgája... Beatrice
Heinrich von Kleist: Amphitryon... Charis
Walker: A büntető kéz... Júlia
Ionesco: Rinocéroszok... Daisy
Ödön von Horváth – Traugott Krischk: Pollinger kisasszony és a férfiak... Ágnes
Leonard Bernstein: West Side Story... Akárkié
Orton: Szórakozzon, Mr. Sloane... Kathy
Durang: Bolond szél... Prudence
Stoppard: Ez az igazi... Annie
Csehov: Ivanov... Anna Petrovna
Molière: Dandin György... Angélique
Labiche: Olasz szalmakalap... Champigny bárónő
Martin McDonagh: Leenane szépe... Maureen
Arthur Miller: A salemi boszorkányok... Elizabeth Proctor
Csehov: Lakodalom... Nasztaszja Tyimofejevna
Ilf és Petrov: Érzéki szenvedély... Nata Marhockaja-Lifsic
Bertold Brecht: Kurázsi mama... Yvette Pottier
Genet: Cselédek... Solange
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés... Katyerina Ivanovna
Kárpáti: Pájinkás János... Vénasszony
Gorkij: Nyaralók... Olga
Grumberg: Varrónők... Laurance asszony
Ion Luca Caragiale: Zûrzavaros éjszaka... Veta
Gogol: A revizor... Anna Andrejevna
Osztrovszkij: Négy lába van a lónak, mégis megbotlik... Mamajeva
Örkény: Rózsakiállítás... Mikóné
Feydeau: Bolha a fülbe... Homenides de Histangua
Tracy Letts: Augusztus Oklahomában... Violet Weston
Hadar Galron: Mikve... Sosana
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde... Mirígy
Nina Rain: Billy világa... Anya
Játékfilmei:
Angi Vera (1979) (Pap Veronika néven)
Csontváry (1980) (szinkronhang)
Fehérlófia (1981) - Aranyhajú nyár-szépe / Rézhajú ősz-szépe / Ezüsthajú tavasz-szépe (hangja)
Víkendszerelem (1981)
Dögkeselyű (1982)
Az Óriás (1984)
Uramisten (1985)
Rejtőzködő (1986)
Macskafogó (1986) - Chino-san (hangja)
Isten veletek, barátaim (1987)
Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987)
Csapd le csacsi! (1992)
Roncsfilm (1992)
Esti Kornél csodálatos utazása (1995)
Félválófél (1999)
Randevú (2006)
Prima Primavera (2009)
A vizsga (2011)
Az éjszakám a nappalod (2014)
Tévéfilmjei:
A Danton-ügy (1978)
Cseresznyéskert (1979)
Egy hónap falun (1980)
A névtelen vár 1-6. (1982)
Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
Róza néni elintézi (1982)
Három szabólegények (1982)
Liszt Ferenc (1983)
Mint oldott kéve 1-7. (1983)
In memoriam Ö.I. (1983)
Rómeó, Júlia és a sötétség (1984)
A láperdő szelleme (1984)
Boldogtalanok (1984)
Illatszertár (1987)
Utazás az öreg autóval (1987)
Ítéletidő (1987)
A fazék (1988)
Nem érsz a halálodig (1990)
Sivatagi nemzedék (1991)
Nem válok el (1992)
A pályaudvar lovagja (1992)
A végzetes szerelem játéka (1994)
Kisváros (1995)
Üstökös (1998)
Millenniumi mesék (2000)
Családi album (2001)
Tengerszem (2002)
Bányató (2006)
Presszó (2008)
2020. February 18. 00:00
Őshonos lófajtáink - shagya-arab ló
Őshonos lófajtáink - shagya-arab ló
A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amelyet országgyűlési határozat nyilvánított nemzeti kinccsé.
Ez a melegvérű lófajta a bábolnai és a radautzi ménes által tenyésztett arab lófajta és különböző nemzetek zárt törzskönyve alapján továbbtenyésztett változata.
A 18. század végétől a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt. A lovaknak nemcsak gyorsnak és kitartónak, hanem elegánsnak is kellett lennie. A tenyésztés célja eredetileg egy katonamén létrehozása volt.
A tenyésztést rendelkezésekkel szabályozták. II. József 1789-ben Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménest, ahova küllem és teljesítmény szerinti válogatás után kerülhettek be a lovak.
1806-ban a Ferenc császár által kiadott rendeletére „kiváló és nemes” állomány tenyésztése lett a feladat.
Báró Csekonics (Csekonits) József méneskapitány elsősorban mezőhegyesi kancákkal, néhány spanyol és egy arab ménnel olyan alapállományt hozott létre, ami megfelelt a kiemelkedő minőségű lóállomány előállítására.
1816-ban született határozat szerint a magas arab vérhányadú bábolnai kancákat csak arab mének fedezhetik, és létrejött a bábolnai arab.
1836-ban érkezett Szíriából Bábolnára a fajta névadója, Shagya Senior.
Az 1878. és az 1900. évi párizsi világkiállításokon a shagya-arabok nagy sikert arattak.
Az első világháború során az állomány szétszóródott a trianoni békediktátumot követően kialakult államokba. Ezeknek a lovaknak egy része visszakerült Magyarországra, azonban a szétszóródott lovakat külföldön fogták tenyésztésbe.
De a baromfitenyészet hozott annyi pénzt, hogy mellette a ménest is fenntarthatták. Két változatot tenyésztettek, az arab telivéreket és az arabfajtát, azaz a shagya-arabot.
Az 1967-ben megalakult WAHO, az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége csak azt a lovat fogadta el arabnak, melynek minden őse Arábiából származik.
Ekkor kezdődött a jó hírű bábolnai arab lovak eladása külföldre. A shagya arabot különálló fajtaként a WAHO 1978-ban ismerte el.
Arab jellegű, egy kissé tömegesebb fajta.
Bottal mért marmagassága 155–160 cm. Élénk vérmérsékletű, szelíd, jóindulatú természetű, a tanulékony és könnyűen kezelhető. Hátaslóként és fogatlóként is bevált.
Általában szürke, de a tarka kivételével minden más szín is előfordulhat. Feje egyenes, száraz csuka fej, kint ülő, élénk, értelmet sugárzó szemek.
Nyaka magasan illesztett, marja jól izmolt, törzse mély, háta középhosszú, fara izmos. Ízületei többnyire szárazak. Későn érő, hosszú élettartalmú fajta. Nem ideges, nyugodt természetű.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 16. 00:00
Mária-kegyhely - Szentkút - Doroszló - Délvidék
Mária-kegyhely - Szentkút - Doroszló - Délvidék
A doroszlói Szentkút a délvidéki római katolikus hívek által látogatott Mária-kegyhely Doroszló faluban a Délvidéken.
A kegyhely ma Doroszló déli szélén, a falut átszelő Zombor-Hódság műút Rácmillitics felőli oldalán található.
A kegyhely pár hektáros parkosított területe és a műút illetve a Duna–Tisza–Duna-csatorna között terül el. A
Doroszlói Szentkutat évente 15–20 ezer zarándok keresi fel Kisboldogasszony napján - szeptember 8-án. A hívek már előző nap megérkeznek.
A kétnapos búcsú során körmenetet, ifjúsági-szentmisét, illetve horvát-, német- ,szlovák -és magyar nyelvű szentmiséket celebrálnak a megjelent nagyszámú egyházi méltóságok (papok, püspök).
A zarándokok főleg délvidéki magyarok, de ide látogatnak más délvidéki római katolikus nemzetiségek tagjai is.
Szentkúton búcsújárás tartanak Pünkösd illetve Nagyboldogasszony - augusztus 15 - napján is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 12. 00:00
Székely László (1877–1934) - építész
Székely László (Nagyszalonta, 1877 - Temesvár, 1934) építész, közel két évtizeden át Temesvár főépítésze, a magyarországi szecesszió egyik legnagyobb mestere.
2020. February 05. 00:00
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
A kisbéri félvér egyike őshonos lófajtáinknak. A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén.
Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel.
Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.
A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált.
Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-től már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is.
Az első világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát.
Az 1940-es évek elején hosszas keresés után három trakehneni mén érkezett Kisbérre, kiválasztásukkor lényeges szempont volt, hogy a trakehneni fajta állt a legközelebb a kisbérihez.
Széplak (Goldlack sz. 1927.) és Formás (Format sz. 1936.) értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek ma is léteznek.
A második világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek.
Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnek köszönhetően mindmáig fennmaradt. A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került.
Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdődött a fajta regenerálása.
A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas.
A kancák marmagassága bottal 163-179 cm. Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 03. 00:00
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Lechner Ödön és Vágó József Szent László Gimnázium - Kőbánya - Budapest
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Lechner Ödön és Vágó József - Szent László Gimnázium - Kőbánya - Budapest
A gimnázium épülete 1914 és 1915 között épült Lechner Ödön és Vágó József tervei alapján, szecessziós stílusban.
A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. Földszintjén egy nyitott előcsarnok, míg fölötte két emeletnyi magasan a Díszterem található.
Az 1910-es évek első felében Vágó hajdani mestere, Lechner Ödön munkatársaként dolgozott egészen annak 1914-es haláláig.
Vágó nem csupán munkatársként segítette az idős, erre az időszakra a nagy megbízásokból méltatlanul kizárt mestert: lakást szerzett neki a Gutenberg-otthonban
2020. February 03. 00:00
Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."
Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."
Február 3 a kultuszban, névadásban, népszokásokban, az oly népszerű legendás Szent Balázs napja.
A hagyomány szerint örmény volt a kis-ázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.
Más alkalommal egy asszonynak visszaadta a disznaját, melyet egy farkas rabolt el. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából.
A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt: az oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki.
Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották: belefojtották a szuszt.
Legendáinak minden mozzanata – de kultusza és a nevéhez fűződő szokások is – a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükröznek.
Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje (keleten a VI., nyugaton a IX. századtól). Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája is.
A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs-áldás szavait mormolta.
Ez volt a balázsolás.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
2020. February 02. 00:00