Feledhetetlen színésznőink - Pap Vera (1956-2015)
Feledhetetlen színésznőink - Pap Vera (1956-2015)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1979-ben (1975-től), és azóta volt a fővárosi Vígszínház társulatának tagja. Több filmben is emlékezetes alakítást nyújtott. 2002. március 15-én az ő főszereplésével nyílt meg az új Nemzeti Színház.
2012-től küzdütt súlyos betegségével, bízott felépülésében. Kezelései alatt szinte kihagyás nélkül játszott a színpadon.
2015. február 8-án lépett utoljára színpadra, Heather Raffo Fátyol nélkül című drámájában, amiben Hudát alakította. 2015 tavaszán egy ausztriai klinikán vett részt kezelésen, amely sikertelennek bizonyult. 2015. április 9-én csendesen hunyt el.
Pap Verát a Vígszínház és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekintette. Halála estéjén a Duna televízió a Csapd le csacsi! című filmet vetítette le a művésznő emlékére.
2015. április 24-én barátai, kollégái, tisztelői búcsúztatták a Vígszínház nagyszínpadán, felelevenítve a korszakos, kiemelkedő színészi pályafutásának emlékezetes pillanatait és páratlan személyiségét.
Szűk családi körben temették el.
„Amikor felmegy a függöny, akkor ki kell állni és játszani kell, nincs mese! Olyankor kint kell hagynom az öltözőben az összes nyomoromat, az összes fájdalmamat, és tennem kell a dolgom a színpadon. A legnehezebb helyzetekben is ott kell lennem, minden porcikámmal jelen kell lennem.”
Madách Imre: Az ember tragédiája... Éva
Molnár Ferenc: Üvegcipő... Irma
Shaffer: Amadeus... Constanze Weber
Caragiale: Farsang... Mica
Williams: A vágy villamosa... Stella
Gorkij: Éjjeli menedékhely... Natasa
Büchner: Leonce és Léna... Léna
Kárpáti Péter: Az út végén a folyó... Jutka
Shakespeare: Ahogy tetszik... Célia
Molnár Ferenc: Liliom... Mari
Weingarten: A nyár... Lorette
Dosztojevszkij: Ördögök – Marja Lebjadkina
Fejes Endre: Cserepes Margit házassága... Cserepes Margit
Kroetz: A vadászat... Hanni
Shaffer: Amadeus... Constanze
Szomory Dezső: Györgyike drága gyermek... Györgyike
Shakespeare: Szentivánéji álom... Hermia, Titánia
Móricz Zsigmond: Úri muri... Rozika
George Bernard Shaw: Megtört szívek háza... Ellie
Russell: Rita és Frank... Rita
Goldoni: Két úr szolgája... Beatrice
Heinrich von Kleist: Amphitryon... Charis
Walker: A büntető kéz... Júlia
Ionesco: Rinocéroszok... Daisy
Ödön von Horváth – Traugott Krischk: Pollinger kisasszony és a férfiak... Ágnes
Leonard Bernstein: West Side Story... Akárkié
Orton: Szórakozzon, Mr. Sloane... Kathy
Durang: Bolond szél... Prudence
Stoppard: Ez az igazi... Annie
Csehov: Ivanov... Anna Petrovna
Molière: Dandin György... Angélique
Labiche: Olasz szalmakalap... Champigny bárónő
Martin McDonagh: Leenane szépe... Maureen
Arthur Miller: A salemi boszorkányok... Elizabeth Proctor
Csehov: Lakodalom... Nasztaszja Tyimofejevna
Ilf és Petrov: Érzéki szenvedély... Nata Marhockaja-Lifsic
Bertold Brecht: Kurázsi mama... Yvette Pottier
Genet: Cselédek... Solange
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés... Katyerina Ivanovna
Kárpáti: Pájinkás János... Vénasszony
Grumberg: Varrónők... Laurance asszony
Ion Luca Caragiale: Zûrzavaros éjszaka... Veta
Gogol: A revizor... Anna Andrejevna
Osztrovszkij: Négy lába van a lónak, mégis megbotlik... Mamajeva
Örkény: Rózsakiállítás... Mikóné
Feydeau: Bolha a fülbe... Homenides de Histangua
Tracy Letts: Augusztus Oklahomában... Violet Weston
Hadar Galron: Mikve... Sosana
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde... Mirígy
Nina Rain: Billy világa... Anya
Angi Vera (1979) (Pap Veronika néven)
Csontváry (1980) (szinkronhang)
Fehérlófia (1981) - Aranyhajú nyár-szépe / Rézhajú ősz-szépe / Ezüsthajú tavasz-szépe (hangja)
Macskafogó (1986) - Chino-san (hangja)
Isten veletek, barátaim (1987)
Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987)
Esti Kornél csodálatos utazása (1995)
Az éjszakám a nappalod (2014)
A névtelen vár 1-6. (1982)
Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
Róza néni elintézi (1982)
Három szabólegények (1982)
Mint oldott kéve 1-7. (1983)
Rómeó, Júlia és a sötétség (1984)
A láperdő szelleme (1984)
Utazás az öreg autóval (1987)
Nem érsz a halálodig (1990)
A pályaudvar lovagja (1992)
A végzetes szerelem játéka (1994)
2020. February 18. 00:00
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
Őshonos háziállataink - Kisbéri félvér ló
A kisbéri félvér egyike őshonos lófajtáinknak. A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén.
Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel.
Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.
A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált.
Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-től már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is.
Az első világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát.
Az 1940-es évek elején hosszas keresés után három trakehneni mén érkezett Kisbérre, kiválasztásukkor lényeges szempont volt, hogy a trakehneni fajta állt a legközelebb a kisbérihez.
Széplak (Goldlack sz. 1927.) és Formás (Format sz. 1936.) értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek ma is léteznek.
A második világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek.
Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnek köszönhetően mindmáig fennmaradt. A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került.
Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdődött a fajta regenerálása.
A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas.
A kancák marmagassága bottal 163-179 cm. Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. February 03. 00:00
Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."
Magyar népszokások - Február 3. - Szent Balázs napja - "Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender..."
Február 3 a kultuszban, névadásban, népszokásokban, az oly népszerű legendás Szent Balázs napja.
A hagyomány szerint örmény volt a kis-ázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.
Más alkalommal egy asszonynak visszaadta a disznaját, melyet egy farkas rabolt el. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából.
A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt: az oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki.
Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották: belefojtották a szuszt.
Legendáinak minden mozzanata – de kultusza és a nevéhez fűződő szokások is – a téli ünnepkörrel kapcsolatos ősi hiedelmeket tükröznek.
Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje (keleten a VI., nyugaton a IX. századtól). Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája is.
A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs-áldás szavait mormolta.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
2020. February 02. 00:00
Rodostói ház - Kassa - Felvidék
Rodostói ház - Kassa - Felvidék
A Rodostói ház Kassán található Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló kétemeletes épületet 1991-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Az eredeti Rodostóban található ház kivitelezésében a fejedelem saját kezűleg is részt vett.
Az eredeti épület a Márvány-tenger parti városkában, Tekirdağban, a hegyoldalon áll.
A ház felépítésének gondolata 1904-ben merült fel először, amikor a magyar országgyűlés törölte, I. Ferenc József király támogatásával a 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, amellyel rehabilitálták a fejedelmet és bujdosó társait. Ennek értelmében megszervezték a szabadságharcosok hamvainak hazaszállítását.
Az eredeti gondolat megvalósítására – II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére 1990-1991-ben került sor.
2020. January 29. 00:00