Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely himnusz

                          Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely himnusz A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon. Mára a tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely zászló

                                        Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely zászló A székely zászló a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hivatalos zászlója és lobogója, mely az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles zászlaja alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készült, a névjegy helyett a székely szimbólumokkal Nap és Hold, a Nap csillagváltozata díszítve. Így a nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék (Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Miklósvár-Bardócszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének és bizakodásának szimbóluma. A 16. század végéről fennmaradt zászlók és egyenruhák tanúsága szerint, a székelység által használt az arany-égszínkék-ezüst, valamint a vörös és fekete a kimondottan székely szimbólumszínek. 

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely címerek

                              Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely címerek A székely címerek  a legkorábbi címereink közé tartoznak. Az első ismert rajzolatok  Zsigmond király uralkodásának időszakára, az 1387-1437 közötti évekre esnek.

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Lyukas zászló

                          Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Lyukas zászló 1956 októberében, a forradalom idején a sztálinista vörös csillagos címert kivágták a felkelők a zászlóból, és így jött létre a forradalom egyik szimbóluma, a lyukas zászló

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Alaptörvény

                       

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Alaptörvény

Az alkotmány a jogforrási rangsor csúcsán álló alaptörvény, amely a társadalom működésével kapcsolatos érdekeket és célokat, az állam belső szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelveket mondja ki. Magyarország Alaptörvénye az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen jogszabály sem lehet ellentétes vele. Ezen alapelv betartása felett az Alkotmánybíróság őrködik.

A parlament 2011. április 18-án fogadta el az új alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Nemzeti zászló

                        Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Nemzeti zászló Nemzeti zászlónk hosszú fejlődés során alakult ki. A magyarok - a krónikák tanúbizonysága szerint - fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket később felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István „Szent György és Szent Márton zászlaja alatt" vonult csatába.) Később a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá. Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, s csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elő hivatalosan először a „piros-fehér-zöld" színek használatát.

Széchenyi fürdő - Városliget - Budapest

                        A Széchenyi gyógyfürdő, becenevén a Szecska, Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A Városligetben található fürdő termálvízellátását jelenleg az 1938-ban átadott  Szent István -kút, a hideg víz-ellátását 6 darab kisebb kút biztosítja. A komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben különböző gyógykezelések és nappali kórház is működik.  

A Szent Jobb körmenet

                        A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, - Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik.  A szent Jobb körmenet története: Mária Terézia hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után Raguzából visszaszerezte a Szent Jobbot, melyet nagy pompával Budára szállították. Itt az Ereklyét az Angolkisasszonyok gondjaira bízta a királynő, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elejétől a budavári palota Zsigmond-kápolnájában az udvari vár plébános gondjaira volt bízva, ahol 1944-ig volt látható. A Bach korszaktól 1944-ig minden év augusztus 20-án a Budavári Palota Udvari Várplébániájától a Nagyboldogasszony templomig haladt a menet. A II. világháború után az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. Ekkor a pesti Ferences templomtól a Bazilikáig vonult a több százezres körmenet. Ezt követően még kétszer tartottak körmenetet Budapest utcáin Mindszenty József bíboros hercegprímás vezetésével, majd 1948-tól negyven éves kényszerű szünet következett.  

Magyar népi díszítések - Sárközi főkötőhímzés - Tard - Dunántúl

                              A hímzést a főkötő kerek fenéklapján kör alakban, oldalain pedig széles sávban helyezték el. A mintát fehér pamutfonallal varrt egyszerű rozetták kettős sora alkotja, melyeknek hátterét széles fekete vagy sötétbarna szőrfonalból varrt hurokhálóval töltötték ki. Néha szerény piros keresztöltéses sorok is tagolják. A fekete alapú fehér fonallal finoman kivarrt régi sárközi, gömöri és torockói főkötők nyers ellenpárja.

Virágoznak a tél végét jelző növények - de mint mondják, a kutya nem eszi meg a telet

                          Téltemető normál esetben január végén- február elején szokott kibújni a földből, de most egyes helyeken már december vége felé előbújt és elkezdett virágozni. A Pécsi Egyetem botanikus kertjében több olyan növény is virágozni kezdett, amely normál időjárás mellett csak hónapokkal később tenné. A téltemető mellett ilyen a jázmin és a mediterrán hunyor is. Az egyik pécsi kiskertben rügyezni kezdett az orgona, de virágzik a sárga kikerics és a bazsarózsa is. A gyümölcsfák közül a körte és a barack ágain pattantak ki a rügyek.