Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835 – Mátyásföld, 1910) festőművész munkkáiból
A romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.
Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabad iskolájába járt. Tanult Drezdában, ezután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát.
A 1880-1890-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki.
Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.
Giergl Kálmán (1863-1954) - Aranykönyv - 1896 bőr, fém, zománc - Budapesti Történeti Múzeum
Az ezredéves kiállítás vendégkönyve - 1896 - melybe a kiállítás látogatói beírhatták megjegyzéseiket. A külön erre a célra emelt, Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett Aranykönyv-pavilonban volt elhelyezve.
Magyar népi díszítések - Buzsáki hímzés - Dunántúl
Buzsákon három hímzésfajta ismert, a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés. Az eredeti vézás hímzés vászonra készül, piros-fekete illetve piros-kék fonallal töltik ki az előzőleg grafitceruzával megrajzolt motívumokat.
A községben több úgynevezett „rajzolóasszony” van, akik a hímző asszonyok részére megrendelésre előrajzolják a motívumokat. A vézás hímzés leggyakoribb motívumai a rózsa, a katykaringó, a hajó, a csibeláb, a lánc és a legyező.
A boszorkányos hímzés eredete a régi úri hímzésre vezethető vissza. A kézimunkát előrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel.
Valamikor fehér vászonra varrták a tulipán, rózsa, bimbó, nefelejcs, levél mintákkal.
Petőfi Sándor: A nemzetgyűléshez - VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=CoXkiKEFVYE
Magyar népi díszítések - Matyó hímzés - Északi-középhegység
A színpompás viseletéről, szabad rajzú hímzéseiről jellegzetes matyó népviselet a 19. században alakult ki - virágkora az 1860-70-es években kezdődött.Eleinte piros-kék vászonfonállal, később fényes selyemfonállal, többszínű (piros, kék, sárga, zöld, fekete, lila, és ezek más-más árnyalatai) hímzéssel díszítették a fekete klott, vagy fehér vászonból készülő lepedővégeket, a legénying ujját, és a surcnak nevezett női, illetve férfi kötény alját. Később a szűcshímzés színei, motívumai jelentek meg a matyó hímzésművészetben: a kezdetben szabályos cipés-madaras, virágos motívumokat felváltották a forma gazdag, pompás színekben tündöklő matyórózsás, nagy rózsás, cserfarózsás és szívrózsás motívumok. Napjainkban a vásznakat, párnákat, terítőket, és a különböző ruhaféléket leginkább rózsával, tulipánnal, csillagokkal, bimbókkal, levelekkel, tulipános levelekkel és bokormintákkal díszítik, de kedvelt minta a macskafark, valamint a kis kakast ábrázoló motívum is. A matyó hímzés jellegzetessége, hogy a középen lévő nagy rózsákat alul és felül kisebb motívumokkal egészítik ki. Minden színnek megvan a maga jelentése: a sárga a Napot, a fekete a Föld erejét, a piros az örömöt, a kék a bánatot, a zöld pedig a gyászt jelenti.
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára - Greguss Zoltán előadásában - rövid VIDEÓ! - és a vers írott változata is!
Munkács városa - Kárpátalja
Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít. Ungvártól 42 km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik, Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka tartozik hozzá.
Munkácson halad át a Budapest–Keleti pu.–Hatvan–Miskolc–Tiszai pu.–Sátoraljaújhely–Csap–Bátyu–Munkács–Volóc–országhatár (–Lavocsne–Lemberg–Kijev–Moszkva) vasúti fővonal. A vonal Bátyu–Munkács közti szakaszát a Magyar Északkeleti Vasút (államosítva 1890-ben) építtette 1872-ben, a Munkács–Volóc–országhatár közti szakaszát a Magyar (Királyi) Államvasutak (MÁV) építtette 1887-ben.
A Zentai csata emlékműve - Zenta - Délvidék
A zentai csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.