Rodostói ház - Kassa - Felvidék
Rodostói ház - Kassa - Felvidék
A Rodostói ház Kassán található Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló kétemeletes épületet 1991-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Az eredeti Rodostóban található ház kivitelezésében a fejedelem saját kezűleg is részt vett.
Az eredeti épület a Márvány-tenger parti városkában, Tekirdağban, a hegyoldalon áll.
A ház felépítésének gondolata 1904-ben merült fel először, amikor a magyar országgyűlés törölte, I. Ferenc József király támogatásával a 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, amellyel rehabilitálták a fejedelmet és bujdosó társait. Ennek értelmében megszervezték a szabadságharcosok hamvainak hazaszállítását.
Az eredeti gondolat megvalósítására – II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére 1990-1991-ben került sor.
2020. January 29. 00:00
Rodostói ház - Kassa - Felvidék
Rodostói ház - Kassa - Felvidék
A Rodostói ház Kassán található Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló kétemeletes épületet 1991-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Az eredeti Rodostóban található ház kivitelezésében a fejedelem saját kezűleg is részt vett.
Az eredeti épület a Márvány-tenger parti városkában, Tekirdağban, a hegyoldalon áll.
A ház felépítésének gondolata 1904-ben merült fel először, amikor a magyar országgyűlés törölte, I. Ferenc József király támogatásával a 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, amellyel rehabilitálták a fejedelmet és bujdosó társait. Ennek értelmében megszervezték a szabadságharcosok hamvainak hazaszállítását.
Az eredeti gondolat megvalósítására – II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére 1990-1991-ben került sor.
2020. January 29. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi szamár
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi szamár
A magyar parlagi szamár története időszámításunk kezdetéig nyúlik vissza, hiszen az első szamarak a kelták idejében kerültek a Kárpát-medencébe.
A mai szamaraink feltételezhetően ennek az állománynak kései leszármazottai, hiszen azóta csak kevés egyed került be az ország területére.
Bár a szamarat a szegények állatának tartották, jelentős számban dolgoztak a földbirtokokon is, mint teherszállítók és a juhászok segítői, akik málhás- és hátasállatként hasznosították.
Intelligens állat, jól idomítható, emellett igénytelen, szívós, hosszú élettartamú és békés természetű.
A magyar parlagi szamarat 2004-ben ismerték el önálló fajtaként.
kattints a képekre - érdemes!
2020. January 23. 00:00
Magyar olimpiai aranyérmeseink – Egerszegi Krisztina (1974 ) – Ötszörös olimpiai aranyérmesünk – Úszás
Magyar olimpiai aranyérmeseink – Egerszegi Krisztina (1974 ) – Ötszörös olimpiai aranyérmesünk – Úszás
A tehetség, a kitartás, a szorgalom példaképe! - Osszuk meg!
aranyérem - 1988 - Szöul - 200 méter hátúszás
ezüstérem - 1988 - Szöul - 100 méter hátúszás
aranyérem - 1992 - Barcelona - 100 méter hátúszás
aranyérem - 1992 - Barcelona - 200 méter hátúszás
aranyérem - 1992 - Barcelona - 400 méter vegyes úszás
aranyérem - 1996 - Atlanta - 200 méter hátúszás
bronzérem - 1996 - Atlanta - 400 méter vegyes úszás
A mai napig büszkék vagyunk a kiváló sportemberre, Egérkére
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
2020. January 23. 00:00
Szörényi levente: A hitetlenség átka ákos képhez
Mert hit nélkül sem alkotni
kattints a Szörényi-dal linkjére:
https://www.youtube.com/watch?v=MTo3YulxpyY
Szörényi levente: A hitetlenség átka
Ha nem hiszed, hogy érdemes
Ha nem hiszed, hogy sikerül
Ha nem hiszed, hogy megéri
A korlátok közt mért keresnél
Ha nem hiszed, hogy érdemes
Ha nem hiszed, hogy sikerül
Ha nem hiszed, hogy megéri
Mért nem dobod el magadtól
Ha nem hiszed, hogy érdemes
Ha nem hiszed, hogy sikerül
Ha nem hiszed, hogy megéri
És fordulj el, vagy fordulj fel
sem élni nem lehet
C:\Users\user\Pictures\képp Mert hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet.jpg
2020. January 23. 00:00
Szentgyörgyi István (1881-1938) - Magyar Igazság Kútja - Budapest
Szentgyörgyi István (1881-1938) - Magyar Igazság Kútja - Budapest
Lord Rothermere, a Daily Mail egyik alapítója, a huszadik századi angol sajtótörténelem egyik legnagyobb alakja sajátos helyet tölt be a magyar történelemben.
A lord, hasonlóan kora és osztálya sok alakjához, elítélte az első világháborút lezáró békediktátumokat, és Németország valamint Magyarország kárpótlását, illetve helyreállítását követelte.
A brit sajtócézár a magyar Trianon-ellenes mozgalom egyik hőse lett. A Szabó Ervin Könyvtár előtti téren áll a Magyar Igazság kútja elnevezésű, tiszteletére állított emlékmű, melyet Szentgyörgyi István szobrászművész alkotott 1928-ban.
A medence felett két nőalak 185 cm bronz szobra áll. Justitia hozzásimul a reménykedő Magyarországot képviselő nőalakhoz.
Justitiát karddal a kezében, mérleggel ábrázolta a szobrász.
"E kutat hálás magyarok emelték Nagybritannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928."
2020. January 21. 00:00
Ha nem lehettél szálfa - részlet
"Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom, Ha nem lehettél szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. ... Ez a föld itt a tiéd, tartsad hát erősen, magyarom..."
Ha nem lehettél szálfa - részlet
Veres Péter (1897-1970) - író, politikus
2020. January 18. 00:00
Ács Ágoston festő (1889-1947) - Festőművész képeiből
Ács Ágoston festő (1889-1947) festőművész képeiből
Festő- és ötvösművész. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb, legtöbbet alkotott életkép festője.
Jellegzetes falusi témáit, vonásait, ecsetkezelését, színalkalmazásait fel lehet ismerni.
Képei eljutottak Magyarországon túlra is.
Keresett piktor a komolyabb képaukciókon, úgy Magyarországon, mint külföldön is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. January 13. 00:00
Telepy Károly (1828-1906) - festőművész munkáiból
Telepy Károly (1828-1906) - festőművész képeiből – I. album
Apja Telepi György színész, a Nemzeti Színház tagja volt, aki díszletfestéssel is foglalkozott.
Telepy Károly 1845-ben Barabás Miklósnál kezdte meg a rajzolás tanulását. Az 1848-as tavaszi forradalom márciusi ifjainak egyike.
A szabadságharc után, 1849-ben sikerült Münchenbe kijutnia, ahol szorgalmasan tanult 1851-ig; ekkor a katonasorozás miatt vissza kellett térnie hazájába. Néhány hónapot Pesten töltött, majd Velencébe utazott, ahol Lodovico Lipparini vezetése mellett fejezte be tanulmányait.
A lagunák városában öt esztendeig tartózkodott, majd meglátogatta Drezdát, Berlint, Münchent és miután másfél évet töltött Rómában, 1860-ban visszatért Pestre. Rövidesen, 1861-ben, a titkára lett az akkor alakult Képzőművészeti Társulatnak.
Mint a társulat műtárnoka, sokat tett a kiállítások sikere érdekében. Festett arcképeket, oltárképeket, igazi tere azonban a tájképfestészet volt. Történelmi várakat, romokat festett, megörökítette a Tátrát és a Balaton-felvidéket. Hangulatos festményei országszerte nagy elismerésben részesültek.
Több alkotása a Magyar Nemzeti Galériában található.
2020. January 09. 00:00
Jókai a barátságról
Többet ér baráttal a szegénység porában feküdni, mint ellenséggel együtt a hatalom trónján fényleni.
Jókai Mór (1825-1904) - író
2020. January 08. 00:00