Reviczky Gyula: Pünkösd ünnepére

Reviczky Gyula: Pünkösd ünnepére
 
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
 
fotón: Ismeretlen festő (1510) - A szentlélek eljövetele - Oltárkép - Pünkösd - Csíkszereda - Székelyföld - Erdély

2023. May 27. 00:00

Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királyválasztás

Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:

A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. 

Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában. 

A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.

A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.

2023. May 27. 00:00

Pünkösdi népszokások - Pünkösdölés

                        

Más néven mimimamázásnak, mavagyon-járásnak is nevezik. Hasonló szokás, mint a pünkösdi királynéjárás, de ennek adománygyűjtő szerepe van.
 
Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző. A gyerekek (fiatalok) énekelve, táncolva végig járták a falut, és adományokat gyűjtöttek. Három jellegzetes típusa alakult ki:
1. Nincs megkülönböztetett szereplő. A lányok a fonóház elől indulnak el ünnepi viseletben, négyes sorban, kezükben pünkösdi rózsával énekelve körbejárni a falut.
 
2. A játék főszereplője a pünkösdi királyné, mellette megy még négy lány a királyné feje felé virágos kendőt tartva.
 
3. Egyes helyeken a menyasszony és a vőlegény voltak a főszereplők.
 
Pünkösdölő ének: Mi van ma, mi van ma Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Andreás, bokrétás feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa a pünkösdi rózsát.
 
Patrióta Európa Mozgalom

2023. May 27. 00:00

Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás

                         

Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző pünkösdkor, hogy egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.  

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy ,,Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

A pünkösdi ünnepkör egyik jeles hagyománya a májusfa állítása. A májusfát (májfa, hajnalfa, jakabfa, jakabág) bizonyos területeken pünkösd napján állítanak. Más helyeken viszont ilyenkor bontják le a május elején állított májusfát.

Játékokkal, versenyekkel tarkított része ez pünkösdi ünneplének: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.

Patrióta Európa Mozgalom

2023. May 27. 00:00

Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe

                               

Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe
 
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.
 
A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
 
„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
Apostolok cselekedetei - 2. fejezet - Károlyi-biblia

2023. May 27. 00:00

Áprlis 24. - Szent György napja

                         

Áprlis 24. - Szent György napja
 
Szent György napi népszokások - ezen a napon hajtják ki a legelőre az állatokat
 
Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe.
 
A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.
 
Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást.
 
A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárítást szolgálta. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének szintén rontáselhárító célja volt.
 
A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, illetve a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján. való áthajtás.
 
Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába. is szokás volt.
 
kattints a képekre - érdemes!

2023. April 24. 00:00

Húsvéti jelképek, szimbólumok - barka

                     

 Húsvéti jelképek, szimbólumok - barka

A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra.

Ezt nálunk a szentelt barka helyettesíti. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

2023. April 10. 00:00

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás

                            

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
 
Húsvét hétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.   
 
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. 
 
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. 
 
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. 
 
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. 
 
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
 
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865

2023. April 10. 00:00

Ady Endre: A szép Húsvét - rövid - VIDEÓ!

                         

 

Ady Endre: A szép húsvét - rövid - VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=sv2dfunVFd4
 
A szép Húsvét
 
Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Húsvét szent tavasza
S ilyen marad.
Miért tudjon Ő az embervérrül,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?
Óh, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.
 
Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?
 
Ady Endre (1877-1919) - költő
 
fotón: Bramantino (1456-1530) - Keresztre feszítés

2023. April 10. 00:00

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya
 
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja.
 
A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
 
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a Földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
 
fotón: Francisco de Zurbarán ((1598-1664) - Agnus Dei - Az Isten báránya

2023. April 09. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

4. oldal/223