karácsony József Attila: Három Királyok

József Attila: Három Királyok
előadják: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Deák Bill Gyula -
 
kattints a videóra:
https://www.youtube.com/watch?v=kCre9ZQawqg
 
fotón: Karácsony Lorenzo Monaco (1370-1425) - Három királyok imádása
C:\Users\user\Képek-Archiv2\Karácsony Lorenzo Monaco (1370-1425) - Három királyok imádása.jpg

2023. December 24. 00:00

Franciaország - Kína ultimátumot adott Franciaországnak, hogy Párizs azonnal vessen véget a gyarmati paktumnak Afrikában!

Vérlázító!
Ez a Nyugat oktat bennünket, magyarokat szolidaritásról, emberségről, demokráciáról!
 
Kína ultimátumot adott Franciaországnak, hogy Párizs azonnal vessen véget a gyarmati paktumnak Afrikában!
 
A gyarmati paktum értelmében a volt francia gyarmatok nem importálhatnak, csak kizárólag Franciaországból és nem exportálhatnak termékeket más országoknak, csak kizárólag Franciaországnak, vagy azon keresztül.
 
De ennek részeként titkos paktumok is vannak, melyek érintik a gazdaság mellett, a katonaságot és a politikát is.
 
Ezek a volt francia gyarmatok pénzügyi tartalékaikat kizárólag Franciaország bankjában helyezhetik el és azon keresztül kell pénzügyeiket bonyolítani.
 
A "nagyon humánus" Nyugat Európa, Franciaországgal az élen, így uralja és zsigereli ki Afrikát!
 
A francia állam 14 afrikai ország tartalékait birtokolja ily módon 1961 óta:
Bénin, Burkina Faso, Bisszau-Gínea, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Senegal, Togo, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Kongó-Brazzaville, Egyenlítői-Guinea és Gabon.
 
Franciaország gyarmati paktumai:
 
Franciaország a függetlenedés címszava alatt egyfajta gyarmati paktumot kötött 14 afrikai ország azon vezetőivel, akik számukra is alkalmasnak bizonyultak a feladatra, hogy törlesszék azokat a juttatásokat és felépített infrastruktúrát, amelyet a gyarmati időszakban kaptak Franciaországtól.
 
A paktum a mai napig érvényben van, számos kötelezettséget állítva az egykori 14 volt francia gyarmattal szemben. A paktum részben egyfajta „kötelező szolidaritásvállalás”.
 
A 14 afrikai állam helyzetében ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy minden egyes évben külföldi pénztartalékaik 65%-át, illetve további, pénzügyi kötelezettségekből adódó 20%-át a Francia Köztársaság kincstárába kell elhelyezniük a francia pénzügyminiszter és a francia központi bank ellenőrzése alatt. (1963-ban ez az éves adó megközelítőleg a gyarmatok állami költségvetésének 40%-át tette ki, ma éves szinten 500 milliárd dollárnak felel meg!!!)
 
Vagyis ez a 14 afrikai ország pénzének évente csupán 15%-ához fér hozzá; ha ennél többre van szüksége, akkor hitelként felveheti a saját pénzét Franciaországtól – természetesen a magas piaci kamatok mellett.
 
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a francia állam a tartalékokból évente felvehető pénzösszegnek is határt szab, amelyet a „gyarmatország” előző évi állami bevételének 20%-án rögzítettek – ha ennél többre van szüksége az adott államnak, akkor Franciaországnak vétójoga van a kölcsönnel szemben.
 
Kína most felszólította Franciaországot, hogy vessen véget ennek a zsarnoki mentalitásnak és ne akadályozza az afrikai országok saját gazdaságát és kereskedelmét.
 
Például a kőolaj kitermelés 40%-át Kína végzi Kongóban, aminek pénzügyi része kizárólag Franciaország bankjain keresztül folyhat, ami nonszensz.
 
Egyes források szerint Kína 5 éves ultimátumot adott Franciaországnak a gyarmati paktumnak felszámolására hat ország vonatkozásában, és amennyiben ezt nem teljesíti, komoly szankciókra számíthat Kína részéről.
forrás: alternatí hírek

2023. November 15. 00:00

Nagy-Magyarország megyéi térkép

Nagy-Magyarország megyéi
 
Ismerjük meg jobban Kárpát-hazánkat!
Újra és újra elő kell vennünk térképeinket!
 
Vegyük szemügyre Kárpát-hazánk megyéit megjelenítő térképét!
 
Osszuk meg, hogy mások is megismerhessék!
 
Tanulmányozzuk történelmi térképeinket!
 
E:\!Képek\kép-Nagy-Magyarország megyéi.jpg

2023. November 03. 00:00

Ma van halottak napja - Halotti beszéd - részlet

                       

 

Édes barátaim, olyan ez épen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..."
 
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.

Halotti beszéd - részlet Kosztolányi Dezső (1885-1936) - író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró

2023. November 02. 00:00

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek - részlet - Elmondja: Gáti Oszkár - rövid VIDEÓ! MIndszent

                           

 

Halottaink napjára - ezt ma érdemes meghallgatnunk!
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek - részlet - Elmondja: Gáti Oszkár - rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA!
https://www.youtube.com/watch?v=J8Kwe8e1DFQ

2023. November 02. 00:00

Mindenszentek napja - halottak napja - jelentésük

 

Mindenszentek napja - halottak napja - jelentésük

A mindszent vagy mindenszentek napja az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel.

Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet.

Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe.

Nem tévesztendő össze a halottak napjával, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért.

Az angolszász országokban a Mindenszentek napja megelőző este, október 31, a halloween ünnep = „minden szent estéje”.

A reformátusoknál, evangélikusoknál a halottak napi megemlékezés, a gyertyagyújtás és sírgondozás új keletű, és katolikus hatásra kialakult szokás.

Az esti, temetői gyertyagyújtás elnevezése Erdélyben: világítás.

Fra Angelico (1395-1455) Itáliai festő -  Mindenszentek - National Gallery - London

2023. November 01. 00:00

Mindenszentek - halottak napja

                                   

Mindenszentek - halottak napja
 
"E mai napon, szeretteim, mind valamennyi szenteknek emlékezetét egy közös ünneplésnek vígságával üljük.
 
Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb most a tisztességben.
 
[…] Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk! "
 
Szent Beda (672-735)
 
fotón: Michelangelo (1475-1565) - Az utolsó itélet - Sixtus-kápolna freskója - Vatikán

2023. November 01. 00:00

Halottak napján - november 2.

2023. November 01. 00:00

Magyar népszokások - Mindszenti - halottak napi népszokások - november 1-2

                                     

 

Magyar népszokások - Mindszenti - halottak napi népszokások - november 1-2
 
Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a héten szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás.
 
A néphit a halottak napján szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.
 
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Szeged környékén "mindönszentök kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek.
 
Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.
 
A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, ott elosztogatják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak otthon.
 
Az Ipoly menti falvakban aki nem tud temetőbe menni, otthon gyújt gyertyát.
 
Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak.
 
Halottak napján sokfelé megvendégelik a szegényeket és a koldusokat. A Gyimes-völgyben így mondták: "Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat, odaadjuk avval, hogy a hóttaké."
 
Ipolyhídvégen halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, majd kimentek a temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére.
 
Ezen a napon tiltották a munkát, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. Tiltották a mosást, mert attól féltek, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat.
 
Szlavóniában nem végeztek semmilyen földmunkát, nehogy kelésesek legyenek. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.
 
Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni.
 
Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hiedelemtörténetek szerint a harangszó vagy világítás nyomán véletlenül a templomba tévedő ember észreveszi, hogy ott a halottak miséznek. Menekülni próbál, de a halottak letépik a ruháját, vagy a hátrahagyott ruhadarabját szaggatják össze. Az illető hamarosan meghal, mert az élőnek nem szabad a holtat meglátnia.
 
A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.
 
kattints a képekre - érdemes!

2023. November 01. 00:00

Jókai Mór a bátorságról - a forradalomról

                               

Jókai Mór a bátorságról - a forradalomról

"Óh, a bátrak, az erős idegű emberek nem tudják megítélni, mily óriási heroizmus kell ahhoz, mikor egy ideggyönge ember elszánja magát, hogy odamenjen a veszély közé, mit az erősek kinevetnek, föl sem vesznek, de melynek jelenlététől a beteg kedély pokolbeli kínokat szenved!

Nem a bátraké - a félénkeké a pálma, kik rettegnek, reszketnek a golyófütyüléstől, de azért mégis nekimennek - becsületért, - szerelemért, - hazáért, - asszonyért!"

A kőszívű ember fiai című regény - részlet Jókai Mór (1825-1904) - író, a márciusi ifjak egyike

2023. October 24. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

4. oldal/223