Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királyválasztás
Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:
A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink.
Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában.
A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.
Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.
A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.
2024. May 20. 00:00
Pünkösdi népszokások - Pünkösdölés
Pünkösdi népszokások - Pünkösdölés
Más néven mimimamázásnak, mavagyon-járásnak is nevezik. Hasonló szokás, mint a pünkösdi királynéjárás, de ennek adománygyűjtő szerepe van.
Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző. A gyerekek (fiatalok) énekelve, táncolva végig járták a falut, és adományokat gyűjtöttek. Három jellegzetes típusa alakult ki:
1. Nincs megkülönböztetett szereplő. A lányok a fonóház elől indulnak el ünnepi viseletben, négyes sorban, kezükben pünkösdi rózsával énekelve körbejárni a falut.
2. A játék főszereplője a pünkösdi királyné, mellette megy még négy lány a királyné feje felé virágos kendőt tartva.
3. Egyes helyeken a menyasszony és a vőlegény voltak a főszereplők.
Pünkösdölő ének: Mi van ma, mi van ma Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Andreás, bokrétás feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa a pünkösdi rózsát.
2024. May 20. 00:00
Magyar népszokások - Pünkösdi étkezési szokások
Magyar népszokások - Pünkösdi étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet.
Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. Nem juhtartó vidékeken az ünnep hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával volt.
A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács).
Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg.
Sok helyen sárga kalácsot ettek, így biztosítva, hogy a gabona bő termésű legyen.
A pünkösdkor szedett bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.
A komatál küldése általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.
Az ország egyes vidékein a komázás fehérvasárnaptól Szent Iván-napig terjedő időben bármilyen tavaszi ünnepre eshetett. Réső Ensel Sándor 1867-ben az egri leánykák pünkösdi mátkatál-küldözgetéséről számol be; Gyöngyösön a 19. századfordulón pünkösdkor a legények kedvesüknek küldtek mátkatálat.
Néhány Baranya megyei községben nem komatálat, hanem szépen feldíszített „komafát” cserélgettek a leánykák.
A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot, ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.
A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a kalács és kis üveg ital.
A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.
Komatálat hoztam,
Fel is koszorúztam,
Koma küldte komának,
Hogy váltsa ki magának.
Ha nem váltja magának,
Küldje vissza komának.
Szentmihályhegyen:
Mátka, mátka, mátkálunk,
Éltül, holtig, kiskarácsony napig.
Ha megcsalsz, ha megversz,
Mégis mátkák leszünk.
Göcsejben:
Mátka, mátka, mátkálunk,
Száz esztendig szánkálunk.
Baranya megyében a komatálat vivő a kiszemelt háznál ezt mondta:
Komatálat hoztam,
Meg is aranyoztam.
Szűz hozta szűznek,
Koma hozta komának,
Ha nem tetszik komának,
Hazaviszem azon az úton, amelyiken hoztam.
Fotókon: Magyar népszokások - Pünkösdi étkezési szokások
2024. May 20. 00:00
Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe
Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.
A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
Apostolok cselekedetei - 2. fejezet - Károlyi-biblia
2024. May 19. 00:00
Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás
Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg a Dunántúlra volt jellemző ez a szokás. Négy nagyobb lány (később több) körbe visz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak.
A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak. Ezt a dalt éneklik:
Elhozta az isten, piros pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk, királyné asszonykát.
És a legkisebb leány énekli.
Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az istennek dicséretet mondok.
Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, szüleim kertjében, most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa, de ki nem nyilhatok, csak úgy illatozok.
2024. May 18. 00:00
Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás
Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző pünkösdkor, hogy egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy ,,Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
A pünkösdi ünnepkör egyik jeles hagyománya a májusfa állítása. A májusfát (májfa, hajnalfa, jakabfa, jakabág) bizonyos területeken pünkösd napján állítanak. Más helyeken viszont ilyenkor bontják le a május elején állított májusfát.
Játékokkal, versenyekkel tarkított része ez pünkösdi ünneplének: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.
Patrióta Európa Mozgalom
2024. May 18. 00:00
A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:
A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:
Bodrogi Gyula, Cserhalmi György,, Jordán Tamás, Kulka János, Molnár Piroska, Pogány Judit, Szacsvay László, Udvaros Dorottya.
Mivel a már "behívott tagok" jelölik a megüresedett helyekre az új tagokat, ezért olyan valódi kiválóságok, mint Koncz Gábor, Huszti Péter, Béres Ilona, Mécs Károly, vagy például Balázs Péter nem lehetnek tagok, mert ők nem tartoznak a BRANCSHOZ!
Ez skandalum! Ezt nem hagyhatjuk! Meg kell változtatni a kiválasztás szabályait.
2024. May 15. 00:00
Áprlis 24. - Szent György napja
Áprlis 24. - Szent György napja
Szent György napi népszokások - ezen a napon hajtják ki a legelőre az állatokat
Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe.
A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.
Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást.
A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárítást szolgálta. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének szintén rontáselhárító célja volt.
A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, illetve a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján. való áthajtás.
Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába. is szokás volt.
kattints a képekre - érdemes!
2024. April 24. 00:00
Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
Húsvét hétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt.
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre.
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak.
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865
2024. April 01. 00:00
A húsvét eredete, története
A húsvét eredete, története
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös azonban az eredete, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.
Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Krisztus után 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.
A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.
A Nap mozgása a Hold mozgásától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is Krisztus után 325-ben)
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.
Ezt kisebb, nagyobb ünnepek követik. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megjövendölte - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
fotón: C:\Users\user\Képek-Archiv\ccc Munkácsy Mihály (1844-1900) - Krisztus Pilátus előtt.jpg
2024. March 31. 00:00