Magyar népi díszítések - Rábaközi hímzés - Kisalföld

Rábaköz népi hímzése - a A Rába és a Rábca folyó között fekvő területen, melynek központja Csorna. Hövejen és Kapuváron fehérhímzés készül.

A rábaközi hímzés jellegzetessége, a szimmetrikus építkezés. A minták nem csíkban helyezkednek el, bár ilyen is van, hanem a közepén elhelyezett vázából ill. a kosárból nő ki a kisebb nagyobb virág, inda.

A motívumok elhelyezése a reneszánsz díszítési mód kompozíciós megoldásaira emlékeztet.( Az úri hímzés hatása a népi hímzésre.)

A rábaközi mintákon jól érvényesül a törökös jelleg is. ( A gránátalma, a szegfű és a karélyos levelek megformálásában.)

Anyaga: régen - vastagszálú házi kendervászon vagy finom lenvászon volt. Ma - nyers len vagy endervászon, szürkés drapp ripsz, tropikál vagy düsztin.

Fonala: Régen - pamut vagy gyapjú (szőr)

Ma - Volga, gyapjú vagy gyöngyfonál.

Színezése: piros, kék, fakó rózsaszín, bordó. Ritkán két színt alkalmaznak együtt: bordó-fekete, kék- fekete. Gyapjúval való hímzésnél piros, bordó, kék, barna, zöld, sárga együtt is alkalmazható. (Tompa, mély árnyalat szükséges)

Öltése: Lapos vagy boszorkányöltés, kettős nyolcasöltés, soproni egyszerű és kettős kereszt.

Motívuma: szegfű, gránátalma, állat - főleg madárfigurák, növényi motívumok, karéjos levelek, kacskaringó, tulipán.

Alkalmazása: régen - lepedővég, rétesabrosz, párnavég.

Ma - terítő, párna, függöny, falvédő, könyvborító

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 07. 00:00

Egyéb

Márai Sándor a szélsőségekről - ismerős a dolog a mai Magyar Parlamentből is - nem?

A Jobbiktól az MSZP-n keresztül a DK-ig...

Márai Sándor a szélsőségekről

"Ahogy Bethlen István miniszterelnök mondta a parlamentben a nyilasoknak: “Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.”

Napló 1984-1989 - részlet

Márai Sándor (1900-1989) - író

Ismerős szituáció ez a mai magyar parlamentből is - nem?
Az ellenzéki pártok és csahosaik ma is egymással összhangban ágálnak minden ellen, amit a nemzeti kormány tesz - annyi a különbség közöttük, hogy az egyik fele a liberális demokrácia nevében, a másik fele pedig a nemzet nevében veszi semmibe a magyar emberek érdekeit.
De lényegében ugyanazt mondják, ugyanazt teszik mind a kettő "szélen".
/szerkesztő/

2016. April 07. 00:00

Egyéb , A világ ahol élünk

Kálváriadomb - Máriagyűd - Dunántúl

A máriagyűdi kegytemplom szabadtéri oltárától nem messze húzódik a kálvária domb. A szentsír kápolnája műemléki alkotás. A stációkat égetett mázas kerámiából a pécsi Zsolnay Gyár alkotta.

2016. April 07. 00:00

Egyéb

Deseda tó - Kaposvár - Dunántúl

A Deseda a mai Magyarország leghosszabb mesterséges tava, melyet a Deseda-patak felduzzasztásával alakítottak ki. Hossza mintegy nyolc kilométer, szélessége 300-500 méter.

Több Kaposvár környéki települést, településrészt - Somogyaszaló, Toponár - is érintő partján horgászparadicsom, strand, hétvégi hobbikertek találhatóak, a tó körül kerékpárúton lehet körbekerekezni.

A leghosszabb kerékpártúra útvonala csaknem 23 kilométer. 1994-ben Kaposvár közgyűlése Deseda és környéke néven védett területté nyilvánította az 1112 hektáros területet.

Nem véletlenül: a tó és környéke számos védett állatnak, vonuló vízimadárnak kedvelt élőhelye, pihenőhelye. Jellegzetes állatfaja ennek a területnek például a magyar tűzlepke, a Kis Apolló lepke vagy a fehér gólya.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 07. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Pusztamaróti emlékhely - Nyergesújfalu - Dunántúl

A mohácsi csatavesztés (1526. augusztus 29.) után az országot dúló török seregek a Gerecse erdei között található Marót település térségében ütköztek a legnagyobb ellenállásba.

Az esztergomi érsek birtokánál összegyűlt menekülő tömeg szekértáborát végül a fővárosból hozott ágyúkkal sikerült megtörni, s mintegy 20-25000 áldozatot követelő vérengzést hajtottak végre a török hadak a területen.

Ennek a szörnyű pusztításnak állít emléket a fertőhomoki Kovács György(1948) szobrászművész által készített emlékmű.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 07. 00:00

Egyéb

Aggházy Gyula (1850-1919) festőművész képeiből

Festőművész, tanár, a müncheni naturalista művészeti irányzat egyik hazai képviselője. Anekdotikus naturalista zsánerképei közül sokat a Műcsarnokban állítottak ki, s nagy sikerrel.

Gyermekkorában a zenéhez és festészethez egyenlő mértékben vonzódott, egy ideig a Nemzeti Színház operai zenekarának hegedűse volt, de végül is 1869 és 1871 között festőnek tanult a bécsi, majd a müncheni akadémián.

1874-ben visszatért Szolnokra, ám még ugyanabban az évben Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa lett.

1876-ban visszatért Magyarországra, idejét a szolnoki művésztelep és Budapest között osztotta meg.

Tanított az Iparművészeti Főiskolán, majd 1897-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Az 1880-as és az 1890-es években igen ismert és népszerű volt országszerte.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 04. 00:00

Egyéb

Koszta József (1861-1949) - festményeiből

Koszta József (1861-1949) festményeiből

Kezdetben a bécsi akadémián, majd Budapesten – a Mintarajziskolában és Benczúr mesteriskolájában – végezte tanulmányait, ahol Lotz Károly és Székely Bertalan növendéke volt.

1891-ben ösztöndíjasként Münchenben képezte magát; 1900-ban a francia fővárosban Mention Honorable-t nyert. 1899 és 1902 között Rómában, Párizsban és Nagybányán is dolgozott.

Első sikereit realista képeivel aratta, de az 1900-as évek elején ecsetkezelése oldottabbá, koloritja fénnyel telítettebbé vált.

1905-ben Fraknói-ösztöndíjat kapott, így újra európai tanulmányútra indulhatott. Sajátos formanyelve az 1910-es években alakult ki, ekkor már Szolnok környékén, majd a szentesi tanyavilágban élt.

A plein air festészet oldottabb szín- és formakezelését elhagyva művészetét a paraszti témák, az alföldi táj drámai ábrázolása, az erős fény-árnyék hatásokra épített, felfokozott színvilág, valamint az expresszív, realista formaadás jellemezte.

Az 1920-as évektől kezdve munkái szinte minden külföldön rendezett, jelentősebb kiállításon szerepeltek, és sajátos nemzeti karakterükkel nagy sikert arattak.

1937-ben a Szinyei Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Emlékét a nevét viselő múzeum őrzi Szentesen.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 03. 00:00

Egyéb ,

Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

"Hogy tudnád, hogy mi az Isten, mikor azt sem tudod, hogy te magad mi vagy? És nem tudod, mi a világ."

Titkos napló - részlet

Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

2016. April 03. 00:00

Egyéb

Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély

Növényi cserzésű fekete borjúbőr férfi csizma. Hátul varrott, kemény, görbe szárú, ványolt torkú, dupla szegezett talpú, talpán elől spiccvas.

Ívelt szárvégződésén borított madzagból fonott szíj, elöl gomb. Hátul a sarok felett minkét páron felszegzett bőr háromszög alakú rátét, az úgynevezett pintyu.

Kétfelől húzószalag található, X-alakú minta vonalvarrással felerősítve.

fotó Kallós Zoltán Alapítvány

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 03. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor

"A nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó önfeláldozat avat. Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése"

Lőw Immánuel (1854-1944) - főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író, botanikus

forrás: Őseink Hagyatékai, Örökségünk - Varga-Bíró Tamás

kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor

2016. April 03. 00:00

Egyéb , Haza és haladás