Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély
Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély
Növényi cserzésű fekete borjúbőr férfi csizma. Hátul varrott, kemény, görbe szárú, ványolt torkú, dupla szegezett talpú, talpán elől spiccvas.
Ívelt szárvégződésén borított madzagból fonott szíj, elöl gomb. Hátul a sarok felett minkét páron felszegzett bőr háromszög alakú rátét, az úgynevezett pintyu.
Kétfelől húzószalag található, X-alakú minta vonalvarrással felerősítve.
fotó Kallós Zoltán Alapítvány
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 03. 00:00
kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor
"A nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó önfeláldozat avat. Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése"
Lőw Immánuel (1854-1944) - főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író, botanikus
forrás: Őseink Hagyatékai, Örökségünk - Varga-Bíró Tamás
kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor
2016. April 03. 00:00
Jókai a nőkről
"Hisz a nőt úgy alkotta a természet, hogy az idegek uralkodjanak rajta. Csakhogy adott neki hozzá csoda lelkierőt, tűrni és titkolni a szenvedést."
Jókai Mór (1825-1904) - az írófejedelem
2016. April 02. 00:00
Római katolikus templom - Hévíz - Dunántúl
Szentlélek templom - Hévíz - Dunántúl
A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999. szeptemberében átadott modern katolikus templomon.
Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte. A belső tér legyező alakú, melyben az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok.
A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség.
A mellékoltárok is galamb alakúak. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 01. 00:00
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Frissítve: 2 perce
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Hivatalos nevén: Belvárosi református templom - Kolozsvár híres gótikus műemléke.
Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája.
A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet.
A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-ei oklevelében a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára.
A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült.
A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az akkor romos templomot. Az újjáépítés csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.
Az épület előtt láthatjuk a Kolozsvári testvérpár, Márton és György Szent György-szobrát 1373-ból.
kattints a képekre - érdemes!
Hivatalos nevén: Belvárosi református templom - Kolozsvár híres gótikus műemléke.
Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája.
A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet.
A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-ei oklevelében a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára.
A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült.
A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az akkor romos templomot. Az újjáépítés csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.
Az épület előtt láthatjuk a Kolozsvári testvérpár, Márton és György Szent György-szobrát 1373-ból.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 01. 00:00
Aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus
Aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus
"Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik.
Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is belőle vagyok.
Meg mindenki, ahogy a kutya, a hernyó, a lepke, a felhő meg minden létező. Mindig fölfelé mutogatunk, amikor a Jóistenről beszélünk, ami mókás, mert közben Ausztráliában is fölfele mutogatnak, ami ugye épp az ellenkező irány. Pedig ha Istenről beszélünk, körbe kellene mutatni.
Ott van mindenben, bennünk is.
A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott, és csak ott születik a megismerés.
Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik-nem tetszik.
A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő. Amikor megszűnik a tetszik-nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted.
Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én nem is hiszek. Csupán nem vagyok vak. Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus."
Makovecz Imre (1935-2011) - építész, közéleti személyiség
2016. April 01. 00:00
Kitekintő barátainkhoz - Mária bazilika - Mária-szárnyasoltár - Krakkó - Lengyelország
Mária bazilika - Mária-szárnyasoltár - Krakkó - Lengyelország
A Mária templom a város főterén található - története a XIII. századig nyúlik vissza, de végleges, gótikus formáját csak a XIV. század végére érte el.
Krakkó egyik legszebb, és talán leghíresebb temploma felemás tornyaival.
A bazilika legfőbb büszkesége a szárnyas oltár. A szobrok platánfából készültek, az oltár nyitott állapotban Mária életének hat örömét, becsukva tizenkét fájdalmát jeleníti meg.
A központi rész a mennybemenetelt ábrázolja. Az alsó képen az elgyengült Mária János karjára hajtja a fejét, fejük felett a szűz mennybemenetele látható.
A díszoromzatban Mária megkoronázása látható, a szüzet Szent Adalbert és Szent Szaniszló fogja közre. Ez a csodálatos műalkotás kétszáz alakot ábrázol.
2016. March 31. 00:00
Szanyi Péter (1947) - A áros huszadik században elesett háborús hőseinek és áldozatainak emlékműve - Miskolc - Északi-középhegység
Szanyi Péter (1947) - A város huszadik században elesett háborús hőseinek és áldozatainak emlékműve - Miskolc - Északi-középhegység
2016. March 31. 00:00
Egyéb
,
Karakó-völgyhíd – A magyar mérnöki munka és a hazai ipar csúcsteljesítménye - Lóvész – Székelyföld – Erdély
Karakó-völgyhíd – A magyar mérnöki munka és a hazai ipar csúcsteljesítménye - Lóvész – Székelyföld – Erdély
A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vonal 25 ezrelékes emelkedőivel, esetenként rendkívül kis sugarú, legfeljebb 250 máskor viszont 4000 méteres íveivel, 140 hídjával és viaduktjával, megannyi átereszével, mély bevágásaival és magas töltéseivel.
A pálya 89 százaléka emelkedő vagy lejtő, 44 százaléka pedig ívben vezet.
Csíkajnádi és lóvészi állomások között található az impozáns méretű Karakó-hídvölgy Székelyföld egyik kevésbé ismert, elrejtett völgyében fekszik, annak vadregényes környéke fölé magasan kiemelkedik, Csíkszereda felől közeledve már messziről látszik.
A Karakó-völgyhíd a Karakó-patak völgyét hidalja át, 64,44 méter magasan a Karakó völgye felett, Lóvész település területén, 226 méter hosszú.
A magyar mérnöki munka és a hazai ipar csúcsteljesítménye, korának világhírű műtárgya volt. Az építési munkálatok 1895 szeptemberében kezdődtek , 1897 decemberében adták át.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 31. 00:00
Rudnay Gyula (1878-1957) festményeiből
Rudnay Gyula (1878-1957) festményeiből
Pályája elején Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben és Nagybányán. 1903-ban Párizsban képezte tovább magát.
Ekkor fordult a népélet tanulmányozása és a realizmus felé. Sajátos, nemzeti stílusú művészetet kívánt létrehozni
Művészetére Goya és Munkácsy volt erőteljes hatással. A világos és sötét színekre épített mély tónusú képein.
Az alföldi iskola egyik jeles képviselője, aki Munkácsy Mihály realizmusát, a nagybányai iskola plein air stílusát vitte tovább egyesítve posztimpresszionista elemekkel.
Egyik legjelesebb képviselője a posztnagybányai stílusnak. Híres képei közül: Bohémek, Nagbábonyi utca, Csipkekendős nő, Menekülő asszony, Pihenő nő, Barnás táj, Dombos táj, Szüreti mulatság.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 31. 00:00
Egyéb
,