Petrich András (1765-1842) festőművész és illusztrátor munkáiból

Petrich András (1765-1842) festőművész és illusztrátor munkáiból

 
 
Petrich András (1765-1842) festőművész és illusztrátor munkáiból

Bár ő magát szegedinek vallotta, csak 1782-ben, 16 éves korában járt Szegeden, mint a kegyesrendiek (piaristák) gimnáziumának tanuló humanistája. 

1803 és 1805 között őrnagyként Tirolt járta, katonai térképeket készített. Az 1805-ös francia hadjárat után rábízták a salzburgi hercegség topográfiai felvételezését, utóbb Galícia nyugati részét felvételezte. 1809-től a váci Ludoviceum igazgatója volt, ebben a minőségében harcolt Napóleon ellen 1809-ben.

A Magyar Nemesi Felkelés iratanyagában Komárom, 1809. július 17-ei dátummal megtalálható József főherceg német nyelvű, másfél oldalas parancsa, miszerint Gomez altábornagyot betegsége miatt szabadságolták, s a vezérkar ügyeinek intézését Petrich ezredes vette át. 

Bár a francia haderő győzelmet aratott, Petrich mégis érdemei elismeréséül rangban gyorsan emelkedett, kitüntetései szaporodtak.

Katonai pályája mellett illusztrátori, képzőművészeti alkotásai is kiemelkedőek.

kattints a képeire - érdemes!

2016. March 31. 00:00

Első világháborús emlékmű - Gödöllő - Északi-középhegység

                                   

A gödöllői Grassalkovich kastély melletti parkban álló első világháborús emlékmű felirata: Magyarnak lenni annyi, mint büszkébben tűrni másnál!

2016. March 30. 00:00

Vízimalom - Túristvándi – Alföld

                     

 

Vízimalom - Túristvándi – Alföld
 
Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben található.
 
A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő írott adat.
 
Az Istvándi nevet birtokosáról, a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta. Ekkor a cégényi monostor területéhez tartozott a település.
 
A 18. században épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik.
A malom ma is működik.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. March 30. 00:00

Wagner Nándor (1922-1997) szobrász talán legismertebb műve a Filozófiai Kert, a világvallások reprezentánsaival a Gellérthegyen - Budapest

Wagner Nándor (1922-1997) szobrász talán legismertebb műve a Filozófiai Kert, a világvallások reprezentánsaival a Gellérthegyen - Budapest.
 
A szoborcsoport tagjai: Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce egy körív öt pontján, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. March 27. 00:00

Magyar lófajták - Magyar hidegvérű

                     

 

Magyar lófajták - Magyar hidegvérű ló
 
A magyar hidegvérű a Magyarországon törvényileg védett lófajták közé tartozik. A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete.
 
Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880-as évekre tehető.
 
Kereskedés révén kerültek a Kárpát-medencébe hidegvérűek Ausztriából. Két tájfajta alakult ki, Vas megyében a nagyobb termetű pinkafői, Zala megyében a kitartóbb muraközi ló terjedt el.
 
A szervezett tenyésztés csak a 1913-ban elején indult meg - Belga hidegvérűekkel keresztezték az állományt, így javították a küllemi hibákat. A második világháború után az igásállomány pótlására Belgiumból és Franciaországból hoztak ardenni méneket, amelyeket kereszteztek a legjobb típusú kancákkal.
 
Az első törzstenyészet Szentegáton alakult meg 1952-ben. A fajtakialakító keresztezés nyomán jött létre a magyar hidegvérű, amely 1953-ban államilag elismert fajta lett.
 
A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta.
 
Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153-165 cm, kancáknál 150-160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai.

2016. March 26. 00:00

Magyar olimpiai aranyérmeseink – Papp László (1926-2003) – Háromszoros olimpiai aranyérmesünk – Ökölvívás

                             

Ma lenne 90 éves Papp Laci
 
Magyar olimpiai aranyérmeseink – Papp László (1926-2003) – Háromszoros olimpiai aranyérmesünk – Ökölvívás
 
arany érem - 1948 - London
arany érem - 1952 - Helsinki
arany érem - 1956 - Melbourne
 
A mai napig büszkék vagyunk a kiváló sportemberre
 
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

2016. March 25. 00:00

Madarász Viktor (1830-1917) festményeiből

                         

Madarász Viktor (1830-1917) festményeiből
 
Madarász Viktor a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.
 
A Gömör vármegyei vashámor tulajdonos Madarász családnak régi, a Rákóczi-szabadságharcig visszanyúló forradalmi hagyományai voltak. Amikor 1848-ban kitört a szabadságharc, az iglói, pécsi, majd pozsonyi jogi tanulmányokat folytató Viktor és fivére, András is továbbvitte a családi hagyományt. Részt vett a szabadságharcban, 49-ben már hadnagyi rangban szolgált.
 
1853-ban a bécsi akadémia előkészítő évfolyamán, majd 1855-ig a történeti-festészeti szakosztályon volt hallgató, és Ferdinand Waldmüller magániskolájában is tanult. Ekkoriban készültek első történelmi tablói, amelyeket 1855-től láthatott a nagyközönség.
 
A Kuruc és labanc című festmény hatalmas sikert aratott. 1856-tól kezdve Léon Cogniet párizsi műtermében és az École des beaux arts-ban tanulta ki az akadémikus-romantikus stílust.
 
Leginkább Paul Delaroche történelmi festészete hatott rá. Párizsban, 1859 folyamán születtek meg legnagyobb művei: (Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában). 1864-ben készült el a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, 1868-ban a Dobozi és hitvese és a Dózsa népe címet viselő kompozíció.
 
Ez volt művészetének csúcsidőszaka, a Hunyadi László siratása képéért az 1861-es párizsi Szalonon aranyéremmel jutalmazták. 1870-ben tért vissza Magyarországra, de a hazai kritika ellenségesen viszonyult franciás stílusához. Szinte elfeledetten hunyt el 1917-ben.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. March 22. 00:00

Mintha közel nyolcvan év elteltével semmi nem változott volna

                         

Mintha közel nyolcvan év elteltével semmi nem változott volna
 
"A népek gyilkos versengésének vagyunk tanúi és egyben megélői. A népeket meghatározó természetes különbözőségek ellentétekké, az ellentétek pedig természetellenes gyűlölködéssé fajultak s félelmetesen kavarognak az emberiség feje fölött meggyűlt viharfelhők.
 
A légkör iszonyatos nyomása alatt riadtan figyelnek a népek, még a hangosak is.
Senki sem tudhatja, mi lesz, ebből a világvajúdásból mi születik meg.
 
De egy bizonyos: akár bekövetkeznek a készülő katasztrófák, akár győz a békés belátás, a mostani kavargásból a jövőbe csak azok a népek menthetik át életüket, amelyek munkába tudják állítani összes szellemi és erkölcsi erőiket.
 
Vajon lesz-e a magyar népnek Széchenyi-lelkületű értelmisége, amelyik ezt belátja és a történelem szándékát erős markolással és lázas munkával az élet irányába fordítja?!
1937
 
Márton Áron (1896-1980) – az erdélyi katolikus egyház püspöke

2016. March 21. 00:00

Thorma János (1870-1937) festőművész képeiből

  Thorma János (1870-1937) festőművész képeiből

 
Thorma János a nagybányai művésztelep alapítója és egyik jellegzetes mestere, életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.
 
A Mintarajziskolában Székely Bertalan volt a mestere, majd 1888-ban Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott.
 
1891-ben festette első jeles képét, a Szenvedőket, a képen megmutatkozik finom naturalizmusa.
 
1892-ben Párizsban tanult a Julian Akadémián.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. March 21. 00:00

Míves Tojás Múzeum - Zengővárkony - Dunántúl

                    

Míves Tojás Múzeum - Zengővárkony - Dunántúl
 
A Míves Tojás Gyűjtemény az ország első, és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása.
 
A gyűjtemény darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak. Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjtő több mint 5000 darabos míves tojás gyűjteményéből mintegy 3000 darabot adott át az állandó kiállítás céljára.
 
A vitrinekben közel 2100 alkotás látható, a további mintegy 900 díszített tojás a fióktárlókba került. A gyűjtemény darabjait 160 ismert és több ismeretlen tojásdíszítő több mint 30 különféle technikával készítette.
 
Sok a viaszlevonatos, de van számos berzselt, batikolt, maratott, karcolt díszítmény is.
 
A gyűjtemény különleges darabja Charlton Carina német tojásdíszítő A Himnusz dallama egy strucctojás felületén című munkája, amelyet a magyar millennium alkalmából készített.
 
Egyedi Horváth Józsefné több mint 30 éves, karcolt technikával készült Isten Báránya nevű hímes tojása is. A jellegzetesen magyar díszítő módszerrel - patkolással illetve vasalással - készült dísztojásegyüttes Kuris Lajos alkotása.
 
Érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel applikált darabok. Különleges a leheletfinomságú csipkére emlékeztető áttört tojások mintázata.
 
A múzeumban helyet kapott számos iparművészeti alkotás is, amelyek különféle anyagúak (fa, ásvány, kő, üveg), és a tojásforma felhasználásával készült kompozíciók.
 
A legszebb darabokról képeslapok illetve másodpéldányok vásárolhatók a helyszínen, de az otthoni tojásfestéshez is kínál egységcsomagot és képes albumot a múzeum.
 
A múzeum 2007-ben, a látogatók szavazatai alapján elnyerte az év Vendégbarát Múzeuma díjat.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. March 21. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

75. oldal/223