Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzetet hordoz szívében!
"Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzetet hordoz szívében!"
Széchenyi István (1791-1860) - polihisztor, politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere
2016. March 14. 00:00
Mégis elültetném az almafámat
"Még ha biztosan tudnám is, hogy a Föld holnap darabjaira hullik, mégis elültetném az almafámat."
Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor; Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára
2016. March 13. 00:00
M. S. Mester - Keresztvitel - Selmecbánya - Felvidék - 1506
M S mester, (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk. Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M. S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.
2016. March 12. 00:00
Hungarikumok - Zsolnay porcelán - Díszedény - Csalikorsó - 1880
Hungarikumok - Zsolnay porcelán - Díszedény - Csalikorsó - 1880
De mi is az a csalikorsó? Olyan vicces, furfangos edény, melynek célja nem a praktikusság, hanem sokkal inkább a vendégek megtréfálása és a fazekasmester ügyességének bizonyítása.
A fenti képeken rögtön feltűnik, hogy bizony ebből a korsóból nem lehet egykönnyen kiönteni a benne levő folyadékot!
A nyakán levő lyukakból mindenfelé folyik a bor vagy pálinka, csak a poharakba vagy a szomjas ember szájába nem!
Pedig az lenne a feladat, hogy igyuk ki a benne levő nedűt.
"Csalikorsó vagyok,
Jó bort tartogatok,
Aki megtalálja lyukamat,
Megihatja boromat."
szól a népi rigmus.
Bizony, a rejtély titka az elsőre csak funkciótlan díszeknek tűnő, a nyélen és a szájon található "rügyek". Más kancsókon is találhatók ilyenek, sőt, néha tényleg ezekből lehet inni.
Az ilyen kancsók nagy részének az a titka, hogy bizonyos lyukakat az ujjainkkal be kell fogni és így valamelyik szabadon maradón keresztül ki lehet szívni a korsó tartalmát.
Nem szabad megdönteni, mert akkor vagy leöntjük magunkat vagy a belül található titkos járat a levegőbe kerül. Sokszor egy kéz nem is elég a művelethez, olyan távol helyezkednek el a befogandó lyukak, hogy mindkét kéz ujjaira szükség van.
2016. March 12. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Semmelweis Ignác (1818 – 1865) - Az anyák megmentője
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Semmelweis Ignác (1818 – 1865) - Az anyák megmentője
A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és az önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal a szenvedők rendelkezésére állt.
Jó megfigyelőképessége és tapasztalatai, valamint a statisztikai adatok helyes értelmezése alapján Semmelweis lényegében az antiszeptikus (fertőzést megelőző) eljárást vezette be a kórházi szülészetben, ezzel jelentősen csökkentetve a gyermekágyi láz okozta halálozási arányt.
Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot. Osztályán előírta a klórvizes kézmosást, jóllehet a kórokozó baktériumokat még nem ismerte.
Szerencsére a klóros víz a kézre tapadt baktériumokat is elölte. Módszerének elterjesztése érdekében szélmalomharcot vívott az akkori orvostársadalom tekintélyes képviselőivel.
Ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához, szellőztetéséhez, napoztatásához és a gyakori ágyhuzatcseréhez. A takarékossági szempont kerekedett felül, a szennyes ágynemű rendszeres cseréi miatt elbocsátották.
Eljárását sajnos így mások nem is alkalmazták. Hasznossága csak a kórokozók felfedezésével nyert bizonyítást.
Ma világszerte a legnagyobb hatású egykori orvosok között tartják számon.
kattints a képekre!
2016. March 10. 00:00
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Frissítve: 2 másodperce
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet.
Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult.
Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét.
A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel.
Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat.
Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911).
Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.
Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.
kattints a képekre - érdemes!
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet.
Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult.
Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét.
A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel.
Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat.
Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911).
Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.
Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 10. 00:00
Egyéb
,
Ha menthetetlenül egyedül vagy
"Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Ilyenkor hiába van társad, hiába van családod, hiába vannak barátaid: egyedül vagy.
Bizonyos kérdéseket egyedül kell megoldanod, senki nem segíthet rajtad, senki helyetted el nem végezheti.
Kifejezhetem ezt úgy is, hogy vállalnod kell valamit az életből, valami kockázatot, valaminek a felelősségét, egyedül, a magad erejéből."
Wass Albert (1908-1998) - író és költő
2016. March 09. 00:00
Titkos napló - részlet
"Nézd a nagy neveket a lexikonban. Minden élet ostoba s hasztalan s keserves izgalmak sora. De még inkább rávilágít erre a régi levelek gyűjteménye. Mind öröknek érzi ezt a földi életet, csak arra nem gondol egy sem, hogy ha a pénz értékes, a nyugalom, a lélek csendessége még inkább az"
Titkos napló - részlet
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő pedagógus, újságíró
2016. March 09. 00:00
Vagy mi, vagy senki - A Dalai Láma bölcsessége mintha éppen nekünk, mai magyaroknak szólna - a mi érdekeinket rajtunk kívül soha senki nem fogja képviselni
"Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más."
Dalai Láma
2016. March 07. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bíró László (1899 -1985)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bíró László (1899 -1985)
A magyar feltalálók világraszóló sikereinek egyik jelképes alakja. Eredetileg újságíró volt Budapesten.
Golyóstoll találmányára egy véletlen vezette. Saját előadása szerint egy íróasztalon felborult a tintásüveg és az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzolva.
Ez adta az ötletet, hogy először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazzon golyót, amit ládaszignáló tollnak használt. Az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron ezt bemutatta, később kisebb méretben írótollnak is alkalmazta.
Angol nyelven ma is biro pennek vagy rövidítve bironnak nevezik a golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát.
Bíró László volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal is.
Találmányai az egész világon ismertté tették: a golyóstollon kívül, az autókba építhető automata sebességváltó is nevéhez fűződik.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 07. 00:00