Őshonos háziállataink - Magyar parlagi kacsa
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi kacsa
A XX. század elején a magyar parlagi kacsát már ősi magyar fajtaként említik. A vízközeli falusi, tanyasi gazdaságok egyik legfontosabb baromfiféléje volt. A tájegységeknek kialakultak a saját típusaik. A leggyakoribb a fehér szín volt. A "színes", vagyis a tarka, vadas színű kacsa kisebb rangúnak számított, pedig ez a fajtaváltozat őrizte meg leginkább a magyar kacsa ősi formáját. Állománya erősen lecsökkent, Erdélyben és az alföldi tanyákon találhatóak kisebb állományai. 2004 óta a magyar kacsa a védett háziállataink közé tartozik.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 07. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Mihály Dénes (1894-1953)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Mihály Dénes (1894-1953)
1929-ben először a világon, mozgó televíziós közvetítést adott. A televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított.
1935-ben E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztette rendszerét, ez volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával, mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék.
Ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának is. Hangosfilmje egyrészt 35 mm szélességű normálfilm-szalagra készült, másrészt technikailag jó hangrögzítést biztosított.
2016. March 07. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar agár
Őshonos háziállataink - Magyar agár
Őshonos háziállataink - Magyar agár
A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már az i. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok.
A magyarok valószínűleg már a honfoglalás előtt is ismertek és használtak a vadászaton agárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor.
Első emlékeink Szent István korából származnak. A későbbi korokban is divatos és előkelő tevékenység volt az agarászat, többek között Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt az ágát. A török hódoltság idején keleti jellegű agarak kerültek hazánkba, melyek keveredtek az itteni állománnyal.
Az agarászat a török kor után is kedvelt szórakozás maradt, az aranykor a 18. és a 19. században volt, de igazán ismert kutyafajtává Széchenyi István tevékenysége nyomán vált.
Az 1840-es években egymás után alakultak az agarászegyletek. Az angol agártól erősebb csontozata, (szélesebb) karakteresebb feje, nagyobb füle különbözteti meg. Erős, gyors, kitartó, a híresebb rokonától eltérően megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is.
Nagyobb vadakat párban gyűr le, de néhány agár a vaddisznót is képes legyőzni. Szaglása bár jó, de nem (annyira) kifinomult, mivel a vadászathoz nem is volt rá szüksége. Szemre/szemmel vadászik.
Minden agárszínben előfordulhat, de a kék (szürke), barna és fekete-cser színek nem elfogadottak.
Az angol agártól még a némileg nagyobb termete, büszke tartása, elegáns megjelenése elkülöníti. Az angol agár a magyar agár mellett egy tömzsibb atlétának tűnik.
Jellemében is más, míg az angol agár igen emberközpontú, teljesen alárendeli magát neki, addig a magyar agár kegyeit külön el kell nyerni. Nem megfelelő bánásmód esetén szökőssé is válhat, amit nehéz megakadályozni, mivel két méteres kerítés felett érintés nélkül repül át, a pórázát pedig másodpercek alatt el tudja rágni!
Értelmes, nyílt természetű, barátságos, ámde távolságtartó agár. Tartása nem kíván semmi különlegességet, rövid szőre miatt lakásban, velünk is élhet. Sőt, az igazi helye a szobában, a kanapén van, ahogy azt az évszázadokon át nyújtott kimagasló teljesítményével, eredményeivel kiérdemelte és meg is kapta.
Éber, személy - és házőrzőösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, harapós legyen.
kattints a képekre - érdemes!
A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már az i. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok.
A magyarok valószínűleg már a honfoglalás előtt is ismertek és használtak a vadászaton agárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor.
Első emlékeink Szent István korából származnak. A későbbi korokban is divatos és előkelő tevékenység volt az agarászat, többek között Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt az ágát. A török hódoltság idején keleti jellegű agarak kerültek hazánkba, melyek keveredtek az itteni állománnyal.
Az agarászat a török kor után is kedvelt szórakozás maradt, az aranykor a 18. és a 19. században volt, de igazán ismert kutyafajtává Széchenyi István tevékenysége nyomán vált.
Az 1840-es években egymás után alakultak az agarászegyletek. Az angol agártól erősebb csontozata, (szélesebb) karakteresebb feje, nagyobb füle különbözteti meg. Erős, gyors, kitartó, a híresebb rokonától eltérően megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is.
Nagyobb vadakat párban gyűr le, de néhány agár a vaddisznót is képes legyőzni. Szaglása bár jó, de nem (annyira) kifinomult, mivel a vadászathoz nem is volt rá szüksége. Szemre/szemmel vadászik.
Minden agárszínben előfordulhat, de a kék (szürke), barna és fekete-cser színek nem elfogadottak.
Az angol agártól még a némileg nagyobb termete, büszke tartása, elegáns megjelenése elkülöníti. Az angol agár a magyar agár mellett egy tömzsibb atlétának tűnik.
Jellemében is más, míg az angol agár igen emberközpontú, teljesen alárendeli magát neki, addig a magyar agár kegyeit külön el kell nyerni. Nem megfelelő bánásmód esetén szökőssé is válhat, amit nehéz megakadályozni, mivel két méteres kerítés felett érintés nélkül repül át, a pórázát pedig másodpercek alatt el tudja rágni!
Értelmes, nyílt természetű, barátságos, ámde távolságtartó agár. Tartása nem kíván semmi különlegességet, rövid szőre miatt lakásban, velünk is élhet. Sőt, az igazi helye a szobában, a kanapén van, ahogy azt az évszázadokon át nyújtott kimagasló teljesítményével, eredményeivel kiérdemelte és meg is kapta.
Éber, személy - és házőrzőösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, harapós legyen.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 05. 00:00
Március
Március
"Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt,
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók."
Naptár című vers - részlet
Radnóti Miklós (1909-1944) - költő
2016. March 05. 00:00
Az élet és az igazság
A gyökere az igazságban van
"Mert van valami a világban és a világ fölött, amit megváltoztatni úgysem lehet, sem tűzzel, sem vérrel, sem gyűlölettel.
És ez az élet törvénye, aminek gyökere az igazságban van."
Wass Albert (1908-1998) - író költő
2016. March 01. 00:00
A hazánkat, és a hozzánk hasonló sorsú nemzeteket kioktató újgyarmatosítóknak ajánljuk az ókori bölcs szavait!
"Könnyű annak, kit baj nem ért, a szenvedőt a biztos partról bölcs szavakkal inteni."
Aiszkhülosz (kr.e. 525-kr.e. 456) - görög tragédiaköltő, a „tragédia atyja”
2016. February 29. 00:00
Szerinte itt a tavasz - Megérkezett a nógrádi Őrhalomba az első fehér gólya
Szerinte itt a tavasz - Megérkezett a nógrádi Őrhalomba az első fehér gólya
Az az igazság, hogy kezdjük unni a sötétet, a hideget, az ünnepek is elmúltak már, így egyre inkább elegünk kezd lenni a télből. Napok óta melegebb az időjárás, beköszöntött az tavasz télen.
Persze a kutya nem eszi meg a telet, de akkor is egyre közelebb vagyunk a valódi tavaszhoz.
Így érezheti ezt az fehér gólya is, amelyik hosszú vándorlását követően hazaérkezett Őrhalomba. "Személyesen" hirdette, hogy szerinte itt a tavasz.
Csaknem 16 ezer kilométert tesz meg kóborlásokkal együtt egy fehér gólya míg Afrikába eljut, és ugyanannyit, mikor hazajön.
kattints a képekre - érdemes
2016. February 28. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar tarka szarvasmarha
A XIX. század végén tenyésztették ki a magyar szürke marhából, elsősorban a szimentáli marhával történő keresztezés révén. A magyar tarka marha egyesíti a kultúrfajták termelő képességét és a parlagi fajták nagy ellenálló képességét. Kitűnő kettős hasznosítású (hús, tej) fajta.
2016. February 27. 00:00
Pásztor János (1881-1945) Fahonvéd - Hódmezővásárhely - Alföld
Pásztor János (1881-1945) - Fahonvéd - Hódmezővásárhely - Alföld
A szobrot az I. világháború negyedik évében készítette Pásztor János szobrászművész. Külön megrendelés nélkül kifaragta és Hódmezővásárhely városának ajándékozta.
A Nagy Háborúban értelmetlenül elesett honvédeknek állít emléket. Ezt az alkotást tekinthetjük az első ilyen jellegű emlékműnek. A városi hősi emlékmű felállítását megelőző időben a szobrot rendszeresen kivitték a Kossuth térre, ahol háttérül szolgált a hősökről történt városi megemlékezésekhez.
A szobor eredeti helyét a városháza lépcsőházában Pásztor János jelölte ki. Itt is volt egészen az 1950-es évekig. Ekkor átszállították a múzeumba. 1956-ban visszakerült eredeti helyére, 1958-ban újra visszavitték a múzeumba. 1990-ben ismét visszakerült az eredeti helyére, a városházára, ahol jelenleg is megtekinthető.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 27. 00:00
Pilinszky János (1921-1981) - költő
Találkozások
"Hányféle találkozás, Istenem,
együttlét, különválás, búcsúzás!
Hullám hullámmal, virág a virágtól
szélcsendben, szélben
mozdulva, mozdulatlanul
hány és hányféle színeváltozás,
a mulandó s a múlhatatlan
hányféle helycseréje!"
Pilinszky János (1921-1981) - költő
forrás: Lelátó a Parnasszusról
fotó: pipacs 444
2016. February 27. 00:00