Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Puskás Tivadar (1844-1893)
[
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Puskás Tivadar (1844-1893)
Puskás egy ideig Edison munkatársaként is dolgozott, és az ő ötlete volt a telefonközpont bevezetése (1877).
A központ kapcsolótábláján kötik azután össze az egyik telefontulajdonos vezetékét egy másik előfizetőével. Puskás 1878-ban Bostonban megvalósította az első ilyen telefonközpontot.
Majd 1879-ben a párizsi világkiállításon bemutatta találmányát, és az itt aratott siker nyomán kapott megbízást Párizs telefonközpontjának létrehozására.
A budapesti telefonközpont (a világon negyedikként) 1881 május 1-én kezdte meg működését. 1893 február 15-én szólalt meg a világon először a telefonhírmondó, ez a vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, mely naponta már műsort is közvetített.
Zseniális találmánya sikerútját már nem élhette meg, mert fiatalon, 1893 március 16-án, 49 éves korában meghalt, magával víve sok-sok tervét, amelyeket - mint az előzőt is - elsősorban a magyarságnak szánta.
Az ő "Beszélő Újságja" adta hírül halálhírét.
kattints a képekre!
2016. February 22. 00:00
Árpád-kori templomaink - Görög katolikus körtemplom – Gerény – Kárpátalja
A kárpátaljai középkori templomok egyik kiemelkedő példánya a gerényi rotunda. A körtemplomot valószínűleg a XI. században építették, és a XV. században alakították át. Ekkor épült hozzá egy téglalap alapú hajó. A templom külseje dísztelen, csak néhány román-kori ablak található rajta. Érdekessége, hogy a kör alakú épületnek belül egy hatszög mentén hat félköríves fülkéje van. Felbecsülhetetlen értéke a templombelsőt díszítő középkori freskókban rejlik. Az 1360-as években festett freskókat Drugeth György készítette itáliai mesterekkel. A festmények újszövetségi jeleneteket ábrázolnak: az Angyali üdvözlet, a Háromkirályok látogatása, a Betlehemi gyermekgyilkosságok, a Menekülés Egyiptomba, az Utolsó vacsora, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztfán, Jézus feltámadása jelenetei láthatóak.
2016. February 22. 00:00
Hungarikumok - Magyar rajzfilm - Magyar népmesék sorozat – Kiskondás
Hungarikumok - Magyar rajzfilm - Magyar népmesék sorozat – Kiskondás
kattints a Videóra és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-kiskondas.html
2016. February 21. 00:00
Régi magyar filmcsillagok - Ajtay Andor - (Fogaras,1903 – Budapest,1975)
1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. A Szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, majd, a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nemzeti Színház szerződöttt. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is. 1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza (ma Vígszínház) tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is. 1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt. A háború előtt több emlékezetes filmalakítása a mai napig lehetővé teszi, csodálhassuk káprázatos személyiségét, kiváló színészi képességeit.
2016. February 19. 00:00
Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
1837-ben (amely rendkívül csapadékos év volt) a keletre emelkedő Gyilkoskő (1401 méter) oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét, amelynek fő táplálói a Vereskő, a Hagymás, Likas és a Cohárd patakok voltak.
Tehát nedves lejtőmozgás következtében alakult ki a földtani-földrajzi irodalomban ismeretes természetes elgátolású tó vagy torlasztó.
Mások a tó keletkezését az 1838. január 11.-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprózódása, mely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként rövidesen megszűnt a folyóvíz szivárgása és így fokozatosan kialakult a torlasztó.
Régi neve Veres-tó. Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványai, megkövesedett rönkjei, csonkjai még ma is kiállnak a tó vizéből. A vasoxidos, meszes víz konzerválta a fák csonkjait. A tó felülete szép időben visszatükrözi a partok vörös mészkőszikláit. A torlasztó véglegesen 1838 nyarára alakult ki.
Ekkor vízállása magasabb volt és kb. 1 km rel hosszabban felnyúlt a Hagymás-patak völgyébe. A hagyomány szerint a "gyilkos" elnevezés onnan ered, hogy a katasztrófa idején pásztorok legeltették juhaikat a lejtőkön, amikor hirtelen elnyelte őket a föld.
Más vélekedés szerint a fenyőerdőt "gyilkolta meg" és "ma a vízből kimeredező csonkok, mint valamely székely község elhagyott temetőjének koradó kopjafái figyelmeztetik a vándort a mulandóságra.
A Kis-Cohárd hegység tömegének tükröződése a tó vizében számos festőt ihletett alkotásra.
A Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves része: a Kis-Cohárd (1352 m) és a Nagy-Cohárd (1507 m) valamint a Gyilkoskő (1381 m illetve 1406 m) között terül el.
Jellemző, hogy a mészkő-rétegösszlet ÉK-i irányban megdőlt, így a hegycsúcsok DNY-i oldalai meredekebbek.
kattints a képekre . érdemes!
2016. February 19. 00:00
A magyar nyelvről
A magyar nyelvről
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan kerül minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot."
N. Erbersberg XIX. századi osztrák tudós
2016. February 19. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Teleki-vulkán - Kenya - Afrika
Magyar emlékek a nagyvilágban - Teleki-vulkán - Kenya - Afrika
Kelet-Afrika addig fehér ember nem járta tájait fedezte fel a világ és a tudomány számára a XIX. század nyolcvanas éveiben a kor ismert vadásza és utazója, gróf Teleki Sámuel (1845-1916).
Bár a világban sokfelé megfordult, 1887-1889-es afrikai útját a szaktudomány a felfedezések történetének kiemelkedő eseményeként tartja számon.
Utazása során hihetetlen megpróbáltatásokon, kalandokon ment keresztül, áthatolhatatlan erdőkkel, örvénylő folyókkal megküzdve, gyanakvó bennszülöttek bizalmát elnyerve járta be Kelet-Afrika vadonjait és szavannáit, mászta meg hegyeit.
Ő jutott fel elsőként az 5895 méter magas Kilimandzsárón a hóhatárig, és ő fedezte fel expedíciójával Kelet-Afrika két nagy sós tavát, a Stefánia-, illetve a Rudolf-tavat.
Az utóbbi partjától délre emelkedő tűzhányót útitársa – és útjának krónikása –, Höhnel Lajos pozsonyi születésű tengerésztiszt Telekiről nevezte el, a tengerszint felett 646 méterre emelkedő, működő vulkán azóta is a gróf nevét viseli.
Mintegy 3000 kilométeres útjának köszönhetően jelentősen zsugorodott a fehér folt, amely a térképeken az ismeretlen afrikai területeket jelölte. A földrajz mellett a néprajz is a legnagyobb felfedezők sorába helyezi Teleki Sámuelt.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 19. 00:00
Magyar szecesszió remekei - Róth Miksa (1865-1844) - üvegfestő és mozaik művész munkáiból
Magyar szecesszió remekei - Róth Miksa (1865-1844) - üvegfestő és mozaik művész munkáiból
Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét.
Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” 1939-ig működött.
1897-től üvegmozaik készítésével is foglakozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte.
Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki.
Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el.
Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben tevékenykedett.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 19. 00:00
Egyéb
,
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
“Mária-lány csak az első áldozásban részesült, tiszta erkölcsű, vallásos, imádságos és rendszeresen templomba járó lány lehet.
A férjhezmenetelig, ő hordhatja a Mária-lány viseletet, amely a hagyományos doroszlói népviselet tiszta fehér változata.”
Áll Gellér Enikő doroszlói diáklány tanulmányában, melyet a TUDOK-diákköri konferenciára készített.
2016. February 18. 00:00
Magyar népi díszítések - Mezőségi hímzés - Erdély
Magyar népi díszítések - Mezőségi hímzés - Erdély
Az erdélyi Mezőség északi felében lakó magyar népcsoportok hímzései párna- és lepedővégeken, kis és nagy abroszokon és kendők végein találhatók. (Az öltözet darabjai közül a bőrruhák hímzettek.)
Kender- és pamutvászonra egyaránt varrták. Hímzőfonaluk a pamut, a szőr, a bolti gyapjúszál és a kendercérna. Túlnyomóan egy színnel dolgoztak: pirossal, bordóval, feketével, különleges rendeltetésű tárgyakon (amilyen a koporsófedő ruha) sárgával.
A kék-piros-fehér, kék-fehér, fekete-fehér ritkább, mint pl. a Maros mentén. A több szín helyett sokféle öltésforma fölhasználásával teszik változatossá a munkákat.
Itt is egymás mellett él párhuzamosan a szálszámolás után készült és a szabad rajzú munka. Az előbbit szálán varrott öltéssel, keresztöltéses és vagdalásos-lapos öltéses technikával készítik; az utóbbinál egyaránt éltek a lapos öltéssel, a száröltéssel, a Margit-öltéssel és a láncöltéssorral.
A láncöltéssel, esetleg száröltéssel keretezett Margit-öltéssorokat mezőségi öltésnek szokás nevezni.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 18. 00:00