A nagy tanítómester
Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Ma körülbelül 600-700 millió hatvan év feletti ember él a világon, számuk húsz év alatt akár meg is kétszereződhet.
...Az idősek jó közérzetének és kondíciójának fenntartásához nemcsak anyagiakra, hanem hozzáértő, az empátia mellett megfelelő felkészültséggel és szakismerettel rendelkező gondozókra, az emberek szükségleteihez igazodó gondozóhálózatokra is szükség van. Csak egy összehangolt, humánus és szakértelmet is képviselő megközelítés segíthet, hogy az idősek derűvel, energiájuk mozgósításával, aktívan és társadalmi integráltságban, s elfogadottságban éljenek. Az öregkor annak a bölcsességnek az ideje, amely a tapasztalat gyümölcse, hiszen „az idő nagy tanítómester”.
Farkas Péter
Magyar Hírlap
Magyar nemzetpolitika a gyarapodás jegyében
A kormány megalakulása óta vallja és következetesen érvényesíti azt az egységes politikai akaratot, amit úgy hívunk a magyar nemzeti közösségek határokon átívelő újraegyesítése. A világ magyarságának lelki közössége csak úgy állítható helyre, ha legfontosabb lépésnek a külhoni magyarság és az anyaországi magyarok közötti bizalom helyreállítását jelöljük meg. Nemzetpolitikai elveinket, céljainkat, illetve az ezekre épülő programokat és intézkedéseket ennek a kiemelt feladatnak a szolgálatába állítottuk.
Répás Zsuzsanna
Magyar Nemzet
Szegfűk és szóvirágok
Az ellenzék is megrázta magát, egymást érik prominens képviselőinek nyilatkozatai, amelyek mind arról szólnak, hogy mennyire eltökéltek a kormány leváltására. Ha belegondolunk, így is van ez rendjén, elvégre mi más fontosabb dolga lehet egy ellenzéknek, mint hatalomba kerülni. Más kérdés, hogy ezek a megnyilatkozások némi zavart és idegességet tükröznek.
A zavar nyilvánvalóan abból adódik, hogy minden szabályos politikai forgatókönyvet sutba dobva a kormánypártok két és fél évvel a választások után is még jelentős előnnyel vezetnek, márpedig minden politikai tanonc tudja, hogy ilyenkor már réges-régen az ellenzéki pártoknak kellene szárnyalniuk.
Forró Péter
Magyar Hírlap
A szólásszabadság álarcában
Annyi hazugsággal, olyan rágalomhadjárattal kevés ország szembesült, mint amivel nekünk kellett valahogy megküzdenünk azóta, hogy végre van egy kormány Magyarországon, amelynek nem az a legfőbb célja, hogy a balliberális internacionálé követelményeinek megfeleljen.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
Sarkosan fogalmazva
Tudom, hogy elmaradott és régimódi vagyok, de nekem még sosem támadt kedvem a szabad véleménynyilvánításra olyan tárgyak ellen, amelyek valamit jeleznek vagy jelképeznek. Nem rongáltam meg vagy öntöttem le festékkel szobrokat, nem törtem össze emléktáblákat, nem firkáltam össze templomok falát, sőt sírköveket sem törtem össze.
A Siófoki Városi Bíróság ítélete után, mivel első fokon kimondta, hogy Dániel Péter cselekedete ugyan rongálás volt, de „erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás” is egyben, már-már kezdem restellni magam közéleti tunyaságomért. Ráadásul a Horthy-szobrot leöntő vádlott azt is kifejtette, hogy az aktus után a szobor értékesebbé vált, drámai tartalmat nyert – csodálom, hogy a bíróság nem kötelezte a szobor alkotóját a vörös festék, plusz a kiszállási díj megfizetésére. Azon felül, hogy az indoklás többi része is jog- és politikatörténeti kuriózumként örökre emlékezetes marad, az ügy jól példázza az elmúlt két évtized rettenetes szellemi és erkölcsi lepusztulását és az igazságszolgáltatással kapcsolatos társadalmi elégedetlenség okait.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap,
Avasodó modernizáció a szocialistáknál
A tanulmányban vörös fonálként végighúzódó modernizációs koncepció a korszerűséggel és fiatalossággal mosódik egybe, ami arra enged következtetni, hogy a tanulmány szerzői fiatalok, ám az, hogy a modernséghez nyúlnak, nem különbözik a szocialisták általi szokványos tematizálástól. Már magának a Kádár-rendszernek a felvilágosultabb reformcsoportjai és az akkor a szocializmusban még hinni képes reformértelmiségiek retorikájában erőteljesen jelen volt a szocialista modernizáció, amit a rendszerváltással kezdődően - tehát a szocialista modernizáció bukása után - a szocialisták (MSZP) általi modernizációvá írták át. Így vált a modernizáció az MSZP nyelvezetének alapelemévé: a szocialisták tudják, hogy mi a modern, képviselik a modernséget, és ők tudják csak igazából modernizálni az országot.
Löffler Tibor
Magyar Nemzet
Következmények nélkül
A megállapodás körülményeiről és ütemezéséről is egészen hajmeresztő történeteket hallhattunk tegnap. Veres szerint azért vették fel a pénzt, hogy megvédjék a 13. havi nyugdíjat, mint ahogy azt Lendvai Ildikó korábbi MSZP-elnök állította, aztán kiderült, hogy változott a terv, és mégis inkább a spekulánsok ellen kellett bevetni az IMF-et.
A vállalt feltételekkel kapcsolatban továbbra is titok, mi történt a válság eltagadása és a megállapodás között eltelt néhány hétben. Bajnai Gordon ugyanis 2008. október elején még azt állította a parlamentben, hogy nincs válság, csak a Fidesz gerjeszti, Gyurcsány Ferenc pedig október legvégén már összehívott egy ötpárti találkozót, hogy tájékoztatást adjon az IMF-megállapodásról.
Felejthetetlen pillanat volt, amikor a színjáték után az exkormányfő kiállt a publikum elé, és közölte, hogy a valutaalap semmilyen feltételt nem támaszt az országgal szemben. Mondom, jókat lehetne derülni az ilyen üléseken, ha nem tudnánk, hogy a hitelt 2014-ig nekünk kell valahogy visszafizetni.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Kutyaharapást szőrével - azaz tömjük tovább a felelőtlen bankok zsebét
Barroso kutyaharapást szőrével akar gyógyítani, a bajba került európai együttműködést sokkal magasabb szintre helyezné. Javaslatát anélkül teszi meg, hogy azt megelőzően a bankrendszer felelőtlenségét mint válságokozót konkrétan megjelölné, és a vétségek megszüntetésére tenne kezdeményezést. A bajba került kevesebb Európa helyett több Európát óhajt az elnök úr, azaz több teherviselőt azoknak a bajoknak az orvoslására, amelyeket a banki felelőtlenség okozott.
Boros Imre
Magyar Hírlap, patriotaeuropa.hu
A nyilvánosság előtt önmaguk puszta létét is tagadják
Bogár László szerint kimerülni látszik az a birodalmi egyezségrendszer, amelyre a második világháború utáni birodalom épült. Barroso legutóbbi beszéde nem hagyott kétséget afelől, hogy a hatalmi elitek eldöntötték az új birodalmi szerveződési elveket. Ami ugyanis az új egyezségből kiolvasható, az nem más, mint a kifosztott periféria sorsára hagyása, illetve rendészeti eszközökkel való megfegyelmezése.
Ez azonban értelemszerűen aligha lehet tárgyalási alap. Ahhoz azonban, hogy az új egyezség ennél kicsit kedvezőbb forgatókönyvre épüljön, a dolgokat nevükön kellene nevezni, de a jelek szerint ez már meghaladja a jelenlegi uralmi elitek mentális, morális és intellektuális képességeit.
A választópolgárnak formálisan jogában áll időnként változtatni az uralmi elitek összetételén, de a hatalom valódi birtokosait, akik az adott emberi közösség anyagi és szimbolikus erőforrásait, illetve azok elosztását ellenőrzik, képtelen ellenőrizni és befolyásolni.
Ráadásul döntéseit alapvetően azok a manipulatív mechanizmusok (a globális média) határozzák meg, amelyeket a hatalmat gyakorló „láthatatlanok” tartanak a kezükben. Ezek ma olyan európai székhelyű, ám valójában globális pénzhatalmi rendszerek, amelyek a nyilvánosság előtt önmaguk puszta létét is tagadják.
Magyar Hírlap
Előmelegített Bajnai
Most viszont van egy társaság, Bajnaiék, akik zsákba varrt fekete macskával, lefordított lapokkal játszanak, valamint egy szakadár grupp, a DK, amelyik értékes százalékokat vihet el. Akár az LMP, amely egyelőre mórikálja magát. És ott téblábolnak egyéb pöttöm alakulatok, amelyek részt szeretnének hasítani maguknak az ellenzéki szegfűtortából. A Szolidaritás, a 4K! és a Milla. Nem utolsósorban maga az MSZP is sokkal koherensebb, összeszedettebb képet mutatott egykoron. Megoldhatatlan problémájuk, hogy nagyon nehezen hisznek nekik az emberek, akik jogosan tartanak attól: megint homlokegyenest az ellenkezőjét csinálnák, mint amit ígérnek.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet