Horváth József: Magyarország kiemelt célpont - Európát megtámadták, a kontinens a létéért küzd Az utolsó pillanatban vagyunk, Európa végre rádöbbenhetne, hogy meg kell védenie a tengeri és a szárazföldi határait – jelentette ki a Magyar Időknek adott interjújában Horváth József. A polgári elhárítás, valamint a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese úgy véli, Magyarország az iszlám szélsőségesek kiemelt célpontja, hiszen Franciaország mellett hazánkban él a legnagyobb zsidó közösség. – Csatlakozik azokhoz a véleményekhez, amelyek szerint a fizikai határzár nem jó megoldás, de az összes többi rosszabb ennél? – A kormány nem tehetett mást, nem volt alternatívája. Azt látom, hogy Európa felült egy puskaporos hordóra, az unió meghatározó vezetői pedig maguk gyujtották meg a kanócot. Biztos vagyok ugyanis abban, hogy ezeknek az országoknak a titkosszolgálatai – hasonlóan a magyaréhoz – tájékoztatták a kormányukat a tudomásukra jutott információkról. A nyugati politikusok rövid távú céljaik, érdekeik miatt azonban nem merték meghozni azokat a döntéseket, amelyeket Orbán Viktor. A magyar kormány bizonyos szempontból kockázatos lépést tett, de az elmúlt napok reakciói, az európai országok pánikra utaló lépései azt igazolják vissza, hogy megfelelő döntések születtek. Amit még fontosnak tartok, hogy a kormány nem kapkodott. Kereste a megoldást európai szinten, de látható volt, hogy semmiféle pozitív visszajelzés nem érkezett az EU-ból. – Fogalmazzunk úgy, eleinte szinte kizárólag negatív visszajelzések érkeztek. Németországot pedig inkább a zavaros kommunikáció jellemezte, bár végül ideiglenesen lezárta az osztrák határát. – Nekem ez az egész történet borzasztóan furcsa. Angela Merkel kancellári pályafutását szemlélve példa nélküli módon egymással ellentétes nyilatkozatokat tett a migráció ügyében. Ennek az lehet az oka, hogy Németország hetvenéves fóbiái még mindig működnek, és egyszerűen fél kimondani, hogy a német állampolgárok biztonsága előrébb való, mint a menekülteknek titulált emberek befogadása. Érdekes például, hogy Merkel nyilatkozataival szemben milyen véleményeket fogalmaztak meg a bajor politikusok, akik lényegesen reálisabban mérték fel a kialakult helyzetet. – Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója úgy fogalmazott, hogy Európát megtámadták, a kontinens a létéért küzd. Nem tartja túlzónak ezt az állítást? – Nem. Ez egy tökéletes helyzetleírás. Hozzátenném, hogy Európa asztalára kiraktak egy fegyvert, amelyet néha a fejéhez tart, és orosz rulettet játszik. Rendkívül veszélyes ez a magatartás. A nyugati országok immunrendszere a jelek szerint lényegesen alacsonyabb szinten működik, mint a keleti régióé. A visegrádi országok – amelyek negyven éven át orosz megszállás alatt voltak – sokkal érzékenyebben reagáltak erre a problémára. Ismétlem magam, de fontos körülménynek tartom, hogy a nyugati, erős titkosszolgálatok ugyanúgy tájékoztatták kormányaikat a veszélyekről, mint nálunk. Amikor több százezer jól táplált, egészséges, katonakorú, háborúkat megjárt férfi jelenik meg Európában, az már önmagában komoly veszélyhelyzet. A különböző szervezett bűnözői körök, amelyek sokszor nemzetiségi, vallási alapon is szerveződnek, most kimeríthetetlen utánpótláshoz jutottak. Azoknak a férfiaknak, akik harcoltak a szír polgárháborúban, részt vettek az iraki háborúban, illetve a líbiai eseményekben, Nyugat-Európa nagyon lágy célpont lett. Nem hihetjük azt, hogy az Iszlám Állam – amely egyébként a médiát rendkívül jól kezeli – ezt a migránsfolyamot nem használta, használja ki. – Mégis mintha a terrorveszélyt nem vennék komolyan az unióban. A Charlie Hebdo szerkesztőségénél történt mészárlás után ez meglehetősen érthetetlen. Mekkora ez a veszély? – Az illegális bevándorlók csomagjainak átvizsgálásához senkinek, semmilyen lehetősége nem volt. Nem tudhatjuk, hogy hány, puzzle-ként összerakható pokolgépet rejtettek a hátizsákjaik. Nem tudhatjuk, hány fiola lapult a csomagokban, amelyek tömeges mérgezést okozhatnak. – A balliberális sajtóban ezt egyszerűen rémhírkeltésnek minősítik, és azt hangoztatják, hogy itt éppen a terror, a háború elől menekülő emberek tömegéről van szó. – Ha a felvételeket megnézzük, akkor jól látható, hogy ezeknek az embereknek a nagy része jól táplált férfi, döntő többségük esetében tehát nem beszélhetünk legyengült szervezetű menekült személyekről. Okostelefonnal, bankkártyákkal, készpénzzel, vagyis tökéletesen felkészítve érkeznek. A havala rendszere működik, tehát a pénz útját sem tudjuk követni, ami a terrorellenes harc egyik alapja. Azzal, hogy a készpénzt nyom nélkül képesek földrészeken átutaztatva két telefonhívással kézbe adni, megágyazunk a terrornak. Hatalmas összegek vándorolnak ezzel a módszerrel. A másik: többször jártam például Afganisztánban, tisztában vagyok az ottani állapotokkal. Egyáltalán nem életszerű tehát, hogy ezek az emberek bankkártyákat használva utaznak keresztül a fél világon, és tudják, hogy melyik országban mi a hivatalos pénznem, abból éppen mennyi szükséges a költségek fedezésére. – Reális esély van terrorcselekmények végrehajtására? – Lehet, hogy nem most, hanem a következő években, amikor ezek az emberek beilleszkednek a társadalomba, csatlakoznak különböző muszlim közösségekhez, amelyeken keresztül adott esetben megkaphatják azokat a motivációkat, amelyekkel fel tudják őket használni terrorcselekmények végrehajtására. És ha már szóba kerültek a franciaországi események: nem volt véletlen, hogy éppen ott hajtották végre ezeket a támadásokat. Ezekről ideje nyíltan beszélni. Európában ugyanis az egyik legnagyobb zsidó közösség Franciaországban él, a másik Magyarországon. Tudjuk, hogy az iszlám szélsőségesek kiemelt célpontjai között vannak a zsidó vallási szent helyek. Magyarország szerintem egyike a kiemelt célpontoknak. A kormány pedig felelősséggel tartozik az állampolgárai biztonságáért. – A nemzetbiztonsági szakértők szerint az, ami a határokon zajlik, csupán a kezdet… – Európa kinyitott egy olyan szelepet, amelyet rettenetesen nehéz lesz visszazárni még akkor is, ha az unió felébred, és megvédi a határait az illegális bevándorlókkal szemben. El fog indulni a családegyesítési folyamat. Azokhoz a százezrekhez, milliókhoz ugyanis, akik már itt vannak, előbb-utóbb csatlakozik majd a családjuk is. Az ottani családmodell pedig nem apa, anya meg egy-két gyermek. Mivel itt nem beszélhetünk a személyek kilétét igazoló dokumentumokról, előfordulhat, hogy egy személyre akár egy tucat úgymond „családtag” is rácsatlakozik majd az előttünk álló években. – A hírek szerint azonban jelenleg is milliók tartanak Európa felé, tehát a népvándorlás intenzitása is nőni fog. A kerítés mellett a rendőrökön kívül már a katonák is szolgálatot teljesítenek. Lőparancs nélkül feltartóztatható egy komolyabb tömeg? – Ne felejtsük el, hogy a Magyar Honvédségnek ezen a területen komoly tapasztalatai vannak. A balkáni missziókban ugyanis alapvetően ilyen problémák megoldására kaptak kiképzést: határbiztosításra, tüntető csoportok szétválasztására, illetve agresszívan fellépő csoportok kezelésére éles fegyver nélkül. Az persze nyilvánvaló, hogy nagy nyomás van a rendvédelmi erőkön, amelyek eddig megfelelően teljesítették a feladataikat. – A kerítés miatt új útvonalakat is használnak majd a migránsok. Mi lehet a megoldás? Miként lehet megvédeni Európát? – Az unió végre rádöbbenhetne, hogy meg kell védenie a tengeri és a szárazföldi határait. Ennek érdekében a migrációs problémát ki kell tolni a közel-keleti válságrégióba, ahol szűrőpontok felállítására van szükség. Fontos lenne Görögország megsegítése, hiszen tagolt tengerpartja, szigetvilága nagyon megnehezíti a határvédelmet. Az „arab tavasz” után Európa nem tehet úgy, mint az előkelő idegen. A Közel-Kelet destabilizált térségeiben meg kell találni azokat a stabilitási pontokat, amelyeken keresztül az Iszlám Államot vissza lehet szorítani, és meg lehet teremteni a biztonságos lét reményét, illetve a normális élet feltételeit Szíriában, Irakban és Líbiában is. A kérdés hosszú távú rendezésébe fontos lenne bevonni Oroszországot is. Az orosz–ukrán konfliktusra most nem térnék ki, mert az nagyon messze vezetne, de az Iszlám Állam nyomulása szempontjából egybeesnek az orosz és az uniós érdekek. – Ön vezető tisztségben volt a polgári és a katonai titkosszolgálatnál is. Ebben a helyzetben a szolgálatok mit tudnak tenni? Papírok, regisztráció nélkül érkező emberek sokasága halad át az országon. Hogyan lehet kiszűrni a nemzetbiztonsági szempontból kockázatot jelentő személyeket? – Szakmailag ekkora tömegek kezelése teljesen új helyzetet jelent. Nem szeretnék a partvonalon kívülről bekiabálni, de a jelenlegi körülmények közepette az unión belül működő szolgálatok közti információcserét fel kell gyorsítani. Az EU-n belül egymásra vagyunk utalva. Hosszú évek munkája lesz a migránstömeg feltérképezése. Elérkezhet persze a kritikus pont, amikor már kezelhetetlenné válik a helyzet. – Hol tartunk most? – Az utolsó pillanatban vagyunk. Magyar Hírlap
A mostani szervezett bevándorlás Európa elfoglalásáról szól. Minden egyéb magyarázat félre beszélés, valami más szándék támogatásának az elleplezése, vagy egyenesen megtévesztés, hazugság
Nagyon jó írás - ajánljuk elolvasásra! George F. Hemingway: Egy kellemetlen ember A fenti kifejezést használta egy német politikus, amikor Magyarország jelenlegi miniszterelnökéről beszélt. Nem részletezte, miért tartja Orbán Viktort kellemetlennek, de a gondolat szöget ütött a fejembe. Elhatároztam, kiderítem, miért is gondol ma valaki Németországban a magyar kormányfőre mint a „kellemetlen emberek” egyikére. Hogy az elején kezdjük, talán érdemes a 2002 és 2010 közötti időszakra visszatekinteni, amikor Orbán Viktor és pártja, a Fidesz nem volt hatalmi pozícióban. Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, de a kormány hozzáállása az EU-hoz és annak vezető tagállamaihoz már a 2002-es kormányváltástól kezdve a tagság utáni magatartásukat vetítette előre. A csatlakozást követően Magyarország elméletileg – a többi uniós országhoz hasonlóan – egyenlő fél lett. Ezt a tényt sajnos senki sem közölte Németországgal vagy az Európai Bizottsággal, akik mind Magyarországra, mind a többi, később csatlakozott posztszovjet országra mint megtűrt, de nem feltétlenül egyenrangú partnerre tekintettek. Azt hiszem, valahol itt és ekkor kezdődött az az út, amely az említett külföldi politikus által használt jelzőhöz vezetett. Ugyanis a két Fidesz-kormány közötti időszakban a magyar kormányok az Európai Bizottság vagy Németország „Ugorj!” felszólítására mindig csak azt felelték: „Milyen magasra?” Magyarországot úgy könyvelték el, mint egy kedves, szívélyes, alkalmazkodó, hűséges vazallus-szövetségest, aki még büszke is arra, hogy azt csinálhatja, amit mondanak neki. Ezzel mindenki jól megvolt, kivéve Orbán Viktort, aki már ebben az időben is több olyan kritikus véleményt fogalmazott meg, amely vélemények kiváltották az Európai Bizottság vagy az effektív működésében csak a Nagy Népi Hurálhoz hasonlítható Európai Parlament nemtetszését. Aztán jött a kormányváltás, és a magyar nép azt a megbocsáthatatlan bűnt követte el, hogy kétharmados többséget szavazott meg a Fidesz–KDNP-szövetségnek. Ebből persze az következett, hogy Orbán Viktor kormánya végre tudta hajtani azt a programot, amit korábban megígért. Ennek több eleme nem tetszett sem a kiváló nyugati kapcsolatokkal bíró hazai ellenzéknek, sem a Magyarországot nem éppen egyenlő félként kezelő európai szövetségeseknek. Utóbbiak közül többen már azt is botrányosnak tartották, hogy az Orbán-kormány teljesítette választási ígéreteit, amelyek a magyar szavazók többségének tetszettek ugyan, de Nyugat-Európa egyes kormányainak már kevésbé. Nyugat-Európában a politikailag korrekt beszéd meghatározó tényező lett. Az olyan szavak nélkül, mint demokrácia, egyenlőség, fenntarthatóság, szolidaritás, társadalmi felelősségvállalás, melegbüszkeség, európaiság, multikulturális együttélés, elképzelhetetlen sok politikus napi diétája, és nehezen tudják elfogadni, hogy vannak olyan pályatársaik, akik ilyen szólamok állandó hangoztatása nélkül képzelik el politikai tevékenységüket. Orbán Viktor pedig egészen más szótárt használt. Már szóhasználata is „kellemetlen” némely, sablonokat ismétlő politikusoknak. Jean-Claude Juncker, aki korábban bírálta a magyar hatóságok bevándorláspolitikáját, azt vallja a legfontosabb kérdésnek, hogy vajon az európai országok össze tudnak-e fogni a bevándorlás ügyében, a közös európai cél megvalósítása érdekében. A baj csak az, hogy egyelőre még egy homályos európai cél sincs, nemhogy egy olyan irány, amely mögé összefogást lehetne toborozni. Ellentétben az Európai Unióval, Orbán Viktornak világos és egyértelmű elképzelése van a bevándorlók áradatának kezelését illetően. Mindenre elszánt embereket nem lehet valamilyen kényszerítőeszköz nélkül jobb belátásra bírni. A magyar kormány határzárat épít a magyar–szerb zöldhatáron, hogy a potenciális migránsokat a legális határátkelőhöz terelje. Az elképzelés lényege a menedékkérők regisztrációja, a kérelem gyors elbírálása, a temérdek menekültstátust nem érdemlő migráns visszafordítása. Logikusnak tűnő és belátható időn belül megvalósítható terv ez, amely minden európai ország érdekét szolgálja. Sajnos sok külföldi politikusnak ez a megközelítés sem tetszik. Amit világosan látni kell, az az, hogy az Európai Unió vezető politikusainak vagy fogalmuk sincs a probléma nagyságáról, vagy kétszínű módon bűnbakot keresnek saját inkompetenciájuk eltitkolása érdekében. Az egyik oldalon Magyarországon – és nem a semmit sem cselekvő Görögországon – kérik számon a schengeni egyezmény és a dublini rendeletek betartását, a másik oldalon pedig hangosan fújják a migránsokat hívó kürtjeiket. Az elmúlt hetek óriási migránsáradatának legfőbb okozói a német kancellár által tett kijelentések voltak. Orbán és Juncker legutóbbi nézeteltérése a kötelező kvótarendszer ügyében történt. Juncker úr először pár tízezer, majd ennél sokkal nagyobb számú bevándorló kötelező kvóta szerinti szétosztását javasolta a tagállamoknak. Miközben sokan bólogattak, a magyar miniszterelnök megkérdőjelezte ennek a nevetséges ötletnek a létjogosultságát. A migránsok százezrével tódulnak be az Európai Unióba. Hogyan lehet akármilyen szétosztásról beszélni, mielőtt az EU és Magyarország képes lenne megvédeni a határait? Hogyan lehet kvótáról és számokról beszélni, mielőtt ismernénk a probléma nagyságrendjét? Emellett egy óriási elvi dilemma elé állítja az összes, nemzetállamot kívánó politikust minden újabb „kötelező” utasítás Brüsszel részéről. Aki a nemzetállamok Európáját képzeli el az Európai Unión belül, az minden bizonnyal elveti Brüsszel újabb csendes lopakodását az európai egyesülés felé. Miután valószínűleg észrevette a német menekültpolitika eddigi irányának teljes csődjét, a kancellár asszony úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unióba belépőknek be kell tartaniuk a belépés és a regisztráció szabályait, majd integrálódniuk kell a társadalomba. Semmiképpen sem alkothatnak szuverén, elkülönült közösségeket. Ragyogó gondolatok. A baj ezzel csak az, hogy amint azt Magyarország példája is mutatja, a bevándorlók nem hajlandók elfogadni semmilyen rájuk vonatkozó törvényt, rendeletet vagy útmutatást. A jelenleg már Németországban élő mozlim közösségek nem integrálódnak a német társadalomba, és nem is hajlandók semmilyen erőfeszítést tenni azért, hogy – mint azt Merkel asszony szeretné – európaiak legyenek. Állítólag az őrület definíciója az, hogy újra és újra megismételjük azokat a cselekedeteinket, amelyekről már bebizonyosodott, hogy nem működnek. Nemcsak az egyenes beszédet preferáló magyar miniszterelnök, de maguk az európai társadalmak sem értették világosan a német kancellár eredeti irányvonalát. Aztán kiderült, hogy a német munkaadók egy emberként követelnek több, alacsony fizetésért dolgozó, lehetőleg képzett, fiatal munkaerőt a német gazdaság további fejlődése érdekében. Ezért hajlandók eltérni még azoktól az Európai Unióban és az Egyesült Államokban elfogadott judeokeresztény társadalmi és nemzeti normáktól is, amelyekben nemcsak a magyar miniszterelnök, de a népesség jelentős része is kitartóan hisz. Szörnyű, hogy a következményekre Orbán Viktornak kell figyelmeztetnie európai testvéreinket. Minden miniszterelnök feladata, hogy elsősorban a saját népe érdekeit képviselje. Még akkor is, ha ez a magatartás más országok politikusainak a szemében őt egy kellemetlen emberré teszi. Az ország karakterének, népességének, hitének, potenciáljának védelme nem nacionalizmus, hanem a legjobb értelemben vett patriotizmus. Ezekért az elvekért megéri még akár kellemetlennek is lenni. A szerző amerikai magyar üzletember, ügyvéd
A migránsok döntő része nem hajlandó visszamenni, nem hajlandó megmondani, honnan jött, „bujkál”, így papíron ki lehet utasítani, a valóságban azonban ez igen nehéz feladat. Németországban ez tartományi hatáskör, és a tartományok a kiutasítást egyszerűen nem tudják végrehajtani – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A migránsok döntő része Görögországnál lép be az Európai Unióba, itt semmiféle regisztráció nincs. A görögök azt mondták, annyi a gazdasági problémájuk, hogy ezt képtelenek megoldani. Olyan helyzet van megint, amelyben mindenki jogot sért – tette hozzá. Hiányzik a tényleges megoldás, ami csak az lehet, hogy „rendet csinálnak”. Líbiában ez egyszerűbb lehet, Szíriában azonban ütközik az orosz, az iráni, a síita és a szunnita álláspont. Az idő Európa ellen dolgozik – hangoztatta. Arra a felvetésre, hogy a menekültkérdésben Angela Merkel néha önmagával is ellentmondásba keveredik, a szakértő úgy reagált: részint a politikus egy nagykoalícióban van, és nagyon vigyáz arra, hogy a CDU/CSU megtartsa a 40-42 százalékát, a szocdemek pedig ne emelkedjenek 23-24 százalék fölé. Részint tudat alatt a mai német politikára még mindig hat a második világháború, ami történelmi tévedés. Részint pedig a német kancellár nem akar szembekerülni néhány európai országgal. Ha megnézzük a három központi hatalmat, a francia elképzelés teljesen más, mint a német, Nagy-Britannia pedig kényszerűségből vállalta el, hogy befogad minimális számú szíriait – magyarázta Nógrádi György. Megemlítette azt is, hogy Merkel tegnap bejelentette, jövőre 3 milliárd euróval növeli a migránsokra fordítható összeget. Ez az összeg ma reggelre 10 milliárd euróra nő; csakhogy ekkora kiadást szerinte a német államháztartás sem tud hosszú távon elviselni. Nógrádi György egyébként egyetért Orbán Viktor miniszterelnök véleményével, miszerint ezt az összeget célszerűbb lenne a fejletlen térségek segítésére fordítani. hiradó.hu
A radikális iszlám olyan univerzális ideológia, melyhez mindenki, mindenhol csatlakozhat, és így nem lebecsülhető vonzerőt gyakorol azokra, akik számára a nyugat istentelen, pénz- és szexközpontú világnézete és gyengesége kiábrándító. „Minden generációnak válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy merre menjünk. Mihez ragaszkodjunk? Mit adjunk fel? Mert a világ állandó és feltartóztathatatlan mozgásban van. A feladat, hogy felkészüljünk rá, mederbe szorítsuk, irányításunk alatt tartsuk. Nem szabad megcsontosodnunk, mert az élet kiköveteli a magáét, de muszáj végiggondolnunk, mit ér a számunkra a kereszténység, a felvilágosodás hagyománya. Mit vagyunk hajlandóak feladni belőlük, és mi az, amit mindenáron meg akarunk őrizni? A szekularizációt? A női egyenjogúságot? A magántulajdonhoz való ragaszkodást? A hatalmi ágak szétválasztását? A fékek és egyensúlyok rendszerét? A tenger, szex, napfény, síelés, szabadidő, fiatalság elegyét? Kulturális azonosságunkat? Nyelvünket? Fontosak-e mindezek annyira számunkra, hogy harcolni is hajlandóak vagyunk értük? Mert, minden ellenkező frázissal szemben, mindannyian tudjuk, hogy az értékrendek nem azonosak, és sok esetben egymás ellenében fogalmazódnak meg.Ahogy a különböző kultúrák erkölcsi hagyományai, törvényei sem fedik át egymást. Az iszlám értékvilág számos eleme összeegyeztethetetlen a fent felsoroltakkal. Ne áltassuk magunkat, hogy harc nélkül képesek leszünk megőrizni, fenntartani és továbbfejleszteni mindazt, ami számunkra fontos és értékes egy militáns, térítő muszlim világgal szemben. Ahogy gróf Andrássy Gyula figyelmeztetett: »Igen jó, ha két dolog van az oldalunkon. Az egyik a jog, a másik az erő. A jogot talán lehet néha nélkülözni, az erőt sohasem.« Mi most épp arra készülünk, hogy feltétel nélkül adjunk jogot azoknak, akiknek betörését nincs erőnk sem feltartóztatni, sem szabályok közé szorítani. »Az emberek túl sok valóságot nem bírnak el.« T. S. Eliot Az Európai Unió nem rendelkezik sem védelmi, sem határvédelmi képességgel, nincs koordinált kül- és biztonságpolitikája, és önjáró bürokráciája üzembiztosan cselekvésképtelen. Az embercsempészet ezt felismerve nőtte ki magát hatalmas és mindennél jobban jövedelmező üzletággá. Afgánok, pakisztániak, indiaiak, szírek, koszovóiak, eritreaiak, afrikaiak, nyugat-balkániak és még ki tudja, kik özönlenek Nyugat-Európába. Németországba ebben az évben közel egymillióan érkeznek. Ha ezek az emberek befogadásra találnak, az felbátorítja az újabb hullámokban érkezőket, akiknek száma mindaddig nő majd, amíg elegendően lesznek ahhoz, hogy elfoglalják maguknak, amit mi, európaiak, évszázadok alatt létrehoztunk. A cél világos: a demográfiai fölösleg és a sok gyermeket vállaló nők áttelepítésén keresztül hont foglalni, elfoglalni a védekezésképtelenné vált Nyugatot, ami egykor kifosztotta és leigázta őket (keresztes háborúk, gyarmatosítás, demokráciaexport, bombázások, stb.). Ne legyenek illúzióink: ez a betelepítési hullám egy jól megtervezett és kivitelezett stratégia része. Életszerűtlen ugyanis, hogy munkanélküli fiatalok tömegei egyszerre csak útra kelnek, tízezer dollárokat fizetve (!) a csempészeknek vonatra, hajóra, vezetőkre. (Csak a La Manche csatornán való átkelésért 3-4000 fontot, míg a magyar határ és Németország közötti útért 4500 eurót kérnek.) hogy olyan országokban kezdjenek új életet, vagy inkább folytassák az előzőt, amelynek a nevét sem hallották (ahogy a magyar polgárok egy jelentős része sem tudja, hol is vannak azok az országok, vidékek, ahonnan a portáik határait nagy hirtelen ellepők érkeznek). Ezek a betelepülők, és a közöttük levő irányítók, imámok, és alvó ügynökök lesznek azok, akik őket az iszlám nevében és érdekében mozgatják majd, gondoskodva a zökkenőmentes utánpótlásról, a »családegyesítésről« (sokszor klánokról van szó), illetve az újabb és újabb menekülthullámok betelepítéséről. Ezek a telepesek a régebben érkezettekkel együtt olyan politikai erőt képviselhetnek már a közeljövőben is, ami demokratikus úton foszthat meg bennünket, keresztény–zsidó őshonosokat hazáinktól. Mindez a szemünk láttára, a baloldali, hatvannyolcas »hasznos hülyékből« (Lenin) álló politikai és médiaelitünk hathatós támogatásával zajlik. Pedig Khomeini ajatollah még időben figyelmeztetett bennünket: »Ha az iszlám nem politika, akkor az iszlám semmi.« Igen, az iszlám politika és vallás is egyben. Méghozzá térítő vallás, hívei fanatikus meggyőződéssel képviselik a Próféta tanításait egy olyan Nyugat-Európában, melynek az infókapitalizmusban elszemélytelenedett, megúszásorientált elitje képtelen a védekezésre; nem akar és nem is képes szembeszállni vele.” mandiner.hu
Így működik, még a saját létét is tagadó globális világhatalom leghatékonyabb fegyvere - a liberális média
Ő az a tragikus sorsú kisgyermek, akivel tele van a nemzetközi sajtó. Kiderült, nem is menekült volt! Szíriai családról van szó, amely 2012-ben elhagyta Szíriát és Törökországba költöztek. Az apának volt munkája és mindenük megvolt, amire szükségük volt. Míg apuci kitalálta, hogy a biztonságos Törökországból átmennek Illegálisan Európába.
2025: Magyarország minden német menekültet befogad, akik nem kívánnak a Német Iszlám Államban élni. Magyarország példát mutat az európai értékekből és ugyanezt a szolidaritást javasolja a többi kelet-európai országnak. Soha nem látott migrációs hullám indult meg Magyarország felé, miután Németországban a Muzulmán Testvériség és az SPD koalíciója nyerte az alsóházi választásokat. Családok milliói keltek útra, egy jobb élet reményében. Ezek a német családok nem felejtették el azt, hogy Magyarország mindig is az otthona volt a németségnek. Ahogy azt sem, hogy a magyar állam nem csak a német egyesítés során játszott kulcsfontosságú szerepet, de a történelem folyamán többször is telepített le nagy létszámú német népességet országán belül. Ma ezek a csillogó, kékszemű menekültek Hegyeshalomhoz érve ugyanezt követelik a magyar kormánytól. Nem akarnak ugyanis továbbra is egy kalifátusban élni. Nem akarnak egy olyan államban élni, ahol megszűnt a szólásszabadság, ahol megszűnt a vallásszabadság és nem tisztelik az emberi jogokat. Elsősorban a nők jogaik csorbultak, akiknek a jövőben kötelező lesz az utcán csadort viselniük. Ma már nem az a kérdés, ami alig pár éve volt, hogy jó döntés volt-e ilyen gyorsan bevezetni a női kvótát. De arra is emlékszünk, mi történt Kölnben, amikor kiderült, hogy egy asszony megcsalta férjét. A németeknek elegük van abból, hogy betiltották a sörfesztiválokat, ahogy abból is, hogy vége van a bajor virslievésnek, mivel a disznóhús fogyasztása tiltottá vált Németországban. A németek úgy menekülnek, ahogy tudnak. A jól ismert dunai hajók immár nem a Dunakanyart fotózó turistákkal, hanem német migránsokkal vannak tele. De nem csak a vízen, hanem vasúton és autópályán is jönnek. Az M1-esen naponta akár 30 km-es kocsisorokra is számítani kell, a hajnali szembesütő nap miatt tömegesek a pályán a balesetek, a rendőrség ezért vizet oszt a nagy melegben rekedteknek. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a szokásos pénteki rádióinterjújában üzent: Magyarország mindig befogadta a németséget. Ez most sem lesz másként – mint fogalmazott. A kormányfő emlékeztetett, hogy volt ugyan, amikor a németek nem felpakolt Mercedesekkel, hanem tigrisekkel érkeztek, szerencsére ez ma már nincs így. Orbán Viktor szerint: Magyarországot 5 évvel ezelőtt még mindig Európa fekete bárányaként kezelték és Brüsszelből oktatták, hogy milyen bevándorláspolitikát folytasson. Most azonban illene azoknak önvizsgálatot tartani, akik pár éve az európai szolidaritásból leckéztették Közép-Európát. Nem szabad, hogy az egyszerű németek fizessék meg vezetőik ostobaságát. Mint mondta: kvóták szerint osztják szét a németséget a vármegyékbe, és elsősorban oda telepítik majd le őket, ahol még jelenleg is élnek svábok. Edward Blake
Már rég itt vannak, és elsődleges feladatuk a hálózatépítés, a kapcsolatok kialakítása, az itt élő másod-, harmadgenerációs bevándorlók beszervezése - mondta a titkosszolgálati szakértő az M1 reggeli műsorában. Elemzések szerint az Európába - például hazánkon keresztül is - érkező muzulmánok között a múltjukat eltitkoló terroristák is vannak, akik miatt indokolt volna a menekültek hátterének sokkal alaposabb vizsgálata. Az EU határőrizeti szervének 2015-ös jelentése elismeri: nem tudják kiszűrni sem a migránsok közé rejtőzött terroristákat, sem a szíriai-iraki műveletekből a nyugati országokba visszatérőket. Ami most folyik, például a Keleti pályaudvarnál, már egyfajta „terroreljárás”, hiszen egy tömeg terrorizálja a normális, nyugodt életet azzal, hogy törvénytelenül gyülekezik, és próbál ott cirkuszt csinálni – jelentette ki Földi László titkosszolgálati szakértő az M1 reggeli műsorában. A közvélemény elsősorban nem is ettől fél, hanem attól, hogy olyanok érkeznek, akik terrorcselekményt hajtanak végre, ezen azonban már régen túl vagyunk, ilyen emberek már rég úton vannak, vagy már ide is érkeztek – jelentette ki a szakember. Ezeknek a terroristáknak az elsődleges feladatuk nem robbantások elkövetése, hanem a hálózatépítés, a kapcsolatok kialakítása, az itt élő másod-, harmadgenerációs bevándorlók beszervezése - tette hozzá. idekattintva megnézhetjük a riportot! http://www.hirado.hu/2015/09/02/mar-nem-kerdes-hogy-jottek-e-terroristak/
Meddig tűrjük, hogy a Nyugat, élén Németországgal, hátba szúrjon bennünket? Miért mi tartjuk be egyedül az unió törvényeit? Amint arról a minap értekeztem, ma már lassan egyedül Magyarország tartja be az EU érvényben lévő törvényeit és előírásait. Ezért cserébe Magyarországot egyre méltánytalanabb, egyre felháborítóbb támadások érik Nyugatról, nyugati nagyhatalmak illetékesei egyre arcátlanabb és vérlázítóbb mondatokat engednek meg maguknak velünk szemben. De még ez is eltörpül amellett, aminek időnként a tévéhíradókat nézve lehetünk tanúi. A Keleti pályaudvaron kialakult „spontán” tüntetések például csemegék, a napokban két ilyen is volt a Keletinél. A demonstráló migránsok azt követelték, hogy engedjék őket felszállni a Németországba vagy Ausztriába tartó vonatokra. Megváltott vonatjegyeiket lobogtatták, és agresszíven harsogtak. Olyanokat, hogy „Németország jó, Magyarország rossz!”, meg hogy „Engedjetek elmenni!”, továbbá az ENSZ közbelépését sürgették. Már önmagában vérlázító ez az egész, de az igazi csak ezután következett. A tudósításban ugyanis megjelent a délutáni, második tüntetés is, ahol már feltűntek a migránsok mellé álló magyar „civilek” is. Egy raszta hajú seggfejet, meg néhány önmaga nagyszerűségébe beleájult tinilányt lehetett látni, aki transzparenseket tartott a magasba, „Veletek vagyunk, engedjétek őket elmenni!”, meg „Németország, segíts!” feliratokkal. És aztán feltűnt egy másik transzparens is. Valami kartonlapra firkálva ez állt: „Germany help! Hungary try to kill us.” Vagyis: Németország, segíts! Magyarország megpróbál meggyilkolni bennünket. Azt gondolom, ez az a pont, ahol le kell ülni és mélyen el kell gondolkodni. Lassan két hónapja fogadjuk be számolatlanul a betörő migránsokat. Erőnkön felül igyekszünk segíteni rajtuk. Táborokat tartunk fenn, újakat vagyunk kénytelenek nyitni, etetjük és itatjuk őket, emberek ezrei csak a papírjaikat intézik szünet nélkül, túlórázva, holtfáradtan, tranzitállomásokat állítottunk fel nekik a pályaudvarokon, szagoljuk az egyre elviselhetetlenebb bűzt, szedjük utánuk a mocskot, ellátjuk a sebeiket, kivizsgáljuk őket, ha betegek, gyógyítjuk, ha szülnek, kivonul a mentő, szállítgatjuk, kísérgetjük őket egyik helyről a másikra, a rendőrség lassan már csak ezekkel van elfoglalva, hol egymást verik, hol késelnek, hol ordítoznak és fenyegetőznek, ilyenkor mérhetetlen türelemmel állnak a készenléti rendőrök, nehogy véletlenül valami sérelem érje őket – és akkor egyszer csak ráírják egy mocskos kartonra, hogy „Magyarország meg akar ölni bennünket”. Ideje elgondolkodni. Például arról, hogy meddig és miért vagyunk ezt kötelesek eltűrni. Mi az a parancs, amiért ezt nekünk muszáj? Meddig állunk mi is bambán? Meddig nyeljük a szégyent, meddig hallgatunk és nézünk félre? Másrészt pedig meddig tűrjük, hogy a Nyugat, élén most éppen Németországgal, hátba szúrjon bennünket? Meddig tűrjük a francia külügyminiszter pofátlanságát, hazudozását és sértegetéseit? S mindenekfelett és leginkább: miért mi tartjuk be egyedül az unió törvényeit? Ma már napnál világosabb, hogy senki sem veszi komolyan ezeket a törvényeket. Mindenki félrenéz, felfüggeszt, egyoldalú bejelentéseket tesz, amelyekkel lehetetlen helyzetbe hoz másokat – mi pedig csak állunk és nézünk magunk elé. Ideje elgondolkodni. Például azon, hogy függesszük fel mi is az unió törvényeit. Pakoljuk vonatra mindet már a határon, és irány Németország! Tököljenek velük a németek, ha már egyszer ennyire okosak. Regisztráció nélkül, minél előbb húzzanak rajtunk keresztül, s ezzel egy időben függesszük fel mi is a dublini egyezményt. Vagyis ide egyetlenegyet se lehessen visszatoloncolni közülük! Elég volt már ebből az egész elviselhetetlen őrületből! Elég volt az önsorsrontásból! Elég volt a megaláztatásokból! Elég volt a migránsokból! Főleg, ha szerintük mi meg akarjuk ölni őket. Takarodjatok innen minél előbb! És ha kérhetem, vigyétek magatokkal a rasztát meg a saját nagyszerűségükbe beleájult tini lányokat is. Közületek senki sem fog hiányozni! Magyar Hírlap