A dolgok jelenlegi állása szerint a politikai jobboldal Magyarországon megnyugodhat: nincs olyan baloldali és liberális értelmiségi holdudvar, amelyik képes lenne a sok elhasznált, erodálódott politikus újjáélesztésére, a fiatalabbak megfelelő menedzselésére, ideológia- és kultúrateremtésre.
... Ezért aztán felmerül a kérdés: miért gondolják, hogy szükség van még rájuk? A tehetetlenségi erő még elég ahhoz, hogy megőrizzék pozícióikat, de ez a szubkultúra képtelen a megújulásra: a szükséges innováció és kreativitás idegen tőlük. Az önkritikáról nem is beszélve. Legtöbbjüket már csak a korábbi kapcsolatrendszer tartja felszínen.
Tóth Gy. László
Magyar Nemzet
Nézem Bokros Lajost a strasbourgi élő közvetítésben, és csak a huszonegy éves fiam éber és tanulékony jelenléte tart vissza, hogy ne használjam külvárosi neveltetésem szókincsének egy-két gyöngyszemét. Azt mondja a jeles ember, hogy ő konzervatív. Ezt mondja, és nem szakad rá a jó elzászi ég. Ezt mondja, és nem sül ki a szeme.
Aki még emlékszik a balvégzetű 1995-ös esztendőre, midőn a róla elnevezett csomag dúlta fel az amúgy is több mint zilált korabeli világot, tudhatja, hogy akkoriban éppen mindenféle konzervativizmus („maradiság, mucsaiság, avítt, korszerűtlen szemlélet”) ellen hoztak népnyúzó mivoltában kimondottan bravúros intézkedéssorozatot, Bokros meg, úgy is mint miniszter, nemcsak névadó atyja vala mindennek, de értelemszerűen legfőbb propagátora is. Jól tette. Immáron másfél évtizedesnél is kitartóbb közutálatát ezzel sziklaszilárdan megalapozta.
Domonkos László
Magyar Hírlap
Összeegyeztethetetlenek az európai alapértékekkel a magyarországi változások a Tavares-jelentés szerint.Az európai baloldalnak nyilván legalább annyira harmonikus a kapcsolata az alapértékekkel, mint hazai elvtársainak, hiszen az uniós képviselők többsége anélkül szavazott szerdán igennel, hogy pontosan – vagy legalább valamelyest – ismerné a magyarok helyzetét, az ország jogszabályait és az elmúlt időszak lényeges kormányzati intézkedéseit.
Ezek a képviselők, akik otthoni balos pártjaik listáján bejutottak az EU parlamentjébe, senkinek nem tartoznak számadással, csupán pártjuk felé, így könnyedén megszavazhatnak bármit – természetesen szigorúan az alapértékek mentén. Ez igazán európai dolog lehet szerintük, maga a szabadság. Ami ugye alapérték. Egy olyan alapérték, amely a magyarországi változásokkal összeegyeztethetetlen.
Korompay Csilla
Magyar Hírlap
Szíriában a „lázadók” levágták két ember fejét. Rozsdás konyhakéssel. Nehezen, hosszan, akkurátusan. Aztán a fejeket rituálisan magasba tartják, és leteszik az élettelen testekre. Körben a tömeg őrjöng, sihederek és gyerekek állnak a brutálisan meggyilkoltak holttestei körül, többen telefonjukkal fényképezik a levágott fejeket. Egészen közelről. És vigyorognak közben, elégedetten.
Az egyik lefejezett áldozat egy ferences szerzetes. Francois Murad volt a neve. Negyvenkilenc évet élt. Kolostorát a Dzsabhat al-Núszra csoport foglalta el június 23-án, ekkor történt a borzalom. Aki kibírja, megnézheti az egész jelenetet, fent van a neten. Miképpen az is, amikor egy másik „lázadó” vezér kivágja egy szír kormánykatona szívét, és eszik belőle.
Fent vannak a neten, megnézhetők az atavisztikus rettenet képsorai.
A maradék józanság, az emberi lélek sarokba szorított, szűkölő igazságérzete magától értetődő természetességgel sikolt fel, hogy azokat, akik rozsdás késsel levágják emberek fejét, s akik frissen megölt áldozatuk szívéből esznek, azokat ki kell irtani.
Ehhez képest ezek a „lázadók” most támogatást kapnak Amerikától és a Nyugattól. Hiszen ők Aszad rendszerének ellenzéke. Aszad rendszere pedig köszönő viszonyban sincs semmiféle demokráciával, ez kétségtelen. De ezekhez képest maga a jogállam, a béke, a biztonság és az emberi jogok földi paradicsoma.
De mindez nem számít. Valójában soha sem volt szó emberi jogokról, demokráciáról s efféle emberi limlomokról, amikor a „nagyhatalmak” betették a lábukat bárhová.
Hát akkor miről lehet szó?
Június 10-én Roland Dumas volt francia külügyminiszter interjút adott a Le Chaine Parlementaire tévécsatornának. Ebben a többi között elmondja, hogy Anglia már két évvel az „arab tavasz” előtt tervezte a szíriai polgárháborút.
Izraeli politikusok bizalmas közléseire hivatkozva beszél egy bizonyos „Yinon-tervről”, amelynek célja az Izraellel ellenséges országok „balkanizációja”. A cél, hogy Izrael átvegye a Közel-Kelet energiahordozói feletti ellenőrzést, méghozzá abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államok belebukik az Izrael érdekében vívott közel-keleti háborúiba. Ez a tervezett új világrend egyik fontos fejezete – fejtette ki Dumas.
Nos, például erről lehet szó.
S ebből a szempontból érdemes végignézni az „arab tavasznak” nevezett, kívülről szervezett lázadássorozat eseményeit, s végiggondolni, mi is történik most éppen Egyiptomban. Az történik az új világrend jegyében, hogy a demokratikusan megválasztott, ámbár nem kézben tartható államfőt a külföldi titkosszolgálatok által ellenőrzött hadsereg eltávolítja.
„Vallásos” alkotmányát egyszerűen felfüggesztik, a hozzá hű médiát elnémítják. Mindeközben áhítatosan hivatkoznak a népre. Arra a népre, amely Egyiptom esetében körülbelül 75 millió embert jelent, a Tahrír téren pedig eleddig mindösszesen megfordult egymillió. (Ennek nagyjából fele az eltávolított elnök híve…)
Így zajlik az „arab tavasz”. És Francois Murad ferences szerzetes rozsdás késsel levágott feje nem válik szimbólummá a világban, mert a média gondosan ügyel rá, hogy ne válhasson azzá. Francois Murad rozsdás késsel levágott feje „nem időszerű” borzalom. Nem elegendő egy igazi skandalumhoz. Egy világméretű botrányhoz arra van szükség, hogy valahol valaki csúnyát mondjon egy homokosról, vagy valaki megadóztassa a bankokat.
Rüdiger Safranski elmondja, miért van ez így: „Csak államoknak és államszövetségeknek van hatalmuk, az »emberiségnek« nincs hatalma. Az emberiség csupán varázsige a valódi hatalmak arénájában, ahol hatalom, termelékenység és gazdagság globális aszimmetriái új típusú szuverenitáslejtőt hoznak létre: szuverén az, mint újabban tapasztaljuk, aki saját cselekvésének terhes következményeit másokra háríthatja át. Ennyiben az Egyesült Államok szuverénebb más államoknál, amikor nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket szabotál.
Mikor az energiatartalékok, a víz vagy a levegő fogytán van, még mindig a hatalom dönt az életesélyek elosztásáról. A hiány következményeit először a gyengébbek viselik – míg aztán sújtják az erősebbeket is.
Önámítás mindenesetre azt hinni, hogy az apokaliptikus méretű globális problémák globális szolidaritáshoz vezetnek. Itt is érvényes a szabály: az utolsók viselik a terhet. Amíg azt remélhetjük, hogy az utolsó előttiekhez tartozunk, ez a logika marad érvényben.”
De a logikán túl ott van Francois Murad ferences szerzetes rozsdás késsel levágott feje. És ez az igazi világbotrány.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Konrád György most is színpadra állt, és megmutatta az irányt. Hogy Bajnai Gordonnak kell kormányoznia, Mesterházy Attilának pedig tekernie. Punktum. És kicsit sem érezte furcsán magát. Hiába erősíti Mesterházyt a Gyurcsány Ferenc által porrá zúzott szocialista párt talpra állításának teljesítménye, hiába az MSZP sokkal nagyobb támogatottsága, hiába a tömegdemokrácia logikája és szabályrendszere, hogy a legtöbb szavazót maga mögött tudó politikus hívhatja ki a regnáló miniszterelnököt.
Hiába. Ha a liberális világ nyelvét Bajnai beszéli, s ha a nyugati elvbarátok is - alapítványi támogatással, médiával - inkább mögé sorakoznak fel.
A hazai liberális értelmiség nagy öregjei mindig csak önmagukra gondoltak. A népre és a nemzetre sosem mint forrásra, csak mint fogyasztóra tekintettek.
Borókai Gábor
Heti Válasz
A magam részéről azonban úgy vélem, ez az imperialista megközelítés a néppárti hozzászólások ellenére az Európai Unió jelenlegi meghasonlásának és sikertelenségének egyszerre oka és tünete, mert a család, a nemzet és a keresztény alapelvek nélkül üres fecsegés minden hivatkozás a demokráciára, a szabadságra, mert a báránybőrből egyre gyakrabban kibukkan a farkas, a bankok, a „befektetők”, a multinacionális cégek érdekképviselete. Ez a legszörnyűbb az egész komédiában: a vad bírálatok meg sem fogalmazódtak volna, ha a magyar kormány a szocialisták idején megszokott és bevált szervilizmussal folytatja a helytartóság munkáját.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A Tavares-jelentés keddi vitájában például több olyan, hazánk ellen felszólaló EP-képviselő volt, akinek egyetlen (!) gondolatot sem rejtettek a szavai, kusza mondatokat hadart egymás után, de annál nagyobb erővel sugárzott belőle az az érzelmi töltés, az a megvetés és gyűlölet, amelyet nyugodtan nevezhetünk magyarellenességnek.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Szóval, ők akarnak újra jönni. Nem az ország „megmentésére”, a nemzet élére, hanem csak a hatalomba, a kasszakulcsért. Ahogy a képaláírások sorrendben tanúsítják: „Bajnai, Somogyi, Ujhelyi, Medgyessy, Mérai házaspár, Debreczeni, Tamás Ervin, Vágó, Ungvári, Magyar, Gálvölgyi, Hernádi” – és ez még csak az első lap…
Nem folytatom, hanem azon merengek, hogy ezt a hallatlanul színes társaságot mi is foghatja össze. Hiszen kiderült és naponta újra meg újra bebizonyosodik, hogy semmi olyan tulajdonsággal vagy értékkel nem rendelkeznek, amivel jogosultságot szerezhetnének egy ország vezetésére. Ki emlékezik egy Bajnai-gondolatra? Ki egy nemes Lendvai- (Paul vagy Ildikó mindegy) mondatra?
Alexa Károly
Magyar Hírlap
Orbán Viktor a nemzetek Európáját vizionálja, amelyben Európa népei úgy egyesülnek, hogy közben nem veszítik el sajátosságukat, és megtartják nemzeti szuverenitásukat. Ez teljesen demokratikus, követendő modell, és Orbán Viktor elképzelésének sok támogatója van Nagy-Britanniában és másutt.
Sir Edward Leigh, brit konzervatív politikus
Magyar Nemzet
A Magyar Nemzet egyébként úgy tudja, Bajnai a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetnél az erdélyi magyarok anyaországi pártpreferenciáit mérő kutatásainak eredményeire is kíváncsi volt. Ez azonban egyáltalán nem hízelgő az Együtt-PM-re nézve, amelyre a kettős állampolgárok alig két százaléka adná a voksát, bár szakértők még ezt is túlzó adatnak tartják.
Magyar Nemzet