Rendkívül nehéz döntés előtt áll Brüsszel. Gyűlöli a magyarországi kétharmadot és mindazokat az átalakításokat, amelyek – ennek révén – a fejlettebb országok nagyvállalatainak kárára valósultak meg. Közben pedig tovább már nem rejtheti véka alá a tényeket. A napnál is világosabb lett mára, hogy ez a Magyarország már nem az az ország, amely ellen 2004-ben elindították a túlzottdeficit-eljárást.
A számok magukért beszélnek, az államháztartási hiány tavaly 1,9 százalék volt a 2011-es többlet után. Az infláció történelmi mélypontra süllyedt, amellyel párhuzamosan növekednek a reálbérek, és a kamatcsökkentés is tovább folytatódhat, miközben 160 ezerrel többen dolgoznak hazánkban a kormányváltás előtti időszakhoz képest.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
Azért ábrázat kell ahhoz, hogy zárt ülésen tárgyalja hétfőn az Európai Parlament petíciós bizottsága azt a beadványt, amely a magyar állampolgárság felvétele miatt meghurcolt felvidékiek védelmében született. Ismert: kettős állampolgársági törvényünkre válaszul Szlovákia „ellentörvényt” alkotott, amely megfosztja állampolgárságuktól azokat, akik egy másik országét fölveszik.
Erről lesz hétfőn a zárt ülés. Azt ne írjam: titkos. Miközben a Magyarország elleni eljárások rendre nyilvánosak (sőt, Brüsszel kiemelten, csinnadrattával, már-már kéjjel tálalja azokat a médiának) Gubík László és Lomnici Zoltán százezreket érintő petíciójának mostani tárgyalásánál szemérmesen becsukják az ajtót, s kiteszik a kilincsre a táblát: Zárt ülés.
Pilhál György
Magyar Nemzet
A mai napig szinte semmi konkrétumot nem tudni arról, milyen gazdasági, szociális vagy megszorító lépéseket tenne Bajnai Gordon és az általa vezetett Együtt-2014-PM, ha esetleg kormányra kerülne.
Az eddig nyilvánosságra hozott elképzelések leginkább az SZDSZ által korábban képviselt neoliberális értékrendhez állnak közelebb, nem pedig a hagyományos értelemben vett baloldalihoz.
A volt miniszterelnök elutasítja a rezsicsökkentést, kivezetné a bankok és a multik különadóit, az így kieső jelentős bevételek pótlására viszont mindenképp megszorításokat kellene életbe léptetni. A párt programjában szerepel a tőke megadóztatása, ami a Bajnai-kabinet által 2009-ben elfogadott vagyonadót is jelenti, amelyet a nyugdíjasokra is kiterjesztettek.
Szabó Anna, Bakonyi Ádám
Magyar Nemzet
Amíg azonban az MSZP és az Együtt 2014 a helyzet feloldásán töri a fejét, mi rögzíthetjük: ez a klasszikus „se veled, se nélküled” állapot. Arról nem is beszélve, hogy egy évvel a választások előtt még csak nem is tartunk a szakpolitikai kérdések megvitatásánál – mert lássuk be, az ellenzéki egyeztetések pusztán a demagóg ígéretek felsorakoztatásáról szóltak –, vagy az annál is fontosabb jelöltállításról.
Knopf Alexandra
Magyar Hírlap
A Népszabadság internetes kiadásában május 22-én Erőss Zsolték eltűnésével foglalkozó cikk jelent meg. A cikk utáni kommentelők egyike, egy bizonyos LAZUS álnév mögé bújt senki a következő bejegyzést tette: „Miota magyar allampolgar? Bevandorlo »nemzeti« celeb, mint a Vidnyanszky. Menjenek vissza oda, ahonnan jottek. Havat ra!”
,Nevezett LAZUS nyilván arra célozgat, hogy Erőss Zsolt az erdélyi Csíkszeredában született és 1988-ban települt át Magyarországra.
Nevezett LAZUS önmagát amúgy nyilván liberális emberbarátnak tartja, aki azonnal és hangosan kiáll minden menekült emberi jogaiért – persze szigorúan álnév mögé bújva –, és nyilván nagyon fel van háborodva, ha bármilyen kisebbséget vélt vagy valós sérelem ér. De LAZUS számára egy erdélyi „bevandorlo” – éppen úgy, mint egy kárpátaljai magyar – lásd az utalást Vidnyánszkyra – kiutasítandó, jogtalan valami. Nem is ember. „Havat rá.”
Mielőtt megnyugodnánk, hogy ez a LAZUS magányos állat a Népszabadság kommentelőinek bűzös akoljában, szögezzük le: a hozzászólók döntő többsége Erőss Zsolt gyalázásával van elfoglalva.
Miért ment oda, ő a felelős, megölte a társát, tönkretette a családját, mennyibe kerül ez a semmirevaló hobbi az adófizetőknek stb., stb. S csak két napot kellett várjunk, hogy a Népszabadság szakújságírója, bizonyos Ötvös Zoltán bevégezze az elviselhetetlen lumpenprolik zsíros, dagonyázó apoteózisát.
Ötvös a 24-i számban két írást is szentel Erőss Zsoltnak. Az egyik végén azt sugallja, hogy a hegymászók haláláért – egyebek között – Simicskó István államtitkár felelős, mivel „az induláskor tartott sajtótájékoztatón mondta, hogy ez az expedíció óriási próbatétel, kihívás és pozitív üzenet az otthon maradóknak”.
Ezt nyilván úgy kell érteni, hogy Simicskó államtitkár elvárásokat fogalmazott meg, ezáltal presszionálta Erősséket, hogy bármi áron felmenjenek a csúcsra. Másik írásában Ötvös arról értekezik hosszan, hogy Erőss önző volt, hiú és akaratos, és természetesen most tartja fontosnak megjegyezni, hogy Erőss egy korábbi expedíciójára harmincmilliót kapott Deutsch Tamástól.
Hát persze… Amúgy ne feledkezzünk meg arról sem, hogy amikor Erőss Zsolt első magyarként megmászta a Csomolungmát, a Népszabadság ez alkalomra írt cikkében arról értekeztek, mennyire rémes dolog ez a hegymászás tulajdonképpen, mert a mászók teleszemetelik a hegyet. Még egyszer hát persze… S álljon itt még egy komment a lap olvasóitól: „A nagy hegy megeszi a celebeket! Mos már nem csak a haverját vitte be a rekettyésbe, ott rekedt ő is.”
Ugye rögtön jön, hogy az ember mindenfélét visszakiabáljon ezeknek.
De nem szabad ilyesmivel emészteni önmagunkat. A legjobb, ha csak annyit vetünk oda, amit Leónidasz vetett oda a perzsákat hátába vezető áruló Ephialtesnek: Te ott, Ephialtes, élj örökké!
Igen, ez elég.
Azt azonban nem spórolhatjuk meg, hogy megerősítsük önmagunkban a gondolatot: ez az a mentalitás, amelyet ki kell irtani ebből a társadalomból. Gyökerestől, hogy írmagja se maradjon. Mert ezzel a mentalitással nem lehet eljutni sehová, ezzel a mentalitással élni sem lehet.
Aki ezzel a mentalitással él, az nem él. Az az „alacsony homlokúak” világának rettenetes alakja csupán. Ezzel a mentalitással nem fedeztük volna fel Amerikát, senki sem hajózta volna körül a földet, nem lett volna Amundsen, Scott kapitány, nem lépett volna ember a Holdra, Fa Nándor is itthon maradt volna kocsonyát zabálni sok bőrrel, ezek között a nyomorultak között.
Semmi sem lenne, ha csupán ezek lepték volna el a létezést.
„Ez ismét a szálaknak egyike,
Melyekkel gúnyul vett körül urad,
Eszedbe hozni hernyó voltodat,
Ha önhitedben lepkeként csapongsz.”
Itt vannak, velünk élnek a hernyóvoltukban lepkeként csapongó elviselhetetlenek. A holt lelkek. Akikkel nem lehet semmit kezdeni. Csak odavetni nekik még egyszer, ezerszer: Ti ott, szörnyetegek, éljetek örökké!
És éljétek meg, ahogy elpusztul, odalesz világotok. Ahogy eltűnik a lelkekről a méreg, amit ti terjesztetek, amellyel ti fertőztök, már időtlen idők óta.
De már nem sokáig…
(Ui.: S hogy el ne feledjük: Erőss Zsoltnak egy bűne volt: magyar és székely zászlót vitt fel a hegyek tetejére. Ezt nem bocsátják meg neki. De ugyan meddig tart még igényt a világ ezek bocsánatára?)
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Fontos és érdekes kérdés, hogy miként is történt a beszéd nyilvánosságra kerülése, a lényegen azonban nem változtat. Őszöd, a 2006. őszi rendőrterror, a kudarcos, jövőt felélő kormányzás az egész balliberális politikai és szellemi elit öröksége és szégyene. Amitől nem lehet pusztán azzal megszabadulni, ha megkésve, felemás módon bocsánatot kérnek a legnagyobb gazemberségekért, vagy ha praktikus okokból hátat fordítanak Gyurcsánynak. Aki ma már csak a baloldal gondja, nem az országé.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
Péterfalvi Attila épp a minap indított vizsgálatot a szocialisták áfacsökkentési aláírásgyűjtő akciója kapcsán. Az ombudsman arra kíváncsi: tényleg humanitárius akciót indított-e az MSZP, vagy a párt újabb leleményes hálózatépítési trükkjével állunk szemben. Az olvasó meg arra: kiszalad-e majd ismét Lipcsébe az eredménnyel a demokráciáért kesergő Mesterházy?
Pilhál György
Magyar Nemzet
Magyarország határozott elképzelései a válságból való kilábalásról és a megosztott közteherviselésről erősen polarizálták az uniós környezetet. Voltak és lesznek, akik követnek minket, mások kiátkoznak, és kirekesztenének az unióból, mint Tavares, a Merkellel vitába szálló Steinbrück, vagy az egyre kevésbé beszámítható Cohn-Bendit. Ellenlábásaink célja nem a megértés, hanem a dolgok kiforgatása, félreértése, a szavak át- és félreértelmezése.
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet
Miért gondolja Lendvai Ildikó, hogy kizárólag az a szabadság- és egyenlőség-felfogás elfogadható, amelyet ő is vall és hirdet? Harminc évvel ezelőtt is egyedül üdvözítő szabadság- és egyenlőség-felfogást vallott és terjesztett a tévedhetetlen bolsi cenzor eszközeivel. Most a szociálliberális tévedhetetlenség tudata hajtja, s nem a népi, hanem a polgárinak nevezett demokrácia rettenthetetlen harcosa.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
A magyaroknak bőven kijutott történelmük során a különböző birodalmi törekvések idomítási kísérleteiből, s egyik birodalom sem ismerte fel, hogy ezek a durva és lenéző kísérletek csak erősítik a függetlenség és szabadság utáni vágyat. És igen, a jobboldal „roppant érzékeny Magyarország nemzeti szuverenitására”.
Az „állagvédő” posztkommunizmus teljes felszámolása és meghaladása nemzeti érdek, nem véletlen, hogy a balliberálisok meglehetősen szánalmas módon az 1989-es állapothoz szeretnének visszatérni, ez áll ideológiai programjuk homlokterében.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap