Úgy tetszik, az európai baloldal is megkezdte a választási kampányt. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a brüsszeli balliberális politikusok Magyarország elleni támadásai valójában a jövőre esedékes európai parlamenti választások előcsatározásai. A tét - bár ezzel a média, nem véletlenül, a legkevésbé sem foglalkozik - hatalmas. Az érzékelhető baloldali dominancia megtartása, avagy a konzervatív fölény kikarcolása az Európai Unió sorsát döntheti el.
Bencsik András
Demokrata
... de úgy látszik, az emberek többsége már tisztában van azzal, hogy egy ország vezetése nem jobb- és baloldali ihletésű törvények és döntések közül választ, hanem a lehetőségek határain belül a legtöbb ember számára hasznosat részesíti előnyben.
Ugyanis ez maga a demokrácia.
Ez nem jelent hibátlanságot és tévedhetetlenséget, sőt állandó korrekcióra van szükség, de – ismétlem – ez is a demokrácia lényege.
A tizenkét nehéz éven át hatalmat gyakorló balliberális kormányok éppen azért követtek el hibákat és bűnöket, mert nem voltak demokraták, inkább úgy viselkedtek, mint egy részvénytársaság igazgatótanácsának tagjai, és csődbe vitték a vállalatot, mert „nem értettek hozzá”.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Csacsiság, minden szakmaiságot nélkülöző, ostoba választási propaganda – így jellemezte az Echo Televízióban Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke Bajnai Gordon volt miniszterelnök azon kijelentését, hogy néhány éven belül energiaválság várható Magyarországon.
Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség elnökségi tagja országjáró körútjának első állomásán, ezúttal Somogy megyében jelentette ki, hogy szélhámosság a rezsicsökkentés, és az energiaárak 10 százalékos csökkentése energiaválságot fog eredményezni. Bajnai Gordon szavaira reagálva Járosi Márton, Energiapolitika 2000 Társulat elnöke az Echo Tv Napi Aktuális című műsorában annak a véleményének adott hangot, hogy a baloldal nem tudja, hogyan reagáljon a rezsicsökkentésre, mert ész érveket nem tud felhozni, csak hiszterizálni tudja a dolgot.
„Ha válság van, akkor először azt kell megoldani, és a válságban lévő embereket segítjük meg, erről szól a rezsicsökkentés” – jelentette ki a gépész- és energetikus szakmérnök.
Közlése szerint Bajnai Gordon nyilatkozatában csupa hamis állítás szerepel, ezek egyike a válság. Járosi Márton felhívta rá a figyelmet, hogy az energetikában kétféle válság lehet, ezek egyike, hogy nincsen energia, nincsenek meg a technikai feltételek, vagy nincsen, aki ezeket üzemeltesse. A szakember ismertetése szerint a másik esetben akkor lehet energetikai válságról beszélni, amikor nem tudjuk ezeket megfizetni.
Hozzátette: ugyanakkor megvannak a kellő technikai feltételeink, megvannak a szolgáltatók, megvan a hálózat, és az ellátással sincsen probléma.
Járosi Márton rámutatott: az energetikai árakkal már évek óta baj van, hiszen a privatizáció óta az egekben vannak az árak.
Akik most kínjukban nem nagyon tudnak mit mondani, pont azok vitték a privatizáció, majd a liberalizáció során abban a tekintetben válságba, hogy sok fogyasztó nem tudja megfizetni az energetikát.
Az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke úgy fogalmazott, hogy a rezsicsökkentés a torkán akadt a baloldali ellenzéknek, és nehezen tudják eldönteni, mit lehetne mondani.
„A baloldalnak rengeteg ideje volt arra, hogy bebizonyítsa, hogy hogyan kell ezt jól csinálni, de ők csak annyit tettek, hogy tizenötször emelték a fogyasztói árakat” – fűzte hozzá Járosi.
echo tv
Varju (László) madárnak néz minket is, mikor „arcátlanságnak” nevezve állítja, csak „oligarchák”, tehát nagybirtokosok kapnak állami földet használatra. Az egykori MSZP-s önmagából indul ki.
Akkor tényleg csak baloldali mamutbirtokosok juthattak területhez, a mostani pályázati verseny minden kockázata nélkül.
… A DK politikusának károgása remek példa arra, hogy valaki „mezei képviselőként” is olyan távol álljon a mezőgazdaságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. És a valóságtól is, mikor szárnyat adva vágyainak egy esetleges kormányváltásról vizionál…
Vass Krisztián
mno
Szerepléseik rávilágítanak: óriási káderproblémákkaI küzdenek (az európai baloldal). Nincsenek jó képességű vezetőik - a hagyományos baloldali kontraszelekció, a mozgalmár haladásmániának, a szolgalelkűségnek a képességek elé helyezése visszaüt. Miután Goethe bűvészinasának módjára mindent leromboltak, valakiknek helyre kell hozni az uniót. És ez a feladat, a tradícióknak megfelelően, a konzervatív erőkre vár.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
„Kábszerrel, … bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni.” Laborc Sándor, Gyurcsány és Szilvásy minden titkainak tudója szól így Portik Tamás egyszerű, kétkezi olajszőkítőhöz és gyilkoshoz azon a találkozón, amely Laborc főnökének, Szilvásynak utasítására jött létre kettejük között. Gyurcsánynak nyilván fogalma sem volt az egészről.
Gyurcsánynak soha nincsen fogalma semmiről. Arról sem volt fogalma, miből írta egykori sógora a szakdolgozatát – „hááát, ha jól emlékszem testnevelés szakra járt, valami olyasmiből”, nyilatkozta zavartan a Hír tévének először, majd amikor kiderültek a furcsa egybeesések, ellentmondást nem tűrő hangon így szólt: „Hát ott volt a polcon a sógorom szakdolgozata, nyilván láttam, és bolond lettem volna nem felhasználni.”
Na, hát pontosan ugyanígy áll Gyurcsány a Laborc–Portik-találkozók ténye előtt is. És különben sem ér rá. Mostanában ugyanis megint „szokott bérmálkozni”, és ebből adódóan muszáj neki nyílt leveleket irogatni Erdő Péterhez pedofíliaügyben. (Nyilván azért, mert egyik szokásos bérmálkozása közben összefutott egy ministráns fiúval…)
Az a lényeg, hogy Gyurcsány most nem ér rá.
Nem ér rá kommentálni azt a tényt, hogy a KGB-s Laborc, az ő egykori főkéme, az ő egykori titokminiszterének utasítására kétszer is találkozik a hazai alvilág egyik legveszélyesebb alakjával. Nem ér rá kommentálni a tényt, hogy ezen a találkozón egyebek mellett szó esik az akkori ellenzéki politikusok lejáratásáról (kábszerrel, médiafelülettel vagy kupiba vinni), szó esik arról, hogy vannak megfelelő bírák, ügyészek s egyebek, szó esik arról, hogy Portik hordja a pénzt a baloldalnak, s ezért cserébe nyugalmat élvez, s szó esik arról, hogy bezzeg a „fideszes” Pintér őt mindig zaklatja, és el akarja kapni.
Szó esik mindenről, ami miatt ezeket az alakokat nem lehet elviselni, tolerálni, nem lehet velük egy légtérben tartózkodni.
Szó esik a magyar baloldal teljes és tökéletes ocsmányságáról, a V. Lajos -
Ó, tudjuk ám, ki az az alak! – által összehozott találkozókon feltárul az a pöcegödör, ahonnét ezek mind előmásztak. (A háttérben Gyárfás Tamás orgonál…)
És most nem értik az egészet. Mindenki érti, egy közepesen imbecil gyerek elolvassa, ő is érteni fogja. Ugyanis nincsen rajta mit nem érteni. De a magyar baloldal és az ő sajtója természetesen nem érti.
Nem érti például Vadai Ágnes. Őszerinte és pártja szerint az egész zagyvaság, és felszólítják a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a játékgépek betiltásáról készült kormányzati anyagokat. Ó, persze. Ahogy végigolvastam a Portik–Laborc-találkozó hanganyagát, nekem is mindjárt az jutott eszembe, mennyire nyilvánosságra kell hozni a játékgépbetiltás anyagait. Azt, meg Orbán Viktor miniszterelnök óvodai előmenetelének mindeddig titkosan kezelt dokumentumait. Csak a tisztánlátás végett, természetesen.
Amúgy az a tény, hogy Vadai Ágnes koponyájában agy helyett egy szelet szalonna van, és így Vadai Ágnes fejében a maga kristálytiszta egyszerűségében valósul meg a disznólét nirvánája, ne tévesszen meg senkit.
Ez az idióta nyilatkozat ugyanis az értelmezési keretek felállításáról szól. És pontosan azért szól erről, mert enélkül mindenki úgy értelmezné a gazemberek találkozóját, ahogy egyedül értelmezni lehet: gazemberek találkozójaként. Igen ám, de az értelmezési keretek döntőek az ilyen nehéz pillanatokban, s ezt tanítják a többi között a KGB-n is. Ki kell találni az értelmezési kereteket, terelni és hárítani kell, bármi áron, így mentve a menthetőt.
És most beleálltak ám a melóba, kötésig.
Vadai és a DK tehát nem érti, szerintük zagyvaság, és különben is, hol vannak a játékgépakták.
A Népszabadság elsőre olyan hosszú írást közöl az ügyről, hogy a kutya se olvassa el, csak akinek muszáj, és szintúgy terel, ferdít, hazudik, összevissza beszél és összevissza kever mindent, nehogy az első benyomás maradjon meg a fejekben.
A csúcsot ismét a Népszava dönti meg – ha Leninnek és Sztálinnak lett volna egy ilyen lapja, tovább húzták volna, az biztos… A Népszava például olyan értelmezési keretet állít fel, amely szerint a Pintérre panaszkodó Portik szavaiból azt a következtetést kell levonni, hogy a rendőrséget ellenzékből is Pintér irányítja. Nos, ha egyáltalán lehetséges rangsort felállítani a gazemberek között, akkor Laborcék után azonnal a Népszava stábja következik.
A Párbeszéd Magyarországért nevezetű Bajnai-appendix fel van dúlva, és vizsgálatot sürget.
Mi a rossebért nem kérdezik meg főnöküket, a Bajnait. Ugyanis most hiába hazudják, hogy Bajnai elküldte Laborcot, nem küldte el. Laborc lemondott, önként és dalolva, ment fincsi nyugdíjba, menekült, mint minden patkány a süllyedő hajóról, Bajnai meg lapogatta hátul, veregette elöl, és elismerte érdemeit, persze…
A legaranyosabb pedig Mesterházy Attila, aki nem érti, és aki meg van döbbenve.
Ó, Attila, arany fiatal barátom. Olyan nagyon azért ne legyél ám megdöbbenve. Ugyanis ezek ti vagytok. Mindannyian. Te ott ültél-álltál, abban a kormányban, ott legelésztél Gyurcsány, Szilvásy, Laborc meg a többi lába nyomában. Úgyhogy most ne döbbenj meg, amikor rátok dől az egész fosláda. Ti vagytok abban is. Kívül, belül. Úgyhogy gyorsan találj ki te is egy értelmezési keretet, nehogy a Vadai elvigye a pálmát.
Persze mindegy.
A Vadai is ti vagytok.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Viszont elgondolkodtató látszat – lehet, hogy tény –, miszerint az újonnan szerveződő pártokhoz csak olyanok csatlakoznak, akik már egy vagy több pártnak korábban is tagjai voltak. Úgy néz ki, mintha a pártalapítási és belépési hajlandóság a lakosság körében betelt volna, s csak olyanok mozgolódnak különböző pártok között, akik már megszokták a pártosság beszűkült légkörét, s most nem lelik helyüket a hétköznapi, hogy azt ne mondjuk: normális emberek világában.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Botrány? Persze hogy az, ha egy bíró ittasan vezeti az autóját! Ez történt a minap Szekszárdon, s valljuk be őszintén, ilyenkor mindig összedől egy kicsit a világ a társadalom törvénykövető részében. Még akkor is, és úgy is, hogy sajnos elég gyakran, vagy mondjuk úgy: egyre gyakrabban kerülnek a közfigyelem fókuszába a bíróságok.
De hát hogyisne kerülnének, ahol egy bíró kimondja egy perben, nem bünteti meg a hamisan tanúskodó romákat, mert a hazudozás a kultúrájuk része. Mi ez?!
De elképedve állt a közvélemény és a politikai elit jobboldali része is az előtt a bírói ítélet előtt, amely igen„megértőnek” mutatkozott a Cozma‑gyilkosság vádlottjaival szemben.
Hogy arról a minap szabadon bocsátott férfiról ne is beszéljünk, aki maga ismerte el, hogy halálra verte áldozatát, s talán ő volt a legjobban meglepődve, hogy ennek ellenére szabadon távozhatott a bíróság épületéből. Új hír, hogy a héten pedig egy rablógyilkosságokkal vádolt csoportot készül szabadon engedni az igazságszolgáltatása szakértői vélemények csúszása miatt.
Az úgynevezett móri bankrablás pere is fönn van a meghökkentő esetek listáján, nem is beszélve a K & H‑ügyről, amely nemcsak tízéves „futamidejével” tűnik ki az ügyek sorozatából, de ellentmondásainak számával is. Esetek, ahol a nemzet lelkében meghal egy kicsit a világ, amelynek része persze az intézményekbe vetett bizalom is. A 2006‑os véres eseményekkel kapcsolatos bírósági perre, s annak várható ítéletére már eleve úgy tekint a közvélemény, mint a különös ügyek koronájára.
Vannak persze érthetetlen dolgok is, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni az emberek. Horváth Aladár az ismert roma jogvédő kérdezte egy „magyargyalázós” per kapcsán, miként lehet az, hogy a cigányok védelmére készült törvényt a cigányok ellen fordítja a bíróság?! És a hazai igazságügy reakció nélkül elment egy ilyen kérdés mellett, megengedve a szélesebb értelemben vett tömegek számára azt a feltételezést, hogy ebben az országban külön törvények születnek egy-egy népcsoportra szabva.
Itt vajon hány centire járunk a rasszizmustól?
A polgári kormány belefogott a bírósági rendszer átalakításába. Persze a kormány is tisztában van azzal, hogy a magyar bírák döntő többsége lelkiismeretesen, a törvények, és csakis a törvények iránti alázattal végzi a munkáját. Ez vitán felül áll. A régi,pártállami örökségekkel is átszőtt struktúra azonban megkopott. Ez mindenkiszámára világos.
Nincs senki a balliberális oldal hangadóin kívül, aki a különös, sokszor nemcsak morális, de jogi értelemben is indokolhatatlan határozatokban, ítéletekben látná a bírói függetlenség zálogát. Sőt, már-már attól tart a közvélemény, hogy eljön a pillanat, amikor ez a fajta felfokozott,rosszul értelmezett, szinte szürreális függetlenség épp magától a törvénytől válik függetlenné, s önkénybe csap át.
Ideológiai, faji, etnikai különbségtételekkel, előítéletekkel, politikai jelzésekkel… Az EU és a Nyugat hisztérikusan követeli tőlünk a bírói függetlenség biztosítását. Vajon erre a függetlenségre gondolnak?
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Az amerikai nemzet- és szabadságfogalom Európába történt importálása lényegében megtörtént, 1945 után Nyugat-Európában, 1990 után Európa keleti felén is. Önmagában ez nem is lenne baj, legfeljebb az a probléma, hogy nem működik jól, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is egyre nyilvánvalóbbak a társadalmi válság jelei. Amerika saját liberalizmusának lett az áldozata, és az is kész csoda, hogy ilyen kevert vallási, etnikai, kulturális és nyelvi közösség egyáltalán együtt tudott maradni azzal az alapfelfogással, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad.
A legendás olvasztótégelynek egyszer csak megszűnt a hatása, mert a fogyasztói társadalom mint cél és létforma lassan kiüresedett, és a Pax Americana fenntartása is egyre költségesebb illúzió lett.
Amerika kénytelen fokozatosan szigorítani saját törvényeit, például a fegyvertartás korlátozását előbb-utóbb be kell vezetnie, de a külső fenyegetések mellett a belső „terrorizmus” is a rendőrállami módszerek megerősítésével jár. A demokráciának az a felfogása, miszerint mindenki azt csinál, amit akar, egy közös hagyományokkal rendelkező államban, megfelelő életszínvonalon egy ideig sikeres lehet, ahogyan Európa leggazdagabb országaiban is, de az elkerülhetetlen migrációval a lakosság amorf tömeggé válik, a korábbi közös értékek, íratlan társadalmi normák fellazulnak, a kohézió megszűnik.
Európa most egy korábban sikeres Amerika illúzióját kergeti, jelenlegi vezetői feladnák a tagállamok vallási és nemzeti identitásának megőrzését, és ehhez meg is teremtették a „közös piac” összes feltételét, csakhogy időközben nagyot fordult a világ és főleg a világgazdaság.
Európa önvédelmi reflexei elhaltak, súlyos betegségének még a tüneteit is tagadja, keresztény múltját szégyenkezve elhallgatja, mert a vallás és az erkölcs magánügy.
A balliberális demokráciafelfogás úrrá lett a kereszténydemokrata értékrend felett, a tagállamok nemzeti hagyományaira megvetéssel tekintenek a döntéshozók, mert kizárólag pénzügyi, gazdasági, versenyképességi szempontok vezérlik őket.
A cinikus haszonelvűség és az ateista lélektelenség bukásra van ítélve, és nagy kár, hogy Amerika liberálisai éppen azt a kormányzati formát akarják Európára erőltetni, ami már náluk is a múlté.
Igaza van a magyar miniszterelnöknek: nem Magyarországon bonyolult a helyzet, hanem Európában.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap