„Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre”
A kereszténység transzcendentális, metafizikus igazsága elolthatatlan fénnyel világít, az egyetlen bizonyosság a viszonylagos és egymást cáfoló tudományos tételek felett az, hogy lelkünk halhatatlan, hogy Jézus példájára és ígérete szerint feltámadunk. Persze sokan vannak, akik valamiért nem hiszik és nem is szeretnék ezt a sorsot önmaguk számára, és talán az irgalmas Isten hagyja is őket örökre eltűnni abban a fekete lyukban, amelyet mi, keresztények pokolnak nevezünk. Mert Jézus mondta: „Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre.”
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A méltóság ereje
Székelyföld részére autonómiát követelni nem újfajta politikai elgondolás. A székely nép egyedisége folyamatos történet az eddig fellelt írott emlékek bizonyságában, de a székely mondavilágban ősidőktől fogva létezik. A székely önrendelkezést több király és fejedelem meg akarta szüntetni.
Azonban az évszázadok során az uralkodók rájöttek, hogy a leghatékonyabb az, ha a székely haderőre támaszkodnak. Sajnos gyakran volt rá szükség. Mindig akkor erősítették meg királyi oklevelekben a székely szabadságjogokat, amikor a hadi esélyek kényszere azt diktálta. A székely ember nem szolgált, és nem tartott szolgát.
Ezért maradt meg a mai napig az etnikailag és nyelvileg magyar nyelvű székely sziget Erdély közepén.
Csapó Endre
Magyar Hírlap
Brüsszel akhilleuszi sarka
A kritikák tehát újra felerősödtek, s várható, hogy a téma a továbbiakban is napirenden marad. Azt láthatjuk azonban, a kérdés a külföldi politikai elitet is megosztja, hiszen a kritikák megjelenésével párhuzamosan akadtak védelmezői is hazánk hírnevének, elég talán Christopher H. Smith, az Amerikai Helsinki Bizottság társelnökének, Jason Kenney, a kanadai bevándorlási miniszternek vagy Ruppert Scholz Németország egykori külügyminiszterének Magyarországgal kapcsolatos nyilatkozatára utalni.
... Az unió intézményrendszerének egyik legfontosabb sarokköve a bizottság, amely kezdeményező szerepet játszik az uniós jog megalkotásában, illetve ellenőrzi annak betartását.
A bizottság azonban inkább az eurobürokraták törekvéseinek terepe, ráadásul a biztosok személye kapcsán a ténylegesen közvetlenül választott Európai Parlament beleszólása a kérdésekbe meglehetősen csekély.
... Ha ilyen megvilágításba helyezzük az eseményeket, akkor nemcsak azért válik kérdésessé a kritikák hitelessége, mert tartalmukat tekintve nem alakult ki konszenzus, hanem azért is, mert nem látjuk, milyen alapon von kérdőre bárkit is a demokrácia ügyében egy demokratikus hiányosságokkal küszködő szervezet.
Érdemes tehát ezt is figyelembe venni, amikor a következő napokban, hetekben az EP baloldali frakciói, illetve a bizottság ismét támadásba lendül a magyar demokrácia ügyében.
Zila János
Magyar Hírlap
Racionális politika
A magyar baloldal 1990 óta abban a hitben él, hogy céljai nemesebbek, mint a jobboldalé, illetve a kommunista rendszer és a liberális demokrácia között csak fokozatbeli különbség van. Mindkettő egyenlőséget akar: az előbbi radikális eszközöket használt, utóbbi a jogok intézményével akarja elérni ugyanezt. A jobboldal természetes igazságosság fogalmán építkező felfogását nem is értik. Így a jobboldal céljait nem is fogják tisztelni, hanem irracionálisnak fogják látni.
Lánczi András
Heti Válasz
Nem azért nevelünk gyermekeket, mert eleget kívánunk tenni a modern eszméknek
Nem azért nevelünk gyermekeket, nem azért olvasunk és írunk magyar nyelven, nem azért tapadunk a képernyőre olimpia idején, mert eleget kívánunk tenni a modern eszméknek. A hagyomány, a természetesség megélése – manapság inkább feltámasztása – önmagától szüli meg az egyensúlyt egyénben és közösségben. Az egyensúlyi helyzetből, a nyugalomból pedig egyenesen fakadnak olyan erkölcsi magatartásformák, mint a hazaszeretet, családközpontúság, felebaráti törődés. Szentesi Zöldi László Magyar Hírlap
"Óriási a különbség az egykori fideszesek és a mai tüntetők között"
A parlament elnöke szerint Stumpf Istvánt ugyan a Fidesz jelölte alkotmánybírónak, de soha nem volt a párt tagja, és jól meglennének "az általa képviselt önhatalmú és parttalan jogászkodás nélkül". Kövér László erről a Fidesz 25. születésnapja alkalmából a Heti Válasznak adott jubileumi nagyinterjúban beszélt, amely a csütörtöki számban lesz olvasható.
"Egy demokráciában egyetlen alkotmányozó hatalom létezik: a nép, amely a választásokon mandátumot nyert képviselőin keresztül, a rögzített eljárási szabályok alkalmazásával gyakorolja ezt a jogát" - válaszolta Kövér László arra a felvetésre, hogy Stumpf István szerint az Alkotmánybíróság akár az alkotmányt is vizsgálhatná. Szerinte az alkotmánybíró elképzelése "az alkotmányos jogállam és a demokrácia halálát jelentené".
"Ki is a demokrata? Én, aki szerint a nép szabad döntésén múlik az ország iránya, aztán négy év múlva lehet korrigálni, vagy az, aki a nép iránti bizalmatlanságában egy szűk grémiumtól várja, hogy a csillagok állásából, belekből és madárcsontokból olvassa ki, alkotmányosságisten mit üzen a földi halandóknak?" - teszi fel a kérdést az interjúban Kövér László.
"Átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek"
Az Országgyűlés elnöke a Fidesz-székház udvarára behatoló tüntetők szüleire tett kijelentésével összefüggésben úgy fogalmazott: "igazságtalan és megalapozatlan volt", amit mondott, hiszen valóban nem tudja, kik a felmenői a demonstrálóknak. A házelnök szerint mégis óriási a különbség az egykori fideszesek és a mai tüntetők között. Akik ma a "röghöz kötés" ellen tiltakoznak, "átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek, nemhogy olyan morális alapról tennék ezt, mint mi annak idején" - mondta a Heti Válasznak a politikus.
Kövér László hozzátette: ezek a fiatalok beleszülettek egy működő demokráciába, amelyért annak idején tenni is kellett. Szerinte a tüntetőknek azokkal kellene megvitatniuk a demokráciaproblémát, akik mögöttük állnak. "Ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László elmondta, hogy a Fidesz tagjai már a '80-as évek eleje óta készülődtek a társadalmi szerepvállalásra. "Tudtuk: ha már nemzedékünknek ahhoz a nyolc százalékához tartozunk, amely lehetőséget kapott, hogy a felsőoktatáson át az elit részévé váljon, az felelősséget jelent. Eszünkbe nem jutott, hogy el kellene mennünk innen, pedig akkor diktatúra volt" - jelentette ki a házelnök.
MTI, fidesz, Heti Válasz
A magyar kormány a keresztény-nemzeti, konzervatív felfogása miatt lett a nyugat-európai médiumok gyűlöletének tárgya
Felkeltette az érdeklődésemet ez a hatalmas ellentmondás: miközben egy Orbán-ellenes demonstrációt rendkívül jelentős médiafigyelem kísért, egy sokkal nagyobb, Orbán Viktor melletti felvonulást szisztematikusan elhallgattak, a konzervatív kormány megítélésekor fasiszta bunkókról zengett a baloldal. Ekkor megszólalt a politikai ösztönöm, és gyanakvásra intett. Végül is az Orbán-kormányt demokratikus választáson határozott kétharmados többség választotta meg. Ahogy írtam, meggyőződésem, hogy a magyar kormány a keresztény-nemzeti, konzervatív felfogása miatt lett a nyugat-európai médiumok gyűlöletének tárgya.
részlet a Lion Edler berlini újságíróval készített interjúból
Demokrata 2013. március 27.
Ballib taktikák
Balliberális oldalon, óriási szakértelemmel 1945 óta egyfolytában bűvészkednek a múlttal, és fájdalmukban, felháborodásukban csak üvöltözni tudnak, ha ócska trükkjeiket megunja a közönség. És ha megunja, akkor rasszista.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Szűk rétegek
Eddig a közel félmillió jogosult csaknem egyharmada kérte az árfolyamgátat, és május végéig még több tízezer család élhet a lehetőséggel. Ha mindehhez hozzáadjuk azt a 170 ezer családot, amelyek a sokat támadott végtörlesztéssel jutottak ki a devizacsapdából, és azokat, akik a Nemzeti Eszközkezelő segítségét vehetik igénybe, akkor már közel egymillió embert érintettek a mentőintézkedések. Nem is annyira szűk ez a réteg!
Szabó Anna
Rezsicsökkentés
A hazánk ellen indított újabb demokráciaféltő roham mögött nyilvánvalóan a tervezett további rezsicsökkentések húzódnak meg. A budapesti belvárosból induló és a nemzetközi sajtóban fülsiketítővé erősített demokrácia-jajveszékelés ma ugyanúgy alaptalan, mint volt az alkotmány és a médiatörvény elfogadásakor. Velős ténybeli törvényi korrekcióra akkor sem volt szükség, és ma sem lesz. Akkor is és ma is volt és lesz forintrombolás, leminősítés.
Boros Imre
Magyar Hírlap