A Gyurcsány-Bajnai-kormányok hagyták cserben a nőket és az édesanyákat - szögezi le közleményében a Fidesz-frakció.
A nők és édesanyák cserbenhagyása miatt a Gyurcsány-Bajnai-kormányoknak van elszámolni valója. A bankárkormányzásuk alatt elszabadult devizahitelekkel több százezer magyar feleséget és édesanyát tettek tönkre lelkileg, egészségileg és anyagilag.
A baloldal nemhogy segítette, de büntette a gyermeknevelést és a gyermeknevelés melletti munkavállalást.
Nem létezett családi adókedvezmény, a nők munkavállalását semmivel sem segítették, Bajnai Gordon megszorító csomagja elvette a kisgyermekes édesanyáktól a hároméves gyest.
A magyar emberek nem kérnek többet ebből a nőellenes politikából.
A Fidesz nemcsak szavakkal, hanem intézkedések sorával teljesítette vállalását a nők és az édesanyák felé.
Ma egymillió édesanya számíthat a családi adókedvezményre, visszaállítottuk a hároméves gyest, eddig százezer nő élt a negyven év munka után igényelhető nyugdíjjal.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv kiemelt védelmet ad a nőknek: három éven át adókedvezményt nyújtunk részmunkaidős foglalkoztatásukhoz és munkába való visszatérésükhöz. Ennek is köszönhető, hogy 2012-ben 20 éves rekordot döntött meg a nők foglalkoztatása. Magyarország ma jobban teljesít a nők és az édesanyák melletti kiállásban is, mint korábban.
Fidesz-frakció
Visszafogottan és konzervatívan nyilatkozott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, akit Orbán Viktor kormányfő a jegybank élére jelölt . Matolcsy piacnyugtató beszédében az infláció elleni harc fontosságát hangsúlyozta, miközben ígéretet tett arra, hogy az ország gazdasági érdekeit is szem előtt tartja.
Wiedemann Tamás
Magyar Nemzet
Ha a mai lapokat elolvassák, minden bizonnyal dugig lesznek véleményekkel és elemzésekkel, milyen szörnyű, hogy a becsületes és szakértő Simor helyett Matolcsy lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az unortodox gazdaságpolitika után az egész európai bankrendszer felmondja a szolgálatot, sőt a forint után a dollár is meggyengül majd.
Így aztán kevesebb idő jut a másik nagy csapás alaposabb tárgyalására, nevezetesen arra, hogy néhány egyetemi oktatót nyugdíjba küldtek, méghozzá balliberális lángelméket is, akik nélkül soha többé nem lesz magyar felsőoktatás, főleg nem „minőségi” és „versenyképes”.
Ezzel szemben hálás téma marad továbbra a pápaválasztás, ennek kapcsán remekül lehet nagyokat rúgni a katolikus egyházba, becsmérelni a lemondott szentatyát és a pápaságra esélyes főpapokat is.
Az ilyen épületes vélemények közül csak egyet említek: Kasza László volt pannonhalmi diák (a cikkben is leírja) a 168 órában Erdő Péter bíboros pályafutását méltatja meglehetősen sajátos módon, majd arra a következtetésre jut, hogy két okból is katasztrofális lenne, ha Erdő Péterre esne a konklávé választása.
Az egyik ok az, hogy a bíboros dogmatikus, ellenzi a reformokat, és „nem beszéli a mai ember nyelvét”. „Ezen túlmenően Erdő Péter abban a nemzeti egyházban szocializálódott, amelynek főpapjai mindig kiszolgálták a mindenkori kormányokat. Kiszolgálták a Habsburgokat, Horthyt, Kádárt és most Orbánt.”
Ezen a ponton ne is háborodjunk fel, inkább olvassuk el a másik okot is: „És katasztrofális lenne Erdő Péter pápává választása nemzeti szempontból is. Az afeletti természetes örömön túl, hogy magyar ember a pápa, tovább erősítené a társadalomban azt a magyarságtudatnak nevezett nacionalizmust, amely évszázadok óta a társadalmunk gondolkodásának rákfenéje, és amelyet ma Orbán Viktor tudatosan táplál.”
No itt a vége, fogadni mertem volna, hogy a liberális, szabad és demokrata logikai levezetés ide lyukad ki.
Pontosan ez az a minőségi és versenyképes világnézet, amelyet egyetemeink humán szakjain a pótolhatatlan zsenik képviselnek és hirdetnek.
Ne szégyelljük természetes örömünket, de úgysem fog nekünk semmi sikerülni, amíg le nem győzzük a magyarságtudatnak nevezett nacionalizmust.
Merjünk kicsik lenni, mint az egykori SZDSZ vírusai, amelyek ott vannak már minden régi és új balliberális pártban és mozgalomban.
A vírusok sikeresek és versenyképesek, állandóan megújulnak, osztódással szaporodnak. Szükség van rájuk, mint a sötétségre.
Sötétség nélkül honnan tudnánk, milyen a világosság? Betegség nélkül tudnánk-e, milyen jó egészségesnek lenni?
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Tarlós István: A kiindulópont az, hogy a vállalat adósságállománya 2010 óta hetvennyolcról hatvankét milliárdra csökkent, illetőleg tavaly lejártak azok a hitelek, amelyeket a kormány segítségével sikerült refinanszírozni. Nem beszélve arról, hogy BKV az elmúlt két évben egyetlen fillér működési hitelt sem vett fel, szemben azzal, hogy korábban azok, akik most engem kritizálnak, száztizenkétmilliárdos adósságot halmoztak fel a vállalat terhére, amelynek visszafizetésére esély sem volt. Ebből kiindulva aki ennek az állapotnak a kialakításában aktív szerepet játszott, ne jajgasson a BKV állapotáról.
Magyar Hírlap
XVI. Benedek üzenete épp az, hogy a mai ember valahogy mindig a másikat figyeli, pedig mindenkinek saját magát kellene figyelnie, hogy kedvesebb és jobb legyen. Nem sztárpápa, nem királypápa, voltaképp a szó szoros értelmében nem is pápa, mert nem szabott fazont az egyháznak, nem voltak benedeki reformok, benedeki iránymutatások. Aztán százezrek zarándokoltak el Rómába, hogy elbúcsúzhassanak attól az egyházfőtől, akit egyszerűségéért, közvetlenségéért, kicsiségéért szeretett mindenki.
Sitkei Levente
Magyar Nemzet
A romák elleni sorozatgyilkosságot az előző kormány idején, a kormány által irányított és felügyelt titkosszolgálatok felelősségét is erőteljesen felvethető körülmények között követték el. Sőt, a cigányok elleni brutális támadások éppen azért fejlődhettek - korábban teljesen elképzelhetetlen módon - sorozatgyilkossággá, mert a bűnüldöző hatóságok nem kezelték kiemelt módon a példátlan, az egész ország közvéleményét sokkoló faji indítékú bűncselekmény-sorozatot.
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Soha nem mondtam, hogy a cigányok állatok. Soha nem írtam, hogy a cigányok állatok. Minden más: Hazugság. Soha nem mondtam, hogy be kell ásni a zsidókat nyakig a földbe az orgoványi erdőben. Nem is írtam ilyet. Minden más: Hazugság. Soha nem mondtam, hogy a zsidók beleturháznak az „ország medencéjébe”. Nem is írtam ilyet. Minden más: Hazugság.
Beszéltem és írtam gyilkosokról. Beszéltem és írtam azokról, akik felmondták a társadalmi együttélés elemi szabályait. Beszéltem és írtam azokról, akik minden alkalmat megragadnak, hogy ártsanak az országnak - s hogy ez ügyben semmi sem változott 1919 óta. Beszéltem és írtam azokról, akik hibáikat és bűneiket vélt vagy valós zsidóságukkal mentegetik, takargatják, magyarázzák.
Beszéltem és írtam olyan dolgokról, amelyek együtt élnek ezzel a szerencsétlen, nyomorult és mégis csodálatos néppel. Amelyekkel együtt él ez a szerencsétlen, nyomorult és mégis csodálatos nép. S amelyekről nem beszélhet immáron jeges és iszonytató évtizedek óta. Ezek az évtizedek most állnak össze éppen egy évszázaddá. Az elmúlt egy évszázad hallgatása, kibeszéletlen és kibeszélhetetlen rettenete összetörte ezt a népet. Elhatalmasodott rajta a némaság, a frusztráció, a mindennapi tapasztalat és az elvárt, az „illendő” szavak és magyarázatok közötti ordító és elviselhetetlen szakadék.
Az ilyen kibeszéletlen és kibeszélhetetlen fájdalmakból lesz a rák. Ami végül elpusztítja az egyént. Nem tudom, egy társadalom, egy egész nép lehet-e rákos. Ha igen, mi közel állunk hozzá. Minden más: Hazugság.
Franciaországban a rendőrök elmondják a Célpont stábjának, hogy bizonyos kerületekbe már nem megy be a rendőrség. Bizonyos helyekről kivonult az állam. Ha mégis megjelennek ott valamiért, állig felfegyverkezve teszik, és még így is rájuk támadnak.
Franciaországban egy Párizshoz közeli kisváros polgármestere elmondja a Célpont stábjának, hogy a francia hadsereghez fordult segítségért, kérve, ha az egész világon képes és hajlandó „rendet teremteni”, legyen szíves, és teremtsen rendet az ő városában is.
A rendőrség a Franciaországot elözönlő bevándorlók miatt nem megy már be bizonyos helyekre. A polgármester a Franciaországot elözönlő bevándorlók miatt kéri a hadsereg segítségét.
Egy fiatal francia újságíró mutatja új könyvét a Célpont stábjának, amelyben leírja mindazt az iszonyatot, amit a bevándorlók hoztak hazájára. Beszél a kontrollálhatatlan bűnözésről, a társadalom széthullásáról, az „őslakosok” néma és lassan kitörő szenvedéséről. És hozzáteszi: „Tudja, nálunk aki ilyesmiről beszél, mindjárt megkapja, hogy fasiszta és rasszista.”
Tudnék erről mesélni, francia barátom…
Most, a szemünk előtt omlik össze a ’68-as generáció egész életműve. A szemünk előtt omlik össze a globális piacgazdaság, a multikulturalizmus, a liberális demokrácia elviselhetetlen „szabadsága”. Minden más: Hazugság.
Vége van a világotoknak.
A fehér, keresztény „faj” pedig úgy tűnt, önként és némán vonul önnön vesztőhelyére, s szomorú keresztútját a „politikailag korrekt” zsurnalizmus, a ’68-as múmiák leírhatatlan ostobasága és felszínessége s a politikai establishment égbekiáltó cinizmusa fogja szegélyezni.
De talán mégsem így lesz.
De még mindig nem értitek, hogy minden hazugságotok, minden felesleges és öncélú „harcotok” a „velünk élő fasizmus” ellen s a valóságot elhazudó aljasságotok a pokolba vezet.
És még annyi mentségetek sincs, hogy a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. Ugyanis ti mindent csak azért tesztek, hogy önigazolást keressetek. Önigazolás az egész létezésetek. Mert érzitek a feleslegességeteket, érzitek a „mondhatatlan űrt”.
Falkában vetitek magatokat a kiszemelt áldozatotokra, mint nyáladzó, undorító hiénafalka. És nem eresztitek. Nektek csak a halál a megfelelő büntetés. A halálban hisztek, a társadalmi nyilvánosság előtt végbemenő kivégzésben, amelynek során áldozatotok végképp magára marad, tönkremegy, barátai megtagadják, munkáját elveszíti, vége lesz.
Ez a célotok. Közben a külvárosokban és a falvakban gyűlik a bűn, a kín, gennyednek a sebek, a többségi társadalom segítségért üvölt; amíg ezt olvassátok, magyar öregasszonyokat és öregembereket gyaláznak meg éppen, vagy tán meg is ölik őket. Míg ezt olvassátok, a Nyugat külvárosaiban bevándorlók milliói rúgják fel a törvényt, és elmebetegek hiénafalkái mentegetik őket.
Míg ezt olvassátok, Európa ismét közelebb került önnön végzetéhez. Ti, és csakis ti vagytok ezért a felelősek. Bűnötök mérhetetlen, és az lesz büntetésetek is.
Még nem is sejtitek, micsoda szörnyeteget élesztgettek. Sőt már fel is ébresztettétek. Azt pedig végképp nem sejtitek, hogy értetek majd csak mi fogunk szót ejteni. Mi, kijelölt áldozataitok. Mi vagyunk az egyetlenek, akikhez majd fordulhattok segítségért. Csak mi fogunk elbújtatni titeket. Ugyanis mi önsorsrontóan jók vagyunk.
És ezt vegyétek nagyon komolyan, ti, nyomorultak.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
A gazdagadó csak nevében célozza a vagyonosokat. A külföldi adóparadicsomokba kitelepült milliárdosokat valójában nem éri el. A gazdagadó csak a hazai középosztály izmosodását, gyarapodását gátolja meg. ami nagy baj. Erős középosztály hiányában ugyanis az ország nem lehet más, csak kiszolgáltatott. Hogy ez mégis hogy fér bele a hazáról és haladásról papoló formáció jövőképébe, föl nem foghatom.
Borókai Gábor
Heti Válasz, Patrióta Európa Mozgalom
Mesterházy Attila és pártja nemrégiben elzarándokolt Erdélybe, hogy Kolozsváron, egy kihelyezett elnökségi ülés után a fejükre hamut szórva elnézést kérjen azért a szégyenletes kampányért, amelyet a kettős állampolgárságról szóló, 2004-es népszavazás kapcsán folytattak. A bocsánatkérés hitelességét némiképp árnyalta, hogy ugyanaznap a miskolci szocialisták listázni kezdték a városvezetésben lévő erdélyi származású magyarokat, Szanyi kapitány pedig azóta a legnagyobb közösségi oldalon és jó pár televíziós nyilatkozatban alkotott maradandót, markáns véleményt fogalmazva meg a simán lerománozott határon túli magyarokról. A magyarbarátnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető Ponta budapesti meghívása megkoronázza a szocialisták új nemzetpolitikáját.
Lukács Csaba
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Az ellenzékről, amelynek valódi politikai ellensúlyt kellene képeznie a következő választáskor, az a benyomása az embernek, hogy olyan, mintha a pártpolitikai elő időkben élne, amikor is még a nyilvános politikai részvételre jelentkezők képtelenek a valódi programalkotásra és az egymás közötti politikai nevező meghatározására.
Mindegyikük energiáját kimeríteni látszik saját szervezeti emancipációja létrehozása – a többiek ellehetetlenítése árán. A régi keletűeké és az újaké egyaránt.
És ami ehhez kapcsolódik, és aligha véletlenül, az az, hogy morálisan feddhetetlen társulat egyetlen sincs közöttük. Igaz, több mint naivitás volna ilyesmit számon kérni a politikai terében, de most a hatalomra áhítozó társulások nevesíthető vezetőinek mindegyike a kezelhetetlennél komolyabb támadási felületet mutat, a személyes és személyi hiteltelenséget.
Tessék fölsorolni őket. És ez a szedett-vedettség maga is a legutóbbi választás során kinyilvánított közakarat következménye.
A 2010-es választásnak szerintem a kétharmad mellett a legfontosabb – s a kárvallottak számára igazán megemészthetetlen – üzenete az volt, hogy a választói ítélet nemcsak a pártokat találta könnyűnek, hanem a személyeket is.
Alexa Károly
Magyar Hírlap