A társadalom kollektív emlékezete általában az 1950-es évekkel foglalkozik többet, pedig szerintem az 1945-1949 közötti időszak is kegyetlen volt. Ekkor kezdték el a későbbi magyar Gulagok megszervezését. Az 1947-ben megkötött párizsi békeszerződésből semmit sem tartottak be, s az újjáéledő országban gátlástalanul rekviráltak.
Kíméletlenül maguk alá hajtva a vidéket, de a polgári középosztályt is. A közösből viszont csak nekik, az elvtársaknak jutott minden.
A villákból, amelyekre szemet vetettek, egyszerűen kirugdosták a tulajdonosokat. Ezt senki nem kérte számon rajtuk azóta sem. 1947-ben, a szovjet szuronyok árnyékában, a kékcédulás választásokon pedig minden eldőlt. A sztálini elvet, amely szerint egy ember halála tragédia, sok ember halála statisztika, tökéletesen magáévá tette a hazai kommunista vezetés.
Vámos György
Magyar Hírlap
A szemérmetlen hazudozás kipróbált mestereinek könnyű dolguk van, mert semmiféle világnézeti vagy lelkiismereti aggály nem gátolja őket. Joggal jegyezte meg Orbán Viktor, hogy a két szemben álló politikai erő között lelkületi különbség van, a balliberálisokat mindig csak a készpénzre váltható jelen érdekli, a távolabbi jövő nem számít, az élet rövid, majd csak lesz valahogy. Az önzés, ostobaság, felelőtlenség és gonoszság kiül az arcokra, a tönkretevők vádaskodnak az ország tönkretételéről, ha itt tényleg diktatúra lenne, meg sem szólalhatnának többé, de hát demokrácia van, őket is megválasztották, végig kell hallgatni őket, közbekiabálni sem illik, mert az csak nekik van megengedve, hiszen ők nem polgárok, hanem a szegény nép küldöttei.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Magyarország azt kéri az Európai Tanács elnökétől, hogy miután Magyarország nem része az eurózónának, és mivel a magyar gazdaság problémái - a kommunista múltja miatt - bizonyos sajátosságokat is mutatnak, legyen fogadókészség és megértés azokkal a magyar gazdaságpolitikai intézkedésekkel, így például az adóreformmal és a versenyképességet segítő lépésekkel kapcsolatban, amelyek az eurózónához tartozó államok szempontjából szokatlannak tűnnek, a magyar gazdaságnak viszont létfontosságúak - mondta Orbán Viktor a találkozót követően.
Az Európai Tanács elnöke mindig nyitott volt azon megoldások iránt, amelyekkel Magyarország 2010 után próbálta és próbálja stabilizálni, növekedési pályára állítani gazdaságát - folytatta.
Magyarország bejelentkezett az európai sikertörténet pozíciójáért, hiszen nagyon kevesen vagyunk az EU-ban olyanok, akik képesek lennénk egyszerre csökkenteni az államadósságot, kontroll alatt tartani az éves költségvetéseinket, és egyúttal növekedési pályára állítani a gazdaságot.
A magyar gazdaság 2013-ban - ha a növekedést is sikerül beindítania - egy olyan sikertörténetté válik, amely nemcsak Magyarországnak lesz fontos, hanem az európaiaknak is azt mutatja majd, válság idején is lehet egy közép-európai országban is sikeres gazdaságpolitikát folytatni.
A következő hét évre szóló uniós pénzügyi terv elkészítése nem jöhetett volna létre Herman Van Rompuy és stábja erőfeszítése nélkül, akiknek sikerült európai pénzügyi tervvé kovácsolniuk a tagállamok gazdasági szándékait.
Magyarországnak fontos az eurózóna sikere, és bár nem vagyunk tagja a közös pénzt használó országok közösségének, de a magyar kormány minden olyan lépést támogat, amellyel helyreállítják a közös európai pénznem iránti bizalmat. Ezért Herman Van Rompuy számíthat Magyarország támogatására a bankunió és a pénzügyi-gazdasági koordináció ügyében.
Patrióta Európa Mozgalom
A kérdésre a válasz: csak Magyarországon
Magyarország ma már az európai válság ellenére is képes könnyíteni az emberek életén. 2013 januárjától minden magyar háztartásban tíz százalékkal kevesebbet kell fizetni a gázért, a villanyért és a távhőért.
2002 és 2010 között a szocialista kormányok 15 alkalommal emelték a rezsiköltségeket. Ez idő alatt a gáz ára háromszorosára, az áramé pedig a duplájára nőtt.
A jövedelmek ugyanakkor csupán egyötödével emelkedtek. A rezsi kifizetése egyre nagyobb terhet jelentett a legtöbb magyar embernek. Ezért 2010-ben az új kormány legelső intézkedéseinek egyike a gáz, az áram és a távhő árának befagyasztása volt.
Most pedig, a rendszerváltás óta először, 2013. január elsejétől minden háztartásban tíz százalékkal csökkentette ezeket a költségeket.
A kormány intézkedését a nemzetközi összehasonlítások is indokolttá tették: az Európai Unióban ugyanis csak Cipruson volt magasabb a gáz és az áram ára, mint Magyarországon. A magyar családok terheinek könnyítésén felül az árcsökkentésnek további pozitív hatása, hogy csökkenti az inflációt, és kedvezően hat a kereskedelemre is.
Hasznos infók:
Ingyenesen hívható a rezsicsökkentés infóvonal: 06-80-205-386.
2013. január 15-étől üzemel a rezsicsökkentéssel kapcsolatos zöldszám. Az ingyenesen elérhető információs vonalon szakértők fogadják a hívásokat hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra, pénteken 8 és 14 óra között.
jobbanteljesit.magyarorszag.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Mivel a balliberális oldalon kitört a pártalapítási láz, a kissé ingerült, fáradt és tanácstalan, továbbá a rezsicsökkentéssel is megkínzott népnek lesz alkalma gondosan válogatni, még ha nem is érjük utol az olaszokat, akik 184 parlamentbe készülő párt közül válogathatnak.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Az ellenzék, ha kritizál, akkor logikusan teszi a dolgát. Ha alternatívát állít, akkor helyesen értelmezi a demokrácia játékszabályait. De ha hazugsággal vádolja a kormányt, miközben ő maga hazudik, illetve magának vindikálja az igazság ismeretének kizárólagos jogát, akkor mérhetetlenül eltéveszti a céltáblát. Ráadásul az ellenzék hitelességével is akadnak gondok.
Nagy Ervin
Magyar Hírlap
Visszás, hogy azok és jogutódjaik kárhoztatják az úgynevezett röghöz kötést, akik annyira ide akartak kötözni mindenkit a Rákosi-Kádár-rendszerben, hogy útlevelet sem kaphatott halandó emberfia. Hogy lehetett egyeseknek Nyugaton tanulni? Igen, kevés kivételtől eltekintve a kádergyerekeknek, akik a mai utódnómenklatúra színe-, helyesebben színtelen javát adják.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Az biztos, hogy a számvevők alaposan felbolygatták Simor András utolsó napjait a jegybanknál. Érthető is, hogy ez dühíti őt, aki mandátumának idején mindvégig kínosan ügyelt feddhetetlenségének látszatára, a függetlenségre hivatkozva pedig minden kísérletet visszavert, amelynek célja az MNB elszámoltatása lett volna.
Most pedig távozása előtt kénytelen volt beismerni, hogy mulasztott. Azt, hogy olyan gyorsan igyekeztek megfelelni, hogy elfelejtkeztek a jogi kötelezettségekről. A központi bank vezére a képviselők előtt próbálta elbagatellizálni az ügyet, de ő is tudta, hogy ennél lényegesen nagyobb súlya van a történteknek. Hiszen nemcsak néhány aláírás hiányáról, hanem az általa vezetett jegybank egész szellemiségéről van szó. Amellyel pénzben mérhető károkat lehet okozni egy országnak.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
Elképesztő és érthetetlen, bár egy strasbourgi ítélet korábban már kimondta: helytelen az a magyar bírói gyakorlat, amely nem engedélyezi a vörös csillag viselését. (Kártérítésre is kötelezték a magyar államot. Örülhettek az új kommunisták.) Kérdezném a művelt Nyugatot: találkoztak-e már arrafelé élőben a kommunizmussal? Vagy csupán hallomásból, kozmetikázott történetekből ismerik a vörös világ valódi arcát? Talán ha fényképen láttak orosz tankot a Corvin közben, államvédelmis vallatótisztet az Andrássy úti pincében. Mi itt élőben találkoztunk a kommunizmussal. Mit tudnak erről a Lajtán túl? Szinte semmit. Mert odáig sosem jutottak el az elvtársak. (Ausztriából meg viszonylag hamar kivonultak.)
Pilhál György
Magyar Nemzet
Hazánk az elmúlt két évben igen sok, jól beazonosítható gazdasági érdekkel ment szembe, elég csak a különadókra gondolnunk. Bár ezek korábban sok negatív reakciót váltottak ki, ma már az eredmények ismeretében sokkal árnyaltabb a kép.
Kumin Ferenc
Magyar Hírlap