Nem azért nevelünk gyermekeket, mert eleget kívánunk tenni a modern eszméknek
Nem azért nevelünk gyermekeket, nem azért olvasunk és írunk magyar nyelven, nem azért tapadunk a képernyőre olimpia idején, mert eleget kívánunk tenni a modern eszméknek. A hagyomány, a természetesség megélése – manapság inkább feltámasztása – önmagától szüli meg az egyensúlyt egyénben és közösségben. Az egyensúlyi helyzetből, a nyugalomból pedig egyenesen fakadnak olyan erkölcsi magatartásformák, mint a hazaszeretet, családközpontúság, felebaráti törődés. Szentesi Zöldi László Magyar Hírlap
Isten jó világot teremtett
"Én hiszem, hogy Isten jó világot teremtett: ha megengedi, hogy szomjasak legyünk, akkor kutat is teremtett. Ez olyan, mint egy óriási kirakós játék, csak meg kell keresni a darabokat, akkor összeáll."
Böjte Csaba
Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…
ÖSSZETARTOZUNK – Örökségül – 7. rész Kedves Barátaink! Az elmúlt hetekben új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítója, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a hetedik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála A haza, ahol élünk A legközvetlenebb haza, amellyel naponta szembesülsz, a város, ahol élsz: Kecskemét. Naponta jársz-kelsz utcáin, az egykori Piacz téren, mely mára sok kisebb- nagyobb térből álló gyönyörűség lett, az ország egyik legszebb főtere. Jársz a kövein, azt a levegőt lélegzed be, melyet annak idején Petőfi Sándor is szívott, amikor kis nebulóként városunkban, a mai Luther udvar helyén állott evangélikus iskolában tanulta a betűvetést, vagy amikor fiatal felnőttként itt írta halhatatlan versét, a Jövendölés címűt. Vagy ha éppen ebből az irányból a nagypostára igyekszel, milyen természetes, hogy az impozáns, klasszicista Ókollégium mellett haladsz el naponta, ahová Jókai Mór járt jogi akadémiára, aki azt vallotta később, hogy „itt lett belőlem magyar író”. Mi, kecskemétiek így jutunk el a postára, ha ott van dolgunk….Azon a téren keresztül, amely a magyarság igazi arcát, a békére való vágyakozást, a humanizmust, az egymás iránti megértést jelképezi. Mert épületeiben tárgyiasulva ott áll a tolerancia: katolikus, református, izraelita, evangélikus, görögkeleti templom karéjában pompázik a Szabadság tér, a szabadság tere. Egy kis területen ennyi felekezet, ennyiféle érték! De nem kell innen messzire mennünk, csupán a tér másik szegletébe, ahol annak idején Kossuth toborozta a szabadságharchoz katonáit, ahol ma a híres kecskeméti Kossuth-szobor áll, vele szemközt pedig Lechner és Pártos pompázatos palotája, a Városháza, a magyar szecesszió egyik különleges remeke díszeleg. Előtte, a kis parkban, az egyik bokor mellett fekszik az a ketté hasított sziklatömb, amely nagy szülöttünk, Kecskemét város egykori főügyésze, a Bánk bán szerzője, Katona József halálának helyszínén állít emléket a nagy drámaírónak. Azon a helyen hasadt meg a szíve. Mi pedig mellette elhaladva megyünk intézni az adóbevallásunkat Városházára … Nem hátborzongató ez a folytonosság múltunkkal, nagyjainkkal? Micsoda lehetőség és micsoda felelősség! A Városháza mellett áll a Nagytemplom, ahol másik hatalmasságunkat, Kodály Zoltánt keresztelték 1882-ben. Azt a később tudós-zeneszerzővé lett Kodályt, aki a hazafiság mintaképe és etalonja a szememben, aki bebizonyította, hogy a népzene egyenértékű a beszélt anyanyelvvel, vagyis az anyanyelv része. Ne feledjétek: ha a nemzet nemzetként való megmaradásának az alapfeltétele a nyelvének megőrzése, akkor ez a zenéjére, sőt a táncaira is igaz, mert ezek együtt az identitásunk alappillérei. Kodály élete, nemzetben való gondolkodása mindannyiunk számára mintául kell, hogy szolgáljon. Nemcsak nagyszerű zeneszerzőként érdemel az utókortól megbecsülést és tiszteletet, hanem államférfiakat megszégyenítő nemzetstratégiai látásmódja, a nemzet iránti elkötelezettsége okán is a magyarság legnagyobbjai között a helye. Ezt jól jegyezzétek meg! Egy igazi hazafi számon tartja, mi több, olvassa őt, hogy megértse, hogyan gondolkodik a nemzetének problémáira érzékeny értelmiségi, aki a nemzeti sorskérdésekre válaszokat is képes adni. Ugye, milyen nagyszerű ilyen hazában, ilyen városban élni? Ebben a környezetben, ilyen hagyományokkal él a családunk nap mint nap. A család pedig a fundamentum: minden egészséges társadalomnak, nemzetnek a legfontosabb alkotóeleme. Ha a családi kisközösség élete, helyzete stabil, akkor van esélyünk arra, hogy a társadalom is működőképessé váljék, a nemzet pedig egészséges és életerős legyen. Úgy kell élnetek, hogy olyan családotok legyen, melyben az általam fentebb leírtak a legfontosabb értékek. Úgy kell élnetek, hogy ezek az értékek a természetesség erejével rendezzék minden cselekedeteteket, egész gondolkodásotokat. Életeteket ezek határozzák meg! S ha már így van, vagy majdan így lészen, saját család alapításával s az értékek szem előtt tartásával komoly lépést tesztek a nemzet megmaradásáért, a haza boldogulásáért. Ha így tesztek, akkor a legjobb módon végeztétek el, amit Rátok rótt a sors. Akkor Ti nem csupán a dolgok, az események elszenvedői lesztek, hanem mint cselekvő, tudatos hazafiak, alakítójává is váltok életeteknek, hazátoknak. S akkor joggal fohászkodhattok az Úrhoz: Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Kecskeméten, 2008 őszén Édesapátok, Nagyapátok Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából Vége új írással folytatjuk!
Valamit elrontottál
Ha egy gyerek úgy megy el melletted, hogy majd' keresztüldöf a szemével, akkor beírathatod akárhány különórára: valamit elrontottál. Ha autóval viszed mindenhová, és nem tud a kortársaival kószálni, múmiát nevelsz belőle. De ha azt látom egy családban, hogy a gyerekek nevetnek, már nem is kérdezek semmit a nevelőtől, mert biztos, hogy jól csinálja. Böjte Csaba
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Kölcsey Ferenc - Huszt
Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…
ÖSSZETARTOZUNK – Örökségül – 6. rész Kedves Barátaink! Az elmúlt hetekben új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítója, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a hatodik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála Édes haza, édes anyanyelv A hungarikumok: magyar életünket meghatározó tárgyak, fogalmak, jelképek - nemzetünk, történetünk, életünk lenyomatai. A haza megannyi részecskéje, darabja. Most a legfontosabbról, az egyes számú hungarikumról, Európa nyelvi térképének a közepén található szigetről, a magyar nyelvről szeretnék szót ejteni. A kőszikláról, nemzeti létünk alapjáról. Két évvel ezelőtt szerkesztettük Szőcs Gézával Kiáltás című kötetünket (alcíme Üzenet az utódoknak), melynek előszavában egy levelet írtam gyermekeimnek, unokáimnak nemzetről, hazáról, jelképeinkről Örökségül címmel. A második hungarikumokkal foglalkozó konferenciához kapcsolódóan ebből idézek fel egy a magyar nyelvről szóló részletet: Ha a nemzet összetartó elemeit kutatnánk, nyilván a nyelv lenne az első a sorban. Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv. A magyarság számára a nyelv alapkérdés: a kultúráját is ez adja, a lelkét is ez határozza meg. Mivel álnok, igazságtalan békediktátumok szétszabdalták országunkat, mi, magyarok immár egy „kulturális nemzet” vagyunk, ahol a legfőbb értékünk éppen a nemzet kohézióját jelentő anyanyelv. Őrizzétek, mint az életet adó lángot! 
Nyelvünk a legfontosabb közösségképző erőnk, a múltunk, az identitásunk, de a jövőnk záloga is, és nemzeti tudatunk közvetítője. A nyelvünk nem elválaszt másoktól, inkább erőssé, méltóvá teszi nemzetünket az önálló életre, s így megtartja azt a világ számára. Jól jegyezzétek meg: Kárpát-hazánkban csak úgy, s csak akkor van létjogosultsága a magyarnak, ha nyelvét megtartva erős nemzet marad. Csak így lehet méltó, hogy más népek fiaival: szerbekkel, románokkal, szlovákokkal, ruszinokkal, cigányokkal, horvátokkal együtt belakja a közös kárpáti hont. Amelyik világban magyart a magyartól államhatárok választanak el, ahol más népek jogot formálhatnak arra, hogy magyarokat a szülőföldjükön másod-, sőt harmadrendű polgárokká fokozzanak le, ott közös hazánk az édes anyanyelvünk, ott jogaink visszaszerzéséért folytatott küzdelmeink elsőrendű célja az anyanyelv védelme, a kulturális autonómia kiharcolása. Ne felejtsétek el, hogy csak magyarul „izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”, miközben minden más nemzet fia is pontosan tudja, hogy a galagonyabokor ősszel piroslik. Nyelvünk végtelen gazdagsága a nagy lehetőségünk, hogy szépen élhessük meg összetartozásunkat egymással, más népekkel, a világgal, a természettel. A nyelv a közvetítője annak, ahogyan élünk, ahogyan gondolkodunk. A nyelv - nemzeti lelkünk tükre. A ránk zúduló kultúrmocsok világában a tisztán beszélt, őrzött nyelv az egyetlen kincsünk, a tiszta forrás. Abban a globalizált világban, amelyben a minden értéket, minden tradíciót szétrágó gondolkodásmód, életideál, beszédmód a meghatározó, ott életet adó oázis, a nemzetet megtartó erő csak az a nyelv lehet, amelyen a költő ilyen hexametereket vethetett papírra: Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad. Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra. Ezzel a gyönyörű anyanyelvvel lehet s kell nemzetet menteni, megtartani, őrizni. Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából Ez a részlet elhangzott a Parlament épületében is a 2010. január 23-án megtartott Hungarikum konferencián Folytatjuk!
Nyirő József a székelyekről
Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten...
Nyirő József
fotó:Székelyföldi Legény oldal
Böjte Csaba a lét szépségéről
Merjünk időt adni a létünknek, és hosszan nézni, ahogyan ez a gyermek felnő, hogy ő is gyermeket vállal, és már mint nagyszülő megérezni a létnek a maga szépségét.
Böjte Csaba
Prof. Badiny Jós Ferenc - Magyarok története - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=_rGqrcHlSYY#!
Erdélyt nem lehet elfelejteni - rövid részlet Wass Albert portré filmjéből - VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=Zll5tn7-_Jw