A nap képe - Ferenc pápa
Ferenc pápa mintegy tíz percig imádkozott az egykori olasz frontvonalon elesett katonák sírjainál Fogliano Redipuglia első világháborús osztrák-magyar temetőjében
fotó: MTI - Koszticsák Szilárd
Nem hagyják magukat: újra leng a székely zászló Sepsiszentgyörgyön
Újabb székely zászlót vontak fel a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi vezetői Sepsiszentgyörgy központi parkjában, miután a korábbi eltávolítását rendelte el a Brassói Táblabíróság.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének az elnöke sajtótájékoztatón elmondta, a Brassói Táblabíróság jogerős ítélete Antal Árpád polgármestert kötelezte a zászló eltávolítására. „Nem kívántunk gondot okozni a polgármesternek, ezért mi magunk eltávolítottuk a zászlót, és nap folyamán egy másik székely zászlót tűztünk ki helyére” – idézte Kulcsár Terza Józsefet a Mediafax hírügynökség.
A politikus azt is elmondta, nem kértek városházi jóváhagyást az újabb zászlófelvonáshoz. Az Agerpres hírügynökség azt is idézte a politikustól, hogy a gesztussal a magyar csapatok 74 évvel ezelőtti sepsiszentgyörgyi bevonulására is kívántak emlékezni.
A székely zászló a szabadságot hirdeti
„Hirdesse ez a zászló a szabadságot. Úgy gondoljuk, hogy a székelyeknek jogukban áll használni saját szimbólumaikat. Senki nem veheti el tőlünk a nyelvünket, a kultúránkat és a jelképeinket” – jelentette ki az MPP Kovászna megyei elnöke.
A korábbi székely zászlót 2013. június 4-én, a városban tartott trianoni megemlékezés keretében vonták fel a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban az MPP kezdeményezésére. A zászló ellen a prefektus emelt kifogást, a Brassói Táblabíróság jogerős ítélete pedig szeptember 10-éig adott haladékot a zászló eltávolítására.
Román parádé
A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön katonai parádéval ünnepelték hétfőn, hogy hetven évvel ezelőtt vonultak be a román csapatok a városba – közölte a román Agerpres hírügynökség.
MTI
Óriási magyar siker Brüsszelben: Navracsics Tibor rendkívül fontos biztosi megbízást kap
Az oktatással, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosnak javasolja kinevezni Navracsics Tibort Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke – derül ki a brüsszeli testület által közzétett közleményből.
A francia Pierre Moscovici lett a gazdasági és pénzügyi biztosi poszt várományosa, aki a vámügyeket is felügyeli majd, a brit Jonathan Hill a pénzügyi szolgáltatásokért, a német Günther Öttinger a digitális gazdaságért felel majd biztosi tisztségében Juncker javaslata szerint.
A EB-nek hét alelnöke lesz, akik az Európai Unió kiemelt területeit irányítják majd.
Jean-Claude Junckert július közepén választotta meg az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács jelölése alapján. Ezt követően Juncker az uniós tagállamok kormányaihoz fordult, akiknek legalább egy-egy jelöltet kellett javasolniuk a majdani brüsszeli bizottságba. A magyar kormány Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi, jelenlegi külügyminisztert jelölte.
Juncker a múlt hét folyamán mind a 27 biztosjelölttel személyesen tárgyalt brüsszeli irodájában, hogy meggyőződjön arról, a jelöltek megfelelnek az uniós szerződésben rögzített követelményeknek. A szerződés szerint ugyanis az Európai Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség.
Juncker a múlt héten küldte meg a tagállamok képviselőit tömörítő tanácsnak a biztosjelöltek neveit jóváhagyásra, amely még aznap el is fogadta a 27-ek listáját. A feladatok, tárcák szerdai kihirdetését követően a kijelölt biztosokat az Európai Parlament illetékes szakbizottságai hallgatják meg, majd az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kell szavazniuk arról, hogy támogatják-e a testület egészét. Ha az EP többsége támogatja a Juncker-bizottságot, a tanács formálisan is kinevezi a testületet, amely ezt követően hivatalba is léphet.
Bem József (1794-1850)-szobor - Koltó - Máramaros
Felavatták Bem József (1794-1850), az 1848/49-es szabadságharc lengyel származású tábornokának Koltón felállított mellszobrát.
A hagyományos Petőfi-emlékünnep keretében megtartott rendezvényen Hoppál Péter, az magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta, hogy a Teleki-kastély kertjében Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló szobor mellett újabb alkotással gazdagodik a hagyományaira büszke község.
A kastélykert ezentúl a szabadságharc három három alakjának, Petőfi Sándornak, Teleki Sándornak, Bem főintendánsának, a kastély egykori urának, valamint a tábornoknak az emlékét fogja őrizni - fogalmazott az államtitkár.
A Deák Árpád nagyváradi szobrászművész által készített, nemzetközi összefogás keretében emelt mellszobrot Tőkés László református püspök, európai parlamenti (EP) képviselő és Csendes Lajos, Koltó polgármestere leplezte le. Az ünnepségen részt vett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete is.
Jönnek az új tízezresek
Megújítja a bankjegysorozatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB); először a tízezerforintos bankjegyek változnak, ezek keddtől ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
Az MNB 2014 és 2018 között megújítja az 1997 és 2001 között bevezetett jelenlegi bankjegysorozatot, és újratervezett, továbbfejlesztett, a hamisítás ellen az eddiginél jobban védett bankjegyeket bocsát ki. A korszerűsített bankjegyeket a feldolgozó- és elfogadóautomaták is egyszerűbben és gyorsabban tudják majd kezelni.
Kövér László bővítené az emberi jogok rendszerét
Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben, a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt.
A magyar házelnök a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda.
A Bundes der Vertriebenen (elűzöttek szövetsége) ünnepsége nemcsak a megváltoztathatatlan múltról, hanem a megválasztható jövőről is szól – tette hozzá. „Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná” – mondta.
Kövér: A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan
Leszögezte: bűn volt a második világháború végén a kollektív bűnösség bélyegét sütni ártatlan német emberekre, és bűn volt elüldözni őket szülőföldjükről. „Ugyanúgy bűn, mint amelyet bűnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben a második világháború során. […] Nem lehetnek mások által megbélyegzett bűnös nemzetek, csak bűnöket elkövető emberek vannak. […] A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, erkölcsi és jogi képtelenség.”
Ezt mindig ki kell mondani, ellenkező esetben beteljesednek, és meg is ismétlődnek az ártatlanok ellen elkövetett bűnök – emelte ki az Országgyűlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóházának elnökével közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára a totalitárius diktatúrák áldozatainak augusztus 23-ai európai emléknapja alkalmából.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a német fővárosban folytatott tárgyalásán szóba került, hogy miként lehet javítani a németországi magyar szervezetekkel együttműködve a Magyarországról régről elszármazottak és a vendégmunkások, illetve ösztöndíjasok érdekképviseletén, és hogyan lehet segíteni a magyar nyelvű oktatás, képzés kialakítását, fejlesztését.
Hangsúlyozta: annak révén, hogy az alaptörvény rögzíti a magyarországi nemzeti közösségek államalkotó szerepét, és parlamenti képviseletet biztosít nekik, bővültek a lehetőségek, hiszen a magyarországi németek országgyűlési szószólójának közreműködésével megnyílik az út a „többszereplős kooperáció” előtt, és így már nemcsak államközi szinten, hanem jóval szélesebb léptékben lehet tovább javítani a magyar–német kapcsolatokat.
Kövér László rámutatott, hogy a tengerentúlon kirobbant pénzügyi-gazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Ezért nemcsak az utóbbi esztendők voltak nehezek Európa számára, de „az előttünk álló esztendők sem lesznek könnyebbek”.
Megvédtük az igazunkat
Kiemelte, hogy „az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebből következő erkölcsre. […] Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet.”
Hozzátette: ahhoz, hogy rend legyen, először mindenkinek a saját portáján kell söpörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az előíráshoz. „Újjáépítettük és megerősítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzéből és munkájából éljünk, hanem a sajátunkból. […] Megerősítettük a magyarok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntudat nélkül nincs európai öntudat” – mondta az Országgyűlés elnöke.
„Mindeközben minden nemzetközi kötelezettségünket teljesítettük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyet elvártunk tőlünk a magunk számára – mutatott rá Kövér László. – Erkölcsi ügyekben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk: például az új alaptörvényünkben is rögzítettük a velünk együtt élő nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét”, és Magyarország egyetlen európai országként országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülőföldjükről.
A választópolgárok idén ismét kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak arra, hogy „újabb négy esztendőre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Európa egyik legstabilabb országa lett” – mondta az Országgyűlés elnöke. A vendégek között Angela Merkel mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezető személyisége.
mno
Egyedülálló munkahelyeket hirdet Böjte Csaba
Nevelőket, nevelőcsaládokat keres Böjte Csaba ferences szerzetes, ha lehet, 15-20 évre, de a kevesebb időt vállalókat is várja.
A Szent Ferenc Alapítvány minden ősszel keres olyan családokat vagy magányos embereket, akik főállásban összeköltöznek egy családba árva gyermekekkel, és akik az elvesztett szülők helyett szülei lesznek a bajba került gyermekeknek. A cél, hogy mindazokat az értékeket, szellemi, lelki készségeket, amik az élethez szükségesek, felkínálják a rájuk bízott gyermekeknek – írja a ferences atya.
Munkaszerződést ajánl Böjte Csaba
„A nevelőket felkészítjük e szép, nemes feladatra, munkaszerződést kötünk velük, és azt szeretnénk, hogy egy évből tíz hónapon keresztül mint jó szülők tegyenek meg mindent az általuk felvállalt gyermekek nevelése érdekében. Mindenkinek jár a két hónapos pihenésen túl az alapítvány által biztosított nyári tábor is, melyet a gyermekeinkkel tölthet. Azt szeretnénk, hogy minél családiasabb legyen a légkör az általa vezetett kis családban, de az egész intézményhálózaton belül is” – hangzik Böjte Csaba különleges „ajánlata”.
Mint fogalmaz, „örvendünk azoknak a nevelőknek is, akik csak néhány évre vállalják e szép hivatást, de leginkább olyan nevelőkért imádkozok, akik életvitel szerint, hosszabb távon vállalják a gyermeknevelést. Az alapítvány számukra biztosítja a szükséges otthont, melyet 15-20 év után végleg meg is kapnak, hogy ugyanott, ahol profi szülők voltak, legyenek profi nagyszülők is a nagyra nőtt gyermekeik gyermekei mellett”.
mno
Szijjártó: Hiteltelen a norvég miniszter nyilatkozata
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a norvég európai ügyi miniszter nyilatkozata hiteltelen, homályos általánosításokon alapul és figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb tényeket.
Szijjártó Péter ezt azzal kapcsolatban mondta az MTI-nek, hogy Vidar Helgesen, Norvégia európai ügyekkel foglalkozó minisztere a Financial Times európai kiadásában azt írta, a magyar kormány hátat fordít a Nyugatnak, Orbán Viktor „szellemi vaskupolával” védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, s illiberális államot szeretne létrehozni.
Szijjártó Péter közölte, hogy ha egy Európai Unión kívüli ország minisztere nyilvánosan kezdi félteni az Európai Uniót egyik tagjától, elvárható volna, hogy tiszteletben tartsa a legalapvetőbb európai értékeket. Vagyis illene tájékozódni és illene tiszteletben tartani a tényeket – tette hozzá.
Az államtitkár kijelentette: Magyarország és a magyar emberek korábban sokat tettek egész Közép-Európa szabadságáért, a kontinens újraegyesítéséért, most pedig komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy Európa visszaszerezze korábbi versenyképességét. „A magyar megoldások sikeresek, a korábban sokat támadott intézkedéseinket egyre több országban látjuk viszont” – fogalmazott.
Szijjártó Péter szerint Magyarország Európa egyik legnyitottabb országa. Kifejtette: a külföldi közvetlen működő tőke állománya meghaladta a 80 milliárd eurót, európai vállalatok folyamatosan hajtanak végre újabb és újabb munkahelyteremtő beruházásokat az országban, ezzel szavazva bizalmat a magyar politikai, gazdasági és társadalmi stabilitásnak. „Ezek a tettek számítanak, nem pedig a hiteltelen, homályos általánosságokon alapuló politikai nyilatkozatok” – mondta.
mno
Szijjártó Péter: Ohlsson színtiszta hazugságot állított
Magyarországnak és a magyar embereknek több tisztelet jár még a svéd Európa-ügyi minisztertől is – közölte Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Szijjártó Péter azután nyilatkozta ezt, hogy 444.hu beszámolója szerint a svéd kormány EU-ügyekért felelős minisztere az Aftonbladet című újság vitarovatában bírálta az Orbán-kormány politikáját.
A honlap ismertetése szerint Birgitta Ohlsson azt írta, „Orbánék Oroszországot tekintik politikai modellnek, a liberális demokrácia helyett az illiberális államot és a munkaalapú társadalmat kezelik értékként, a jogvédőket és a civil szervezeteket pedig akadályként kezelik és idegen érdekek kiszolgálóinak nevezik őket”.
Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy Svédország Európa-ügyi minisztere „színtiszta hazugságokat állított Magyarországról és a magyar emberekről”.
Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai polgárok joggal várják el az európai politikusoktól, különösképpen pedig az Európa-ügyi miniszterektől, hogy az európai értékek mentén tegyék dolgukat.
Szijjártó Péter szerint Svédország Európa-ügyi minisztere szerdán durván rágalmazta Magyarországot és a magyar embereket, figyelmen kívül hagyva az egyik alapvető európai értéket, a tények tiszteletben tartását.
MTI
Óriási hajrával Risztov Éva 10 ezer métenen ezüstérmes a berlini úszó Eb-n
A londoni olimpiai bajnok Risztov Éva ezüstérmes lett a nyílt vízi úszók 10 kilométeres versenyében a berlini úszó-Európa-bajnokság szerdai nyitónapján. A tavalyi vb-n ötödik Olasz Anna ezúttal is ötödik lett.
Risztov és Olasz is végig a 10-11 tagú élbolyban haladt, és a hajrá felé közeledve az első négytől kissé lemaradva az 5-7. helyen tempózott. Az utolsó 200 métert az olimpiai bajnok bírta a legjobban, a célegyenesben fokozatosan tört előre, és végül csak a holland Sharon van Rouwendalt nem tudta befogni.
Gratulálunk Éva, ez ismét óriási küzdelem, hatalmas teljesítmény volt! Büszkék vagyunk Rád!
Hajrá magyarok! Hajrá Magyarország!