Ferenc pápa megelégelte az iraki tehetetlenkedést - folyamatosan azonnali cselekvést követel a világtól
Irakba indult Fernando Filoni bíboros, a pápa személyes küldötte. Ferenc pápa pénzt is adott Filoni bíborosnak az iraki lakosság segítésére – közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő.
Az augusztus 8-án a pápa személyes iraki küldöttének kinevezett Fernando Filoni bíboros első állomása Bagdad lesz, innen az északkeleti Erbílbe utazik tovább, Iraknak a kurdok lakta területére. Erbíltől nem messze található Moszul városa, amelyet az Iszlám Állam – korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) – nevű szélsőséges fegyveres szervezet fegyveresei júniusban megszálltak.
Ferenc pápa vasárnap este találkozott Filoni bíborossal a vatikáni Szent Márta-házban. Az egyházfő „személyes útmutatást” és pénzt is adott a bíborosnak a szükséget szenvedő iraki lakosság azonnali megsegítésére – közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő.
Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter téren mondott beszédében ismét a nemzetközi közösség fellépését szorgalmazta az Irakban folyó „bűncselekmények” leállítása érdekében. A szélsőséges szunnita csoport „kalifátust” kiáltott ki az általa elfoglalt iraki és szíriai területeken, és üldözi más vallások követőit, köztük a keresztényeket. A múlt héten hatalmukba kerítették az észak-iraki Karakost, a legnagyobb iraki keresztény várost.
Filoni bíboros 2000–2003 között Szíriában és Irakban szolgált apostoli nunciusként. Jelenleg a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusa. Az Il Messaggero című római napilapban hétfőn megjelent interjúban elmondta, hogy missziója célja elsősorban diplomáciai és karitatív lesz: az iraki lakosságnak akar segítséget nyújtani. Hozzátette, tudja, hogy feladata nem veszélytelen, segítséget a helyi keresztény püspökök biztosítanak számára.
Filoni bíboros megjegyezte, hogy Szaddám Huszein elűzése, a 2003-ban kirobbant második iraki háború és az ezt követő nemzetközi katonai jelenlét ellenére az utóbbi tíz év alatt Irakban a helyzet rosszabb lett. „Az ILIÁ nem egyik napról a másikra született meg!” – hangoztatta a pápa iraki küldötte.
MTI - mno
Hetven éve dobta le, már azokban az időkben is a világ csendőre szerepében tetszelgő USA az első atombombát
1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel Hirosima japán nagyváros fölött. A B-29 típusú bombázó, az Enola Gay alacsonyabbra ereszkedett, és „valamilyen tárgyat” dobott le. 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, majd mennydörgés következett és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: 600 méter magasságban felrobbant az első atombomba, a Little Boy, amelynek ereje 17 ezer tonna TNT-nek felelt meg.
A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számát az amerikai felderítés 139 ezerre tette. Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közt vesztették életüket.
A sugárfertőzés okozta károsodások pontos természete ma sem ismert, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a „hirosimai rák”, s még ma is születnek gyermekek genetikai torzulásokkal. A hirosimai ipari létesítmények ellenben szinte érintetlenek maradtak, és a hadiüzemek dolgozóinak jelentős része túlélte a robbanást.
Hirosima óta eltelt hetven év, de a kérdések továbbra is kérdések maradtak: szükség volt-e Hirosimában, de főként két nappal később Nagaszakiban az atombomba bevetésére, és milyen hátsó szándékok vezették Harry S. Truman elnököt a támadás elrendelésekor?
Sokak szerint a robbantás hadászatilag indokolatlan volt, mivel a japánok már a megadás gondolatával foglalkoztak; az amerikai katonai és politikai vezetés főleg a lakott területre gyakorolt hatást akarta látni, és már a háború utáni erőviszonyokat akarta alakítani.
A fegyver hatásának demonstrálása már a Szovjetuniónak is szólt, a hidegháborús hatalmi játszmának is része volt, bár az amerikai atommonopólium nem tartott sokáig.
forrás: MTI, Napi Gazdaság, Magyar Hírlap
Eltűnik a "proletár diktatúra ikonja", a Marx-szobor a Corvinusból
55 év után eltűnik a Marx-szobor a Corvinus Egyetem aulájából. A filozófus szobra egy történeti kiállításra kerül. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke még januárban nyílt levélben fordult az intézmény vezetéséhez azzal, hogy távolítsák el az aulából Marx szobrát. Kérését azzal indokolta, hogy a filozófus osztályharcos és fajgyűlölő nézeteket vallott, amelyek később a 20. század diktatúráinak szolgáltak alapul.
Rétvári Bence szerint akkor kellett volna eltűnnie Marx Károly szobrának az egyetem aulájából, amikor 25 évvel ezelőtt a Közgáz nevéből is kikerült. „A rendszerváltás kicsit megkésett lezárásának ez is egy szimbolikus része. Hiszen azoknak állítunk szobrot, akiket példaképként tudunk állítani egymás elé.
Marxot a maga kommunista, osztályharcos és szélsőséges fajgyűlölő eszméivel nem lehet példaként állítani, bármennyire is mellette ott van a közgazdaságtanban végzett igen mély, és sokak által tisztelt munkája. Azokban az országokban viszont, ahol a gyakorlatban is kipróbálták az ő eszméit, ott mindenhol – Latin-Amerikában is, Európában és Ázsiában – mindenhol diktatúra lett belőle” – mondta Rétvári Bence.
A kereszténydemokraták Marx Károly antiszemitizmusára is hivatkoznak. A filozófus a Zsidókérdéshez című művében a következőket írta: „Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos hát! A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati, igazi zsidóság alól való emancipáció volna korunk önemancipációja.”
Az a liberális-baloldali értelmiségi kör, amely a zsidó lakosság érzékenységére hivatkozva a német megszállás áldozatainak állított emlékmű lerombolására szólított fel, viszont szemet huny Marx egyértelmű antiszemitizmusa fölött.
Marx Károly szobrának eltávolítása ellen foglalt állást ugyanis Magyar Fruzsina (Mécs Imre megélhetési politikus és hivatásos rettegő felesége), a német megszállás áldozatainak állított emlékmű elleni tiltakozó akció egyik vezetője.
MTI, mno, Patrióta Európa Mozgalom
Filmesek emeltek szót a gázai konfliktus miatt
A korábbi fegyveres konfliktusoknál hevesebb reakciókat váltottak ki a világ filmeseiből az izraeli–palesztin harcok és a gázai összecsapások. A filmművészeket megosztják a történtek, és bár többségében az ártatlan áldozatokra és az értelmetlen vérontásra irányulnak az észrevételek, határozottabb és kritikusabb megjegyzések is születtek az eszkalálódó konfliktus kapcsán.
Elsők között az Oscar-díjas Jonathan Demme szólalt meg. Az amerikai rendező az ártatlanul meggyilkolt gyerekekre hívta fel a figyelmet, és egy tévéinterjúban beszélt a fal lebontásának és a béke helyreállításának szükségességéről. Úgy fogalmazott, hogy az erőszak nem old meg semmit, és elképzelni sem tudja, milyen lehetetlen lehet palesztinnak lenni most Gázában.
Néhány nappal később Javier Bardem, Penélope Cruz és Pedro Almodóvar is szerepelt annak a nyílt levélnek az aláírói között, amelyet a spanyol filmszakma tagjai közöltek helyi spanyol újságokban. Az izraeliek Gázai övezetbeli támadásaira reagálva úgy fogalmaztak: „Gáza a horrort éli meg ezekben a napokban, miközben földön, vízen, levegőben támadásnak van kitéve”. Azt írják, hogy a palesztinok otthonait elpusztítják, nincs víz, áram, és a helyiek nem tudnak szabadon eljutni a kórházakba, iskolákba. A levél aláírói az Európai Uniót kérik, hogy lépjen fel a támadások ellen és szólítsa fel az izraelieket azonnali tűzszünetre.
Követelik továbbá, hogy nyissák meg a határokat, hogy egészségügyi eszközöket, gyógyszert, élelmiszert lehessen eljuttatni a rászorulóknak és hogy elkezdődhessen a fizikai, erkölcsi, pszichológiai károk helyreállítása, amit a gázai lakosság és különösképpen a gyerekek elszenvednek a támadások során. Az aláírók közül Javier Bardem a múlt héten egy kolumnás cikket írt az El Diarióban arról, hogy senki nem tarthat távolságot és semlegességet, dühösnek nevezte magát, és szégyenkezett az igazságtalanság miatt.
forrás: mno
Lemondott egy brit kormánytag London gázai politikája miatt
Lemondott posztjáról kedden Sayeeda Warsi brit külügyi államtitkár, mert nem ért egyet kormányának az izraeli-palesztin konfliktus ügyében folytatott politikájával. Az iszlám hitű - pakisztáni származású - bárónő az első muszlim kormánytag Nagy-Britanniában - 2010-től, tavaly óta a vallási kérdésekért és közösségekért is felelt.
A Twitteren csak annyit közölt, hogy azért nyújtotta be lemondását, mert nem tudja támogatni a kormány Gázával kapcsolatos politikáját.
A brit kabinet a tűzszünet mellett kardoskodott a jelenlegi gázai övezeti konfliktusban, de az ellenzék részéről bírálatok érték David Cameron miniszterelnököt, amiért Izrael hadműveletét nem volt hajlandó aránytalannak minősíteni.
AFP, Reuters, MTI
Alapos vizsgálatot szorgalmaz Balog Zoltán cigány gyilkosságokkal kapcsolatban
Alapos vizsgálat szükséges a titkosszolgálatoknak a cigány gyilkosságokkal kapcsolatos tevékenységéről – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Spiegel Online német hírportálnak, párhuzamot vonva a 2008–2009-es magyarországi gyilkosságsorozat és a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű német neonáci terrorista sejt ügye között.
Balog Zoltán a legalább tíz gyilkosságért és két robbantásos merényletért felelősnek tartott NSU ügyére utalva kiemelte: „Ahogyan Németországban, úgy Magyarországon is csődöt mondtak a titkosszolgálatok. Szándékosság volt ez, vagy hanyagság? Ezt a kérdést tovább kell vizsgálni” – mondta a miniszter a német hírportálnak, amely Cigány gyilkosságok Magyarországon – Megemlékezés helyett gyűlölet címmel közölt összeállítást.
A cikkben hangsúlyozták, hogy a gyilkosságsorozat után öt évvel „gyakorlatilag nincs nyilvános megemlékezés”, és az akkori szocialista–liberális kormány képviselői közül mostanáig senki nem kért bocsánatot a túlélő áldozatoktól a hatóságok hibáiért.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az idén márciusban közölte, hogy a kormány a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület javaslata alapján hetvenmillió forinttal járul hozzá a romagyilkosságok áldozatainak megsegítéséhez.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a 2008–2009-es romagyilkosságok közvetlenül vagy közvetve érintett áldozatai csak a 2010-es kormányváltás után kaptak állami támogatást, és Balog Zoltán még 2010-ben, az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkáraként 8,5 millió forintot juttatott az áldozatok családjainak, és ebből egyebek mellett felújítottak négy lakóházat a Phralipe Független Cigány Szervezet segítségével.
Az NSU 2000 és 2007 között legalább tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport 2011 őszén lepleződött le, azután, hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el.
Gyurcsányék információkat tarthattak vissza
2008 és 2009 során egy szervezett banda országszerte kilenc helyszínen lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal cigány családok otthonait támadta meg. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak a megtámadott épületekre, és 55 ember testi épségét veszélyeztették.
A cigánygyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztus 16-ig meghosszabbította az eljárást a cigányok elleni gyilkosságsorozat kapcsán indult katonai nyomozásban, Az ügynek négy meg nem nevezett gyanúsítottja van, mindegyiküket hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja az ügyészség.
A gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése szerint az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), és ezt csak a Gyurcsány-kabinet alatt, 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állították le – éppen akkor, amikor információ vetődött fel, hogy fegyverkezésbe kezdtek.
A parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám minisztereket politikai felelősség terheli.
Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a cigány gyilkosságok ügyében azért, hogy ne derüljön ki, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a bűncselekményekhez.
MTI, mno
Tovább durvul a helyzet, folytatódik a vérfürdő Gázában
Irán Izraelt fenyegeti, miközben az EU és az ENSZ is elítéli a harcokat, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig közölte, hogy nem fogad el olyan tűzszünetet, amely megakadályozza a Hamász alagútjainak felszámolását.
Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője kedden azt bizonygatta, hogy az iszlám világnak fel kell fegyvereznie a palesztinokat. Az iráni külügyminiszter arab kérdésekkel foglalkozó tanácsadója pedig egy libanoni lapnak adott interjújában nemrégiben kijelentette, hogy Teherán a Gázai övezet mellett Ciszjordániát is fel fogja fegyverezni.
„Megadunk minden módunkban álló segítséget, hogy erősítsük a palesztinokat Gázában – jelentette ki Haszin Amír Abdalíja. – A cionisták csak az erő nyelvét értik, ezért a Gázai övezet mellett fel kell fegyverezni a ciszjordániai palesztinokat is.”
„Hiú ábrándnak” nevezte a gázai palesztin harcosok lefegyverzését az iráni Forradalmi Gárdához tartozó al-Kudsz Brigádok parancsnoka, és úgy fogalmazott: „Izraelnek fel kell készülnie a pokolra”.
Kászem Szoleimáni a „cionista ellenségnek” nevezett Izraellel való szembenállás szükségességét hangsúlyozta és azt hangoztatta, hogy „a palesztin ellenállási mozgalom pokollá fogja változtatni a földet és az eget Izrael számára”
Az Európai Unió a lehető legerőteljesebben elítéli a gázai ENSZ-iskola, valamint a sedzsejjai piac elleni intézett támadást – közölte Maja Kocijancic, az Európai Unió külügyi szóvivője az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján.
„Ártatlan, földönfutóvá vált, a kijelölt ENSZ-oltalom alatt álló területen menedéket kereső civilek meggyilkolása elfogadhatatlan” – szögezte le Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője, aki azt is nyomatékosította, hogy a történteket azonnal ki kell vizsgálni.
A szóvivő elmondta, hogy az Európai Uniót mélyen aggasztja a Gázai övezetben kialakult katasztrofális humanitárius helyzet, egyúttal minden harcoló felet – Izraelt és a palesztinokat – felszólított, hogy tartsák tiszteletben nemzetközi kötelezettségeiket.
Navy Pillay az ENSZ emberi jogi főbiztosa genfi sajtótájékoztatóján közölte: Izrael semmibe veszi az arányosság és az elővigyázatosság elveit a Gázai övezet ellen indított offenzíva során. Az izraeli hadsereg kórházak és ENSZ-iskolák elleni támadásait háborús bűntettnek lehet minősíteni – vélekedett a főbiztos.
Amennyiben a Hamász iskolákban, kórházakban vagy mecsetekben – ahol az emberek menedéket keresnek – rejti el rakétáit, vagy onnan indítja őket, ezzel ő is ugyanúgy megsérti a nemzetközi jogot – mutatott rá Pillay. Hozzáfűzte, ez nem jogosítja fel Izraelt arra, hogy a maga részéről semmibe vegye a nemzetközi humanitárius jogot rögzítő genfi egyezményeket.
Az Egyesült Államok mellett több európai ország is tűzszünetet sürgetett a Hamász iszlamista szervezet és Izrael között, valamint a Gázai övezetben tevékenykedő fegyveres csoportok lefegyverzésére szólított fel.
forrás: MTI
Tiltakozik Kárpátalja a mozgósítás ellen - „Kárpátalja, ne háborúzz!”
Kedves Barátaink!
Osszuk meg ezt az anyagot, hogy ily módon is tiltakozzunk az esztelen öldöklés ellen – a háborúk ellen, amelyek nem a részvevő katonák és nemzetek céljait szolgálják, hanem tolerálhatatlan nagyhatalmi érdekek mentén, előre kitervelten generáltak!
Tiltakozzunk ily módon is az USA által gerjesztett ukrajnai háború ellen, melybe immár más nemzetiségűek mellett a Kárpátaljáról magyarokat is bevontak, és továbbiakat kívánnak behívni!
Tiltakozzunk az értelmetlen szenvedés, a felesleges vérontás ellen!
Tiltakozzunk, hogy már magyar áldozatai is vannak ennek az újabb, idegen érdekeket szolgáló eszement háborúnak, amelyhez semmi közünk nincsen, amelyhez az eddigi áldozatoknak sem volt semmi közük!
Barátsággal: Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom alapító
Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap–Kijev főútvonalat a tüntetők. A Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.
A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.
A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel és a „kényszermozgósítás” leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek.
A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az ukrán–szlovák határátkelőhely csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el.
Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton.
Ilosván hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.
Kelet-Ukrajnában továbbra is feszült a helyzet: folyik a harc a szakadárok és az ukrán hadsereg között. A kelet-ukrajnai harcokban április közepe óta már legalább 1142 ember vesztette életét, és közel három és fél ezren sebesültek meg – közölte hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsi járásból 500 főt mozgósítanak.
Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.
Románia elvárja az ukrán hatóságoktól, hogy a lakosság körében végzett katonai mozgósítás során ne alkalmazzanak szelektív szempontokat, amelyek etnikai diszkriminációhoz vezethetnek – olvasható a román külügyminisztérium keddi közleményében.
A román diplomácia azután adott ki közleményt, hogy múlt pénteken az ukrajnai román kisebbség tagjai tiltakoztak a mozgósítás ellen. A román külügyminisztérium leszögezte: figyelemmel kíséri a folyamatot, és a tüntetések kezdete óta kapcsolatban áll mind a románok képviselőivel, mind az ukrán civil és katonai hatóságokkal.
Az ukrajnai Csernyivci megye román többségű településein a lakosok útlezárással tiltakoztak az ellen, hogy a térségben csaknem ötszáz román nemzetiségű ukrán állampolgár kapott mozgósítási parancsot.
MTI - mno
Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője népirtással vádolja Izraelt
A vallási vezető a muzulmán böjti hónapot, a ramadánt lezáró háromnapos ünnep, az íd al-fitr ünnep alkalmából beszélt. Izraelt "veszett kutyának és ordas farkasnak" nevezte, miközben azt bizonygatta, hogy az iszlám világnak fel kell fegyvereznie a palesztinokat. Mint mondta, "amit a cionista vezetők tesznek (a Gázai övezetben), az népirtás, történelmi katasztrófa".
Hozzátette, hogy az izraeliek "éjt nappallá téve ártatlan embereket támadnak, ezek a (palesztin) férfiak, nők és gyerekek magukat és csekélyke vagyonukat védelmezik, az amerikaiak és európaiak azt akarják, hogy ezt is elvegyék tőlük...".
Hamenei beszédében felszólította az iszlám világot, hogy lássa el fegyverekkel a palesztinokat. "Mindenki, akinek van eszköze, különösen az iszlám világ, tegyen meg minden tőle telhetőt a palesztin nép felfegyverzéséért" - mondta.
Barack Obama amerikai elnök egy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott megbeszélésén úgy vélekedett, hogy hosszú távon az izraeli-palesztin konfliktust a terrorcsoportok és a Gázai övezet fegyvermentesítésével kell lezárni. Hamenei szerint az Egyesült Államok és az európai országok azért akarják a lefegyverzést, hogy Izrael bármikor megtámadhassa Palesztinát és a Gázai övezetet, miközben a palesztinok védtelenek maradnának.
Az iráni vallási vezető beszédében üdvözölte a palesztinok jogait védelmező ellenállást. Hangoztatta: "Egy kis területen bekerített, lezárt határok mentén élő, ivóvíztől és elektromos áramtól elzárt lakosság szembeszáll egy olyan felfegyverzett hadsereggel, amilyen a cionista rendszeré. (...) Ez a nép lankadatlanul ellenáll. Ez mindannyiunknak példaként szolgál" - jelentette ki végezetül az iráni vallási vezető a tévé élőben közvetített adásában.
Egy tüzérségi lövedék becsapódása miatt leállt a Gázai övezet egyetlen erőműve, amely a terület áramszükségletének ötödét szolgáltatja. A lakosság többi igényét izraeli és egyiptomi vezetékekből fedezik, de békeidőben is gyakran csak napi 12 órán át van áram.
forrás: AFP, MTI
Ferenc pápa: Le kell állítani a vérengzéseket
Az első világháború kirobbanásának századik évfordulójára emlékezve Ferenc pápa a most dúló konfliktusok leállítását sürgette a római Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében.
Az egyházfő gyásznapnak nevezte az első világháború kirobbanásának hétfői évfordulóját. Arra emlékeztetett, hogy az egyházat akkor vezető XV. Benedek pápa „felesleges vérengzésnek” tartotta a milliók életét követelő világháborút.
Ferenc pápa az Úrangyala-imádság (Angelus) után mondott beszédében úgy fogalmazott: reméli, hogy a múlt tévedései soha többé nem ismétlődnek meg és a világ tanul a történelem leckéjéből a béke útját választva.
Ferenc pápa a közel-keleti izraeli, az iraki és az ukrajnai konfliktust említette meg, imádkozva azért, hogy az itt élő népek és vezetőik „megfelelő bölcsességre és erőre találjanak” a béke érdekében. „Nem az egyéni érdekeknek, hanem a közös jónak kell felülkerekednie, valamint a minden egyes ember iránti tiszteletnek” – tette hozzá az egyházfő.
Mindenekelőtt a háborús övezetekben levő gyermekekre gondol, akiket megfosztanak a hozzájuk méltó élet reményétől és a jövőtől. A halott, a megcsonkított gyermekekre, azokra, akik számára a játékszert a fegyverek eldobott darabjai jelentik – tette hozzá.
MTI - mno